Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-15 / 30. szám

1983 április 15. »KOMÁROMI LAPOK« 9 oda’ Grémiumi közlemény. Ez év május hő 6-tól — május hó 15-ig rendezendő budapesti nemzet­közi vásárra szóló igazolványok a Kereskedelmi Grémiumban kaphatók. A vásárigazoívány a magyar állam­­vasutakra és a dunahajózási társaság­nál 50%-os, a csehszlovák vasutakon pedig 33% menetdijkedvezményre jo­gosít. A vásár külföldi látogatói Budapest­ről Magyarország bármely városában 33% vasúti inenetdijkedvezménnyel utazhatnak. Vizűm és egyébb kedvezményre vo­natkozólag bővebb és részletes felvi­lágosítással szolgál a grémium irodája, Komárno, Kultúrpalota, 1. ern. 7., tele­fon 199. A vásárigazolvány ára 24 Kő. Olcsó árak és gazdag program várják a budapesti nemzetközi vásár látogatóit 1200 kiállító, 20 külön csoport, utazási kedvezmények, zenei, színházi és sport-események a vásár és Budapest május havi programmjában. A Budapesti Nemzetközi Vásár má­jus 6-án nyílik meg. A nehéz gazdasági viszonyok elle­nére a magyar gyáripar, a kisipar és a mezőgazdaság újból mindent elkö­vetlek arra, hogy a nemzetközi keres­kedelem nagy ügyét és propaganda­­akcióját, a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt méltó keretekben kialakítsák. A vásáron ez évben is, több mint 1200 kiállító vesz részt. Felvonul benne az egész magyar termelés kiegészítve számos külföldi céggel oly módon, hogy ez a vásár ma szinte minden termelt árúnak hiánytalan piaca. Az általános ipari és mezőgazdasági bemutatót közel 20 külön csoport egé­szíti ki. amelyek közül megemlítjük az állandó divatrevü-t, a szépség és egész­ség kozmetikai kiállítását, a közüze­mek csoportját, a repülőgép kiállí­tást, a borcsoportot, amellyel kapcso­latban borkóstoló versenyeket is tar­tanak, a bélyegkiúllitást és a vásár legterjedelmesebb csoportját, az építő­ipari kiállítást. Nagy jelentőségű az érdeklődők szempontjából az a számos kedvez­mény. amely a vásárigazoívány alap­ján minden látogató rendelkezésére áll. Az utazóközönség újból vizűm nélkül utazhat Magyarországra és a vízumot utólag válthatja meg, ezúttal csak 2.50 ^pengőért a vásár területén. Az utazásra 25 -50°/o-íg kedvezmény áll rendelkezésre, nemcsak a vasuta­kon, hanem a Duna-hajózási vállala­toknál is. Kedvezményt nyújtanak a légiforgalmi vállalatok. Az utazás ked­vezménye május 1-tőL 20 ig érvényes. A vásár látogatóit Budapesten gaz­dag programm várja. Budapest egyébként ma Középeuró­­pa legolcsóbb fővárosa, felkészülve, olcsó árakkal várja a május G-án meg­nyíló Nemzetközi Vásár nagy nem­zetközi közönségét. iíisfé 10; mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára. | Mdlyen leszáll ott áraki | 1 Poüák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása. Közgazdaság Ä Pozsonyi Városi Takarékpénztár mérlege-A Pozsonyi Városi Takarékpénztár most adta ki 1932. évi mérlegét s ebből meggyőződést szerezhetünk arról, hogy dacára a válságos időknek, a pénz­intézet vezetése kifogástalan volt s bár a krízis súlyosan érintette egész Európa pénzügyeié, a jól irányított bankok most is kiváló eredményeket értek el, mint a fentnevezett intézet is. A Pozsonyi Városi Takarékpénztár pártok és poli­tikai viták fölött szolgálja a közönség érdekeit, s hogy milyen eredménnyel, arról az alábbi számok tanúskodnak: Aktívák: Pénztárkészlet 1,221.56670 Ke, Érmek és valuták 22.00050 Ke, Értékpapírok 28,930.814 95 Kő, Elhe­lyezett pénztári feleslegek 21,863 196'40 Ke, összes: 50,816.011 85 Ke. Folyó­számlaadósok 40,824 458 85 Ke, Jelzá­logkölcsönök 75,708 635 50 Kő, Kölcsö­nök állami kezesség me lett 7,147 061 45 Ke. Községi kölcsönök 14,068 06P30 Kő, összes: 96 923.75825 Ke. Átme­neti adósok 303 315 85 Kő, Ingatlanok 11,600.000— Kő, Berendezések: irodai, gépek, páncélterem stb. 1,602 845 35 Ke, Nyugdíjalap értékei 1,893 959 45 Ke, Különböző aktívák 60 8 4'3U Kő, Hát­ralékos kamatok 2,499 363 20 Ke, Át­meneti aktívák 4,701.244 50 Kő, Letétek 50,025 924'SO Kő, Összesen 262.473 273 20Ké. Nyugdíjalap: Pénz­intézetek 1,378 216 8o Ke, Értékpapírok 503 242 60 Ke, Hátralékos kamatok 12 500 Kő, Követelés takarékalap után 107.000 Kő, összesen 2,000.959 45 Kő. Passzívák: Betétek könyvecskéken 152,223.30ö'30 Ke, Folyószámla betétek 32,331.102 85 Kő, Pénzintézetek betét­jei 16,221.031 50 Ke, Adósok átmeneti folyószámla betétjei 118 349;— Kő, összes: 200,893.788 65 Kő. Átmeneti hitelezők 1,318 937 45 Kő, Be nem fize­tett adók, illetékek stb. 177.19870 Ke, Átmeneti passzívák 4,701.24450 Ke, Betevők 50,025.924 90 Kő, Árfolyam­­különbözetek 642.330 30 Ke, Nyugdíj­alap 2,000.959 45 Kő, Általános tarta­lékalap 2,106 553 75 Kő, Alap az érték­papíroknál felmerülendő veszteségek fedezetére 456.335 50 Kő, Alap a jel­zálogkölcsönöknél felmerülendő vesz­teségek fedezetére 50.000 — Kő, Alap a folyószámlahiteleknél felmerülendő veszteségek fedezetére 100 000 Kő, ösz­­szes: 4,713 848 70 Kő. Összes teher 262.473 273 20 Kő Nyugdíjalap: Tőke összesen 2,000 95945 Kő. Az elmúlt eredmények leginkább bi­zonyítják, hogy ezen közhasznú intézet aránylag rövid időn belül igen mélyen vert gyökeret Szlovenszkó fővárosában, amit mint egyedülálló tényt kel! érté­kelni pénzintézeti téren. Az intézet üz­letmenete szilárd alapokon nyugszik a szigorúan körülhatárolt és pupilláris biztonságú üzletek által. Az i tézet nagy látogatottsága csak természetes következménye a mai nehéz időknek Az 1932. évi betétgyarapodás Kő 28,273 825 02 összegben nyilvánul, ami több mint 1G része a 200.893 788 65 Kő összállománynak. A betétkönyvecskék állománya 49.437, amiből a központé a fiókintézetek híján 39 194 Ez statisz­tikailag mutatja, hogy Pozsony város minden harmadik lakosa az intézet betétese. A takarékoskodás szükséges­sége megértésének ritka példáját a leg­szélesebb rétegek körében mutatja azon tény, hogy ezen kimutatott állományból számszerűit 36.561 betevő betétjeit ki­sebb összegek maximálisan 10.00;'— Kc-ig képezik. Nem szükséges talán feltűnőbb s jelentékenyebb példát ke­resnünk a takarékosság propagálásának terén. Ezen áldásos működés gyümöl­cseit a jövő nemzedék élvezi majd leg­jobban, amelyben a takarékpénztár már most, e fiatal korban fejleszti s éleszti a takarékosságra vato hajlamot azáitai, hogy a népiskolák 1. oszt tanulóit évente takarékbetétkönyvecskékkel ajándékozza meg. Ezen gyermekbetétek a múlt év végén számszerint 18.836-ra gyarapodtak 2,590 676 10 Kő összegben s igy az átlag betétmagasság 137 54 Kő-t ért el A kihelyezett kölcsönök összege a múlt évhez viszonyítva ezzel arányosan szintén 22,214.109 12 Kő-val növeke­dett, amiből nyilvánvaló, hogy a betét­gyarapodás javarésze visszakerült a forgalomba. A kölcsönök összállománya 1932. év végén 137,748 217.10 Kő bi­zonyítja az olcsó hitel után való nagy keresletet. A hosszúlejáratú jelzálog­kölcsönök 82,855.696 95 Kő összegéből a takarékpénztár uj építkezésekre 52,870.000 — Kő, átépítésekre és kibő­vítésekre 6,321.000— Kc-t, mezőgaz­dasági hitelekre 8,000 000— Kő-t, a többit pedig egyebekre folyósította. Nyilvánvaló tehát a takarékpénztárnak nagy szerepe az építkezések fejleszté­sének s a munkanélküliség csökken­tésének terén. Ezenkívül az intézet 33 községi köl­csönt 14,068 06130 Kő, rövidlejáratu kölcsönöket pedig 40,824 458 85 Kő összegben mutat ki, amely Összeggel oly adósok szükségleteit elégítette ki, akik a gazdasági válság folytán leg­inkább szorultak rá ezen' olcsó hitel igénybevételére. Több mint egy évig tartó előkészület után galántai fiókunk 1932 augusztus 15-én megkezdte működését. E fiók már a múlt év végéig is sikeresen mű­ködött, amennyiben 100-nál több olcsó jelzálogkölcsönt engedélyezett s igy 100 család elkerülte az elviselhetetlen ma­gas kamatláb terhét. De a losonci és a komáromi fiók­jaink is jó eredménnyel zárták le üzleti évüket. Úgy a betéti, mint a kölcsön üzletüket tovább fejlesztették. Működé­sűkkel a közönségük, de a központ is meg volt elégedve. k nagy írók és a kulcsregény Kikről mintázták a nagy írók re­gényeik hőseit? Aki csak kissé jártas a világiro­dalomban, az tudja, hogy igen sok író és művész élő modellek után min­tázza meg az alakokat, akik aztán beköltözvén a halhatatlanság birodal­mába, örökké élnek. Egypárról még hagyomány, emlékezet is marad fenn, sokaknak nevét is ismerjük, mások­nak élő alakja elmosódott, hogy a le­mintázott figura annál diadalmasab­ban virágozzék. Hogy a leghíresebb példákat ve­gyük, Dumas fils Kaméliás hölgyé­nek modelljét mindenki ismerte a het­venes évek mulató Párisában. Az az alak, kiről Gauthier Margitot min­tázták, egy csodaszép, fiatal párisi lány volt, ki minden este egy kamé­liával övében jelent meg a színházak páholyaiban, vagy mulatók előkelőbb helyein. A leány egyszerű földmíves falusi családból származott, Párisban a legelőkelőbb főurak és legdivatosabb művészek voltak a barátai. Kábítón előkelő, finom, nobilis volt külső meg­jelenése, emellett elmés, graciózus, kel­lemes és igen jószívű teremtés. Korán elpusztult, éppen úgy, mint a róla modeiírozott Margit. Történetét Dumas egyik művészbarátjától hallotta és csak neveken, a miliő az életkörül­ményeken változtatott, mert a Duval­­csaiád mintaképe felette ismeretes és nagy szerepet játszó család volt, s így vigyáznia kellett, mikor regényét és drámáját megírta. Azt is tudjuk, hogy Flaubert nem­csak Bovárynét mintázta az élő, ele­ven asszonyról, hanem a regénynek majdnem minden figuráját. A férjet, a két szeretőt: Rudolfot és Leót, az orvost a korlátoltság halhatatlan típu­sát, patikust és a többi figurákat, kik már rég-rég porrá válva nyugszanak a kisvárosi temetőben, hogy Flaubert regényében nemzedékről nemzedék­nek átadva falytatliassák soha el nem múló életüket. Viktor Hugó Nyomorultak című re­gényében szintén élő alak után raj­zolt a püspök Monseigneure Bienve_ nu. A püspök modellje egy általáno­san ismert főpap volt, kinek éleiéi Victor Hugó nagyon közelről látta, ismerte és bámulta. Dickens Dombey és fiai című re­gényében az öreg Dombey alakjáról mindenki tudta, hogy egy általánosan ismeri londoni pénzfejedelem. Dickens sokat járt házába, jóL ismerte s taláa innét van, hogy a kemény rajz mellett szimpátikus vonásokat is adott az. alakhoz. A hatalmas bankvezért egyet­len fiának halála után úgy megtörte, hogy később élő halott lett belőle és mint búskomorságban szenvedő őrült fejezte be életét. Ezt a tragikus véget Dickens, — mint tudjuk, teljesen megváltoztatta. Dombey fia, a kis Pál meghalt ugyan (talán maga Dickens sem írt több szívet szaggatóbb jele­netet a kis Dombey Pál halálánál, de apja később a sorscsapások által meg­törve, hozzásímul másik gyermeké­hez, a kedves, bájos Florencehoz és unokái mellett próbál vigaszt és meg­nyugvást találni. Daudet Alfons Numa-Rumesstan-ja a nagy francia államférfi Gambetta alakját vezeti elibénk. A nagy ember minden gyarlóságával és hibájával. Daudet évekig titkára voll Gambettá­­nak és sokan azt mondották, hogy tú­lontúl kegyetlenül bánt hajdani gaz­dájával. A magyar irodalomban is vannak ilyen közismert modellek. Tudjuk, hogy Jókai a Lélekidomár regényében gróf Ráday Gedeonról mintázta érde­kes hősét. A Kőszívű ember fiai és az Egy magyar nábob alakjainak is mind ismeretesek voltak a mintái. Erről egy, időben egész kis parázs vita-iroda­lom is kerekedett. Rengetegei Írtak az Egy magyar nábob-ban szereplő Mayer-család szép leányairól. Jókai maga is elmondta, hogy a legkiscb­­bik, Fanny, ki regényében Kárpáthy Jánosné lett, a valóságban is kikerült a Mayer-család bűnös légköréből és Angliában egy előkelő úr boldog és szereteti hitvese lett. Mikszáth Kálmán olyan átlátszó fi­gurákkal dolgozott, hogy még az avat­­lan is rögtön ráismeri modelljére. Ez még növelte regényeinek érdekességét és népszerűségét. Az újabb írók még gyakrabban és szívesebben dolgoznak élő modellek után, mert hiszen ezek teszik igazán korszerűvé regényüket. Egészen bizo­nyos, hogy az író akkor végez igazi, művészi munkát, ha modelljeit az élő, eleven életből gyúrja ,mintázza. De viszont az igazi művész mindig vigyáz arra, hogy a mintázásnál ízléstelensé­get, kegyeletsértést, vagy durvaságot ne kövessen el. Könnytelen szemek, Szinte regénybe kívánkozik annak a sanfranciscói kislánynak esete, akiről azt olvassuk, hogy autóbaleset alkal­mával megsérült szemeiből az orvosok­nak el kellett távolítani a könnycsa­tornákat és a bíróság tekintélyes kár­térítést, ötezer dollárt Ítélt meg neki azon a cimen, hogy soha többé nem fog sírni tudni. Ez a kártérítés sokkal, de sokkal csekélyebb, mint az a kár, melyet a kislány szenvedett, — könny­telen szemekkel élni le az életet, már nem is kár, nem is csapás, hanem átok. Ez a kislány egyszer ott fog állni az édesanyja halottas ágyánál és szikkadt szemeiből nem indul meg a könnyítő könnyek árja. Csalódások, veszteségek, bánatok érik majd ezt a kislányt az éietuton, mint mindenkit, aki ezen az utón halad, de könnye nem lesz, csu­pán a könnytelen fájdalomnak az a mély feijajdulása, amely egy pehely­nyit sem vesz el a ránknehezedő fáj­dalom elviselhetetlen súlyából, sőt mintha még vissza is hullana szivünkre, hogy csak nehezebbé tegye a kínt. Ó, csodálatos nedű a könny és ha Goethe a vérről mondta ugyanezt, százszoro san mondhatta volna lelkünk véréről: a könnyről. A fájdalom sötét szikla­tömbjeiből fakadó patakról, a szenve­dés fekete felhőiből szakadó záporról, amely magával sodorja a bánat súlyos göröngyeit és amint cseppjeiben meg­tükröződik az első mosoly félénk nap­fénye, felragyog lelkűnkben a béke és vigaszlalódás reményszinü szivárványa Ettől fosztotta meg az élet az amerikai kislányt, az enyhülésnek és reménynek ettől az örök forrásától és bizony mon­dom: legyen bárki bárminő szegény, ne irigyelje tőle ezt a néhány ezer dollárt, — nincs annyi tengere a pénz­nek, amely felérne egyetlen könny­cseppel a bánat idején . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom