Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-15 / 30. szám

1953. apróié 15. »KOMÁROMI LAPOK« 7. olds HÍREK Husvét van, azt mondják, lassankint itt a tavasz, a hagyományos rügyfakasztó: a templo­mok előtt árulják a barkát, a kert ki­zöldül s félénk barackfavirágok szirma rezeg az áprilisi szélben. A földeken friss vetés, a réteken kankalin, a mo­csárban gólyahir. . . Mint a természet­rajzkönyvben. A természet könyve csak egyszer Íródott, a törvényt csak egyetlenegyszer szabta ki az Ismeretlen Hatalom s mi­óta a világ világ: a tavasz mindig friss szellőt jelent, virágillatot, zsendülő ve­tést, élnivágyást, Ígéretet, zöld erdők horizontját. Az ember könyve azonban nincs még megírva ma sem, a mi könyvünkben nincsen állandó szöveg, a mi törvényünk a Változás, a harc és a béke, a sze­rencse és a nyomorúság: előre ki nem számíthatod az ember sorsát, mint a tavaszt, amelyről tudod, hogy feltétle­nül követi nyár: de vájjon az emberi sors is ilyen következetes-e, nem csupa meglepetés-e életed? Husvét van, feltámadás: ez az egy állandó a te kis emberi életedben, hogy van reményed a feltámadásra, élt va­laki, aki megváltotta az embert szen­vedéseivel, de vájjon mi nagy bűnünk lehet, hogy uj és uj szenvedést szen­vedünk el évezredek óta és soha nem tudjuk már megérni, hogy életünk is olyan biztos rendeltetéssel forogjon mint a természet élete: a tavasz-nyár derűs törvénye ? A lelkek feltámadását szeretnénk, a gonosz emberi indulatokat felkötözni a két lator helyére s magunknak vidító, kedves, tavaszi, vidám husvétot, ha­csak oly egyszerűt is, mint a mezei kankalin, de lelkűnkből lelkezettet . . .-■ Húsvéti istentiszteletek a ref. egyházban. Krisztus feltámadásának magasztos ünnepén, Husvét két napján, a komáromi református egyház Jókai uccai templomában a következő sor­rendben tartatnak az ünnepi istentisz­teletek. Husvét első ünnepén délelőtt 10 órakor szentbeszédet mond és utána Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán ref. lelkész. Délután 3 órakor prédikál Tóth Kálmán ref. segédlelkész. Husvét má­sodik ünnepén délelőtt 10 órakor szent­beszédet tart Galambos Zoltán lelkész, Úrvacsora-beszédet mond Kelemen Kálmán ref. segédlelkész, délután 3 órakor prédikál Kováls József nagy­­légátus. — Első ünnepen reggel 8 óra­kor a kerületi fogházban prédikál és Úrvacsorát oszt Kelemen Kálmán, má­sodik ünnepen délelőtt az izsai leány­egyháznál szentbeszédet mond és Úr­vacsorát oszt Tóth Kálmán. — A húsvéti ünnepi istentiszte­letek rendje az evangélikus tem­plomban. /. Nagyszombaton, április 15-én esti 6 órakor a 8. sorozatos prédikáció: Íme az Isten! Közvetlenül a szentbeszéd után a nagyheti ájtatos­­ságokat befejező vecsernye (húsvéti vigilia). II. Húsvét vasárnapon, az Úr Jézus Krisztus dicsőséges feltámadásá­nak ünnepén, április 16 án: 1. Reggel 8 óra 30 perckor ünnepi istentisztelet német nyelven. 2 Déleiö t 10 órakor ünnepi _ főistentisztelet szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztá­sával. Az ünnepi istentiszteletet fánossy Lajos esperes végzi. Énekel az egyházi énekkar. 3. Délelőtt 11 óra 15 perckor ünnepi istentisztelet szláv nyelven. 4. Délután 3 órakor istentisztelet prédi­kációval és ezt követő ünnepi könyör­géssel. III. Húsvét hétfőn, április 17-én: 1. Délelőtt 10 órakor ünnepi főisten­tisztelet énekes liturgiával, szentbeszéd­del és az Űrvacsora szentségének ki­osztásával. Énekel a liturgikus gyer­mekkar. Az ünnepi istentiszteleten a szentséggel élők részére az általános gyónás ^lO-kor lesz. 2. Délután 3 óra­kor istentisztelet: mint az első ünnepen. — Peszách-tínnepi istentisztele­tek. A komáromi izraelita hitközség nagytemplomában a Peszách-ünnepi istentiszteletek a következő időkben tartatnak meg: folyó hó 16-án délután 6 ó. 40 p ; 17-én reggel 6. ó. 45 p.; délelőtt *0 ó ; délután 4 ó. és este 7 ó. 18 án reggel 6 ó. 45 p; délelőtt 9 ó. 30 p. hitszónoklattal és délután 4 óra­kor. — Ünnepély egy tanító emlé­kezetére. Az udvardi magyarok, a volt tanítványok kezdeményezésére, április 16 án. husvét vasárnapján, d. u. arcképleleplezéssel kapcsolatos emlék­­ünnepélyt tartanak boldogult s nagy­emlékű ig. tanítójuk s kántoruk U. Szabó János emlékének tiszteletére, hogy kifejezésre juttassák soha el nem múló szeretetüket, hálájukat, kegyele­tüket s megemlékezésüket egykori nagynevű tanítójukkal szemben, el­hunyténak 5. évfordulója alkalmából. A műsoros ünnepséget a tanitvványok megbizásábói ifj. Bo ykyJános rendezi, aki egyben az elhunyt kiváló tanító irodalmi és zeneszerzői munkásságát is méltatja, mig az emlékbeszédet Toma István muzslai esperesplébános, a hírneves egyházi szónok tartja Fel­emelő és lélekbemarkoló példája az a magasztos ünnepség annak, hogy az igazi, izig-vérig tanító, aki szorosan vett kötelezettségein kívül szivének szeretetét is belevitte munkájába s az iskolán kívüli népművelés hivatott apostolaként hatott, alkotott, gyarapí­tóit s igy maradandó emléket hagyva maga után, egy nagyközség bizalmát és szeretetét még a síron túl is bizto­sította magának. Ez az ünnepség nem­csak az egykori tanítványok — hisz az egész község szinte idesorolható - , hanem a régi Komárom vármegye ta­nítóságának is ünnepe, melynek Szabó lános a sok érdemes tanító között is kimagasló dísze volt. Aztán mondja meg valaki, hogy a nép hálátlan s ugye-e, hogy nincs igaza annak, aki ma is azt tartja, hogy „akit az Istenek gyűlölnek, azt tanítónak tették“. Kö­szöntjük az udvardi magyarokat! — Közgyűlés a Dalegyesületben. A Komáromi Dalegyesület 1933. április 23-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor, a Dalegyesület nádor uccai helyiségében tartja 70-ik évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület tagjai ezúton is meghivatnak. A közgyűlés tárgysoro­zata: i. Elnöki jelentés az 1932. évi működésről. 2. Az 1932. évi zárszám­adások felülvizsgálása és a felmentvény megadása ,3. Az 1933 évi tagsági dij megállapítása. 4. Az 1933. évi költség­­vetés megállapítása. 5. Az elnökséghez a közgyűlés előtt 24 órával írásban beadott indítványok tárgyalása. — Baranyay József dr. előadása keleti útjáról. A komáromi kereskedő és iparos továbbképző tanfolyamon szerdán este nyolc órai kezdettel dr. Baranyay József szerkesztőnk szabad előadást tart keleti utazásáról, amely utazás alatt három világrészben éppen tiz országot érintett A szerdai előadást valószinüieg sorozatos előadások fog­ják követni és a népszerű tanfolyamon időnkint még több előadást fog tartani szerdai napokon Baranyay József szer­kesztőnk, mivel úti tapasztalatai és élményei egy esti előadás kereteibe nem szoríthatók bele. — Orvosválasztás. A komáromi betegsegélyzö intézet párkányi orvosi állása dr. Kuffler Hugó körorvos le­mondásával megüresedvén, a napokbai töltötték be választás utján az állást. Az igazgatótanács titkos szavazással 16 szavazattal 7 ellenében dr. Steinerrel szemben dr. Schultz József orvost vá­lasztotta meg. — A Magyar Nemzeti Párt fel­hívása a munkaadókhoz. Felhívjuk magyar gazda, iparos és földbirtokos testvéreinket, valamint mindazokat, akik bármily munkát nyújthatnak, hogy minden munkaalkalomnál magyar mun­kásokat alkalmazzanak, illetve magyar iparosnak adják rendeléseiket. A mun­kások alkalmazásánál és munkák ki­adásánál arra is legyenek figyelemmel, hogy olyanoknak adjanak munkát, akik hűek nemzetük ügyéhez és szivük együtt dobban a miénkkel. A magyar munkások kenyérhez juttatása olyan kötelesség, melyet mindenkitől elvárunk és meg is követelünk, ezzel szemben senki sem kívánhatja tőlünk, hogy a magyar gazda, iparos vagy bárki olyannak adjon munkát, aki mint el­lenség áll vele szemben, aki megta­gadja magyarságát s aki nemzeti ügyünk ellenségeit szolgálja. Mindenki tartsa magát ezekhez, teljesítse köte­lességét ! Ezeket az elveket vaskövet­kezetességgel keresztül kell vinni min­denhol és mindenáron s ha ez meg­történik, egyszerre más levegő lesz mindenütt, egyszerre más tekintélye, súlya és ereje lesz nemzetünknek. A Magyar Nemzeti Párt komáromi ke­rülete. — A magyar nemzeti párt po­zsonyi körzetének megalakulása. A magyar nemzeti párt Pozsonyhoz közelfekvő szervezetei kérelmet intéz­tek a párt komáromi kerületi központ­jához, melyben körzeti szervezetben való egyesítésüket kérik. A pozsony­­környéki szervezetek mindolyan ala­kulások, ahol eddig a pártnak nem voltak községi szervezetei A kezde­ményezés folytán rövid időn belül megalakul a párt uj pozsonyi körzete, mely a pozsonyvidéki szervezeteket fogja felölelni. — Halálozás Amint részvéttel érte­sülünk, Metzner József nyugalmazott adóhivatali igazgató 75 éves korában Gután, ahol a nyuga orn éveit töltötte, elhunyt. Halálát özvegye és két gyer­meke gyászolja. — Házasság Kohn Gizella Komá­rom és Rosenbaum Adolf Ipolypásztó f. hó 23-án tartják esküvőjüket Érsek­újvárod (M. k. é. ha) — Orvosi hir. Dr. Biringer István szemspecialista, Elschnig professzor prágai szemklinikájának volt tanárse­gédje, folyó hó 17-én megnyitja orvosi rendelőjét Komáromban, Nádor u. 32. sz. alatt. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Vöröss János taniió, április hó 14-én, életének 35-ik évében, hosszas betegség után Gután elköltözött az élők sorából. A megboldogult kihűlt porrészeit április 16-án, Husvét első ünnepén délután 4 órakor fogják a gutái róm. kath, sirkertben örök nyu­galomra helyezni. Elhunytál lesújtott özvegye szül. Táncos Julia, kisgyerme­kei: Nellike és Janika, szülei, testvérei és nagy kiterjedésű rokonság gyászol­ják — A szájüreget fertőtlenítse Alpa sósborszesszel való öblítés által. Ez megvéd a ragálytól Néhány csepp ele­gendő egy pohár vizbe — Az uj kórházpavillon felsze­relése A városi tanács folyó hó 11-én tartott ülésén foglalkozott az uj kórház­­pavillon részére szállítandó székek, asztalok és más berendezési tárgyakra benyújtott ajánlatokkal. 88 darab ülő­szék szállítására öt pályázat érkezett be, amelyek közül mint a városra nézve legkedvezőbb és legolcsóbbat, Fleisch­mann és Stern bútorkereskedő ajánla­tát fogadta el a tanács. A forgószékekre nézve pedig Hofbauer Andor ajánlatát fogadták el. A szállítandó 2 Íróasztal és 20 közönséges asztalra vonatkozó pályázatok közül szintén a legolcsóbb Szabó Gyula asztalos ajánlatát fogadta el a tanács A közkórház részére szál­lítandó fehérneműekre beadott ajánla­tokat a tanács felbontotta és mindkét ajánlatot átszámítás végett kiadta a számvevőségnek. Hölgyek figyelmébe: Mérték után Princess fűzők, haskö­tők, melltartók, küiönleges­­segek ELBERT divataruházá­­ban Nádor ucca 19. — Megtévesztésig utánozzák több oldalról a Dr. Oetker „Backin“ sütőpor és Dr. Oetker-féle vaniliin-cu­­kor csomagolását. Ez egyrészt elisme­rés Dr. Oetker gyártmányaira nézve, mert csak értékeset utánoznak, másrészt azonban veszedelmes a háziasszonyra nézve, mert könnyen tévedés áldoza­tául eshetik. Ezért ajánlatos és fontos, hogy a Dr. Oetker-féle sütőpor és va­­nillíncukor vásárlásánál pontosan a „világos fej“ védjegyre ügyeljünk, ha mérgelődést és bosszúságot akarunk elkerülni — Veszett kutya garázdálkodása. Nagypaka, csallóközi községben az egyik gazda kutyája megveszett és mire agyon üthették volna, majdnem az egész falu kutyáit megmarta. — Öngyilkossá lett, mert — te­hetségtelen. Charles Gatschell, ame­rikai feslő és volt lapszerkesztő egé­szen különös és szokatlan okból kö­vetett el öngyilkosságot párisi lakásán. Gatschell ötvenéves volt, jómódú, egészséges, mindenki szerette lebilin­cselő modora és szellemessége miatt. Mint újságíró, szép karriert futott be, több hetilapot szerkesztett. Boldog há­zaséletet élt Fannie Kilbourne-al, a jól ismert amerikai „short story“ Írónővel. Gatschell életében azonban néhány év előtt, férfikora derekán, különös szen­vedély lépett fel. Abbahagyta az újság­írást és mindenáron festő akart lenni, amire, — úgy látszik — kevés hiva­­tottsága volt. Párisban és Münchenben tanult, mesterei elfogadták a pénzét, de a háta mögött kinevették, barátai látván kétségbeesett erőlködését, nem merték neki megmondani az igazat, de Gatschell, művelt és éleseszü ember létére, nem engedte magát sokáig ál­tatni. Tegnapelőtt este társaságban volt, ahol szokása szerint vidáman beszél­getett. Két óra tájban ment el, de előbb betért egy montparnassei kávéházba és csőposta-levelet irt a házmesterének. A levélben megírta, hogy öngyilkos lesz, mert nem tudja elviselni azt a tudatot, hogy tehetségtelen. Másnap reggel már halott volt. Gatschell halá­lát párisi iró- és művészkörökben nagy részvéttel fogadták. — A MUNKANÉLKÜLIEKNEK NEM KELL BÖJTÖLNI. Cincinnati érseke a munkanélkülieket a követ­kező megokolással oldotta fel a bojt alól: »Az anyaszentegyház átérzimin­den testi és lelki szenvedő sorsál, a betegét és az. éhezőét, a gyengén táplált Ínségesét és hajléktalanét. — és a szenvedők életsorsán nem szigorí­tani, hanem mindenkor könnyíteni óhajt.« — JOGOS AGGODALOM. A jövő szezonban kromacélból készült hamis fogsorok kerülnek forgalomba. A dié>­­törő gyárak aggodalommal fogadják a rájuk nézve kalasztrófális lehető­ségekkel járó technikai újítást. AMERIKAI HUMOR. (Rövid tör­ténet.) Egy úr maga vezeti autóját az országúton. Egy fáradtnak látsz em­ber felkéredzkedik, melléje ül. Néhány percig egymás mellett ülnek a ko­csiban. Az útvezető órára akar nézni. Órája eltűnt. Revolvert vesz elő és az idegen utitársra fogja: Ide azzal az órával! Az idegen szelíden átnyújtja az órát és ugyancsak szelíden tűri hogy a felháborodott autós kidobja a kocsijából. Amikor az autós hazaér, felesége ezzel fogadja: Nagyon szóra­kozott vagy újabban, most is itthon felejtetted az órádat!« AZ ÖSZVÉR, AMELYET MOST ÉRT EL A VILÁGHÁBORÚ. Hassan Hilal alezredes, az egyiptomi hadsereg tisztje, öszvérhaton utazott a sivatag­ban Alexandria környékén. Hirtelen irtózatos dördülés reszkettette meg a földet, az öszvér élettelenül rogyott össze s a légnyomás óriási ívben vágta földhöz az alezredest, kinek az ijedsé­gen kívül nem történt semmi baja. Az öszvér véletlenül egy a világháborúból hátramaradt angol lövegre lépett, me­lyet a homok félig eltakart. — NE PLETYKÁLJ! Beckington angol városkában a helység papjának vezetése alatt pletykaellenes társaság alakult. A lelkész kijelentette a szó­székről, hogy aki piety kázik, nem le­het istenfélő ember. Azokat, kikel pletykázással gyanúsítanak, úgyneve­zett pletykabíróság elé állítják, amely a legnagyobb nyilvánosság előtt tar­tott tréfás tárgyaláson pellengérezi ki a mérges nyelveket. — Agyonütötte a kiásott fa. Szabó Lajos, csallóköznyéki gazda kiküldte kocsisát a Bős melletti nagy rétre, hogy onnét fát hozzon. A kocsis a lo­vakat olyan fa mellé állította, amely már kidöntésre várt és már félig ki is volt ásva. A kiásott fa gyökerei meg­lazultak és kidült a fa és az egyik lo­vat agyonütötte. — Áthelyezés. Dr. Csernyánszky Imre közigazgatási főbiztost Dunaszer­­dahelyről, ahol öt évig szolgálta hiva­talát. felettes hatósága járási főnökké nevezte ki és megbiz a a vágseilyei járás vezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom