Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-12 / 29. szám

29. szám, Szerda, 1933. április 12. ötvennegyedik évfolyam. OLITIKAI LAP LAPOK Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sgész évre 8® Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nagyon furcsa miniszteri kijelentés. Az 5° /o-os csehszlovák munkaköicsön jegyzési helye, a Csehszlovák Légiótok fiókja Komárno szívesen szolgál felvilágosítással a kölcsön­­jegyzés előnyei felől. Komárom, ápri 1 is 11. A Gyári; ^,'osok Országos Szövet­ségének Pozsonyban larloll köz­gyűlésén megjeleni Malousek ke­reskedelmi miniszter is, akit vi­lágosfejű és reális közgazdásznak ismertünk. A mostani gazdasági helyzettel behatóan foglalkoztak a szövetségnek hivatalos szónokai, akik reáimilatiak a bajok okaira. Minden esztendőben rámutatnak, azonban a kereskedelempolitika ez­zel kévéséi törődik. Tizenöt éve hangoztatják a rossz vasúti tarifa­­politikát Szlovenszkó szempontjá­ból, de azon most akarnak még csak segíteni. A legérdekesebb kijelentést azon­ban kétségtelenül Matousck telte, aki nyilván valami szépet és újat akart mondani és felállította a kö­vetkező tételt: »Az adópolitikánál nem az adó magassága a fontos, hanem azok a modalitások, me­lyek melled az adói behajtják«. Ilyen állítási egy közgazdasági kép­zettségű és gyakorlati embernek nem leit volna szabad tennie, mert ez az állítás teljesen elhibázott és semmiképen meg nem okolható. A kereskedelmi miniszter szerint nem fontos az, hogy mekkora adót veinek ki a kereskedőre és a gyár­ra, hanem fontos az, hogyan hajt­ják azt be. Egyik állításnak sin­csen semmi tárgyi alapja. Mert ha a kereskedelmi árucikkre nagy for­galmi adót vetnek ki, annak az ár felemelésében kell jelentkeznie és ennek következménye az, hogy az árul nem vásárolják, .a gyáros rak­táron tarthatja inig rá nem un és akkor veszteségre adhatja el. De nem helytálló a nyilatkozat­nak a második része sem, hogy a behajtási modalitások teszik az adóterhet naggyá vagy elviselhe­tetlenné. Általában nem szabad ab­ból az álláspontból kiindulni, mint­ha a közönség az adófizetéstől ide­genkednék. A közönség nem az adófizetéstől idegenkedik, hanem az újabb és újabb adótípusoktól és az adóemelésektől. A behajtási módnak megvannak a maga eszközei és ezekkel az esz­közökkel válogatósán kell élni, ak­kor az adó sokkal gyorsabban fo­lyik be, mint erőszakos eszközök alkalmazásával. Az adózóban, aki nem tud fizetni, nem szükséges adósikkasztól látni, mert ez az adómorálnak csődjét jelenti. Az adókivetések körül kell nagyobb pontosságra törekedni és számolni az adózó gazdasági helyzetével. A földmivesnél számolni kell annak eladósodásával és azzal, hogy az utolsó nyolc esztendőben 2" mil­­liárddal adósodott el a földbirto­kos elem, tehát a jövedelemadói nem lenne szükséges nyakló nélkül kivetni, mintha misem történt vol­na az elmúlt nyolc esztendőben. Malousek miniszter elve, hogy nem az adó sok, csak a behajtás körül vaunak bajok, olyan állítás, ame­lyet igazolni nem lehel tényekkel. De mint elmélet is gyenge, mert a közteherviselő rétegeknek korlát­lan ellenállóképességél hirdeti. Ez pedig már régen nem áll fenn. Úgy látszik, hogy a miniszter úr olvasmányai közül kifelejti a cső-Komárom, — április II. Benes külügymsniszter husvét után expozét mond. A képviselőház elnöksége ülést tar­tott, amelyen a képviselőház munka­­programját beszélték meg. Tárgyalásra kerültek a legközelebbi javaslatok, ame­lyek elintézésre várnak. így szóba jött az 1931. évi állami zárszámadások ügye, továbbá a szenátus által már elfoga­dott illetéktörvény uj tervezete, amelyet május 1-én akarnak életbeléptetni. Az elnökség megállapodott abban, hogy a képviselőház legközelebbi ülését csak husvét után tartja és minden való­színűség szerint április 27-éré fogják összehívni a képviselöházat. Ennek az ülésnek napirendje érdekes politikai eseményt ígér, amennyiben az ülésen Benes dr. külügyminiszter expozét mond a nemzetközi politikai helyzetről és ennek során a négyhatalmi pak­tumról. Benes eddig a külügyi bizott­ságban szokott beszámolni a politikai kérdésekről, ezúttal azonban a képvi­selőház plénumát használja föl arra, hogy beszédét a legnagyobb nyilvá­nosság előtt tartsa meg. Négy évről hatra emelik föl a községi képviselőtestületek működési időtartamát. Prágai jelentés szerint a kormány már elkészítette azt a törvényjavasla­tot, amellyel a községi képviselőtestü­letek működési időtartamát négy évről hat évre hosszabbítják meg. A törvény­­javaslatot már előterjesztették a koalí­ciós pártoknak, amelyek meg fogják azt vitatni. A kormányt támogató pár­tok ebben a kérdésben egymástól el­térő véleményen vannak és eszerint fognak állást foglalni a javaslatokhoz. Vannak olyan koalíciós pártok, ame­lyek a javaslatot junktimba akarják hozni a parlamenti választási rend megreformálásának, illetve a kötött jelölő listák megszüntetésének kérdé­sével. 260 millió korona gyors beruházási munkákra. A minisztertanács napokban tartott ülésén elfogadta a közigazgatási refor­dök és csődön kívüli kényszer­egyezségek híreit, amelyet neki kellene első sorban elolvasnia. mot kidolgozó bizottság munkapro­gramját, valamint a beruházási pro­gramot, amelyet a gazdasági minisz­terek terjesztettek elő. Ez a program az állami üzemek, vasutak, állami er­dők és birtokok munkáira, útépítésekre és hídépítésekre vonatkozik. Ezekre a munkákra a minisztertanács 260 millió koronát engedélyezett. A munkát ezen­nel meg is kezdik és pedig olyanfor­mán, hogy egyenlő mértékben osztják el a köztársaság valamennyi része kö­zött, különös tekintettel azokra a vidé­kekre, amelyeken a munkanélküliség rendkívül nagy. Kérdés, hogy ebből az előlegből mennyit juttatnak Szloven­­szkónak és mennyi jut Komáromnak, ahol harmadfélezer munkanélküli várja a tavaszi munkaévad kezdetét. Matousek dr. miniszter szerint vissza kell térni a szabadkeres­kedelemhez. A Szlovenszkói Gyáriparosok Köz­ponti Szövetkezete vasárnap manifesz­­tációs gyűlést tartott, amelyen megje­lent Matousek dr. kereskedelmi minisz­ter is, aki az ülésen felszólalt és be­szédében az általános gazdasági hely­zetet ismertette. Beszéde során kitért a Németországgal, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal folyó tárgyalásokra és többek között ezeket mondotta: — Ma­gyarországgal néhány különleges áru­csere egyezményt kötöttünk, amelyek azonban a pengő magas paritása és ennek következtében a magyar áruk­nak csekélyebb versenyképessége miatt nem hozhatták meg a remélt ered­ményt. A legközelebbi időben Magyar­­országgal szélesebb alapokra fektetett egyezmény megkötésére indulnak meg a tárgyalások. Meg kell állapítani, hogy a behozatal gúzsbakötésének most ál­talában uralkodó tendenciája végül is abszurdummá válik. Csehszlovákia ré­szére a szabadkereskedelemhez és a legtöbb kedvezmény elvéhez való vissza­térés kell, hogy maradjon a végső cél. Igaz, hogy Csehszlovákia egyedül nem tudja keresztülvinni a világkereskede­lem felszabaditását és ebben a tekin­tetben a gazdasági világkonferenciára kell magunkat bizni. Kétségtelen, hogy ebben a tekintetben regionális egyez­mények is orvoslást hozhatnának és reánk nézve csak előnyös volna, ha a kisantant szorosabb politikai össze­fogása kereskedelempolitikai téren is hozzájárulna a jelenlegi gazdasági hely­zet megjavításához. Támadást kizáró szerződést köt a kisantant Oroszországgal. Egyik párizsi lap prágai értesülése szerint tárgyalás indult meg Oroszor­szág és a kisantant államok között, amelyen a támadást kizáró szerződés megkötését beszélik meg. A paktumot a terv szerint a három kisállam közö­sen kötné meg. A felelős körök igy akarják áthidalni a különleges román­orosz ellentéteket, ami elképzelhető, mert Szovjetoroszország a legutóbbi németországi politikai események ha­tása következtében elhidegült német­orosz viszony folytán hajlandó bizo­nyos engedményeket tenni. Nagyszámú néző előtt játszották Köbölkuton a jyEhrenberg-Peller­­féle passiót. (Kiküldött munkatársunktól.) Köbölkút, április hava. Köbölkút néhány napig az Érsekuj­­vár-párkányi vonal mentén fekvő köz­ségek érdeklődésének középpontjába került. Néhány lelkes köbölkuti vezető­ember, Kanozsay István tanító, Hetényi Antal tanító, Gedai Pál elhatározták, hogy nagyszabású passiójátékot ját­szanak a húsvéti héten. Szlovenszkón általában kevés helyen mutatják be a passiójátékokat s ez a kezdeményezés annál érdekesebb volt, mert nem a hagyományos passiót mutatták be, hanem azt, amit néhány éve Magyarországon, a borsodmegyei Mikófalván is, nagyon szép rendezés­ben és szcenirozásban játszanak, a D’Ehrenberg — Peller-féle középkori passiót. Köbölkút Magyar Kultur Egyletének igen ügyes színjátszó gárdája van, — ezek nagyrészét Stampay János igaz­­gató-tanitó nevelte még, — s igy nem volt nehéz ebbe a vállalkozásba bele­fogni, hiszen rátermettség, gyakorlott­ság régen jellemezte már a köbölkuti műkedvelőket. Hetek óta készültek a nagy bemu­tatóra, festettek díszleteket, varrtak bibliai ruhákat s mikor szombaton­­vasárnap háromszor is egymásután színre hozták, méltóaknak mutatkoztak a legteljesebb dicséretre. Sok színes, pergő képben mutatták be a bibliai jeleneteket, az előadás va­lóban simán pergett, drámai erejű volt POLITIKÜI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom