Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-11 / 3. szám
1933. január il; »KOMÁROMI LAPOK« 3. oriai. Épen azért, mert a cikkíró intenciójával egyetértünk és mert intézetünk altruista hivatásáról soha meg nem feledkezett és legkevésbbé a mai időben: sérelmes lenne reánk nézve, ha a folyó hó 4.-i cikkük keretébe bárki bennünket is belefoglalna, miért is kérjük soraink közzétételét. Vagyok kiváló tisztelettel: Komárno, 1933 január hó 6-án Nagy Jenő a Földműves Kölcsönös Pénztár igazgatója. Adóügyi előadás a kereskedelmi grémiumban A kereskedelmi grémium az elmúlt vasárnap olyant nyújtott a város adófizető közönségének, amelyben eddig részünk nem volt. Tudvalévő dolog, hogy mindenféle adóvallomást most, január elejétől kezdődőleg február hó végéig kell minden adófizetőnek benyújtani. A grémium titkára, aki már hivatalából kifolyólag az adóügyekkel állandóan foglalkozik, a legrészletesebb tanulmányt állította össze arra az előadásra, amelyet a város közönsége oly mértékben látogatott, hogy a grémium termei szükeknek bizonyultak. Érthető is e nagy érdeklődés, mert mindnyájunknak a legfájóbb része és a legnehezebb feladata a mai rendkívüli szűk gazdasági viszonyok között az adófizetés. Ez előadáson a pénzügyi hatóságok főtisztviselöi, Ratimorsky István főtitkár, valamint Meindl József dr. pénzügyi fogalmazó nemcsak, hogy jelen voltak, hanem a közönség soraiból bármely feltett kérdésre, vagy példára a legrészletesebb és legvilágosabb felvilágosítást adták meg A mi meggyőződésünk az, hogy a grémiumnak, mint erre hivatott faktornak az ily gazdasági kérdéseket érintő előadásokat sűrűbben kellene megcsinálni. A grémium több mint 1000 kereskedő ügyét-baját kezeli, vezeti és bizonyos, hogy a legkülönbözőbb kérdések, bajok, panaszok és kérések fordulnak elő egy év leforgása alatt és ebből véljük megállapítani, hogy nem egyoldalú, hanem mindenre kiterjedő gazdasági kérdésekben ott nyerhetnénk leginkább tájékoztatást. A vasárnapi előadást és magyarázatokat azért értékeltük a szokottnál jobban és többre, mert a legjobb időben, az adővallomások benyújtásának határideje előtt nyert a közönség irányítást' oktatást. Kereskedő. Nagyszabású finivest a Kultúrpalotában vasárnap. A Jókai Egyesület sorozatos előadásokat előkészítő bizottsága arra törekszik, hogy Komárom kulíuréletét mindenképen élénkké s vonzóvá tegyen. Nemcsak ismeretterjesztő és zenei előadásokat, nemcsak vetitettképes felolvasásokat és gyermekmesedélutánokat tervez, hanem figyelme kiterjed a műveltség minden más ágazatára és ezzel az elgondolással rendezi vasárnap dr. Borka Géza irányításával a finn-estet is, hogy az északi testvéreket közelebb hozza szivünkhöz. Időszerűséget ad ennek a rendezésnek az, hogy a finnek nemzeti époszát, a Kalevalát 100 éve gyűjtötte össze Lönnrot Illés. A finnestet a Jókai Egyesület vasárnap, 15-én délután hat órakor tartja a Kultúrpalota nagytermében, a következő műsorral: 1. Madai Gyula: Óda a finn testve* rekhez, szavalja: Szijj Daisy. 2. Suomi...! Finn népdal. 3. Szombathy Viktor felolvasása. 4. Marosy Ferenc vidám szavalata. 5. Kultani kukkuu. Finn népdal. 6. A Kalevaláról toszél Petrogalli Klára. Ének és szavalókórus betét. 7. Rohonyi Vera szavalata 8. Dr Borka Géza felolvasása. Műsormegváltás 3 korona. Diákjegy 1 korona. » Kikötőváros forgalo nélkül“ — írja egyik legutóbbi számában Komáromról a pozsonyi „Grenzbote“. Komárom, január 10. A pozsonyi Grenzbote, érdekes cikkben számol be Komárom jelenlegi életéről s a cikket négy illusztrációval is tarkítja. »Kikötőváros forgalom nélkül' — írja címében a lap s hozzáteszi: Komárom, a mögöttes részek (Hinterland) nélküli város. A cikkben következőképen ír: »Komárom városa sikeres múltra tekint vissza. A Csallóköz sarkában a Nyiträ torkolatánál, a Duna mellett régtől fogva fontos hadászati pont szerepét játszotta, amiért is itt erős várat építettek a nyugatról jöhető ellenség ellen. A háború előtt a városban, ahol Jókai Mór, az első és legnagyobb regényíró született, — élénk kereskedelem és forgalom lüktetett. A fakereskedésnek ilt volt a központja, de az ipar is erősen képviselve volt. A monarchia két fővárosa, Budapest és Becs között feküdt, így a dunai hajózásban is fontos állomás szerepét játszotta. E sajátságos magyar vidéki városnak felvirágozását megakasztotta azonban a fordulat. Az ipari vállalkozásók elcsendesedtek, a forgalmat elvágták s mivel Komárom határváros lett, elvesztette életének ütőerét, a környéket,' amiből élt. A környék nagy része Magyarországon maradt és a lehetetlen politikai viszonyok, a határátlépési nehézségek gátat vetettek a város kereskedelmének. Politikai tekintetben mindenesetre nyugalom uralkodik. A magyarok alkotják a vezető pártokat, a kisebbséget a csehek és a szlovákok, akik a városban megtelepedtek s akik a többi nemzetiségekkel egyetértésben plnek, A munkanélküliséget különösen erősen érzi Komárom. Az ezelőtt oly jelentékeny kikötőben, melyben 1500 munkás talált foglalkoztatást, ma alig 150 munkás dolgozik, a legtöbb kikötői munkás munkanélkül maradt. A dohánygyár leszállítóit üzemmel dolgozik, jelenleg csak 400 munkást foglalkoztat. A közeljövőben remélik, hog3r ezt a létszámot 200-zal emelhetik. Művelődési vonatkozásban a városban mindenképen élénk élet uralkodik. A Komáromi Közművelődési és Muzeumegyesület a középpont, ahol kulturális rendezéseket készítenek elei. Tagjai között ismert írókat és költőket találunk, akik a magyar közéletben jó hírnévnek örvendenek. Ez intézmény mellel! az 1863-ban alapított Komáromi Dalegyesület is fontos kulturális tevékenységei fejt ki. .1 város társadalmi élete élénk, dacára azonban a lakosság közli legjobb egyetértésnek, nemzetiségileg r.étegezőili k. A város jövőjétől nem sok jót várhatunk. A hajózás nem tudja alkalmazni a sok munkanélkülit és a pozsonyi kikötő versenyképessége megakadályozza a komáromi kikötő építését. A város környéke pedig, amely nem a vásárlóképes falvak köréből áll, nem ej£g a forgalmat és kereskedelmei élénkké lenni. .1 város lassankint csendes halódásra van ítélve, lakosai szerencsések, ha ma még a mindennapi kenyeret megkereshetik. Ilyen sötél színekkel végzi a Grenzbote. Fehér fO£ak:Chlorodon «í J-AJ* Reichenthal Ferenc kép* kiállítása a Kultúrpalotában vasárnap nyílik meg, Reichenthal Ferenc, a jeles szlovenszkói festőművész vasárnap, január 15-én mutatja be legújabb képeit a komáromi Kultúrpalotában. Eleven színben ragyogó, egyéni felfogással alkotott képeit karácsony előtti európai kőrútján festette : bejárta a Riviérát, Párist, Felsőolaszországot, Németországot, Hollandiát, Belgiumot s tanulmányújáról utijegyzeteket a festő szemével, sajátos látásmódján alkotott. Alig egy-két figurális munka, kompozíció vegyül a tájképek közé, melyeket a természet szeretete fiit meleggé. Rajzban és színben egyaránt értékesek a képek. A komáromi bemutatót a pozsonyi követi. Kálmán szenátor, Végr Bratiszlav és Görög gadócpusztai földbirtokos dohányszáritójából is. Ezek feljelentést tettek. A nyomozás hosszú ideig nem vezetett eredményre, mert a gyanúsítottakra nem lehetett a tolvajlást rábizonyítani. Csupán annyit állapíthatott meg a rendőrség, hogy a tolvajnak szögestalpu cipője van, ami ezen a környéken ritkaság. Véletlen vezette nyomra a detektívet. Az elmúlt héten a szakszervezetek gyűlést tartottak a Dózsa-féle Vigadóban s Vrska ügyeletes detektivnek feltűnt egy szögescipőt viselő munkás. Odaállt melléje és figyelte. Az illető munkás észrevette, hogy figyelik és kényelmetlenül kezdte érezni magát. Jóidéig néztek farkasszemet egymással, majd a gyűlés végén a szögescipős ember igyekezett egy barátjával együtt eltűnni, de az uccán a detektív uhűérte és igazoltatta. Szögescipo vezette a detektívet a titokzatos dohánytolvajok nyomára. Komárom, — január 10. November havától kezdve a komáromi és környéki dohánytermelők dohánytermése állandó veszélyben forgott. Ismeretlen tettes belopózott a dohányszárítókba s megdézsmálta a leveles dohányt. így többek között nagyobbmennyiségü dohányt vittek el Fiissy Kiderült, hogy jó fogást csinált, mert a keresett dohánytolvajt tartóztatta le, Ötvös János Tolnai-uccai lakos személyében, Dodog Kálmán nevű barátjával, akivel egy házban laknak. Azonnal házkutatást tartottak Ötvösnél s valóban találtak is nála nagymennyiségű leveles dohányt, levélvágógépet. A lopásokat Ötvös egyedül végezte, a felvágásnál és ériékesitésnél Dodog segédkezett. A legnagyobb mennyiséget Fleischmann Herman kereskedő vásárolta, aki ellen szintén megindították az eljárást. A két tolvajt átadták a bíróságnak. Hét és fél é?i börtönt osztott ki a komáromi bíróság a hontvarsányi bűnszövetkezet tagjai között. Bankócsináló gépet akartak eladni ezer korona részletfizetésre. Saját tudósítónktól. Komárom, január 10. A komáromi kerületi bíróság két napon keresztül tárgyalta dr. Krizs Ferenc vezetésével a nevezetes honivarsányi tolvajbanda ügyét. Laczkó Károly, Gagócs József, Duba András, Petras János, Nikii János, Makovecz András. Petrás István és Szluha András a vád szerint még 1930 szepiemberében tolvajbandát alakítottak és veszélyeztették az egész környék vágyó n 1 >i z tons ágát. Egészen 1932 tavaszáig működött a tolvajszövetkezet és olyan ügyesen csinálta a dolgát, hogy a nyomozó hatóságok addig néni tudtak a tolvajszövetkezet tagjainak nyomára akadni. Mintegy negyven betörés és tolvajlás terheli a társaság lelkiismeretét. Körülbelül ötvenezer korona értékű lisztet, szalonnát, füstöli húst, baromfit, disznót, bort, étel- és italneműt loptak össze s ha valaki tetten akarta őket érni, arra revolvert fogtak. A banda azonban nem elégedett meg később a tolvaj]ásókkal: jövedelmezőbb csalásokra is vetemedett. Gagócs József Lévára ment és összeismerkedett Csonté Ernővel, akit felkeresett szállodai lakásán. Ott magyarországi mérnöknek adta ki magái és titokban ajánlatot telt Csontó Ernőnek, hogy vegye meg bankócsináló masináját, amivel hamis csehszlovák ötvenkoronásokat lehet készíteni. A masinái magával is vitte a szállóban, nagy titok alatt és zárt ajtók mögött be is mutatta működését. Megforgatta a gépet és a masinából valóban is kihullott egv ropogós ötvenkoronás. Csontó Ernőnek megtetszett a gép és ezer korona előleget is adott rá. A csendőrség végül is nyomára akadt a bandának és előállította a bíróságra. A bírósági tárgyaláson Laczkó, Duba és Szluha nem érezte magát bűnösnek, de a tárgyalás alalt megnyugtató terhelő bizonyíték nem is merült föl ellenük, míg a többiek részben beismerték a tolvajlásokat. A kihallgatott tanuk azonban elegendő bizonyítékokat szolgáltattak arranézve, hogy a bíróság elítélje a szövetkezel tagjait. A bíróság Gagócsot 2 és félévi, jegyházra, Petrás Jánost egy és félévi börtönre, Nikii Jánost egy és félévi börtönre, Makovecz Andrást két és félévi f egy házra, Petrás Istvánt egyévi börtönre Ítélte, valamint jogtalan fegyverviselés miatt pénzbüntetésre Ítélte őket. A többieket felmentette. Államügyész három nap alalt nyilatkozik, a vádlottak felebbeztek. HÍREK Végre hó esett, miután már türelmetlenkedtünk, hogy vájjon iesz-e tél az idén, avagy állandó, nedves ködbe burkolózunk már? Fekete karácsony és sáros Vizkereszt: nem valami büszke jelei a télnek, ami bennünket még nem különösen érint, hiszen Komáromból sose lesz ródlipálya, de mit csináljon a Tátra és a Semmering, amely erre az idényre várt s csak a hotelek szájtátó pincérei voltak az egyedüli mozgó lények a szürke hegyek alatt? A napokban befagyott a Kisdunaág is, sánta vakvarjak sétáltak a jegén és szomorú sirályok tollászkodtak az elhagyott csónakok között. A hó pedig esni kezdett s a Nádor-uccán kedden délelőtt megjelent az első csengős szán, mii.t valami anakronizmus, jobb idők emlékeztetője az autók között. S mennyi problémát ad egy ilyen hóesés! Mert bizony a hó csak leesett. Meg is maradt, el nem olvadt. De ki fogja seperni az uccákat, hidakat, ki visel gondot testi épségére a komáromi polgárnak? Még tegnapelőtt igen ötletesen az öntözőautó csinált sarat az uccán. Jó
