Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-04 / 18. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Bádió-mhsort tartalmazza Ótvennegyedlk évfolyam. 1@. szám__________________jSzombftt, 1933. m^rolne 4 KOMABOMI LAPOK POLITIKAI LAP FMÍizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel *jjfesz évre 88 Ké, félévre 49 KC, negyedévre 20 KC. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára I korona. ÍS25S5HKEa&íio —" .--- I. .......... ■ r».n. Alapította: TUBA JANOS. Felelés főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Eőraunkatársak: ALAPI GYULA dr. és Ff LöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, március 3. A kisanlant vezető állama Csehszlovákia és elsőnek a vezető állam külügyminisztere szólalt meg, hogy az új kisanlant paktumai ismertesse. Ez a paktum, miként az ismeretes, legújabban készült és uj tartalommal bővült ki, mely a szövetséges államok közös külpolitikájának alapjait rakta le, továbbá bizonyos gazdasági határoz- Biányok is egységbe foglalják a szerződött államokat, mert egymás nélkül más államokkal még gazdasági szerződéseket sem köthetnek, viszont külpolitikájuk anynyira egy, hogy a tagállamok mindegyike a másik kél állam nevében is felléphet más államokkal szemben. A lekötöttség tényleg nagy és Benes szerdai expozéjában ezl igyekezel! szépíteni és meggyőző erejűvé is akarta tenni beszédét, és ha ez nem sikerült neki, azt tulajdonítsa a tárgyi igazság hiányának, amelynek hézagai az expozéban szembeszökően meglátszanak. Benes szerint az új paktum nem irányul Magyarország ellen, amelynek a nyugalom és biztonság minden olyan biztosítékát hajlandó megadni, amelyet Európa kívánhat. Nem irányul Olaszország ellen sem, amely iráni hálás gesztussal bókol a háborúban való részvételéért és hivatkozik úgy fasiszta, mini nem fasiszta barátaira. De nem irányul Németország ellen sem, amellyel mai kormányformája mellett is olyan barátságos viszonyban akar élni, mint Stresemann letiporl és jóvátétellel a lünk szélére juttatott Németországával. Ennyi jóakarat és békebajiam után leírhatatlan erővel tolul elénk a lényeges kérdés: miéri volt szükség lehál az uj kisanlant paktumra, amelynek vázát közzétették és amely tényleg nem tartalmaz semmi olyan különösei, hogy aggodalomra adna okot? És ha így van, akkor mi az oka annak az aggodalomnak, amely ezzel a paktummal szemben a Földközi tengertől kezdve az Északi tengerig megnyilvánul! Ezek az okok mindeneseire abban is rejlenek, hogy a politikai paktumot kiegészítő konvenciókat Európa nem ismeri és ezeket a kisantant nem is szándékozik Európa közvéleménye előtt megvitatni. Hogy ilyen konvenciók vannak, az Benes egész expozéjából kiérzik. Benes szerint az európai bomlasztó folyamainak végét kell vélni és ez okolja meg az új paktum keletkezését. Ezt a bomlást a hirtenbergi fegyverek ügyével támasztja alá elsősorban, amelyben a kisanlant egyik tagállama ellen készült támadás kísérletéi állapítja meg. A másik ok a leszerelési konferencia folyamán tapasztalt tendenciák a felfegyverkezésre vonatkozólag. a harmadik ok a kisantantnak a nagyhatalmakhoz való viszonyában rejlik. De Benes tarl a leszerelési konferencia áliamcsoporijaínak «harcától is, hogy az egyik csoport fegyverkezni akar és nem akar leí'egyverkezni. Reméljük, hogy Benes ismert lojális magatartása itt is szilárdan állta meg helyét és nem Franciaországra gondolt, hanem Németországra, mely biztonsága érdekében az egyenjogú fegyverkezésre tart számot, ha a szomszéd államok nem szerelnek le. A harmadik ok a nagyhatalmakkal szemben való új frontép.tísnek látszik. Termesze! esen ez csupán látszat és Európával szemben « kisanlant erejét fokozni hivatott. Ez a kisálltán! szempontjából azl jelentené, hogy ha a nagyhatalmak egy bizonyos kérdésben megegyeznének, a kisanlant., mint újabb nagyhatalom, velük szemben is érvényesíteni tudja tagadásál és külön álláspontjai, meri eddig, mint kisállamokat, egyenként kezelték őket. Benes tehát a kisállamok rangemelését igyekezett keresztülvinni az új kisálltán! paktumban, mely az államokban izgalmas vita tárgyál képezi, kivéve Franciaországot, amely az új nagyhatalmat fenntartások nélkül hajlandó elismerni. Azonban minden nagyhatalomnak, így a kisantantnak is, politikai erejét katonai ereje szabja meg és minden szerződés annyit ér, ahány szuronyra számít. Ez a szerződéseknek az általános lélektanához tariozik. De az a téléi is áll, hogy minden szerződés, irányuljon az bárki ellen, egy újabb szerződési von maga után, amely azoknak az államoknak a csoportosulását eredményezi, amelyek érdekeikben akár politikai, akár gazdasági, akár biztonsági szempontokból sértve érzik magukat Ezeket Benes megnyugtatni igyekszik a laxative felsorolt államokkal való békére törekvés hangsúlyozásával. Ez azonban nem elég. Meri ha tényleg a békét akarja biztosítani az új paktum, azt szolgálhatta volna a korábbi keretek között is. Benes elsősorban a kisanlant nevében barátságosan kívánja rendezni Magyarországhoz, Ausztriához és Bulgáriához való viszonyát Ezt a sorrendet maga állapítja meg Mit ért Benes barátságos rendezés alatt? És miért nem tudóit kialakulni igazi barátság ezek az államok és a kisantant államai között tizenkét éven keresztül? Azonban a külügyminiszter nem egészen őszinte és elfelejti a kisantant keletkezésének a legfontosabb célját, Komárom, — március 3. Giller János dr. a Magyarországgal megindítandó kereskedelmi tárgyalásokat sürgeti. A szlovenszkói országos választmány március 2-án tartott ülésén Giller János dr. magyar nemzeti párti országos választmányi tag indítványt tett, hogy Magyarországgal vegye föl a kormány az uj kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalást. Az indítványt az országos választmány egyhangúan elfogadta és kimondotta, hogy Szlovenszkó felír a kormányhoz, amelyet arra kér, hogy mielőbb kezdjék meg újra a tárgyalásokat a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megkötése érdekében és pedig annyival is inkább, mert a jelenleg fennálló kompenzációs szerződések nem alkalmasak a két állam rendes kereskedelmi kapcsolatainak kiépítésére és főleg mert Szlovenszkó gazdasági igényeit egyáltalában nem elégítik ki. Nem tud megalakulni a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság. Még a múlt évben elfogadta a nemzetgyűlés a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság felállításáról szóló törvényt, amely azonban még mindig nem lépett életbe, mert a mai helyzet az, hogy a bizottság március vége előtt egyáltalában meg sem alakulhat. A képviselőház ugyan már megválasztotta a bizottság 16 rendes és 16 póttagját, azonban a szenátus eddig még nem volt abban a helyzetben, hogy napirendre tűzhette volna a bizottság megválasztását. Ennek az az oka, hogy a szenátusban képviselt pártok még nem tudtak megegyezni egymás között a bizottságban leendő képviseletükre nézve. A szenátus a törvény élteimében 8 rendes és 8 póttagot küld a bizottságba. A megállapodás szerint a kormánypártok 5 és az ellenzék 3 lagot küldenek ki, de eddig sem a német szociáldemokratáknak, sem a cseh nemzeti szocialistáknak nem sikerült tagot és póttagot biz'.ositaniok a bizottság részére, mert nem kapcsoltak más párttal és igy pártjuk nem érte el a választási számot. Ennek, a két kormánypártnak szenátori klubjai nincsenek képviselve a bizottságban. A cseh szociáldemokraták, hir szerint, hajlandók volnának póttagjukat átengedni a német szociáldemokratáknak, aki azután mindkét pártot képviselné a blzottaz eredeti szerződésnek első pontját, amely feleletet ad arra a kérdésre, hogy miért is alakult a kisantant. Tehát jogosult a szemrehányás vele szemben, hogy külpolitikája sem nem világos, sem nem őszinte. Ságban. Most azt várják, hogy a szenátus tavaszi ülésszaka előtt mégis csak létrejön a végleges megállapodás a bizottsági mandátumok elosztására nézve. A német szociáldemokratáknak az volt a céljuk, hogy a német gazdaszövetséggel kapcsolnak, de ebben a szándékukban megelőzték őket a cseh agrárok és ezek a pártok már az első menetben két rendes és két póttagot biztosítottak a maguk részére. A kisantant új paktuma — Benes szerint — senki ellen sem irányul A képviselőház külügyi bizottságában szerdán délelőtt nagyszabású expozét mondott Benes dr. külügyminiszter, amelyben a kisantant genfi paktumáról és a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről adott áttekintést. Benes beszéde elején hangsúlyozta, hogy a paktum sem nem titkos, sem nem militarista szellemű, és nem irányul senki ellen sem, hanem politikai és gazdasági programról van szó, amire már évek óta tudatosan és rendszeresen törekedtek. 1930-ban Csorbatón történt meg az első komoly lépés a kisantant végleges megszervezésére és első ismert statútuma aláírására. Már akkor világos volt, hogy még két további feladat elvégzésére van szükség: a három államban szilárd és valóban politikai nemzetközi egységet teremteni, továbbá ennek az új középeurópai egységnek gazdasági programot adni, ami fokozza politikai erejét és aminek következtében a két agrár állam és a félig ipari, félig agrár állam gazdasági érdekei összhangba kerülnének. A kisantant kifejlődését és utolsó aktusát az egymást kergető események, főképen a leszerelési konferencia s a mind erősebb revíziós hullám siettették. A paktum megteremtésének harmadik oka a kisantantnak a nagyhatalmakhoz való viszonyában rejlik. Európa békéje és nyugalma Anglia, Franciaország, Németország és Oroszország egymásközötti viszonyától függ, valamint ezeknek az államoknak közvetett viszonyától a többi európai államokhoz, főképen Lengyelországhoz, Középeurópához és a Balkánhoz. A háború után keletkezett új kisállamok saját, szabad életüket akarják élni, aminek jellegzetes bizonyítéka a kisantant. Meg kell érteniök a nagyhatalmaknak, hogy politikai és gazdasági terveiket a jövőben nem valósíthatják meg a kisantant nélkül. Majd expozéja folyamán kije-POLITIKAI SZEMLE A kisantant uj paktuma.
