Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-25 / 24. szám

1933, március 25. > KOM AKU3U LAPUK« 3. o'dal. tervezett „javarészben,,. Értesülésünk szerint — írja a nyitrai laptársunk — az igazságügyminiszter az idén nem hajlandó belemenni az érsekujvári épít­kezésekbe és igy közvetlen veszély nem fenyegeti a területében amúgy is meg­csonkított nyitrai kerületi bíróságot. Viszont törvény mondja ki a külön érsekujvári bíróság kihasitását, — a komáromi megszüntetése mellett és a nyitrai rovására. Elvben tehát megvolna az érsekujvári kerületi bíróság elkülö­nítése és igy csak idő — és még in­kább pénz — kérdése, hogy mikor éri ez a csapás is Nyitrát — fejezi be cikkét a Nyitravármegye. Szóval van közös bajunk és aggo­dalmunk Nyitrával. A fenti közleményt az Érsekújvár és Vidéke laptársunk is leközölte, de nem fűzött hozzá semmi kommentárt. Komáromszentpéter, a föltámadó falu. Úgy voltam, valahogy Szentpéterrel, mint Karinthy emberei Pesttel: nem ismertem falum nevezetességeit, érté­keit. (Nem műemlékekre gondolok, sem történelmi ritkaságokra, mert ná­lunk ezek sajnos, egyelőre inég nin­csenek!) S amikor napfényre jött min­den a csendes, téli beszélgetéseink során, vasárnapi összejöveteleinkkor, úgy éreztem: kár volna, bűn volna ennyi értékes, kutató, nyugtalan lelket magára hagyni az Isten háta mögötti fakó falvakban, súlyos, nehéz élettel való verekedésben, szellemi irányítás, kulturforrások nélkül. Belenéztem a fekete arcokba, a bo­rús szemek mögé tekintettem s meg­láttam mélyükön a szépséges emberi lelket, a szomorú magyar lelket, a sokszor mocsárban, káromkodásban, sötétségben ténfergőt, de mégis min­dig emberibb életre törekvőt, az örök Ember szépségekre vágyó, nyugtalan lelkét. Munkába álltunk és bizalmasra de­terminált sorsunk fölé egy téli estén felragyogtatok az első szivárványt. Nem lehet meghatódás nélkül gondolni arra az első estére, amikor száz lélek szik­kadt, repedezett földjéből először bugy­­gyant ki a vers, a nóta, a művészáhitat s a kultúra utáni vágyódás tiszta for­rása. Örömmel regisztrálhatja a krónikás: a komáromszentpéteri SzMKE. nagyon jó kenyeret teremi is, a nagy lélek­­géphen összetörve hever pár csavar. Lupék, attól a pillanattól kezdve, hogy átléptük a kapu földküszöbét, lábujjhegyen ment előttem. — Halottam van, — mormogta — halottam, ifiúr... Meggyilkolt halot­tam ... Mikor felnyílt az udvar alján álló, uagy, agyagosmühely ajtaja, Lupék­ból feltört a zokogás. Hörgő, viharzó erejű embersírás volt ez, szinte össze­csaptak szája szélén a kizuhogó han­gok, mint tompa fellegek, félelmete­sen, az óriás mellből kilörő rezo­nanciával. — Ott van — mondta fuldokolva — otl fekszik. És hozzáfűzte elfulladón: Egyetlenem ... Miért öltelek meg, miéri 1 A műhely jobb sarkában, fehér le­pellel letakarva, úgy, ahogy a holtak alszanak, csakugyan otl feküdt Ka­talin. Szája pirosán nyílt szét, sze­mén miniatűr ezüstpénz. ahogy illik. Két csepp keze s cseppecskébb uj­­jai mellén összekulcsolva, alattuk alig látható kereszt... Fe je alatt halk foltként fehérlő párna. Fölé hajoltam levett kalappal. Mi tagadás, sáppadás hidegedéit az ar­comon. amikor megpillantottam a Ka­talin szívébe döfött csipetnyi tőrt... Még így is villogott, így, őszalkonyi műhelyliomályban, ó, mily csipetnyi volt és mégis ölt... — Holnap temettebem, de lehet, hogy holnapután. — szólalt meg tom­pán Lupék a hátam mögött, — mert holnap hetivásár lesz és nekem is sá­tort kell állítanom. Aztán megint elcsuklott a hangja és sírt. Letérdelt a ravatal mellé s nagy térdére fektette a fejét. Sóhajtásai könnyen elsodorhatták volna meggyilkolt Katalint s a minia­tűr ravatalt is. Hisz a meggyilkolt Katalint is, a tőrt is, a ravatalt is agyagból formálta meg szegény csatát­­viselt Lupék csodálatos keze ... szép, komoly és tartalmas munkát vé­gez. Hetenként háromszor jönnek össze a tagok (a tavaszi munka kinyílásával egyszer) és érdeklődők, hogy megfür­dessék megfáradt életüket a jóság, szép­ség és tiszta kultúra zuhogó patakjá­ban. És ahogy Németh Ignác bátyánk kivánta: — adjanak a mi vezetőink jelentést az élet minden megnyilvánu­lásáról — úgy történt. Szociológiai, irodalmi, földrajzi, történelmi előadá­sok egész sorozata pergett le a hall­gatók előtt, melyekből Hamvas István plébános és Kossányi József tanító vet­ték ki derekasan részüket. Kossányi Alajosné művészi erővel interpretált melodrámáját Sárközy János világoíjárt cimbalomművész kisérte, aki még számos estén fellépett a legszebb magyar- és klasszikus darabokkal. Németh Ignác, Igar Vilmos, Molnár Lajos, Gerencséri Ignác, Pintér János, Holczer János és Lajos beszéddel, nó­tával, verssel és Molnár Sándor ének­karával szerepelt, úgyhogy program­­műnk sokszor 3 órát vett igénybe. A legtöbb tag szerepelt egyszer-két­­szer felolvasással, verssel, tréfával, de ki tudná felsorolni a lelkes előadók nagy számát. Fekete Győző ig. tanító a fák és madarak védelméről tartott szép előadást és hadifogoly élmények­kel szórakoztatta a hallgatóságot. Kos­sányi Margit és Kossányi Alajos tanítók remekül sikerült színdarabokat rendez­tek, melyek messze túlszárnyalták az egyszerű iskolás előadások nívóját s komoly művészi törekvésüket frene­tikus tapsvihar jutalmazta. Nem lehet azonban elhallgatni a mi Flock Ferinket, aki a legnehezebb da­rabokat is játszi könnyedséggel inter­pretálja teljesen újszerű felfogással s aki mint az egyesület kedves „Go­nosza“, általános szeretetnek örvend. Hozzátok szóiok „büszke népi ve­zetők“: foglalkozzatok a néppel, álljatok be soraikba és kéz a kézben munkál­kodjatok a magyar falvak sorsán, hogy ezt a megcsúfolt, sáros arcú falut, ezt az egykével, ragályos nyavalyákkal és szegénységgel megvert és tizedelt né­pet elvezessétek az igazi kultúra és tiszta Emberség megváltó útjaira... * Nékem már örül a szivem és szabad ritmusban veri a március indulóját: indulnak a falvak, fekete magyarok tisztultabb tájakra, magasabb tájakra. Szentpéteri. A kenyér. Hull a mag: Kérges kéz veti fekete földbe, Az Isten szeme vigyáz fölötte, Hogy csirát fogjon s érjen kalászba, Nyár közepére, szent aratásra. Hull a mag: Kattog a malom, telik a garat, Liszt porzik forgó vas henger alatt. Zsákba söpri be két munkás tenyér: így lesz a magból élet és kenyér. A kenyér Azután indul, hogy áldott legyen; Falun, városon, völgyön és hegyen., S halomra gyűl a gazdag asztalán. De áldott nem lesz ily pazar tanyán. A kenyér El ér azután egyszer, sokára, A hat gyermekes nyomor tanyára... S hat kicsi szívből jő a felelet: Az Isten áldja ezt a kenyeret! Csontos Vilmos. Az Ipartársulat közleményei A Népjóléti minisztérium Komárom város szegény és nélkülöző lakossága részére ismételten nagyobb mennyi­ségű szenet és burgonyát bocsájlott rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy ebben a se­gélyben szegénysorsu, arra rászorult kisiparosok is részesülhetnek, felhívom mindazokat, akik erre igényt tartanak, hogy kérelmüket a városnál jelentsék be és magukat a vonatkozó jegyzék­be vétessék fel. Ugyancsak közlöm, hogy a Komá­romi Járási Ipartársulat az elaggott és szegénysorsu iparosok részére, ott­hont kíván létesíteni, ahol az illetők lakást és ellátást kapnának. Tekintettel arra, hogy az Ipartársulat az otthon létesítése ügyében csak akkor hatá­rozhat, ha ismeri a jelentkezők szá­mát és körülményeiket, felhívom mind­azokat, akik az otthont igénybe venni óhajtanák, hogy alábbi adataik pontos bejelentésével jelentkezzenek az Ipar­társulat irodájában. Bejelentendő az illető kora és foglalkozása, élvez-e állami aggkori segélyt, vagy községi vagy városi szegény segélyt s ha igen, milyen összegben, van-e valamilyen haszonélvezete vagy járadéka, van-e esetleg valami vagyona (háza vagy földje), mely azonban a megélhetéshez elegendő jövedelmet nem nyújt. Ismétlem, az Ipartársulat az elaggot­tak otthonának létesítése felett vég­érvényesen csak akkor határozhat, ha ismeri a jelentkezők számát és körül­ményeit, miért is felhívom mindazokat, akik létesítés esetén felvétetni kíván­ják magukat, hogy mielőbb jelentkez­zenek. Az Ipartdrsulat elnöke. A bőkezű örökhagyó, aki minden ismerősére ezreseket testált Csak az ezresek számát felejtette el megjelölni. William Elmsüe gazdag magánzó, aki nemrég halt meg, végrendeletével súlyos fejtörést okozott örököseinek. Az öregúr nem feledkezett meg egyetlen rokonáról sem és mindenkinek juttatott valamit, aki csak az életében 'ATISZTA ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEK... AZ ANYA BÜSZ HST2-33 Egészségünk fenntartá­sához legfontosabb a tisztaság. A jó anyának gondja van arra, hogy gyermekei gyakran vált­sanak tiszta fehérneműt. Ezért természetesen gyak­ran kell mosnia... ami a tiszta és jó Szarvas-szap pannaligazáncsakszóra­­kozás. A ruha így ra­gyog a tisztaságtól és a gyermekek egészségesek és vidámak maradnak. SCHICHT-SZAPPAH A SZARVAS (5) VÉDJEGGYEL szolgálatot tett neki. Mindenkire hagyott valamit, de hogy mennyit, éppen ez az a kérdés, amely halála után tisztázatlan maradt. A végrendeletben ilyesmik vannak: „Derék házvezetőnőmnek, Martha Briantnak ....000 fontot hagyok. Ugyanilyenek voltak a többi tételek is: három nulla, ami mutatja, hogy az örökhagyó ezresre gondolt. De a szám­jegy, amely megjelölné az ezresek szá­mát, mindenütt hiányzik. Összesen 16.000 fontra rúgott az a vagyon amelyet, Elmslie ilyen miszti­kus módon osztogatott szét. Mi lehet az oka, hogy az örökhagyó következe­tesen kihagyta a számjegyeket a há­rom nullák előtt? Valószínűnek látszik, hogy a számjegyeket később akarta beírni, de mielőtt a hiányt pótolta volna, meghalt. A pereskedéstől nem sok jót várhat­tak az örökösök. Ezért tanácskozásra ültek össze és hosszas, gyakran elke­seredett viták után sikerült is végre megegyezésre jutniok. Annyi bizonyos, hogy ezek az örö­kösök a sok kínos vitával alaposan megszolgálták az örökséget. Közmunkát végeznek a munkanélküliek az élelmiszerjejiyekért. A kórház új pavillonja előtti terület rendezése. Komárom, március 24. A Járási Hivatal — mint azt la­punkban megírtuk, — 63000 korona értékű élelmiszerjegyet kapóit, ame­lyet a komáromi munkanélküliek kö­zöli akart szétosztani. A kormány ren­delkezésére azonban az arra alkalmas munkanélküliek csak abban az eset­ben részesülhetnek élelmiszer jegy ben, ha legalább négy órát előzetesen dol­goznak érle. Még a múlt héten kellett volna kiosztani ezeket a jegyeket, azonban a munkanélküliek nem na­gyon igyekeztek munkát vállalni, ha­nem követelték, hogy munka végzése nélkül osszák szét közöltük a jegyeket. Ennek a fellépésnek azután az lett a következménye, hogy a munkabíró munkanélküliek nem kaptak * jegyet, csak a munkaképtelenek, az öregek és a rokkantak között volt jegykiosz­tás. Úgy látszik, hogy a munkanélküliek végre is meggondolták magukat, mert a hét végén már jelentkeztek mun­kára, aminek ellenében ki is utalják számukra az élelmiszerjegyeket, Csü­törtökön délelőtt már munkába állott egy nagi/obb parti munkás és az új kórház-pavillon előtti területet planí­­rozzák. Pénteken is dolgoztak és így megfelelő beosztás mellett mintegy 300 munkás végzett közmunkát. A vá­ros a kórházpavillon egész környékét szándékozik rendezni és nemcsak a kórház épületén belül, hanem a Má­tyás uccában tervbevett uccarendezési munkát is elvégezteti. A Járási Hivatal eddig 32.000 koro­na értékű blokkot bocsátolt a város rendelkezésére, amelyből az öregeken és munkaképteleneken kívül a köz­munkát teljesítő munkanélküliek is kielégíttetnek. Amint értesülünk, a jel­zett helyen zavartalanul folyik a mun­ka és a munkások rendesen végzik vállalt dolgukat. Ez helyesen is van. mert a munkás nem könyöradományt kap így, hanem megszolgált munká­jával megérdemelt bért. Házasságjárvány egy párizsi bérházban Eky hazmeslernő bohózatszeril szélhámosság-sorozata Egy párizsi cég, amely menyasszonyi ruhákban és kelengyékben specializálta magát, a múlt év őszén örömmel konstatálta, hogy a Place de la Ré­­publique egyik nagy bérházában való­ságos házasságjárvány tört ki. A so­rozatot a házmesterné lánya nyitotta meg, akinek a cég szállította a kelen­gyét havi részleteidre. Az ügylet lebonyoütása közben a házmesterné előadta a cégfőnöknek, hogy abban a házban, amelyre ő ügyel fel, egész sereg fiatal leány lakik s úgyszólván valamennyien menyasszony­jelöltek. Ajánlkozott, hogy a kelengye­megrendelést a cég számára fogja meg­szerezni, ha bizonyos jutalékban ré­szesül. A cégfőnök kapott az ajánlaton s igy létrejött a megegyezés. Ettől kezdve egymást érték a bér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom