Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-22 / 83. szám
2. o da!. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. október 22 Dr. Alapy Gyula Komárom, — október 21. Álljunk meg egy pillanatra ... Szabadítsuk ki magunkat a tülekedő élet lármás forgatagából és a gondterhes hétköznapok kenyérharcának nehéz viaskodását félretéve, melegen érző szívvel gondoljunk a magyar kisebbségi közélet egyik érdemes vezető munkására, akit a Gondviselés nagy feladatokra hivott el s akinek e feladatok megoldására eredményekben gazdag életet adományozott. Gondoljunk szeretettel dr. Alapy Gyulára, aki a napokban töltötte be életének hatvanadik évét. Alapy Gyula élete nyitott könyv s igy igazán minden elfogultság nélkül lehet megállapítanunk azt, hogy ebből a hatvan évből több, mint négy évtized olyan magasabb ideáloktól vezetett munkásságban telt el, amely a magyar nemzeti kultúrának és a magyarságnak szolgált javára s amely munkásságból fajának és nemzetségének javára sok áldás fakadt. Mint a kultúra fáklyavivője, Komárom város kulturális életében vezető tényezővé vált. aki a magyar nemzeti tradíciók leghűségesebb megőrzője, ápolója és Írásaiban, valamint tanításaiban és cselekedeteiben tántoríthatatlan apostola mindama szent eszméknek, amelyek a magyarság lelki és szellemi világának tisztaságát, fényét és erejét hirdetik és szolgálják. Erre az idők rettenetes viharait kiállott erős erkölcsi bázisra támaszkodva hirdeti a magyar klasszikus szent nagyok halhatatlanságát és a magyar kultúra további fejlődésének egyenes irányát e halhatatlanok példái nyomán vezeti előre. Mint a magyar közélet bátor és meg nem rettenő harcosa, minden törekvésében magyar fajának és testvéreinek javára dolgozik, tollal és tettel, szóval és írással nagy célokért küzd a kisebbségi front első vonalában: az ide kebelezett, sorsüldözött magyarság kulturális és gazdasági jogainak kivívásáért, súlyos helyzetének megkönnyítéséért, igazságának elismeréséért, boldogulásának eléréséért. Izzó fajszeretete irányítja minden megmozdulásában s népének üdvéért a súlyos megpróbáltatások között is kitartó, megalkuvást nem ismerő nagy akarással vívja a csatát az ellenféllel. Nemzetének életerejébe vetett bizó hittel állja helyét mindazokon a helyeken, amelyekre magyar testvérei odaállították s amelyeken becsületet szerez a magyar névnek, nemcsak helyi, de országos vonat kozásban is. Alapy Gyula nevét Szlovenszkó egész magyarsága tisztelettel emlegeti, mert érette folytatott küzdelmeiben mindenkor javára munkálkodott. Kivételes nagy munkabírása arról tanúskodik, hogy törékeny testében erős lélek lakozik s csakis igy lehet megérteni azt, hogy nincs az országban kulturális esemény, amelyben részt ne venne s nincsen városunkban a társadalmi tevékenységnek olyan területe, amelyen az ő lelkes szolgálatát, tapasztalatát és tudását igénybe ne vennék. A tisztelők és hálás emberek méltán illetik meleg elismerő szavakkal s most, amikor arról értesülnek, hogy Alapy Gyula életének hatvanadik évét elérte, a szeretetnek őszinte érzésével gondolnak reá, aki életének nagyobbik részét a mások érdekeiért, boldogulásáért szentelte. S a komáromi róm. katolikus egyház hívei, akiknek nemcsak a felemelő dekórumot viselő, de tettekkel tényező világi vezére, bizonyára imáikba foglalják nevét és áldást kérnek további életére ... Mi, akik e lapok hasábjain együtt küzdünk vele a magyarságért, akit büszkén vallunk magunkénak, az őszi virágoktól hímes, szelíd napsugárral beragyogott októberi napon mély meghatottsággal nyújtjuk feléje bajtársi jobbunkat és szivünkben a szeretet benső érzésével köszöntjük Alapy Gyulát életének ez évfordulóján. Bajtársi kézfogásunkban szeretetünket, tiszteletünket és ragaszkodásunkat kifejezve, a Mindenható áldó kegyelmét kérjük életére, hogy minél tovább legyen vezérlő példa mindnyájunk előtt a magyarság boldogulásának előmozdítására irányuló munkásságában! * Ez alkalommal itt közöljük élete pályájának rövid ismertetését. Alapy Gyula dr. ny. vármegyei főlevéltáros, a komáromi róm. kath. autonóm egyházközség világi elnöke, tartománygyülési képviselő, iró és publicista, született Komáromban 1872-ben. Középiskoláit Komáromban és Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol bölcsészeti doktorátust szerzett. Előbb a földmivelésügyi minisztérium számvevőségén volt alkalmazva, majd 1898-ban szülővárosába, Komáromba költözött, ahol előbb mint városi, majd vármegyei számvevő, pár év múlva pedig mint Komárcmvármegye főlevéltárosa működött Ez utóbbi állásában huszonegy évig fejtett ki tudományos munkásságot. Számos történeti és régészeti tárgyú dolgozata jelent meg részint önállóan, részint tudományos folyóiratokban. A háború alatt a vármegyében a jótékonysági ügyeket szervezte meg, ebbeli működéséért a Vöröskereszt diszérmét, a Ferenc József rend lovagkeresztjét és a II o. polgári érdemkeresztet kapta. A világháború után a csehszlovák kormány a többi megyei tisztviselővel együtt őt is nyugdíjba küldte. Ettől az időtől kezdve mint publicista szolgálja a magyar nemzeti kisebbség ügyét és a szlovenszkói magyarságnak egyik vezető emberévé lett. Palkovich Viktor nemzetgy. képviselővel megalakította a Kath Nagybizottságot, amelynek főtitkára. 1928-ban az országos kerszoc. párt tartománygyülési képviselőjévé választották meg és 1931. végéig tagja volt az országos választmánynak, ezen tisztében nagy tevékenységet fejtett ki a magyar kisebbség érdekeinek védelmében Egy kath iskolaszentelésen Szent Imrének példája követésére tartott buzditó beszéde miatt perbefogták és háromheti államfogházra Ítélték. Komáromban megalapittotta a Jókai Egyesületet, melynek húsz éven át volt főtitkára s részt vett 1920-ban a Magyar Szövetség s a Szlovenszkéi Kultur Egylet megalakításában is, melynek fióegyleteit 120 községben szervezte meg. A Jókai Egyesület Kultúrpalotájának felépítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, az egyesület múzeumát nagyra fejlesztette és megszervezte 40.000 kötetből álló hatalmas könyvtárát is. E két kultúrintézménynek ma is igazgatója. Mint publicista a Prágai Magyar Hírlap, a pozsonyi Híradó és a Komáromi Lapok dolgozótársa, de ő alapította és szerkesztette az időközben megszűnt Komáromi Ujság-ot is. Szépirodalmi (Költemények. -Asszonyok novellák stb ) és alkalmi dolgozatain kívül önálló munkái a következők: Gyulai Rudolf élete (1907), Kultsár István 1760—1828 (1911), Komáromvármegye és az utolsó nemesi felkelés (1910), Komáromvármegye nemesi családa i(1911),Komárom vármegye levéltárának középkori oklevelei (1917), Bűbájosok és boszorkányok Komárommegyében (1914). Brigetio, a római katonaváros (1916), Az illetőség jogvitája (1924), A szülőföld Jókai regényeiben (1925), Kultsár István és könyvtára (1928), Magyar dicsőség történeti elbeszélések (1927), Jókai szülőföldje — A komáromi színészet története. — A csallóközi halászat története stb. Szerkesztette a következő lappkat és müveket: Muzeum Egyesületi Értesítő (1903—1909). Komáromi Újság (1900—1912), Komárom (1913 —1916), Levéltárosok Lapja ( 913—1916),Jókai Emlékkönyv Fülöp Zsigmonddal (1925). Magyar Vasárnap (1931) Törvényjavaslatok a parlament előtt. Az őszi ülésszak megnyitásának napján, a képviselőház október 20-án tartott ülésén a kormány több törvényjavaslatot terjesztett be. Ezek között vannak a lakásprovizórium meghoszszabbitásáről, az 1933. évi költségvetésről szóló javaslatok, amelyek a legsürgősebb elintézésre várnak. A kormány beterjesztette azonkívül a Romániával való államhatár szabályozásáról szóló javaslatot is, amelynek értelmében u. n. Tiszabizottságot alakítanak és megkönnyítik a határátlépést. A Görögországgal és Dániává \ Mindenszentekre Ifekete női kabátok! erős alakú hölgyek részére nagy választékban e Kertész J. Jenő áruházában i V Komárno, Nádor-u 25 azabanj I dor-u 25 m kötött ideiglenes kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat szintén a parlament elé került. Az 1933, évi költségvetés a képvíselőház előtt. A képviselőház elnöksége csütörtökön ülést tartott, amelyen még Malypetr elnökölt. Az elnökség elhatározta, hogy a kormány november 3-án nyújtja be a képviselőházba a költségvetési javaslatot és az elnökség reméli, hogy a költségvetést sikerül még idejében úgy a képviselőházban, mint a szenátusban letárgyaltatok Az Országos Keresztényszocialista párt üdvözlete Sziillő Géza képviselőhöz Abból az alkalomból, hogy Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő lemondott az Országos Keresztényszocialista párt elnöki tisztéről, a komáromi pártszervezet Dosztál Jakab elnöklete alatt tartott ülésében a következő levélben vett tőle búcsút: Méltóságos Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő urnák Bacsfa Választmányunk mai ülésében tárgyaltuk Méltóságodnak azt a megmásíthatatlan elhatározását, hogy az Országos Keresztényszocialista párt elnöki tisztéről lemondott. E fölött nem tudunk napirendre térni, mert ezt a pártra nézve nagy, szinte pótolhatatlan veszteségnek mérlegeljük. Úgyis mint törvényhozó, a kötelességek teljesítése terén példát mutatva állott előttünk, mint országos elnökünk pedig a párt elveihez való hűséggel mutatott nekünk követésreméltó irányt, mint az itt élő magyar nemzeti kisebbségnek elismert vezére pedig nemzetének és fajának jobb sorsáért vívott nagy küzdelméért érdemelte ki minden magyar embernek elismerő háláját. Ezért tartjuk mi távozását pótolhatatlan veszteségnek. Azonban ragaszkodásunknak és őszinte tiszteletünknek, hűségűnknek határt szab a megmásíthatatlan szándék, mely előtt meghajolni vagyunk kénytelenek. Választmányunk határozatából azonban, engedje meg Méltóságod, hogy nemzetépitő, nagy és felbecsülhetetlen értékű munkájáért, melyet teljes értékében ez a nemzedék még méltatni sem képes, mindenkori igaz nagyrabecsülésünkről, szeretetünkről és hálás érzéseinkről biztosíthassuk. Választmányunk nevében vagyunk őszinte és igaz tisztelettel, mint lekötelezett hívei: Dosztál Jakab elnök. aki egyben a magyar cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke, valamint a nemzetközi cserkésztanács tagja, bevezető cikkében a következőket mondja: „A jamboreek, amelyeket négyévenként rendeznek a világ összes cserkészei részére, nagy eseményt jelentenek. Bemutatják e mozgalom fejlődését, ami újabb ambíciót jelent. Amellett, hogy a valódi világtestvériséget elősegítik, minden egyes ilyen összejövetel magán viseli a fejlődés jelét. Az első jamboree az elismeréshez volt az első lépés. A második (Kopenhága) a barátságos versenyek fokmérője volt. A harmadik (Birkenhead) jubileum volt, tömegfelvonulást jelentett, hisz akkor ünnepelték a mozgalom nagykorúságát A negyedik jamboree a krízisek idejében bizalmat, vallási és erőtöbbletet jelent. Mindnyájan arra törekedünk, hogy jobbak legyünk. A jamboreek a nemzetközi tanács nézete szerint veszítenek a propaganda jellegéből, s inkább arra törekszenek, hogy egy táborba toborozhassák a világ összes cserkészeit, amíáltal személyes ismeretségek fejlődhetnek. A magyar cserkészek remélik, hogy a gödöllői jamboree anélkül, hogy a tábori életet befolyásolná, egy igazi világösszejövetelt fog jelenteni. Táborjelvényül a mondavilág csodaszarvasát választottuk, amely a múlt harcosait újabb és újabb táborhelyekre vezette. Újból megjelenik e csodaszarvas, hogy a cserkészeket, az uj kor lovagjait a világ minden tájáról Gödöllőre csalogassa, ahol ők a magyar cserkészek szeretetétől körülövezve, a királyi parkban táborozhatnak. Régente a csodaszarvas az öröm hírnöke volt. Hisszük, hogy az 1933. évi jamboree nemcsak nekünk cserkészeknek, hanem az egész emberiségnek jót fog hozni.“ Meghívó. Az országos keresztényszocialista párt komáromi körzetének pártvezetősége 1932. október 31-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Komáromban, a körzeti titkárság helyiségében, Thaly Kálmán ucca 7. sz., ülést tart, melyre a pártvezetőség tagjait tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Az általános politikai és gazdasági helyzet. Előadó dr. Jabloniczky János nemzetgy. képviselő és Eszterházy János végr.fjbizottsági tag. 2. A tartománygyülés munkája. Előadó: dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő. 3. A járási képviselőtestület működése. Előadó: Király József járási választmányi tag. 4. Pártügyek, indítványok. Komárom, 1932. október 20 Testvéri üdvözlettel: Az 1933. évi világjamboree Gödöllőn. A magyar cserkésszövetség 1933. Jamboree, Budapest-Gödöllő, cimén prospektust adott ki, mely hivatva van az előkészitő munkálatokat bemutatni és egyben úgy a nagyközönséget, mint a cserkészeket tájékoztatni. Alábbiakban közöljük a német, angol, francia nyelven megjelent prospektus érdekesebb részeit. Teleki Pál gróf a tábor parancsnoka, Dr. Alapy Gyula s. k. körzeti elnök. A Jókai Mór utca 31. sz. üzletház sürgősen eladó. Érdeklődés Jókai 606 u. 16. az üzletben,
