Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-17 / 64. szám

64. szám. Szerda, 193S. augusztus 17 Ötvenharmadik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 49 KS, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Kőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZS1GMOND. A szlovenszkói kulturdemokrácia Komárom, — augusztus 16. Mindig azt olvassuk a soviniz­mus szócsöveiben, hogy a magya­rok sokkal több jogot kaptak, mint ami őket megilletné. Ezzel szemben hivatkozunk az alkot­mányra, amely ezt mondja ki a nemzeti, vallásfelckezeti és faji ki­sebbségek védelme fejezetében: »A csehszlovák köztársaság összes ál­lampolgárai tekintet nélkül a fajra, nyelvre és vallásra, a törvény előtt egyenlítek s egyazon polgári és po­litikai jogokat élvezik.« Tehát az alkotmány kimondja a teljes jog­­egyenlőséget. Ez az, amit a sovi­nizmus soknak tart. Hát egyelőre nem kell aggódnia attól, hogy a nagy jogegyenlőség megártana a kisebbségeknek, mert az alkotmány rendelkezését a kormányok nem tekintették szentírásnak, hanem azt magyarázták és ez a magyarázat sokszor kiegyenlít hellen hátrányo­kat jelent reánk nézve. Ne beszéljünk a szinmagyar te­rületen állított szlovák »kisebbsé­gi« iskolákról és ne kérdezzük, hogy a vegyesen, magyaroktól és szlovákoktól lakolt területeken hány magyar kisebbségi iskolát lé­tesített a kultuszkormány. Itt van azonban egy a nyilvánosságot igen is érdeklő eset. Nyilrán, ahol hét vagy nyolc százalékos magyarsá­got mutatóit ki a népszámlálás és ahol annyi magyar él, hogy az há­rom magyarnyelvű lapot lart fenn, ahol uccán, nyilvános helyeken szinte teljesen magyar beszédet le­het hallani, nem engedélyezte az országos hivatal rendőri főosztá­lya a magyar tanítóegyesület orszá­gos énekkarának hangversenyét. Meg kell jegyeznünk, hogy egy hangverseny, legyen az bármilyen nyelvű, az egyetemes kultúra szol­gálatában áll. Mi lenne akkor pél­dául, ha Komáromban fellépne a morva tanítók országos dalárdája, amiről egy ízben komolyan szó is volt? Talán mi is azt mondanók, hogy maradjanak a Morván túl, mert mi magyar dalosokat hallga­tunk! Ellenkezőleg: mi a legna­gyobb érdeklődéssel és figyelem­mel hallgatnók meg a dal e nagy előadóművészeinek hangversenyét, mert az a dalkultúrának épen olyan szerves alkotórésze, mint a magyar tanítók énekkaráé. Aztán roppant következetlenség is az ilyen hatá­rozat. Hát az országos hivatal fő­rendőrei nem tudják, hogy egy Né­meth Mária nevű Bécsben szerző­dött magyar énekesnő is énekelni szokott a pozsonyi cseh opera elő­adásokon, már pedig egy szót sem tud csehül vagy szlovákul, hanem németül vagy magyarul, vagy ola­szul énekel, amint a szerepet beta­nulta. Ezek az alkotmány biztosította egyenlő jogok. Tizenkét esztendő alatt egyetlen magyar újságíró vagy író nem kapott az iskolaügyi mi­nisztériumiéi ösztöndíjat. Az állami ösztöndíjakból minden második szlovák tanuló kap ösztöndíjat, a komáromi gimnáziumban talán négy vagy öt négyszáz közül. Az aíkolmánylevél a kultúrdemokráci­­át hirdeti, az iskolaügyi minisztéri­um az ellenkezőjét míveli, pedig épcnséggel elég adóval járulunk mi is ahhoz a költségvetéshez, amely­ből nekünk juttatni nem akarnak Komárom, — augusztus 16. Sikerrel, járt törvényhozóink közbelépése a terméskatasztrófa károsultjainak segélyezés& ■ügyében. Ismeretes, hogy az elemi csapások és gabonarozsda állal sújtott szloven­szkói és ruszinszkói kisgazdák segé­lyezése érdekében a magyar törvény­hozók tették meg az első lépéseket az illetékes magas kormányhivatalokban. T örvényhozóink kezdeményezésének és a magyar ellenzéki sajtó erélyes föllépésének már kezd hatása jelent­kezni: a hivatalos körök ugyanis be­látták, hogy a súlyos katasztrófa kö­vetkeztében előállott károk orvoslására mielőbb cselekedni kell. A szloven­szkói országos hivatalban Országh dr. elnök az illetékes szakreferensekkel és a földmivelésügyi tanács szerveivel ez ügyben tanácskozást tartott, ame­lyen a gazdasági tanács szervei vál­lalták az okozott károk felülvizsgálá­sát és azok végleges megállapítása után a legközelebb összehívandó ankét fog határozni a segélyezés formájáról. Az országos elnök ígéretet tett, hogy. mielőbb összehívja az országos kép­viselőtestületet és fölhívja a járási hi­vatalokat, hogy a fölmerült segély­szükségletről tegyenek jelentést. Bekövetkezett a politikai uborkaszezon. A belpolitikában a törvényhozási szünet beáltával teljes csendesség kö­vetkezett el, amely így a nyári évszak­ban rendesen megismétlődik. A tör­vényhozás tagjai nyaralnak vagy a fürdőhelyeken keresnek gyógyulást megrongált egészségi állapotuk hely­reállítására, a kormány tagjai is pi­hennek és egyelőre nem gondolnak a minisztertanácsra, amelyen olyan igen sokszor kellett a pártok között fölme­rült nézetkülönbségek elsimításán vi­askodni. A pártok működése szünetel, de a minisztériumokban mutatkozik némi élet. Az őszi ülésszakra készítik elő az egyes ügyeket, azokat a törvény­­javaslatokat dolgozzák át, amelyek el­schogysem. Ezeket kötelességünk elmondani a kritika jogán, melyet az alkotmány a véleménynyilvání­tás szabadsága fejezetében biztosít kimondván, hogy véleményét bárki, szóban, írásban, sajtó, ábrázolás segélyével nyilváníthatja. Csak­ugyan ábrázolni kellene a kultusz­­minisztérii^n: munkáját a magyar kisebbséggel szemben. Nem grafi­konokat kellene megrajzolni, mert a semmit grafikonnal nem lehet ábrázolni, hanem azokkal a tör­vényidézetekkel lehelne teleírni egy képet, amelyek a magyar kisebb­ség javára végrehajtva nincsenek a kulturális demokrácia jelszava alatt. intézése nélkül oszlott föl a törvény­­hozás. így legelsőbben is az 1933. évi állami költségvetést állítják össze a különböző reszortminisztériumok­ban, amelyek a pénzügyminisztertől oij cm dirokiisat .wp.a... I.ogy a .íg.. ségvetést a takarékosság elvének egyé­ni szem előtt tartásával kell megálla­pítani és semmi felesleges kiadást nem szabad előirányozniok. Fog-e ez sike­rülni és milyen mértékben, majd az őszi ülésszakon fog eldőlni. Tény az, hogy a költségvetés munkáján dolgoz­nak és így az adminisztráció fennaka­dás nélkül folyik tovább. Maga . a poli­tikai élet azonban csendes, egyelőre megbénult és sem a vezérek, sem a kormány tagjai, sem az alvezéreknem hallatják hangjukat. Szóval nyakig va­gyunk az uborkaszezonban. Ha védelmet akarunk, valamennyiünknek össze kell fogni a ház és telektulaj’ dón megmentésére A Komáromi Ház és Telektulajdo­nosok Egyesülete napokban tartott választmányi ülése foglalkozott a ház­­tulajdonosokat existenciájukban érintő azokkal a törvénytervekkel, amelyek előreláthatólag az őszi parlamenti ülés­szakban kerülnek megszavazásra. Az egyesület választmánya megállapította, hogy a sok panasz orvosolatlanságát, amely a háztulajdonosok ajkáról szinte nap-nap mellett elhangzik, jórészt az érdekelteknek megmagyarázhatatlan kö­zönye okozza, a ház és telektulajdo­nosok majdnem valamennyien tájéko­zatlanok a háztulajdont érintő közteher kérdésekben s úgy vélik, hogy a köz­terhek kivetése alapjául szolgáló be­vallásokkal és fellebbezésekkel a maguk részéről elintéztek mindent. A legnagyobb baj, hogy általában minden közhatósághoz beadandó val­lomás, kérvény, fellebbezés elintézését rábízzák a kaptafaszerü metódussal dolgozó kérvényirókra, akik, — mert náluk az egész kérvényirás, vallomás elkészítés nem hivatás, hanem csak keserves kenyérszerző mesterség — a FOLITIKM SZEHLE Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton S&HSáHKSíá aBBBB8aBMH8aBBaSaW8BBBEBBBBBBgaBBBBa^MMBBi közterhek kivetésére alapul szolgáló hivatalos papiros rovatait a minden adótól szinte már rettegő vallomást tevő hiányos, csak úgy átabotában be­mondott adataival töltik ki. Ez a val­lomásgyártás és kérvényirő nagyüzemi szisztéma hozza magával, hogy majd­nem minden vallomást, kérvényt, ame­lyet az adók százféleségével sújtott ház és telektulajdonos a hatóságokhz bead, itt rendesen és szinte szabálytkövetően lOO°/0-os bizalmatlansággal fogadtatik. Kár lenne és gyerekes mentegetőzés­nek számíthatnák, ha minden baj okát az adózás terén a rettegve félt adó­hivatalokra tolnák. Az adóhivatalok szellemét, hogy úgy mondjuk — akta­vezető metódusát — maguk az adózók alakítják és termelik ki. Az a soha véget nem érő adótartozási lánc, amely ma szinte kivétel nélkül mindenkit bénít és megköt, — ne áltassák magukat az adózók — felülről soha nem fog lazább kötésű lenni, ha alulról: az adó­zók sok százezres soraiból nem indul meg a magukmentő rendszeres munka. A ház és telektulajdonosok, — azt mondhatnék, — hogy maguk sem tudják, mennyire rászorulnak arra, hogy végre összefogjanak s elaprózott ere­jüket egyesítsék. Az államélet, a társa­dalmi, a közgazdasági élet egész vona­lán végig láthatjuk, hogy csakis töme­gek, még pedig jól szervezett tömegek képesek csak hatékony érdekvédelmet + H?» KftfnlvA-soló hatást kiváltani. Sajnos a ház és telektulajdonosok csak a mi kis váro­sunkban is nagy létszámot, de — s ez a főadóalapul szolgáló hatalmas va­gyont is képviselnek. De csak együtt, ha valamennyien — cirka 2000-re becsüljük a ház­­tulajdonosok számát — az önma­gukat egyénenkint is mentő szoli­daritással fognak össze jogos ér­dekeik védelmére. És különösen egyet kell kihangsú­lyozni. Mig politikai pártok, vagy egyéb társadalmi egyesületek rendesen egy­mással farkasszemet néző eszméikkel a társadalom különböző osztályait nem képesek egyesíteni, mert tátongó sza­kadékokat ágyaz közibük a politika, a tisztán és kizárólag gazdasági érdek­­védelmet nyújtó, minden politikától mentes, egyébként bármily pártállásu olyan egyéneket hoz egy táborba a ház és telektulajdonosok szervezete, akiknek valamennyiének egy a bajuk, egy forrásból eredők a panaszai és egyirányúak a kívánságai, követelései. A Komáromi Ház és Telektulajdo­nosok Egyesületének működése inten­zívvé tételére szüksége van arra, hogy Komáromban minden ház és telektu­lajdonos tagjai közé álljon, sőt, hogy helyesebben fejezzük ki magunkat, maguknak az érdekelteknek első­sorban érdekük, hogy egymásról tudva, az erőiket egyesítve álljanak össze s állitsák sorompóba tö­megerejüket és kívánságaiknak valamennyi ház és telektulajdonos egyesitett tekintélyével adjanak illetékes fórumok előtt hangot. A Ház és Telektulajdonosok Egye­sülete — ha valamenyi érdekelt tagjai közé lép, abban a helyzetben lesz, hogy a ház és telektulajdont érintő minden ügyben szolgálatára lehet tagjainak s azokat megismertetheti azokkal a tör­vényes rendelkezésekkel, amelyek sok jogns panasz orvoslásának lehetőségeit megadják. Az egyesület nem kivánja erejét csak abban kimeriteni, hogy állandóan a panasz hangját hallassa, hanem igyekezni fog s igyekezni akar minden tagját kioktatni a házat s tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom