Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-06 / 61. szám
4 o'dal. »KOMAROMI LAPOK« 1982. augusztus 6. Biztosan lesül de csak az strandolajtól lesz egyenletesen barna Ártalmatlan, hűsítő, fertőtlenítő! Savoy gyógyszertár Bratislava, !Sostova2. Mindenütt kaphatói 307 családi fészekbe urát, hiába nézi a várfokáról a Lőcsére vezető utat, a hites ura csak nem akar jönni. És amikor mégis megérkezik és az édes anyja minden keserves bánatát, sohajos könynyét látó kiskorú fia fegyvert fog az édes apja ellen, az anyai szív nem birja tovább és maghasad. Haló porában is jobb keze tiltó intése a megbocsátást jelképezi. rAjka már nem tudta elrebegni az „Én azért megbocsátok néked!“ szavakat, mert örökre elnémultak Zsófia asszony imádságos ajkai, amelyek ugyan nem szórtak átkot boldogsága megrontójára, a lőcsei fehér asszonyra, de azért azt mégis utolérte a végzet. Hiába árulta el a magyarok igaz ügyét a bécsi császárnak, hiába várta undok árulásáért a fejedelmi kegyet, Bécsben is kegyvesztett lett és a lőcsei fehér asszony szépséges fejét 1715 szeptember 25-én Győr város piacán a hóhér pallósa vágta le... ...Kétszáz esztendő pergett le azóta az örökkévalóság homokóráján. Kétszáz esztendő után ismét csodát látott Krasznahorka büszke vára, az asszonyi hűség egy másik csodálatos mintaképet, Andrássy Franciska grófnőt, akinek haló porait a vár alatt épült csodálatos szépségű mauzóleum őrzi. Fönn a várban, a „Franciska lakosztályban“ Andrássy Dénesné kedvenc tárgyai, majd odébb régi bútorok és régi fegyverek vannak elhelyezve. A világ legszebb szerelmi regényének emlékei között járunk itt. Márványba vésett romantikában. Andrássy Dénes gróf beleszeretett egy polgári leányba, Hablawecz Franciskába. Nemcsak beleszeretett, de el is vette és ezért a messaliance miatt megszakadt a jóviszony a gróf és a családja között De mindezt pótolta Franciska grófné csodálatos jósága és szerelme. Anyagi gondok is rászakadtak a szerelmes párra. A gróf kénytelen volt elmenni Bécsben írnoknak, hogy a kenyerüket megkeresse. De aztán jóra fordult minden. De nem sokáig élvezhették a zavartalan boldogságot. Jött a halál, ez a kérlelhetetlen kaszás és Franciska grófnőt, ezt a földi angyalt égi angyallá léptette elő. A család ekkor már megbocsátott a grófnak és az mondották, hogy Franciska grófnét temesse a családi sírboltba, de erre az felelte Andrássy Dénes gróf: — Ha élve nem fogadtátok be a családba, holtan már nem adom oda és megépítette halott hitvese részére a világ legszebb mauzóleumát... Andrássy Dénes, akit nemcsak itthon, hanem küiföldön is ismertek puritán jelleméről, jótékonyságáról, 1902-ben vesztette el nejét München mellett. Franciska grófnét valósággal imádta a nép. Lehetetlen fölsorolni azokat a jótékony adományokat, amelyekkel ő enyhíteni akarta a nyomort. Kérelmező soha se ment el tőle üres kézzel. A nép úgy rótta le áldott emléke iránt a kegyelet adóját, hogy Krasznahorka váralján közadakozásból gránit obelisket emelt a vidék védangyalának. Amint Vay Sándor és Hanvay Ede írja: amit öt világrész szépet, drágát nyújthat, mind együtt van Éranciska grófnő mauzóleumában, amely a Krasznahorkaváraljáról Hárskút felé vezető ut baloldalán elterülő park közepén áll. A hozzája felvezető lépcsők mellett két hatalmas, leeresztett szárnyú lángpallosra támaszkodó kőangyal áll őrt az elhunyt porai fellett. A portálé felett az Andrássyak ősi címerét géniuszok őrzik, melynek egyike kialudt fáklyát, másika koszorút és pálmaágat tart a kezében. A csodálatosan szép, nyolcszögü kápolna kupoláját és laternájának egész belső felületét, az ablaknyilások belső falait ragyogó arany és színes üvegmozaik borítja. Ugyanezen módon készült a 12 életnagyságu angyal képe a kupola párkányzata felett. A kápolna feketeszegélyü sötét falából nyolc masszív kőoszlop emelkedik ki. Alsórészüket remek márvány- és onixmozaik ékesíti, az oszlopfők mindegyike más-más gazdag ornamentikái motívumot tüntet fel. Gyönyörű festésű ablakon át szűrődik be a világosság. Megtörik a márványfalak tükrén s bevilágít a Szent Franciskának szentelt oltárra. A világhírű római és firenzei márványmozaik-munkák között is az elsők között áll ez az oltárkép, mely Szent Franciskát ábrázolja. Keretét valódi — grófnő által egykor használt — drágakövek ékesítik. Alatta két siró cherub. Az oltár felett vert ezüstgalamb lebeg örökégő lámpásul. A kápolna közepére fekete fehérszegélyzetli, lágy szönyegcsik borul. Csak ez választ el két hófehér laasi márványból faragott szarkofágot. A baloldali a boldogult grófné hült tetemét őrzi. Oldalait a kőfaragás remekei közé illő reliefképek közt Franciska grófné domborművű képe, az Andrássy címer s a fiait vérével tápláló pelikán díszíti. A koporsó fedelének négy sarkán imádkozó angyalok térdelnek. Nagyságára és anyagára nézve egyenlő, de egyszerűbb díszítésű a jobboldali szarkofág, melyet Dénes gróf saját pihenőhelyéül szánt. Arcképe mellett két kutya a hűséget jelképezi. Meghatottan fordulunk ismét az ajtó felé, mely felett rózsákat ábrázoló gazdag faragott szegélyben olvassuk: „E pantheont imádott hitvese, Andrássy Éranciska grófné áldott hamvainak nyughelyéül, nemkülönben feledhetetlen emléke és hervadhatatlan érdeme megörökítésére emelte hü férje, Dénes 1903.“ A műemléket München kiválő művészei alkották, mint Brendl Richard Harc a homokkal Líbiában a sivatagok két fajtája ismeretes. Zuara, Leptis, Magna és Misurata városok környékén vannak a tengeri eredetű sivatagok. Ezek állandó jellegűek, helyüket nem változtatják. A kontinentális sivatagok, amelyek a koncessziós területek igazi veszélye, mozognak és helyüket változtatják. Sokszor, keresztezve a sósivatagokat, a tengerig is elvándorolnak. A gyarmati adminisztráció első dolga volt, hogy megpróbálja megkötni ezeket az úgynevezett dünákat, amelyek elhomokositással fenyegették a Tripoliba vezető utakat és a steppéken — amelyek igen gyér füvei benőtt mezők — kiépített keskenyvágányu vasúti töltéseket. A munkálatok Tripoli bejáratánál kezdődtek el. A gyakorlati elv az európai földszegénység következtében később úgy módosult, hogy ne csak helyhezkötni igyekezzenek a homoksivatag egyes részeit, hanem termő talajjá is változtassák át. Fásitott, magasnövényzetü, szigetelő zóna alkalmazására gondoltak, amely számum esetén eleven akadálya lenne a homok terjedésének. Hatvan-hetvenezer hektárnyi földön egyszerre kezdték el ezt a kolosszális munkát. A finom szemcséjű homok felső rétege a szél és a meleg hatása alatt állandó változásnak van kitéve. Fel kellett venni a harcot a szél ellen, hogy a homokot megrögzithessék. Az első kísérletek teljes kudarcot vallottak. Magas holt sövénnyel és bokrokkal ültették körül a homokterületeket. Ennek következménye az lett, hogy a szél által helyéből kimozdított és tova hordott homok akadályra talált a magas bokrokban, felgyülemlett azok tövénél és dombokat alkottak. Az eddig sima homokterületek, hullámos, szabálytalan, nehezen járható formát öltöttek. A sikertelenségek arra vezették a kísérletezőket, hogy mocsári nádat hozattak Európából és azt nagylevelü indiai kaktusszal kombinálva ültették el. Próbákat végeztek építész, Schmucker Eduard műépítész, Frick Max akadém.ai szobrász, Throll Károly festőművész és Mayerhofer Adolf ötvös. Imádásig szeretett nejének elhunyta olyan mély sebet ejtett Andrássy Dénesen, hogy az sose gyógyult be és hamarosan ő is sirbaszállt és most együtt aluszák az örökös siri álmot. Vele kihalt a család monoki ága. A csodás mauzóleumot körülvevő faiba van elhelyezve az az egyszerű síremlék, amely a münheni temetőben Franciska sirját jelezte, amig a krasznahorkai sirkápolna elkészült, amely két millió háború előtti koronába került. Magában a mauzóleumban az egyik oszlop annak a gazdatiszt emlékének van emelve, aki vendégül látta Andrássy Dénest a mauzóleum építése alatt. Künn a kőfal kerítésen kivül egy kutyát ábrázoló művészi emléket találunk. Andrássy Dénesék hűséges kutyája van ott elföldelve. Az emlékmű jobb és baloldalán vízmedence van, amelyet naponta megtöltenek friss vízzel az éneklő madarak részére. A mauzóleumot állandóan nyitva tartják és a közönségnek részletes magyarázatok mellett megmutatják. Amikor mi ott jáJtunk, akkor is sok kiránduló gyönyörködött a csodás szépségű mauzóleumban. Hogy Franciska grófné jótékonysága mennyire közismert volt világszerte, legjobban bizonyítja az oltárra helyezett ötvösremek, egy ezüt rózsa, amelyet a római pápa küldöttt Franciska grófné ravatalára. Bizony nehezen tudtunk megválni ettől a csodálatosan szép emléktől, a romantikus szerelem márványba vésett époszától... Faun azonban a typha augustata nevű növénnyel is, amit steppefüvel kevertek. A kísérletek és az idő a steppe fű használhatóságát igazolták. A homokmegkötések most már teljes sikerrel jártak. Ez ma az általános és hivatalos négyszögesitési mód, amelyet ma már nemcsak Líbiában, hanem — az eredményeket látva — a szomszédos francia gyarmaton is mindenütt alkalmaznak. A munkálatokat az állami területeken katonasággal, magánkoncessziókon arab és néger munkásokkal végeztetik el. A diadalmas négyszög Először is négyszögalaku formákat kerítenek be a homokterületeken. A határoló füvet keskeny csikókban, kb. 10 centiméter mélyre leültetik, a gyökerét lábbal letapossák és homok-rászórással megrögzitik. Ahol a négyszögalakitások mellett még túlságosan nagy területek maradnak szabadon, azokat külön háromszögalaku formákba bontják fel, illetve kötik meg. A sövény elkészítése után a most már szorosan elhatárolt homoktesteket, vadon termő és kedvezőtlen viszonyok mellett is életképes növény magjával hintik be. Megfelelőnek bizonyult e célra a ricirusz és a retame. Az előbbi, a négyszögesítés által elegendő védelmet nyerve a vándorló és eltemető homok ellen, már az első esztendők alatt erős fejlődésnek indul. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a líbiai tartomány legnagyobb részében, tehát a Szahara alatt is a föld mélyében mindenütt viz van. Ez a legtöbb helyen a laza talajban felszívódik a felső homokréteg alá és bár tiszta vizet néhocsak hatvan nyolcvan méter mélység, ben találunk, ha felássuk a homokot azt húsz-huszonöt centiméter mélységben már nedvesnek érezzük. A növényzet tehát, gyökerének lefelé való fejlődésével, vízben egyre gazdagabb rétegekbe ér. Így válik érthetővé, hogy az ültetett fák évről évre feltűnően fejlődnek, teljesen függetlenül a légköri viszonyoktól. Vízben gazdag homokréteghez jutva, nem függnek többé a csapadék-viszonyok szeszélyétől, élni és növekedni tudnak akkor is, ha évszakokon keresztül semmi esőhöz sem jutnak az afrikai hőségben. Amikor a bokrok fejlődésével a homok vándorlása megszűnik, megkezdik a szabadon maradt területek palántázását. Igen alkalmasak az ily sivatagkockákon való ültetésre az öszszes, de különösen az ausztráliai akácfajták. A nálunk is jól ismert reketyehokrot is sűrűn használják, mert az északafrikai kiima alatt szokatlanul naggyá és erőssé fejlődik. A homokmélyedésekben, amelyek gazdagabbak nedvességben, kitűnő eredményeket értek el kanadai nyárfa ültetésével. Érdekes, hogy még azok az akácfajták is, amelyeket Európából hoztak át, már az első évben minden élettani zavar nélkül tudomásul veszik az örök meleget és leveleiket a téli hónapokban sem hullajtják el. A faültetésnek főcéljuk, tűzifa és árnyék mellett, hogy a magasabb régiókba felhordott homokot megállítsák vándorlásában. Láttunk koncessziós területeken olyan tízesztendős akácsorokat, amelyeknek magassága több, mint húsz méter és törzsük kerülete meghaladta a hetven centimétert. A gyarmatosítás azonban véráldozatokkal is járt. Alig találni oly koncesszióa területet, amelyen ne lenne katonasir. Itt estek el ezek az emberek azért a földért, amelyen most mások boldogak. M. M. Tovább tart a vágfarkasdi háború — augusztus 5. A múltkor már megírtuk, hogy Vágfarkasdon ugyancsak föl vannak háborodva a kedélyek a kántorválasztás miatt. E kinos ügynek most folytatása van. A dolog ott kezdődött, hogy Jónás Ferenc, volt vágfarkasdi róm. kath. kántortanító meghalt és helyének betöltésére pályázatot Írtak ki. A választásra hat pályázó jelentkezett, köztük Palcsik Jenő, Béres Román és Veszély István kántortanítók. A kitűzött napon a választást nem lehetett megtartani, mert kitűnt, hogy az iskolaszék is mást akar, meg a hívek is mást. A választási elnök, dr. Janics Imre királyfai esperesplébános később tartotta meg a kántortanitó választást és ez alkalommal Palcsik Jenőnek kedvezett a szerencse. Palcsik az iskolaszék jelöltje volt de, a hívek nagy ellenszenvvel fogadták a választás eredményét, amelyet úgy a Béres Román, mint Veszély István hívei is megfelebbeztek. Mivel az egyházi hatóság nagyon jól tudta, hogy Palcsiknak a nép között nincs sok hive és hogy erről Palcsikot is meggyőzze, próbaválasztást tartottak a hívek között, amelynek az lett az eredménye, hogy Veszély István cetényi kántor 354, Béres Román méhi-i kántor 194 és a tényleg megválasztott Palcsik Jenő mindössze négy szavazatot kapott. A próbaválasztás eredményének hatása alatt szívesen vette volna az egyházi hatóság, ha Palcsik levonja a konzekvenciákat és visszalép és a hívek megnyugtatására uj választást Írnak ki. Palcsik Jenő azonban nem törődött a nép hangulatával, ragaszkodott az állásához és igy a felettes egyházi hatóság kénytelen volt az egyébként törvényesen lefolytatott választást jóváhagyni. Ennek megtörténtével Palcsik meg is jelent Vágfarkasdon, hogy állását elfoglalja. A járási hivatal ismervén a nép Palcsik ellenes hangulatát, 19 csendőrt küldött ki Vágfarkasdra és a csendőröknek akadt is elég dolguk, mert a hívek egyrésze megakarta akadályozni Palcsikot, hogy a kántorlakásba betegye a lábát. A csendőrfedezet alatt bevonult Palcsikot nyomban felkereste egy küldöttség és úgy Palcsik, mint a hívek nyugalmának érdekében arra kérték, hogy mondjon le állásáról Ö azonban kijelentette, hogy ragaszkodik állásához. — Elég sokáig ettem — mondotta a küldöttségnek — száraz kenyeret, most már vajas kenyeret is akarok enni! A nép ezek után nagy izgalommal tekint a bekövetkezendő jövő elé. Uj Kánaán születik Afrikában. Az olaszok tízéves munkával megtörték a Szaharát. Húszméteres fák a sivatag helyén.
