Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-03 / 60. szám

4, oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1932. augusztus 3. HIR ES K — Tíz év alatt 116,868-an ván­doroltak ki Csehszlovákiából. Az állami statisztikai hivatal most tette közzé a Csehszlovákiából az utolsó tiz év alatt kivándoroltak számát. E kimu­tatás szerint 1921-től 1930-ig bezáró­lag 126,868-an hagyták el a csehszlo­vák köztársaságot. Legtöbben — 18343 személy — 1923-ban vándoroltak ki, legkevesebben pedig 1930. évben, ami­kor 8833-an költöztek el Csehszlová kiából. A kivándorlásban rendkívül nagy számban Szlovenszkó vezet, amely­ből ez idő alatt 87,869 kivándorló ment el, a kivándorlás legkisebb volt Cseh­országban, mig Morva-Szilézia azon­nal Szlovenszkó után következik a kivándorlók számát illetőleg. Minden százezer lakosra 60 2 kivándorlóit esik, amely az egyes országrészek között a következőképen oszlik meg: Csehor­szágban minden százezer lakosra 7, Morva-Sziléziában 30, Szlovenszkóban 197 és Ruszinszkóban 99 kivándorló jut. A kivándorlók számát véve tekin­tetbe, Európa államai sorában Cseh­szlovákia a tizedik helyet foglalja el. — Halálozás. Mint őszinte részvét­tel értesülünk, Böjté Jánosné szül. Vargha Julianna, nyug. izsai református ig. tanító neje, életének 65. évében, julius 30-án elköltözött az élők sorá­ból, visszaadván nemes lelkét a Terem­tőjének. A megboldogult kihűlt por­részeit augusztus 1-én helyezték nagy részvét mellett az izsai ref. temetőben örök pihenőre. Az elhunyt jó hitvest és szerető édesanyát gyászbaborult fér­jén kivül leánya Böjté Aranka férj. Pap Béláné siratja. Áldás emlékére! — Zarándoklat Máriacellbe. A Pozsonyi Magyar Rózsafüzér Társulat ezidén is megrendezi szokásos foga­dalmi zarándoklatát a gyönyörű fek­vésű kegyhelyre Mariacellbe. Indulás augusztus 8-án reggel a pozsonyi fő­­pályaudvarról. Visszaérkezés 11-én délután. A zarándoklat lelki vezetője ezúttal is Király József csicsói plébá­nos, a kitűnő hitszónok lesz és a za­rándoklaton több szentbeszédet fog mondani. Az idei zarándoklaton Ko­máromból is többen részt vesznek, hogy áldást könyörögjenek magukra és hozzátartozóikra. Esetleges érdeklő­dőknek felvilágosítást készséggel ad a pozsonyi Kapucinus Rendház főnök­sége. — A városi magyar könyvtár nyári szünete. A Kultúrpalota föld­szintjén elhelyezett városi magyar könyvtár nyári szünete augusztus hó 10-én kezdődik és tart szeptember 10- ig. Ez idő alatt történnek a rendezési, selejtezési, javítási munkálatok. Az erő­sen megrongált és javításra már nem alkalmas könyveket kivonja a könyvtár a forgalomból és lehetőleg újakkal pó­tolja. A javításra még alkalmas köny­veket pedig a könyvkötő veszi mun­kába. A nyári szünet előtt az utolsó könyvtári szolgálat augusztus hó 8-án, hétfőn d. u. 2—5 órák között lesz. Augusztus 10-én már zárva lesz a könyvtár. A könyvtár vezetősége kéri az olvasókat, hogy augusztus 8-ig hozzák be a náluk künnlevö könyveket. Augusztus 8-ig a kölcsönkönyvtári órák alatt minden akadály nélkül igénybe vehetik az olvasók a könyvtárat. — Országos, Tanítói Énekkar hangversenye Ógyallán. A Szí. A. M T. K. országos Énekkara f. hó 15-én Ógyallán a Polgár-féle vendéglő nagy­termében hangversenyt tart. Ez már az ötödik körútja az Énekkarnak; amerre csak ment, mindenütt lelkesü­lést, diadalt aratott. Aki szereti a szé­pet, művészit, magyarosat, azt e hang­versenyen megtalálja. A hangverseny tiszta jövedelme nemes célt szolgál: a Tanítók haza alapját emeli. Felül­­fizetések hirlapilag lesznek nyugtázva. Belépti dij 10 Kő, mely a hangverseny utáni táncmulatságra is érvényes. — EGY ÖNGYILKOSSÁG HÁTTE­RE. Megírtuk lapunk múlt számában, hogy Radoseczky István, az Agrasol kocsisa azért követelt el öngyilkossá­got, mert szolgálatából elbocsátották. Mint az Agrasol vezetősége értesít, ez a tényállást nem fedi, mivel Rado­­siczkynak nem mondtak fel, hanem betegállományban volt és tudta, hogy visszamehet állásába ,ha ismét mun­kaképes lesz. Radosiczky István te­hát bizonyára betegsége miatt való életuntságában dobta el magától az 'életet, amit készséggel igazítunk helyre. MEGGYILKOLTAK EGY KE­RESKEDŐT AZ APÁLI TÁJÁN... Igen, meggyilkolták az Apáli mellett, többen látták is a holttestet, mely ki volt fosztva. Gazdag fakereskedő volt szegény míg élt... És bizonyára ma is él, ha eddig élt. Bámulatos, milyen gyorsan terjednek el ezek a hírek, amiből egyetlen szó sem igaz. De vasárnap-hétfőn tele volt vele a vá­ros, még a fináncot is sokan ismerték, aki felfedezte a gyilkosságot. Ez a fi­nánc is a holdban él és nem az Apáli­­ban. A rablógyilkosság híre úgy ter­jedt el, mint a futótűz. Épen úgy«, mint négy-öt év előtt a várban az óriáskígyó megharapta a szegény be­zárt katonákat és rendre meghaltak a mérges kígyótól, de Léván és Érsek­­ujvárott és Losoncon is. Ez a tömeg­­hisztéria, amelynek áldozata lesz a közönség. Az óriáskígyó pedig csak a fantáziákban él, a katonák pedig él­nek és be is vannak zárva sokszor, de nem az óriáskígyóval, hanem a polos­kákkal. A gazdag fekereskedő is csu­pa tömeghisztéria, hiszen hol van ma gazdag fakereskedő, mikor ez a szak­ma esett elsőnek a cseh-magyar vám­­liáború áldozatául? Nbm jön már Ko­máromba gazdag fakereskedő, jöttek a háború előtt sűrűén, de azóta eltűn­tek a látóhatárunkról. Szegények let­tek ők is, mink is. V — A VÖRÖS NAP KOMÁROMBAN. A kommunisták »vörös napja« meg­akadályozására a komáromi rendőr­­hatóság széleskörű intézkedéseket tett. Mivel ezen a napon hetivásár szokott lenni, ezt keddre helyezte át és erről a szomszédos községeket is értesítette. Ezenkívül a csendőrséggel megerősí­tett államrendőrség közegei a város minden bejáratánál, úgyszintén köz­úti hidainak városi hidfőinél is min­denkit igazoltattak. Ezenkivül a vár­­megyeháza udvarán nagyobbszámu katonaság volt készenlétben teljes fel­szerelésben és két teherautó állott rendelkezésükre. A vörös nap azon­ban az előkészületekre való tekintet­tel teljes csendben múlt el és esti 7 óráig a város területén sem csopor­tosulás, sem pedig a legkisebb rend­zavarás sem fordult elő. — Reichenbergi Vásár 1932. au­gusztus 13—19-ig. A jelenlegi gazda­sági helyzet feltétlenül megkívánja, hogy előnyösebb és olcsóbb beszerzési for­rásokat szerezzünk. Erre bőséges alka­lom kínálkozik az 1932. évi Reichen­bergi Mintavásáron. — Nagy tűz Keszegfalun. Szom­baton este fél kilenc órakor veszedel­mes tűz keletkezett Keszegfalun Bor­­siczky János gazdálkodó házánál. Csép­­lés közben a ház szérüskertjében lévő gabonaosztagok gyulladtak meg. A tűz a csépiés alatt álló kazalnál keletke­zett és csakhamar átterjedt a szomszé­dos kazlakra is. Szerencsének mond­ható, hogy szélcsendes idő volt és igy a tűzoltóknak, akik Körmendy Károly parancsnok vezetésével a tűz kitörése után pár perccel később már a tűz színhelyén voltak, sikerült a tűz terje­dését a házak felé megakadályozni. Megnehezítette a tűzoltók munkáját a vízhiány és ugylátszott, hogy a tűz az egész falut elfogja pusztítani, mert a szerteröpködő tüzcsóvák az egész környéket veszélyeztették. A jegyzői hivatal kérésére a komáromi tűzoltók Schleisz Géza ügyeletes tűzfelügyelő vezetésével két autószerelvénnyel vo­nultak a tűzhöz és azonnal működésbe hozták motorfecskendőjüket. Minthogy a közelben viz egyáltalán nem volt, a tűzoltók a viztartányos automotorfecs­­kendővel szállították a vizet a tűzhöz. A hatalmas tfizfény és lángtenger lát­tára a falu lakosságát nagy rémület fogta el és igyekezett mindenki a tűz­oltók segítségére lenni, különösen az asszonyok és leányok hordták szor­galmasan vödrökben a vizet. Éjjel tizenegy óra volt, amikor a tűzoltók, akik derekas munkát végeztek, a tüzet el tudták oltani. A tűznél a megyercsi tűzoltók is megjelentek kocsifecskendő­jükkel. Érdekes, hogy a cséplést nem a tűzveszélyes gőzgéppel végezték, ha­nem motorral, ami tudvalevőleg nem tűzveszélyes. Valószínűnek tartják, hogy a tüzet egyik átmelegedett csapágyból kipattant szikra okozta. A kár egy része biztosítás utján megtérül. — Kik rabolták ki a komáromi Szent András templomot? Most lesz egy éve annak, hogy ismeretlen tette­sek behatoltak a Szent András-tem­­plom sekrestyébe és onnét a templomba, kifosztották a perselyeket, elrabolták a szentségtartót és három kelyhet. A szentségtartót még a múlt év őszén a Dunaparton föledel eltakarva megtalál­ták, ez év tavaszán pedig véletlen foly­tán a kelyhek is előkerültek a Duna partján. A nyitrai kerületi bíróság most bogozza annak a betörőbandának a viselt dolgait, amely Ivanics István ve­zetése alatt egész sereg templomot rabolt ki, mig azután a zsigárdi kut­­ban elrejtett nagyértékü templomi kin­csek nyomára nem vezettek a templom­rablóknak, akik a nyomozás során be­ismerték a komáromi betörést is. A templomi kegyszereket azonban még sem merték értékesíteni, mert tartottak annak következményeitől és inkább el­rejtették a dunai kikötő mellett a bok­rok alatt a „jobb“ időkre, de a vélet­len felfedte és meghiúsította bűnös ter­veiket. — TÜZÉRSÉGI GRÁNÁT ROBBA­NÁSA TURIEPOLIEBAN. Június hó 15-én Fábry József kovács segéd a turiepolii tüzérségi gyakorló téren ta­lált egy fel nem robbant 7.5 cm. -tü­zérségi gránátot. Ezt a kovács mű­helybe vitte, ahol öccse segítségével széjjel akarta szedni. Ezt a munkáju­kat még más két turiepolii lakos fi­gyelte, akik a kovácsműhely ajtaja előtt állottak. Fábry lecsavarta a grá­nát fejcsavarját, majd pedig a grá­nátfejre kalapáccsal ráütött, mire ez felrobbant. Fábrit és öccsét a robba­nás a helyszínen megölte, a figyelő két turiepolii lakos pedig súlyos sérü­lést szenvedett. A szerencsétlenségnek maga Fábry és öccse az oka. A két sebesültet elszállították a losonci kór­házba. A 10. dandár tüzérségi lövöl­déjén Lest mellett a tüzérségi lövö­­gyakorlatok július 13-án befejeződtek. Az éleslövészet megkezdése előtt az összes környékbeli faluk lakossága fi­gyelmeztetve lett arra, hogy bármi­lyen föl nem robbant tüzérségi lö­­veghez hozzá nyúlni vagy azt fel­venni szigorúan tilos és életveszélyes. Aki ezen tilalom ellen vét, nem tart­hat igényt semmiféle kártérítésre. — Dr. Bucsányi Gyula főorvos, eü. főtanácsos, ismert fővárosi szakor­vos életfontosságú, népszerűén megírt műve! Tavasz, a szervezet ujjáéledésés nek ideje! A hústalan táplálkozás iro­dalmának elismerten legjobb szak­könyve! Nyerskoszt, a nyers diéta mint természetes gyógytényező. A tar­talomjegyzékből: A nyerskoszt lényege. — A vér megromlása helytelen táplál­kozás folytán. — A nyers diéta tudo­mányos kritikája. — A helyes és ész­szerű táplálkozás rendkívüli fontossága és befolyása egészségünkre. — A ve­­getáriánás táplálkozás előnyei. — A gyümölcskúrák nagy eredményei. — Milyen táplálékok használhatók a nyers diétánál. — Receptek, teljes szakács­­könyv stb. — Ára 18’— Ké. Most jelent meg! Az érelmeszese­dés természetes megelőzése, gyógyí­tása és kezelése. A mű kiváló szer­zője részletesen foglalkozik az érelme­szesedés lényegével, az érelmeszesedés tüneteivel, természetes gyógykezelésé­vel, mit szabad és mit nem szabad enni és inni stb. — Ez a nagyszerű kis könyv értékes tanácsaival részletes utasításokat ad korunk e veszélyes be­tegségének megelőzésére, elkerülésére és a már meglevő betegség gyógyítá­sára. Ára csak 9-— Ké. — A KOMÁROMI REFORMÁTUS TEMPLOM TÖRTÉNETÉBŐL. Ezen a címen Fülöp Zsigmond, lapunk fő­munkatársa, a ref. egyház főgondnoka megírta a református templom és templomtorony történetét. Ä komá­romi ref. egyház történetére vonat­kozó műben a szerző Thury Etele, Fényes Elek egyháztör té ne tírók, Ta­­káts Sándor dr., a kiváló történész műveinek vonatkozó adatai, valamint az egyház eredeti jegyzőkönyveiben talált adatok alapján a komáromi re­formátusok templomának rövid tör­ténetét és a toronynak történetét írta meg, élénk vonásokkal ecsetelvén kál­vinista testvéreinknek ama törekvését, hogy az Urnák nagyobb dicsőségére saját erejükből szent hajlékot emeltek. A hatalmas templomot 1788-ban épít­tették református eleink, mig a dí­szes tornyot, mely impozáns méretei­vel egész Szlovenszkóban messze ki­emelkedik társai közül, 1832-ben si­került a református híveknek felépít­tetni. A mű lapunkban jelent meg, de külön lenyomatban is kiadta a szerző, aki azt felajánlotta a ref. egyháznak a templomtorony renoválási költsé­geire. A komáromi református tem­plom története című mű eladási ára 2 korona, kapható a ref. lelkészi hiva­talban a délelőtti hivatalos órák (9—10) alatt a Kollégium épületben. Ä mű a templomrenoválási munkálatainak megkezdésével aktuálissá vált és ked­ves emlékül szolgál mindazoknak akik azt a megjelölt olcsó áron megszerzik. — LEVETTÉK A REF. TORONY­RÓL A CSILLAGOT. A ref. templom­torony körül emelt hatalmas állványo­zást augusztus 1-én teljesen elkészí­tették. Az állvány legmagasabb árbó­­ca eléri a 60 métert, ami lehetővé tette, hogy a torony tetején elhelye­zett aranycsillagot és a hatalmas aranymakkot levegyék. Az állvány északi oldalán elhelyezett fenyőszálra csigát szereltek föl és ennek segítsé­gével szállították le a másik oldalon az aranymakkot, amely a csillagot vasrúdon tartotta. Augusztus 1-én, hétfőn délután hat óra tájban fogtak hozzá a magasban a hajmeresztő mun­kához, amely művészi produkciónak is beillett és negyedóra alatt szeren­csésen földet ért az aranymakk. A csillagot kézben hozták le a torony­ról. Úgy a csillag, mint a makk vörös rézből való és mindakettő szép mű­vészi munka. A csillag magassága cca 80 cm. a makk magassága 2 méter 70 cm, átmérője 1 m 20 cm. A csillag és a makk levételét százakra menő érdeklődő közönség nézte végig a ref. templom előtt, amelynek igazán ritka és izgató látványban volt része. A csillagot ifj. Papp István kőműves emelte le a toronyról, aki az állványo­zás legnehezebb munkáját édesatyjá­nak, id. Papp István munkavezető­nek irányítása mellett a legveszedel­mesebb helyeken a legnagyobb hideg­vérrel éss nyugodtsággal végezte el. Közgazdaság. X Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Fried & Birnbaum, (tulajd. Fried Lajos és Birnbaum József Majer) villanyfelsz. cikkek, Svalava; Ságer Nándor, vegyes­­keresk., Tacsovo; Pongrácz Teréz, gaz­dálkodó, Pozsony (Moratorium); Fried Jenő és neje Gizella, vegyeskeresk., Huszt; Selymes Adolf, az „Obchod text ilného priemyslu“ bej. cég tulajdonosa, Kassa; Bella Károly, gazda, Blahova Dedina; Roth Gyula, földbirtokos, Jóka; Gazsó August, vegyeskeresk., Nagy­szombat; Eisikovics Dávid és Rózsa, cipőkeresk., Huszt; Vincenc és Tsa, (tulajd. Vincenc Máté és Klicpera Fran­ciska) bútor és- irodaberendezési cik­kek műhelye és eladása, Pozsony; Kurek János, vegyeskeresk., Veseli; Meisels József, cipőkészítő, Eperjes; Jakab Ferenc és neje, telektulajdonosok, Perbete; Dr. Ungár Erzsi, fürdőtujajd., Vyhnye; Smrcsek Ferenc, gazdál­kodó, Tornok; Székely Henrich bú­torgyár, Pozsony, Neurath és Fia, vasnagykeresk., Pozsony, Ungvári bú­tor- fourniergyár r. t., Ungvár, Katz Israel és Fia (tulajd. Katz Israel és Izsák) rőfös- és rövidárukeresk., Kassa, Sztanyó Rudolf és neje gazdálkodók, Csantice, Dianiska Ferenc, vendéglős, Tisovce. Csőd: Skyba Károly, fakeresk, Zsolna, Fogy. Szöv. Sisov. OlvstRsa és leijeim t legjobb »agyar lapét i Komáromi Lapokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom