Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-24 / 101. szám

1932 december 24. »KOMÁROMI LAPOK* 3. oldal. örök álomra hunyta szemét a Ko­máromi daliák páratlan tudású szer­zője, áld ezek emlékét nemcsak en­nek a városnak történetébe írta be, hanem hallhatatlanná tette a magyar történetírásban is. Hogyan szerette -szülővárosát, azt csak azok tudják, akiket zárkózott egyénisége magához közelebb engedett. Minden hallatlan és szertelen nagysága a tudásnak hal­mozódott fel félszázados írói műkö­dése alatt Takáts Sándor agyában és lelkében! Ismerte szülővárosának min­den kövét és minden fáját és mind­­' íiék tudta történetét, eseményeknek, embereknek, kicsinyeknek és nagyok­nak egyaránt. Baráti köréhez tartoztak a legjob­bak és legnagyobbak, egy Jókai Mór tüntette ki bizalmával, egy Mikszáth­­nak, egy Beöthy Zsoltnak volt leg­­meghittebb földije és barátja. A Ma­gyar Tudományos Akadémia tagjai sorába hívja meg és a legmagyarabb nyelvű írói a Kisfaludy Társaság dí­szíti fel pálmaágával. Élete alkonyán a magyar képviselőház levéltárának élére kerül. Minden évben nagyszerű könyvvel lepi meg az irodalmat és az egyetlen magyar tudományos könyv, amely mindig az utolsó példányig el­kelt, Takáts Sándor könyve volt. Meggyászolja ebben a városban még élő néhány kortársa és barátja és gyönyörű nyaralóhelye az Erzsébetszi­­#et, ahol megírta a magyar gyalogság és huszárság történetét. A helikoni ünnepnapoknak ,amely a felejtehtlen Beöthy Zsolt tusculanumában és Ta­káts Sándor meghitt körében foly­tak le: örökre vége. Most azután el­ment a sziget nagy monografusa is. A magyarság csak temet, mindig te­met, értékeit, kincseit, nagyjait te­meti. Mi is gyászt öltünk, hiszen in­nen, ezekről a hasábokról indult el ötven év előtt ragyogó pályafutására. MosL kiejtette kezéből a tollat. Legyen megáldott nyugvó porában a kerepesi temető hantjai alatt, ahol most, ezek­ben az órákban temetik, amikor o sorok napvilágot látnak. Takáts Sán­dor, Komárom nagy fia, történetírója, emléked örökre megőrzi ennek a vá­rosnak története és megőrizzük mi, Komárom toílforgatói is, akik az ő nagy egyéniségének voltunk lekötele­zettjei. csodáiéi és epigonjai. Takáts Sándor, Komárom nagy fia, szülő­földed mond utolsó istenhozzádot. A. Gij. X Életrajza. Takáts Sándor dr. Komáromban született I860 december 7-én, előkelő polgári családból. Atyja Takács János jómódú fakereskedő, gondos nevelést adott a fiúnak, aki az elemi iskolát a városi katolikus iskolában, a gimná­zium alsó osztályait Komáromban és a felsőket Pozsonyban végezte. Mikor az érettségit kitűnő sikerrel letette, 1881-ben a piarista rendbe lépett be és a budapesti egyetemen szerzett böl­cseleti doktorátust és ugyanott tette le a tanári vizsgálatokat is. 1886-ban áldozópappá szentelték. Első tanári állomása Nyitra volt, ahol pár évet töltött. 1890-ben már a rend budapesti hírneves főgimná­ziumában tanít és közben történed tanulmányaival vonja magára úgy a tudományos körök, mint a rend fi­gyelmét. 1898-ban tanári működése alól felmentést kap és a magyar kor­mány Bécsbe küldi ki a bécsi közös pénzügyi levéltár magyar anyagának kiválasztása céljából. Itt Thallóczy Lajos közös pénzügyi osztályfőnök (államtitkár) és Káro­lyi Árpád, a legjobb nevű két magyar történetíró társaságába kerül és előt­te is megnyílnak az addig hét lakat­tal őrzött bécsi levéltárak, melyek­ben a magyar történelem újkorának kimeríthetetlen forrásai buzognak. 1903-ban újabb megtisztelő megbí­zást nyer, amennyiben a magyar or­szággyűlések történetének (1791-1865) megírásával bízta meg a kormány. Óriási adatgyűjtést végzett úgy ezen a téren, mint általában a török— magyar korra vonatkozó levéltári em­lékekből. Erre vonatkozó munkái so­rozatosan jelennek meg és mindegyik méltó feltűnést kelt ulolérhetetlenül szép magyar nyelvezetével és az elő­adottak újságánál fogva. 1910-ben a magyar képviselőház fő­levéltárosa lett. Korábban többször is megkínálták egyetemi katedrával -és a magyar mivelődéstörténet nála mél­tóbb magyarázót nem is 'kaphatott. Ebben az állásában azután nagyszerű feldolgozásokat végzett és a magyar történetírásnak egyik legjobb nevévé váll. 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia hívja meg tagjai sorába. Egyetlen munkáját adja ki az Akadé­mia Ijároni kötetben, melynek címe: Rajzok a török világból. A könyvet megjelenése után elkapkodták és ma már semmi áron sem kapható. A régi magyar nyelv csodálatos szép­ségei iránt Arany Jánost leszá­mítva Takáts Sándornál egyetlen magyar írónak sem volt nagyobb ér­zéke. Nyelvezete kristályosán egyszerű és a magyar népmese bájos és le­bilincselő hangjához mérhetjük. Ré­gi szavakkal, képekkel, szólásokkal teszi stílusát változatossá és szemlél­teiévé. Takáts a XX. század legna­gyobb magyar stílusművésze. Ezt az utolérhetetlen készségéi méltatta a Kisfaludy Társaság, amikor 1917-ben tagjává választotta. Tiszteleti tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Komá­romi Muzeum Egyesületnek és utóbb a Jókai Egyesületnek. Komárom sz. kir. megyei város 1930. évben válasz­totta meg elévülhetetlen írói érdemei elismeréseid díszpolgárává. Takáts Sándor a Komáromi Lapok­tól 1885-ben hirdetett pályadíjra írta meg munkáját: Lapok egy kisváros múltjából. Ez Komáromnak elsőösz­­szefoglaló, bár vázlatos története. Ala­posan foglalkozott Komárom várossá alakulásának történetével, IV. Béla korával. Majd jobbnál jobb mono­gráfiák jönnek ki tolla alól. Meg­írja Péczeli József meséi c. műve elején Komárom és a magyarság leg­nagyobb református papjának, idősb Péczely József komáromi lelkésznek életrajzát. Sorra jelennek meg a bu­dapesti piarista kollégium története, Péteri Takáts József élete, A paeda­­gogiai kísérletezések filozófiája,,.egy komáromi születésű híres tudós, élet­rajza: Benyák Bernát és a magyar oktatásügy, Lutter Nándor emléke­zete, Páilya István élete. Történelmi tárgyú munkái közül a nevezeteseb­bek: Komárom IV. Béla alatt (doktori értekezése), Régi magyar nagyasszo­nyok. Török—magyar baj viadalok, magyar gyalogság megalakulása, Ko­máromi daliák a XVI. században, Zrí­nyi Miklós nevelőanyja, Rajzok a tö­rök világból I.—III. kötete, A régi Magyarország jókedve, A magyar múlt tarlójáról, Régi idők, régi emberek, Szegény magyarok, A török hódoltság korából, Régi magyar kapitányok és generálisok, Régi magyar asszonyok, Szaday Bakócsy Krisztina, Emlékez­zünk eleinkről, Kémvilág Magyaror­szágon I—II. kötet, kiadta Jókai Mór parlamenti beszédeinek két kötetét. Takáts Sándor tudományos mun­kássága szinte áttekinthetetlen. Nin­csen olyan magyar tudományos fo­lyóirat, amelyben dolgozata meg ne jelent volna. Azonban legtöbb munká­ja a Századok, Budapesti Szemle, Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv, Gaz­daságtörténeti Szemle c. folyóiratok­ban, nagy hírnévre jutott tárcái a Budapesti Hírlapban láttak napvilá­got. Amit alkotott, az közkinccsé lett és új tudományos megállapításai ne­vét halhatatlanná telték a magyar történetírásban. Komáromhoz régi és eltéphetetlen szálak fűzték: szülőinek, szeretteinek sírhalmai. A komáromi kulturális élet a város nagy fiát annak idején — 1902-ben — az akkori Múzeum Egye­sület tiszteleti tagjává választotta meg, utóbb a Jókai Egyesület is tiszteleti tagjának nevezhette, jogos büszkeség­gel e város nagy fiát. Székfoglalóját meg is tartotta a Jókai Egyesületben, felolvasván a Komáromi daliák egy fejezetét. Takáts Sándort meleg barátság fűz­te Komárom nagy fiaihoz. Benső ba­rátságával tüntette ki Beöthy Zsolt, a magyar szellemi élet egykori elis­mert vezére, komáromi kapcsolatok kötötték Térfy Gyula dr. kodiíikátór, volt miniszterhez és becséhez, Térfy Béla nyugalmazott miniszterhez, Thal­lóczy Lajoshoz, Károlyi Árpádhoz, Mikszáth Kálmánhoz, Pékár Gyulá­hoz és nagyrabecsülte írói munkássá­gát a magyar írók fejedelme és föl-Fehérfogak: Chlorodont díjé: Jókai Mór is. A jók, a nemesek) az igazak híve és barátja volt Takáts Sándor, akit tisztelőinek rajongó sze­reiéit vett körül. Nyári szabadságát rendesen komá­romi szigeti kertjében töltötte, ahol mindennapi vendégei voltak Beöthy Zsolt és fiatalabb ismerőse Alapy Gyula. Takáts a legelsőrangúbb anek­­dotázója volt a tudományos világnak, a történelem legelrejtettebb intimitá­sait ismerte és nagy emberekről, a történelem híres alakjairól ezernyi ezer kisebb-nagyobb története volt, a mély nyomdafestéket sohasem látott. Mindez már a múlté és ez a gaz­dag tárháza a tudásnak, az ismere­teknek ott pihen a budapesti magyar földben, nagy földijeinek, Jókainak, Beöthynék közelében. Takáts Sándor érelmeszesedésben szenvedett, ebből vesebaj és tüdővizenyő lépett fel nála, amely azután szerdán, december 21-én kioltotta nemes életét. Nővére özv. Stindl Károlyné ezelőtt egy évvel hunyt el, egyetlen élő nővére a Sacre coeur apácarend tagja és Budapes­ten él, unokaöccse dr. Takáts Ernő a Szent István Társulat irodalmi igaz­gatója, kiváló egyházi szónok és a A karácsonyi süteményhez esak Dr, Oetker-fsle sütőpor szentírási "tudományok hivatott mű­velője. Nagy fiái Komárom város kultu­rális egyesületei, társadalma emlékük­be zárják. Az igaz nemes emléke legyen őrökre áldott! Államsegélyért folyamodik a város az 1 vfflzenía szükségmunkákra 722 206 korona értékű inségmunka elrendelését kéri Saját tudósítónktól. Komárom, december 23. Az 1930. évben jelent meg a 74. sz. törvény, amely a munkanélküliekről produktiv módon való gondoskodásról intézkedik. E törvény szerint a népjó­léti minisztérium a munkanélküliség leküzdésére szánt anyagi eszközökből a városok, községek, vagy más jogi személyek által végeztetendő, úgyne­vezett szükségmunkák költségeire fe­dezetet szolgáltat. Ezeknek a szükség­más szóval inségmunkáknak kategóriá­jába tartoznak a különböző utak, át­járók, vízlefolyások építése és javítása, fásítások, földrendezési és egyengetési munkák, uccák tisztogatása, középüle­tek takarítási és tisztogatási munkái és hasonlók. A népjóléti minisztérium támogatása ezeknél a szükségmunkáknál akként jut kifejezésre, hogy a minisztérium a munkáknál alkalmazott munkanélküliek ncpi béréhez, napi 8 órai munkaiáő mellett 10 koronával járul hozzá és igy a községek sok olyan munkát vé­geztethetnek el, amit egyébként teljes egészében saját üzemükben kellene elvégeztetniük. Komárom város képviselőtestülete már a múlt év végén is fölterjesztette a szükségmunkák segélye iránti kérel­mét a népjóléti minisztériumhoz, amely ha nem is egészében, de részben fo­lyósított egyes munkákra pénzt. Az idei nagy munkanélküliség leküzdésére megindított akció során a város veze­tősége ebben az irányban is megteszi a szükséges lépéseket és miután a vá­ros képviselőtestülete december 20-án tartott közgyűlésében, Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertetése alap­ján a kérelem felterjesztését elrendelte, remélhető, hogy a népjóléti miniszté­rium figyelembe fogja ezúttal is venni Komárom indokolt kérelmét. A városi építészeti hivatal összeállí­totta a számbajöhető közmunkákat, amelyek a következők volnának. A város tervbevette, hogy mindazon uccdkat, amelyek ezideig semmiféle burkolattal ellátva nincsenek, és emiatt úgy az őszi, mint a tavaszi esős idő­szakban járhatatlanok, az 1933. évben zúzott kőburkolattal fogja elláttatni, az uccák két oldalán pedig az esővíz levezetésére kőfolyókákat készíttet. E munkákhoz járul a szükséges föld­munka és planirozás, amellyel az ucca befedéséhez szükséges talajt készíte­nék elő. A szükségmunkák közé so­rozza a város az uccák rendszeres tisztogatását, az uccák söprését, vala­mint a város középületeinek, mint az iskoláknak tisztogatását is. Tervbe vette ezenkívül a város, hogy a Kisér most parcellázott területéről az állandóan felfakadó talajvíz leve­zetésére árkot készíttet, amely a vasúti aluljáró hídtól a IX. várerődig a szi­vattyútelephez vezetné e! a vizet. A városi legelő egy részén, különösen a legelő határának megjelölésére fák ültetését vette tervbe a város, az elő­irányzat szerint 1000 darab fát ültet­nének el ezen a területen. Az itt felsorolt szükségmunkákat a város a munkanélküliekkel akarja elvé­geztetni és a különböző munkák költ­ségei igy oszlanak meg 1. Uccák rendezése 431.296 Ke 2. Uccák tisztogatása 207.000 „ 3. Középületek tisztogatása 21.120 „ 4. Vizlefolyók készítése 57.040 „ 5. Fásítások 5.750 *­­'' Összesen 722 206 Ke A város segély iránti kérvényéhez csatolni kell a tervbe vett munkák részletes kimutatását a 19 melléklettel együtt, amelyek között jelentést kell tenni a város vagyoni viszonyáról, a komáromi munkapiac állásáról, a mun­kanélküliek számáról, továbbá az alkal­mazásba állítandó munkanélküliek szá­máról, stb. Csatolni kell a kérvényhez a tanács, a pénzügyi bizottság és a képviselőtestület határozatait is. A város kérvénye még a napokban fölmegy a népjóléti minisztériumhoz és nagyon kívánatos lenne, ha a minisz­térium az idei évi segélyénél jóval nagyobb mértékben segitené Komárom városát a nagymérvű munkanélküliség enyhítése és leküzdése céljából foly­tatott akciójában. — Ingyen utazhat Budapestre, Párisba, Belgiumba, Spanyolor­szágba és a Rivérára. Az utazás alatt teljes ellátást is kap. Európa leg­előkelőbb szállodáiban. És mindezt akkor, ha hasonlit Greta Garbóra, John Grawfordra, Wallace Berryre, John Barrymorera,\agy Lionel Barrymorera. Az bjság és a Metro-Goldwyn-Mayer amerikai filmgyár rendez egy európai hasonlósági pályázatot abból az alka­lomból, hogy Európában is bemutatják a Grand Hotel cimü filmet, Vicki Baum világhírű müvét, melynek az említett sztárok a főszereplői. A pályázatnak részleteit és mindent amit arravonat­­kozólag tudni kell, az Újság közli naponta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom