Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-21 / 100. szám

Otrenh armadik évfolyam 1 OO. K^ii III, Szerda, 1938. december Si KOMÁROMI LAPOK ............. POLITIKAI LAP______________ Előflzelfsl ^csehszlovák értekben: Alapította: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. Helyben es vidékre postai szétküldéssé! egész évre 80 K5, félévre 40 Kő, negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Megjelenik hetenként kétszer: evre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Köm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton Egyesszám ára I korona. 1 wim—Mj'nn iiiiiariTiriniiMiiiTinifniiii nirnnTiiiiiíiiíi un' wnfiririiiim^riiririiTn “ “" ————— Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Belgrádi Komárom, december 20. Máskor a virágfakasztó május az ideje a kisantant konferenciái­nak, amelyek programját már kí­vülről tudja a világ. A kisantant Európa, helyesebben meghatároz­va Középeurópa békéjét igyekszik fenlartani és az éle nem irányul Magyarország ellen. Ezt a blanket­tát minden esztendőben kitöltötték, ámde... Mi történt, hogy a kisan­tant külügyminiszterei az enyhén fűtött szalónkocsiba szálltak és tél­víz idején, még a szent karácsony ünnepe előtt megjelentek Belgrád­­ban, a Balkán első fővárosában! Hiszen egy kommünikét fogal­mazni a revíziós törekvések ellen, amely ek az összes legyőzött álla­mokban újból felszínre kerültek, elég lett volna egy erélyes tilta­kozás is. Mégis Belgrádba fá­radtak, sőt a megfogalmazott kom­münikén lúl nem is csörtettek kar­dot a kisantant régi szokása sze­rint, hanem a tanácskozás után azonnal beültek az enyhén fütött szalónkocsiba és elutaztak. Még pedig Benes Magyarországon ke­resztül, ezzel is éreztetve szimpá­tiáját ezen szomszédja iránt. Nagyon kapóra jött a kisantant tanácskozás alatt a belgrádi hábo­rús ifjúság tüntetése Olaszország ellen. Láthatta a kisantant, hogy milyen kiváló a hangulat a szövet­ségesek köreiben Belgrádban is. Romániában már levizsgáztak be­lőle Kolozsvárott és Bukarestben a magyarok ellen, ellenben Belgrád­ban Mussolinit szidták az ifjak, amiért a kormány mélységes saj­nálkozását fejezte ki. Mindez nem sokat jelent. Olasz­ország már amúgy is megvan győ­ződve arról, hogy a szomszédja nem tartja be a jó szomszédság szabályait. Románia már nem is hajlandó ellene tüntetni és külön úton jár. A legérdekesebb minden­esetre Tilulescu nyilatkozata, aki cáfolta azt a híresztelést, hogy a konferencia ellenséges célokat kö­vetne. A kisantant nem dolgozik senk i ellen, hanem csak a saját érdekeiért. Ezt azután őszintén el kell hinnie mindenkinek, mert Ti­­tulescu csakugyan igazai is mon­dott érdekképviseletükről. Mindazonáltal a belgrádi téli konferencia arra volt szükséges, hogy a három külügyminiszter egy véleményen legyen és miután ezt konstatálták, eloszlottak. Azonban a lecke valószínűleg másról szó­lott. Most igen nehéz feladat van a kisantant előtt, az olasz—német szövetség, amely úgy politikai, mint közgazdasági jelentőségében a kis­antant köreit erősen megzavarná és Középeurópa békéjének őrzé­sét kivenné a kezükből, mivelhogy ehhez a szövetséghez úgy Magyar­tüntetés. ország, mint Bulgária társulására is lehet számítani. Amennyire nem fontos az, hogy a szerb diákok hangszalagjai ki­merülnek és berekednek az olasz követség előtt Belgrádban és a dalmát partokon levő konzulátu­sok előtt, épen olyan lényeges az a diplomáciai akció, amelynek so­rán Európának is állást kell majd Komárom, december 20 Módosították a fizeteso^önkentési javaslatot, de a nyugdíjasok kardra A képviselőház szociálpolitikai bizott­sága tárgyalta az állami közalkalma­zottak és nyugdíjasok fizetéscsökkenté­sére vonatkozó törvényjavaslatot, amely­nek antiszociális rendelkezésen kritika tárgyává tették a bizottság tagjai, de azért a benyújtott javaslaton lényege­sebb váltóztatás nem történt. A kor­mány által benyújtott javaslat kisebb változtatással fogadtatott el és azok a kormánypárti képviselők, akik nagy tűzzel agitáltak a javaslat ellen, végül valamennyien elfogadták azt. A nagy felháborodás csak látszólagos volt, mert ami módosítást végeztek a javaslaton, az is a nyugdíjasok hátrányára történt, amennyiben a 15. paragrafust a nyug­díjasok sérelmére még szigorúbb szö­vegezéssel fogadták el, mint ahogy az eredeti javaslat szólott. A javaslat az emlitett szakasz szerint mindazoknak az állami nyugdíjasoknak, akiknek nyugdiján kivül egyéb jövedelmük is volt, nyugdijukból levonást eszközöltek ha a nyugdijuk és egyéb magánszol­gálatból folyó jövedelmük összege meg­haladta az évi 40 ezer koronát, A bi­zottság ezt a jövedelmi határösszeget most 36 ezer horonára szállította le és igy a javaslat még sérelmesebb az ér­dekeltekre, mint eddig volt. Ellenben a bizottság az eredeti kormányjavaslat 27. paragrafusát akként módosította* hogy a javaslat intézkedései az állam­nál s állami vállalatnál kollektiv szer­ződéses viszonyban lévő munkásokra nem vonatkoznak. A bizottság határo­zati javaslatot fogadott el, melyben fel­szólítják a kormányt, hogy gondoskod­jék a törvény hatályon kivül helyezé­séről korábban is, mint ahogy azt a javaslat előirja, ha a gazdasági viszo­nyok korábban javulnának. A fizetés leszállítására vonatkozó javaslat tárgya­lását a képviselőház hétfői ülésén kezdte meg. 145.326 munkán élkű lt tartanak nyilván Szlovén-ekón. Hirlapi jelentések szerint Szloven­­szkóban december 1-én 145.326 mun­kanélkülit tartottak hivatalosan nyilván, amit összehasonlítva a múlt év ugyan­azon időpontján kimutatott számmal, foglalnia. Hiszen ha Németország problémája egy alkalmas gazdasági szövetséggel megoldódhalik, annak politikai kimélyílésc biztosíthatja Európa új egyensúlyát, melyet Franciaország az örök békékkel akart elérni. Az örök békék ellen­ben az európai egyensúlyi zavarják és így az eddigi politikai alakula­tok, mint a kisanlant is, revízióra szorulnak. Ez az új revízió a ha­talmak csoportosulásában állana, hogy csakugyan biztosítsa Közép- Európa békéjét. amely 134.535-re rúgott akkor, a sza­porulat 10 791-et tesz ki. Foglalkozási ágak szerint a munkanélküliek közül volt 51.931 gyárimunkás, 31.582 mező­­gazdasági állandó munkás és 59.813 mezőgazdasági szezonmunkás. A de­cember l-én egész Csehszlovákia te­rületén kimutatott munkanélküliek szá­ma meghaladta a 600.000-et, amely adat szerint Szlovenszkó munkanélkü­liéinek száma az egész köztársaságban nyilvántartott munkanélküliek számának egynegyedét teszi ki Nem szabad azon­ban elfeledni, hogy ezek a statisztikai kimutatások nem tükrözik vissza híven a munkanélküliek valódi számát. Igen jelentékeny számban vannak olyan munkanélküliek, akik nem tartozván szervezetbe, nem jelentkeznek a nyil­vántartó hivatalokban. Ezeknek a szá­mát több százezerre lehet becsülni és ezek közül Szlovenszkón is vanpak vagy százezren, ami természetesen meg­változtatja a hivatalos statisztikai szám­adatokat. Lemondtak a miniszterek egyik fizetésükről. Kissé hihetetlen ugyan, de igy van. Legalább is a képviselőház szociálpo­litikai bizottságának elnöke a minap tartott bizottsági ülésen bejelentette, hogy azok a miniszterek, akik az ál­lamkasszából a miniszteri fizetésen kivül mint állami alkalmazottak és mint tör­vényhozók többszörös fizetést húztak, a javaslat hatására önként lemondtak állami alkalmazotti minőségben kapott fizetésükről. Tehát arról van szó, hogy a miniszterek, akik háromféle cimen is kapnak fizetést az államtól, egyik fize­tésükről lemondtak. E mélyen megható gesztusnak legfeljebb csak az a szép­séghibája lehet, hogy a legtöbb eset­ben a minisztereknek az a fizetésük volt a legkisebb, amelyről lemondtak. Heues külügyminiszter ili köztpeurópai terve A kisantant belgrádi konferenciája nem végződött olyan eredménnyel, mint azt egyes kisantantbeli államfér­fiak és sajtóorgánumok remélték. A konferenciának egyöntetű állást kellett foglalnia a békeszerződések revíziója érdekében mindegyre megerősödött mozgalom ellen, ami meg is történt, de az erről kiadott kommüi iké nem demonstrál Olaszország és Magyar­­ország ellen, mert a kisantant államai békében akarnak élni az összes álla­mokkal. Benes külügyminiszternek is ez az álláspontja, akinek diplomáciai körökben egy nagyobbszabásu tervéről beszélnek, amely tisztán gazdasági alapon uj elgondolások szerint akarja talpraállítani Középeurópát. Ezt a hirt, tekintettel arra, hogy a konferencia nyugtalan, izgatott hangulata közepette a legfantasztikusabb hírek kelnek szárnyra, csak fentartással lehet fogad­nunk. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a kisantant minden gazdasági válságon túlmenően igen súlyos poli­tikai problémák előtt áll. A köztársasági rendtörvény megváltoztatása A német kormánypártok javaslatot nyújtottak be a képviselőházban a köz­társaság védelméről szóló 1923. évi törvény változtatása iránt. A 3. szakasz első bekezdésének megváitóztatását ké­rik olyan értelemben, hogy ha a bíró­ság a törvényben foglalt bűncselekmény miatt szabadságvesztésre Ítél valakit, mellékbüntetésképen mondja ki azt is, hogy az elitéit elveszti polgári jogait is, ha a büntetést alsóbbrendű okokból követte el. A javaslat szerint azonban a bűntett sohasem tekinthető alsóbbrendű okokból elkövetettnek, ha a tettest az a szándék vezette, hogy közügyek vagy szociális ügyek alakulására befolyást gyakoroljon. A változtatás a kihirdetés napján lépne életbe. A város kegyúri terheit és az egyházak segélyeit visszaállította a járási választmány. Komárom, december 20. Már esztendők óta folyik a felelőt­len játék a városi képviselőtestület­ben a kegyúri terhek és a felekezeti segélyek körül, amelyet a szociálde­mokrata-kommunista ideológiai szö­vetség következetesen töröl a város költségvetéséből. Az 1933. évi költség­­vetés tárgyalásakor szintén ugyanez történt és ezt két oldalról támadták meg: a keresztényszocialista párt tag­jai és Fülöp Zsigmond (magyar nem­zeti) első városbíró helyettes, mint a református egyház főgondnoka. A december 17-én, szombaton meg­tartott járási választmányi ülés, me­lyen dr. Novotny Richárd közigaz­gatási tanácsos elnökölt, kimerítő­en foglalkozott a városi ügyekkel. Elsősorban a Futball Club szerző­dését vette felülvizsgálat alá és azt megsemmisítette három okból. Ugyanis a bérbeadott ingatlanok nagyon rossz karban van­nak és helyreállításukról a szerződés nem intézkedik, a bérösszeg (50 Kő') túlalacsony és a bérlet időtartama túlmagas (12 év). Majd több építőtelek eladását hagy­ta jóvá. Ezek után került napirendre a Komárom város 1933. évi költségve­tése ellen beadott felebbezések ügye. Az előadó javaslatához Mező (kommu­nista) és Hacker (szociáldemokrata) szólt hozzá, mindkettő a költségvetés POUTOUU SZEMLE «psssse»

Next

/
Oldalképek
Tartalom