Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-17 / 99. szám

1932 december 17. »KOMAROMI LAPOK« Itt a karácsony és (ijesztendő! Beköszöntötí a szigorú tél, gondoskod­jon családja és önmaga szórakozá­sáról hasznos és kellemes ajándékkal. Legalkalmasabb egy jó Raktáron tartjuk a nevesebb bel- és külföldi készülékeket s így minden­kinek módjában áll vételkötelezeítség nélkül próbálni minden készüléket Hacker és Neufeldnél Komárno-Komárom Nádor-u. 21. Tel. 58. 636 EGYEDÜLI PHILIPS SERVICE. ww wwi iiwíiiiiji —■» um mm ni n» Fiatal lányokat tett tönkre egy komáromi szatir. Bonyolult ügyben tett nyomozást s juttatta a gyanúsítottat bírói kézre 3 komáromi rendőrség. A rendőrség rég­óta figyelte már Gonovits Gyula negy­venesztendős, rovottmultú kövezőmun­kásnak s a vele vadházasságban élő Fekete Annának gyanús üzelmeit, akik leánykereskedéssel foglal­koztak. Gonovits Gyula tisztességes munka helyett jövedelmezőbbnek látta, hogy az uccán kószálva fiatal lányokat szó­lítson meg s a lakására vigye, ott áruba bo­csássa gazdag jelentkezőknek. Kiterjedt »vevőköre« volt, de maguk­tól az elcsábítottaktól is vett föl szá­zalékot. A rendőrségi feljelentésben azonban nemcsak kerítésért szerepelt Gonovits Gyula, hanem azért is, mert liliomtiprással is foglalkozott, s egy 12 éves lányismerősét azon­nal továbbadta egy jómódú ke­reskedőnek a feketelelkű ember. Sötét bűnkrónikáját tetézi az, hogy súlyos fertőzést is követett el és köz­vetve sokakat beteggé tett. Gonovits gonosz, — és Komáromban párját rit­kító — üzelmeit egy fiatal fiú feljelen­tése leplezte le, akit Gonovits a kór­házba juttatott. Gonovits üzelmei mind Fekete Anna tudtával és beleegyezésé­vel történtek. Gonovitsot előállították a rendőrségre, amely a vallomástétel után átszállíttatta vadházastársával együtt az ügyészségi fogházba, kerí­téssel, liliomtiprással és testisértéssel vádolva. Benne az utóbbi évek egyik legelvetemültebb szerelemrablóját tar­tóztatták le. — Titokzatos kocsi állt meg a napokban a somorjai gőzmalom ud­varán. Egy lovas kocsi gördült be a malom udvarába, de a kocsin nem ült senki, se kocsis, se utas. A dolgot az teszi még érthetetlenebbé, hogy amint a kocsi beért az udvarra, a ló azonnal összerogyott, úgyhogy a malom mun­kásai alig tudták a szegény állatot, amely alaposan ki volt éhezve, talpra állítani. A lovat, kocsit az elöljáróság őrzi, amig a tulajdonos előkerül. Az 1932. évre szóló adóvallo­mások A házbéradónak az 1932. évre való kivetéséhez az adóköte­lesek házbérvallomásaikat 1932. december hó 15-étől 1933. január hó 15-ig terjedő idő alatt tartoznak beadni. Az egészben ideiglenes adómentes­séget élvező épületeket illetőleg az adóvallomások csak akkor adandók be, ha azokat az adókivető hatóság bekéri. Az adóvallomást személyesen vagy posta utján azon adókivető hatóságnál (pénzügyi igazgatóságnál, pénzügyi kirendeltségnél) kell beadni, amelynek kerületében az épület fekszik. Ha az adóköteles az adóvallomást a megha­tározott vagy a neki kivételesen enge­délyezett határidőn belül be nem adja, akkor az adót terhére hivatalból a ha­tóságnak rendelkezésére álló adatok alapján lehet kivetni az ő további köz­reműködése nélkül és az adóvallomás beadására való felhívás nélkül. Az adóvallomás beadásának elmu­lasztása esetleg adóeltikolás címén jö­vedéki büntető eljárás megindítását vonhatja maga után. A több mint 11 objektumból álló házak részére a betétnyomtatvány is alkalmazandó. Hogy mit kell érteni házbér alatt mely különös teljesítmények tekinten­dők házbérnek, a házbérrel együtt esz­közölt, mely fizetések nem esnek ház­béradó alá, mely összegek hagyandók ki az adóalapból, mint levonható téte­lek —- mindezek bennefoglaltatnak az uj, egyenes adó törvények hatálya óta az 1927—1929. évekre szóló házbér­adó vallomások beadására vonatkozó hirdetményekben és kioktatásokban; az ott foglalt rendelkezések vannak hatályban továbbra is. Az 1930. évi november 26-án kelt, 1930. évi 166. számú törvény 5. § 1. bekezd., illetve az 1932. okt. 27-én kelt, 164. sz. törv, 2 § 1. bekezdése szerint felemelt házbér azonban az alapbér 90% erejéig vonható le az adóalapból, úgy mint az 1931., évben. A ház-kimutatások és a ház lakói­nak jegyzéke nem pótolják a házbér­adó vallomást, azért ezt külön kell beadni. Az 1932. adóévre szóló jövedelemadó (magasabb szóig, illetménvek adója) általános kereseti adó és járadékadóra vonatkozó vallomást az egyenesadó­törvény 307. §-a értelmében az adó­köteles lakhelye (székhelye) szerint il­letékes kivető hatóságnál (pénzügy­igazgatóság vagy pénzügyi kirendelt­ségnél) kell benyújtani az 1933. évi január 1. és február 28. napjai közötti időközben. A jövedelemadóhoz az köteles val­lomást adni, akinek adóköteles jöve­delme, beleszámítva a feleség vagy élettárs és kiskorú gyermekek jövedel­meit is, az 1932. évben meghaladta a 7000 Két A több családtaggal biró családfő fel van mentve a vallomásadás köte­lezettsége alól, ha jövedelme nem ha­ladja meg a 8200 Kötés van legalább 4 családtagja (özvegy férfiak- és nők­nek 3), a 9200 Kct és van legalább 5 családtagja (özvegy férfiak- és nőknek 4), a 11000 Két és van legalább 6 családtagja (özvegy férfiak és nőknek 5). Az általános keresetiadóhoz az kö­teles vallomást adni, ki haszonhajtó vállalkozást, üzletet vagy foglalkozást folytat, nyereség elérésére irányuló célzattal. A járadékadóhoz az köteles vallo­mást adni, ki ezen adó alá tartozó já­randóságokat élvez — hacsak az adó nem az adósnál vonatik le — ameny­­nyiben az adóköteles járandóság saját­maga vagy az adózó egyéb jövedel­mének, illetve a családfő jövedelmének hozzászámitásával meghaladja a ^jöve­delemadó alá tartozó jövedelmek fent megjelölt határait. A magasabb szolgálati illetmények adója alá eső (évi 100.000 Két meg­haladó) járandóságokat a jövedelemadó vallomásban kell bevallani. Űrlapok kaphatók a dohánytőzs­dékben. Az 1932. évi forgalmi és f*nYŰzesi adó bevallásokat 1933. ev január hó végéig kell benYujtani. Azon vállalkozó, aki fényűzési cik­keken kívül más tárgyakat is árusít, köteles külön bevallást benyújtani azon bevételről, amely fényűzési tár­gyak eladásából befolyik és külön a többi bevételről. Ha azon pénzügyigazgatóság vagy pénzügyi kirendeltség körzetében, amelyben a vállalkozónak vagy he­lyettesének lakóhelye (székhelye) van, vagy ahol ő túlnyomólag tartózkodik, külön üzemek nem találtatnak, akkor a bevallások azon pénzügyigazgatóság­nál, illetőleg pénzügyi kirendeltségnél nyújtandók be, amelynek körzetében a vállalat üzemben van. Úgy a forgalmi, mint a fényűzési adó fizetésére kötelezett vállalkozók kötelesek a negyedévi bevételükből járó adót befizetni minden hivatalos felhívás nélkül 6 héten belül az illető negyedév eltelte után. Az adórészletek a postacsekkhivatal utján az illetékes adóhivatalnál fize­tendők. Az 1932 adóévre felvetendő különleges kereseti adóhoz a vallomásokat az illető vállalat székhelye szerint illetékes pénzű jfy igazgatóságnál kell benyaitani az 1932. (1931—32.) üzletév zárszá­madásának közgyűlési jóváhagyásától számított 15 nap alatt, legkésőbben azonban a fentjelölt üzleti időszak le­teltétől számított 6 hónap alatt. A fenthivatkozott törvény 76. §-a szerint az 1932. évi különleges kere­seti adónak alapját képezi az a tiszta kereseti nyeremény, melyet a vállalat az 1932. üzletévben elért, amennyiben a vállalat üzletéve nem isik egybe a naptári évvel, a kivetés alapjául az 1931—32. üzletév eredménye szolgál. — Gabonalopás. Karván a Szarvasy féle birtokon nagyobb gabonalopásra jöttek rá. A gabonaraktárba állandóan bejárt valaki és onnét nagy mennyi­ségű gabona tűnt el. A gabonalopás vádjával egy munkást, Kerekes Edét illetnek, akit le is tartóztattak. 5. oldat Lanrisin Lajos január 15 én fellép Komáromban. Felhívjuk városunk közönségének figyelmét a Prohászka Kör estélyére, mely a Kultúrpalotában 1933. január 15-én lesz. A Kör vezetőségének erre az alkalomra sikerült megnyerni Lau­­risin Lajos operaénekest, a Magyar Királyi Operaház művészét. Laurisin neve nem ismeretlen a rádiót ésr ope­rát hallgató közönség előtt. Éppen nemrég, december 6-án hallottuk öt Lehár örökszép regényes operettjében a „Mosoly országában“, melyet az Operaházból közvetítettek. Ereje főkép a könnyebb operákban van, melyeknek lírai tenor szerepeit simulékony, finom, lágy, selymes hang­jával, biztos intonációival a legragyo­góbban oldja meg. Akik hallották már rádióban, akár operai előadás keretében, akár pedig, mint a magyar nóta előadóját, bizo­nyára örömmel veszik tudomásul, hogy januárban ellátogat hozzánk s így részünk lesz istenadta, remek mű­vészetében gyönyörködni. Elitélték a csilixparfi vadorzót, aki vad helyett embert lőtt agyon. — december 17. Hírt adtunk annak idején a csiliz­­parli drámáról, amely emberhalállal végződött. Bankó Gyula nagymegyeri munkásnak nem volt munkája s unal­mában orvvadászatra indult a Csiliz­­csatorna füzeseibe, magakészítette kez­detleges puskával. Kezdetben csak ha­lászott, majd felébredt benne a vadász­­szenvedély s körülnézett a bokrok között. Egyhelyütt mozgást vett észre, gondosan odacélzott és lőtt. Lövé­sét emberi jajszó követte. Akkor vette észre, hogy egy embert lőtt agyon. Annyira megijedt, hogy elszaladt. Később a csendőrök mégis kinyomoz­ták benne a tettest. A szerencsétlenül járt ember Mészáros Imre volt, aki nehéz napi munkája után pihenni akart a fák tövében. A helyszínén meg is halt. A komáromi kerületi bí­róság most tárgyalta az esetet s gon­datlanságból okozott emberölés vétsé­gében találta bűnösnek. 5 hónapi fog­házra ítélte jogerősen Bankó Gyulát. wmmmmmmimmmimMmmmtMmBiiauMtk Lesz, vagy nem lesz az a jégpálya? Idestova itt a december, jéggé fagy­nak a vizek s nemsokára a Duna is beáll. Középeurópa minden valamire­való fészkében élesítik már a korcso­lyákat, készítik a jégpályát, csak ép­pen Komárom marad el ebben is. A sors különös tréfája, hogy a mi Komáromunk kirakataiban már meg­jelentek a hirdetmények, amelyek a magyarkomáromi jégpályára hívják fel a figyelmet s ajánlják a legfino­mabb aszalt jeget, olcsó belépődí­jakért. Csak éppen minálunk áll min­­.dig keservesen a jégpálya ügye. Ugy­­látszik, mindent az odaáti Komárom­ra hagyunk már: a borocska, a liba, a tojás, mind onnan kerül ki, most a korcsolyapályát is ott rendezzük be. Csoda, hogy némely sportágat még önállóan művelünk s még van tennisz­­pályánk, néhány csónakunk. Komá­rom sportja csak nagyon meghatáro­zott körben mozog, tennisz és foot­ball, — két olyan sport, amit éppen nem művelhet a nagy tömeg, mert a tennisz drága, a footballnál pedig hu­szonkét ember rugdos, ezer meg nézi, abban a hitben, hogy most sportem­ber lett... Uszósportunk nincs, vizi­­pólócsapatunk nincs, csupán kerékpá­ros szakosztályaink vannak. Az evező­sport sem lendült a kíván mértékre. Most a korcsolyázást sem űzheti a ko­máromi sportkedvelő, kivéve a diáko­kat s polgárista tanulókat. Azoknak jól-rosszul felöntik az iskolaudvarát s elbukdácsolnak rajta. De komolyabb korcsolyasport, arról idén úgylátszik le kell mondanunk. Ne dicsekedjünk tehát oly nagyon azzal, hogy minden­ben oly előre vagyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom