Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-07 / 96. szám

Ötvenhárma dili évfolyam. 06« eKám, Szerda, 19313. december 7. Emsssrnsrnm, MAROMI POLITIKAI LAP EISB'/eíési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel ejjész évre SÍI Ki, félévre 49 Ki, negyed­évre 29 Ki. - Külföldön 126 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr„ Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton f^3O80C3£2* ÍÍMBMWíBSSÍfBfíaSe£S3SSSSa^lSSESBBSM5SSaBS3S^B^MBSIBtaA Bradács úr félti a hadsereget. Komárom, december 6. A költségvetésben törléseket vég­ző takarékossági bizottságot az egész közvélemény arra biztatja, hogy ott van a hadügyi költségve­tés, tessék azt leszállítani! Erre buzdította a törlő bizottságot maga az állami tisztviselők szervezete is, meg számosán a törvényhozók és tizenhárompróbás államalkotók so­raiból. Valahogyan mindenkinek ez jut az eszébe, pedig senki sem izgat a hadsereg ellen, csupán a fegy­verkezés ellen van kifogása és pe­dig alaposan megokolt kifogása az antimilitaristáknak. Ezeknek szól Bradács úrnak, a legfrisebb nem­zetvédelmi miniszternek a polemi­kus nyilatkozata, amelyre kényte­lenek vagyunk megtenni komoly észrevételeinket. Az meg különös érdekességet ad a dolognak, hogy Bradács épen úgy, mint Viskovszky, ez meg épen úgy, mint Udrzsal, gazdák, azaz hivatásos akráriusok és így szakértőknek kell őket elis­mernünk a nemzetvédelem terén. Bradács megrovása a következő: nem szabad leszállítani a nemzet­­védelmi költségvetést, mert körü­löttünk fegyverkező népek laknak, ilyen körülmények között tehát egy fillért sem lenne szabad elvonni a nemzetvédelem céljaitól, mert ez az államnak igen nevezetes érdeke. Mi azonban erre a követ­kezőket mondjuk: Bradács úr ag­godalmai teljesen alaptalanok, mert körülöttünk csupa lefegyvcr­­zett államok vannak, mint példá­nak okáért Németország, Ausztria és Magyarország, Románia, az igaz, hogy alaposan fel van fegyverkez­ve, de a szövetséges állam, a másik állam, Lengyelország, szintén na­gyon felfegyverzett állam, de az is szövetségese Franciaországnak, amelynek Csehszlovákia is ka­tonai szövetségese. íme tehát az aggodalmak nem helytállók. Most már lássuk a véd­telen határokat. Németországnak és a többi lefegyverzett államnak egyáltalában nincsen repülőparkja, amelynek dolgában Csehszlovákia messze azok fölött áll. A repülő­flotta igen kényelmesen megvéd­heti a határokat, ha azok még né­hány ezer kilométerrel hosszabbak lennének is. A lefegyverzett álla­mok támadásra nincsenek beren­dezve, de még védelemre sem igen. Csehszlovákia hadereje sokkal na­gyobb, mint a három lefegyverzett államé, amelytől nem szükséges tartania. Hiszen egy támadás ese­tében négy állam sietne a megtá­madott határok védelmére és a tá­madók ellen élükön Franciaország­gal, amelynek hadereje egész Európával szemben elegendő. Hanem ezzel szemben lenne va­lami megjegyzésünk .Miért nem a leszereléssel igyekezik a nemzetvé­delmi miniszter úr az állam bizton­ságát növelni, amelyet bizonyára követnének azok a szomszédok is, amelyeket nem nevez meg. A biz­tonság nem a fegyvereken, hanem ellenkezőleg ,a leszerelésen alap­szik, bármely paradoxonként han­gozzék is ez a tézis. Ha Bradács nemzetvédelmi miniszter úr az ál­lam biztonságát akarja védelmezni, akkor a szolgálati időnek hat hó­napra való le szállításán törje fejét ami ma már túlságosan elegen­dő a katonai kiképzésre és ezzel takarékoskodik is az államnak, amelyre ez nagyon is ráfér. A leszerelő konferencia, amely olyan lassú tempóban emészti meg az elé érkezett javaslatokat, a mi­­liciát is tárgyalta, mint a katonai védelemnek egyik formációját. Gondolkodni kellene azon, hogy ez foglalja el helyét a katonaság­nak, amely minden államnak a leg­jobb bevételi forrásait emélszti fel. A régi monarchia hagyománya ma a hadsereg dolgában sokkal na­gyobb igényeket mutat fel az utód­államokban a mililarizmust illető­leg. Messze túl van szárnyalva a Komárom, december 6. Valószínűtlen, hogy a kormány még e héten benyújtsa a költ­ségvetést. A legutóbbi minisztertanács foglal­kozott az aktuális kérdésekkel, melyek során a kormány tudomásul vette a gazdasági és politikai kollégiumok je­lentését a takarékossági és pénzügyi kérdések tárgyalásairól, azonban vég­leges döntést a költségvetést illetőleg nem hozott. Az állami tisztviselők fize­­tésleszáilitásáról szóló törvényjavaslatot is tárgyalták, azonban a részletekről a nyilvánosságot eddig még nem infor­málták. A koalició hetes költségvetési bizottsága permanensen tárgyalja a ta­karékossági és adóterveket, de eddig nem jutott végleges megállapodásra. Ennek következtében valószínűtlen, hogy a kormány már a jövő hét folya­mán benyújtaná a költségvetési elő­irányzatot s igy a nemzetgyűlés né­hány napos karácsonyi szünet után kénytelen lesz azonnal karácsony után nemcsak a rendes költségvetéssel, ha­nem a költségvetési provizóriummal is foglalkozni. Benes külügyminiszter a cseh­szlovák állam kiépítéséről. Benes dr. csehszlovák külügyminisz­ter a párizsi Petit Journal c. lapban nyilatkozott a csehszlovák állam kiépí­téséről és konszolidálásáról. A külügy­miniszter e nyilatkozatában többek közt a következőket mondotta: Tizennégy régi monarchikus hadseregnek a mér ele az utódállamokban, ame­lyek egyformán sinylik a militariz­­inus kim erülhetlen étvágyát. Amerika azonban most már tisz­tán lát és nem enged el egy fillér hadiadósságot sem, mert felismer­te, hogy a békeszerződések követ­keztében új hadseregek keletkez­tek, új, sokkal nagyobb igényekkel, e miatt az államok egymással szemben bizalmatlanok, ami viszont gazdasági elzárkózásukra is vezet. Ennek következménye Európa ku­száit gazdasági és politikai álla­pota. Amerika ilyen körülmények között nem lát más kivezető utat, mint azt, hogy az európai államok egyezzenek meg gazdasági és poli­tikai alapokon, így leszállíthatják hadseregeik létszámát és ismét fel­vehetik készfizetéseiket Amerikával szemben. Lehet, hogy ez a »sacro egoismo« politikája, de meg lehet, sőt meg kell érteni. Amerika nem bolond hitelezni az európai álla­moknak, amelyek bevételeiket fel­fegyverzési célokra fordítják és emellett kitenyésztik a munkanél­küliséget, hogy erre, mint eny hítő körülményre hivatkozzanak. Ame­rika túlságosan józan ahhoz, hogy ilyen érvekkel meg hagyja magát téveszteni. éve, hogy államunk megalakult s úgy te­kintem Csehszlovákiát, mint amely telje­sen konszolidálódott Jelenleg igazán független államot alkotunk saját kor­mányzattal, hadsereggel, diplomáciával és politikával. Ez a konszolidáció négy korszak alatt folyt le. Az első 1918-tól 1922-ig tartott. A mi államunknak igen nagy előnye az, hogy a békekonferen­ciák valamennyi vitás kérdésünket ren­dezték. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy hiba volt az előforduló nehéz­ségek megoldását elódázni, mert ez romboló következményekkel járt. Az első négy év a berendezkedés és meg­szervezés ideje volt. A második kor­szak 1925-ig tartott, amely idő alatt a kisantant és Franciaország közötti barátság épült ki. A harmadik korszak a népszövetséggel való együttműködés, a genfi jegyzőkönyv és a lokarnoi paktum ideje volt, a negyedik pedig a világgazdasági krízis idejére esik. Nem­zetközi álláspontból véve, folytatom ed­digi politikámat, vagyis megőrzőm ed­digi pozíciómat, nem kivánok egyet­len oldalon sem semmit, maradok nyu­godtan és nem félek senkitől. Hozzá kell még fűznöm, hogy belpolitikai té­ren is teljesen stabilizáltak vagyunk. Nálunk semmi esetre sem fordulhat elő puccs vagy forradalom, mi az alkotmányos demokráciához hűek ma­radtunk, ami annál is nagyobb érdem, mert Középeurópában az utolsó 14 év alatt számtalan kormányváltozás for­dult elő. mmt f ©MTiiu gmnuE A fizetésles zállításí torvényja­­vaslat szerint a negyvenezer koronás nyugdijakat felére szállítják le? A minisztertanács által letárgyalt fi­­zetésleszállitási törvényjavaslat egyes intézkedéseit hozza nyilvánosságra a legionárus Národni Osvobozeni című lap. Eszerint a leszállítás már ismere­tes százalékalapjait nem változtatják meg, azonban a jövedelem határát, amely a leszállításra nézve döntő jelen­tőséggel bir (a nyugdíjalapot a pótlé­kok beszámításával) kedvezőbb módon állapítják meg, azaz például a minimá­lis jövedelmi határ nem 9000 korona, hanem 9001 korona lesz. Aktiv alkal­mazottaknak a mellékfoglalkozást ak­kor fogják betiltani, ha ez a mellék­­foglalkozás a szolgálati kötelezettség­gel és az állam érdekeivel ellentétben áll. Ha valamely nyugdíjasnak az évi nyugdíj jövedelme a 40.000 K-t meg­haladja, a nyugdijat a felére csök­kentik. A fizetések havi kifizetési ter­minusát minden hó 1. és 15-ik napja között állapítják meg, más szóval a kormány szabad kezet nyerne arra, hogy a nyugdijak és a fizetések kifi­zetését a hónap első felének bármely napján eszközöltethesse. Ha ez a terv életbelépne, akkor a házbérfizetési ha­táridőt is törvényhozásilag kell ren­dezni. A nemzetgyűlés megreformálá­sát javasolja Kiofács. A Ceske Slovo vasárnapi számában Klovács cseh nemzeti szocialista sze­nátor cikket irt, amelyben azt hang­súlyozza, hogy a parlament erős és radikális reformra szorul. A demokrá­ciának meg kell mutatnia, hogy képes operativ beavatkozásokra is, ha ezt az állam és a nép érdeke megkívánja. A radikális reformra szerinte elsősorban abban a tekintetben van szükség, hogy el kell tüntetni a mai tarthatatlan vá­lasztási rendet és hivatkozik a cseh nemzeti szocialista párt 1925. évben benyújtott javaslatára. Kiofács szerint a képviselők számát felére kellene le­szállítani, a parlamenti bizottságok munkájának pedig a nyilvánosság előtt kell lefolyni. A szenátus ne legyen csak a papiron szereplő törvényhozó testület, amelynek feladata mindössze annyi, hogy csupán hozzájárul a kép­viselőház által már elfogadott határo­zatokhoz, hanem legyen az politika­­mentes gazdasági testület. A takaré­kossági és ellenőrzési bizottság vegyen részt az állami szállítások kiadásának munkájában is. 120 tojásos melegvíz rendszerű költőgép olcsón eladó. iO Cims a kiadóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom