Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-03 / 95. szám
Lapümkmai számai Jot# festi teljes Rádiiá-mtísort tartalmasba eitlmrtmKUli évfolyam. ©£5. szám. SzoiDhat, 1933. dec^mb^r 3. KOMAROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Rely ben és vidékre postai szétküldéssel ■egész évre 80 KC, íélévre 40 Kö, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAU Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Rőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FOLOP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 23, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, december 2. Kolozsvárra — valószínűleg ingyen jeggyel — román diáktömegek vonultak be ezerszámra és ott tüntetlek a »revizió ellen« fel akarták gyújtani a magyar állam tulajdonát képező útlevél kirendeltségi épületet és arra kitűzték a román állami zászlót. X tüntető diákok nem diplomaták és talán nem is tudják, hogy ezzel a lénynyel súlyosan megsértették Magyarország szuverénitását, amely szabad állam és ez idő szerint még nincsen bekebelezve »Romania mare« halárai közé. A bukaresti magyar követ tiltakozását fejezte ki kormánya nevében, mire a román külügyminiszter helyettese viszont sajnálkozását fejezte ki. Ez a rendes diplomáciai sakkhúzás és úgy érezzük, hogy ezzel a kolozsvári és a többi magyarellenes tüntetéseknek aktái távolról sincsenek lezárva. De azzal sincsen elintézve a dolog, hogy a kolozsvári rendőrfőnök elmegy a magyar útlevélkirendeltség vezetőjéhez és sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy az épületet rendzavaró elemek fel akarták gyújtani. Nincsen elintézve azért, mert a román rendőrség szokása közismert, mindig elkésik, ha a magyarnyelvű állampolgárok érdekeit kellene megvédclmezni tüntetőkkel szemben. Emlékezzünk vissza arra a pár év előtti tüntetésre, amelyet a román államvasul szerelvényeinek igénybevételével Aradon, Nagyváradon és Kolozsvárott rendeztek az ifjú balkáni legények, akik egy része templomokat gyalázott meg és olcsó győzelmeket aratott az öreg és magukat védeni nem képes zsidórabbik bántalmazásával, addig a másik rész a könnyebb munkát választotta, kirakatokat tört be és szereli le a »vasgárda« javára. Sokkai súlyosabb szavakat kellene használnunk, hogy ezeket a balkáni ízű eseményeket elítéljük, amelyek nem alkalmasak arra, hogy Európa közepén a nyugalmat megteremtsék. Pedig a békeszerződések igazsága ezért dobott oda martalékul kétmillió magyart a balkáni állam fennhatósága alá, hogy az európai békét megszilárdítsa. Amint a kolozsvári példa mutatja, ez a megszilárdítás épen a jó úton van. A román kormány nem nyilatkozott az események felől, pedig erre kiváncsi egész Középeurópa. Azt is tudjuk, bogy a romániai magyarság nem adott okot arra, hogy főiskolás csőcselék garázdálkodásainak legyen a céltáblája. Nem volt elég az aradi, nagyváradi, kolozsvári kirándulás? Olyan sikeres volt ez a dolog, hogy azt meg kell ismételni? Románia »kisebbségvédelme« megmutatja, hogyan kell kezelni a kisebbségi kérdést a Balkánon. A »vasgárda« nemcsak Bukarestben rombolja szét a magyar lap nyomdáját és a szociáldemokrata munkások magyar könyvtárát, hanem Kolozsvárra merészkedik, ahol a magyarság nemzeti és szellemi középpontjában egy jobb sorsról álmodó magyar kisebbségi vezérkar iskolapéldát mutat arra, hogyan lehet az állam iránt való kötelességeket és a nemzet iránt való kötelességeket összeegyeztetni. A balkáni főiskolások Budapestre akarnak bevonulni persze nem gyalog', h&ncxn gyorsvonata« és megmutatni, hogy ott kő kövön nem marad. Milyen jól van raegstilizálva ez a kijelentés, szinte bibliai alapon. Hát persze! Pesten, amelyet el akarnak törölni a föld színéről, sok száz kirakat van és a vágyakozás így teljesen megérthető. Legyen azonban szabad azt az ellenvetést tenni, hogy egykor bevonulhatlak, amikor az országnak nem voll törvényes kormánya, hanem most az nehezebben menne, mint akkor ment. Voll miniszter, egyetemi rektor és aktív katonatiszt mind bátorítják ezt a szépreményű fiatalságot a magyarok ellen. Egy Bornemisza nevű álmagyar már a Tiszáig vezetné a rómaiak kései légióit,mert hiába: kicsiny ez a Nagyrománia, a mai Magyarország pedig olyan nagy. A nemzetek szövetségének ismét lesz egy érdekes pontja, a középeurópai puskaporos hordó kérdése. Válaszolnia kelt arra, hogy ezt a veszélyes valamit rá lehet-e bízni a román egyetemi rektorra és ifjúságra anélkül, hogy magukban és másokban kárt ne legyenek. Ezek a provokációk alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar-román viszony elmérgesedjék, amely idáig korrekt volt, de arra nem alkalmas, hogy a középeurópai béke állandó maradjon. Ez a nagy érdek talán mégis győzedelmeskedni fog a vasúton potyán utaztatott román főiskolás urak lehűtésére. Mert Magyarország békéjéért is felelős a népszövetség és ez az állam sem köteles eltűrni sem a vele szemben elkövetett sértéseket, sem a romániai magyar állampolgároknak bántalmazását. A román paraszt ezelőtt húsz évvel még állati sorban élt az óhazában a Braíiauuk jóvoltából, Erdélyben más világ voll mindig a magyar és a román paraszt számára. Ezt a százados kullúr-különbségct nem lehet ellün-Komárom, — dec. 2. Még egy mi'iárdra kell fedezetet keresni1 Kormánykörökből szerzett információk szerint a politikai miniszterek a késő esti órákig tanácskoztak az állami költségvetés deficitjének kiegyensúlyozása problémáján, azonban döntést nem sikerűit hozni. Az a hir, hogy sikerült a költségvetéstkiegyensulyozni, nem felelt meg a tényeknek. A tárgyalásoknak kiindulópontja és végső célja az állami költségvetés kiegyensúlyozása, azonban ennek keresztülvitelénél a nehézségeknek egész sorával kell számolni, amelyek a dolgok természetében vannak és amelyeknek leküzdése nem egy nap alatt történhetik meg. A kormánytanácskozások feladata, amelynek megoldását tekintettel a feltornyosuló nehézségekre legfeljebb csak szombatra várhatjuk, abban áll, hogy a költségvetési deficitet fedezzék, mivel ezt eddig a költségvetési bizottság által végrehajtott törlésekkel és a tervbevett fizetésleszállitással elérni nem lehetett. A dologi kiadásoknál végrehajtott törlések 900 milliót tesznek ki, ezzel azonban még nem lehet az egyensúlyt helyreállítani, mert még körülbelül egy milliárd koronát kell fedezetül találni, hogy az 1933. évi költségvetés kiegyensúlyozása elérhető legyen. E fedezetet újabb törlésekkel előteremteni már nem lehet és így újabb bevételekkel iesz fedezendő a kívánt összeg. Ezt pedig csakis újabb adók életbeléptetésével gondolja a kormány elérhetni. A tárgyalások folyamán fölmerült a fejadó terve, de ennek keresztülvitelére nincs kiláiás. Ezenkívül egy harmadik jövedelmi pótadó behozatalát is emlegetik, valamint beszélnek a forgalmi adó és a luxusadó újabb felemeléséről is. Az állami alkalmazottak fizetésének leszállításáról szóló kormányjavaslatot akkor fogják a parlamentnek beterjeszteni, ha a költségvetés kiegyensúlyozása sikerült. Egyelőre tehát még súlyos probléma a költségvetési deficit teljes fedezetének biztosítása, amelynek elérésén még sokat kell a költségvetési bizottságnak tanácskoznia. Leszállítják a tényleges katonák zsoldjat is? A képviselőház védőrő bizottságának ülésén David elnök bejelentette, hogy a koalíciós pártok tagjai petíciót nyújtottak be, amelyben a katonai legénység zsoldjának tervbevett leszállítása ellen állást foglalnak. Bradács nemlelni balkáni magyargyalázásokkal, hanem kultúrmunkával. A kultúrinunkában pedig lehet a magyarokét is mintául venni, de nem a kolozsvári módszerekkel. zetvédelmi miniszter az ülésen közölte, hogy a nemzetvédelmi minisztérium 1933. évi költségvetését 64 millióval és a katonai erdőgazdasági üzemek költségvetését 6 millióval csökkentettek. Erre való tekintettel a katonai igazgatás további takarékossági intézkedéseket kénytelen keresztülvinni, amelyek a katonai igazgatás ágazatainak egész sorát fogják érinteni. A hadsereg legénysége zsoldjának tervezett csökkentéséről szóló újsághírek nem jelelnek meg a valóságnak, de a nemzetvédelmi minisztérium költségvetésének csökkentése oly jelentékeny, hogy komolyan számolni kell ezzel az intézkedéssel is. A nemzetvédelmi miniszter e nyilatkozata nem gyengíti meg azokat a híreket, amelyek a zsold leszállításáról szólnak, mert hamarosan elérkezik az ideje annak, hogy ezen a téren is a legnagyobb takarékosság elvét érvényesítsék. Fokozottabb adóterhek a láthatáron. Az állami költségvetés végleges megállapítása még mindig késik, mert dacára a hónapok óta fölmerült különböző terveknek, a költségvetés kiegyensúlyozása eddig még nem sikerült. A fedezetlen kiadások összege íulajdonképen két és fél milliárd koronára rúg és erre az eddig terbevett törlések foganatosításával csak másfél milliárd szolgálna. A még fennmaradó egy milliárdot közadókból akarja a kormány előteremteni, ami csak úgy képzelhető el, hogy az eddigi adó százalékszerinti emelésével remélik a fedezetet megtalálni vagy pedig egészen uj adókat léptetnek életbe. Bármelyik módhoz folyamodik a kormány, a lehető legnagyobb méitatlanságot követi el az amúgy is súlyos helyzetben levő adófizetőkkel szemben, akik az eddigi adójukat sem képesek fizetni. A kormánynak és a kormánytöbbségnek meg volna a lehetősége arra nézve, hogy a még fedezetlen milliárdot újabb indokolt törlésekkel kiküszöbölje. A nemzetvédelmi minisztérium költségvetésében az egyes minisztériumok rendelkezési alapjaiban, valamint a külügyi képviseletek költségvetésében meg lehetne találni a kiegyensúlyozáshoz szükséges összegeket. Olyat» és terjeme a fegjobb migyaí lapéi # Komáromi Lapokai POLITIKAI SZEMLE Ä Balkán munkában.
