Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-26 / 93. szám

6. oídai.

> KOMÁROMI LAPOK«

193 2. november 26.

P&árai Sándor cikksorozata az Újságában.

„A szegénység iskolája.“

Az Újság, a legnagyobb és legnépszerűbb fővárosi napilap, vasárnapi számában uj cikksorozatot kezd közölni Márai Sándor tollából. Ennek a cikksorozatnak „A szegények iskolája“ a cime és — a szerző szavai szerint — a maga nemében hézagpótló mű, mert megtanítja az élet művészetére mindazokat, akiknek kétszáznegyven pengőnél kisebb a jövedelmük. Tehát afféle „ars vivendi pro pauperibus“, amiket régen nélkülöz már az élet és az irodalom s amelynek „különös aktualitást ad, hogy egyre szegényebbek vagyunk s egyre kevésbé érünk rá élni.“

Az „optimizmus kézikönyve“ tehát ? Nem egészen. Márai uj írásában az élet pénztől, politikától függetlenül megközelíthető élvezeteire és örömeire tanít. A szegénység világszemléletét megtölti élelmes életörömmel. Beszél a pénzről, az ételekről és italokról, a természetről és a gazdagokról, a boldogságról és a halálról, az utazásról és a nőkről, a munkáról és a lustaságról, az évszakokról és a divatról, — az életre tanít, s arra, amit az élet örökké és valóságosan nyújt s amit az emberek olyan kétségbeesetten iparkodnak nem észrevenni.

„A szegények iskolája“ Márai legfrissebb, legeredetibb munkája. Az Újság minden vasárnapi számban közli e különös, érdekes, mulatságos és tanulságos mű egy-egy részletet.

Könnyű szórakozás.

Ma kell a könnyű szórakozás. Orvosi rendeletre. Az uj kor legnagyobb járványa a zsebbetegség. Idegbeteggé tett mindenkit. Nehéz gondok gyötörnek s ma nem bírjuk a nehéz olvasmányokat. A könnyű szórakozásnak gyógyító hivatása van a férfiakra és nőkre. Ellentétnek látszik, de a komoly gond szinte kizárja a komoly gondolkozást.

Valamikor Tisza Kálmánnak mondták az orvosok, hogy az ország gondjai és a politikai viharok izgalmai közt le kell ülnie minden nap a kártyaasztalhoz, hogy a megszokott csendes kompániában úgy szórakozzék, hogy a komoly gondok ne férjenek a fejébe. A kártya ugyanis, ha kicsibe játsszák, gondűző szórakozás. Csak akkor gond, ha napszámban dolgoz zák. Hogy azonban a kártya a nőtársaságok főszórakozása legyen, ez veszteség volna a nőkre, műveltségükre és az egész ország művelődésére. Mert lüszen a Inők á szellemi szórakozásoknak, színháznak, irodalomnak, zenének legfőbb pártfogói.

De, hogy továbbra is azok maradhassanak, sőt a férfiakat is megnyerjék irodalom, szinház, zene és könyv iránt, el kell fogadni azt az elvet, hogy a könnyű szórakozásst, könynyű olvasmányt és a színház, zene szórakoztató jellegét pja jobban ki kellene domborítani, mint az oktató célzatot. A nagyképű kritikát kis időre szabadságolni kell és bele kell nyugodni, hogy a kiadók, szerkesztők, színigazgatók mindenáron szórakoztatni, mulattatni akarják a közönséget. Ez ma nemes hivatás.

A könnyű olvasmánynak is megvan a maga esztétikája és etikája. A köny ny űolvasmány és a könnyed színpadi termelés is lehet irodalmi és művészeti termék. Ma talán ezt még nehezebb jól megcsinálni, ryiint az élet komoly drámáinak megfestését. Komoly emberek, akik eddig regényekben az élet reális rajzát és az író komoly gondolatait keresték, most megkérdezik, amint a könyvet kezükbe veszik, hogy szomorú vége van-e annak, vagy a szereplők elérnek a boldog házasságig.

Ennek egyszerű a magyarázata: amit az életben nem találunk meg, arra vágyunk, az érdekel a könyvben, a színházban. Soha limonádéízű szerelmes történeteknek színházban, regédben, filmben annyi barátja nem volt, mint ma. Csak a rossz szívű és gyomrú embereknek nem tetszik az idealizmus, legalább így falra festve. Azokon meg nem lehet segíteni.

Lelki betegek és zsebbetegek vagyunk mindnyájan. Próbáljuk meg

a bróm, laudanum és veronai csillapító és altató szerek helyett a könnyű szellemi szórakozások piruláit bevenni. Miért nem mérnek ki kacajt köbméterenként. De minden betegségen csak az életmód változtatása segíti, Próbáljon meg mindenki olyan életmódot folytatni, hogy a más életét nem keseríti meg, akkor a sryát élete is mulatságosabb lesz. Felvidító szórakozás szellemiekben, gyengédség a családban, udvariasság a társaságban, előzékenység a hivatalban: ez a gyógymód receptje. Persze, az emberiség boldogságához és felvidításához hozzájárulna az is, hogy beszüntetnék az adórendeletek irodalmában a többtermelést és — akik nem tudnak színdarabot írni, ne írnának.

A genovai Campo

Santo-bam.

Északról jöttem. Ködországból jöttem. A köd, árnyék még itt borong mögöttem Az élet ott fönt mily komor, sivár! De itt derűsebb a halál is... S a csönd A természetbe átolvadni vár.

A pálmafák fürtös aranyvirága Aláomlik lágy-gyöngéden himbálva. Oh, hangtalan arany szökőkutak!

S agávék, ág-bogos sudár virággal, Mint karos gyertyatartók állanak.

A ciprusok komor, zöld obeliszkjén Vakítón villog át most a hószinfény... És tisztán látom a zöld dombon át: Imádkozik egy néma, mozdulatlan, Csuklyás, kámzsás, fehér márványbarát.

Halvány kis kőfiával márványasszony Egy férfikép előtt zokog... Oh, hallom! S amott egy árny mintha kacagna most. A csontember egy nőt szorít magához, Telt húsút, büszkét és kívánatost.

Fehér márványok és patinás bronzok. Fojtószagú rózsák, virágos loncok. Virágtenger és szoborrengeteg,

S virág, virág... üde és fonnyadt, száraz Amerre itt csak eltekinthetek.

Csak egy sír üres, árva, itt előlien,, Bessüppedt oldala gazzal benőtten. Fejfája roskadt, korhadt s névtelen. ... S én nem tudom, de most egyszerre lopva,

Csak hirtelen könnybe lábad szemem.

És mintha csak az én halottam volna, Föléhajlok a süppedt sírhalomra:

»— Én meggyászollak szívem mélyiben,

Te ittfelejtett, néma ismeretlen,

Ki elhagyottan, árván itt pihen.

Nincs senki, ki emléked őrizné meg: Holtodban meglopták neved az évek, A lét, ki tudja, tőled mit lopott?

S talán elfojtott, gyötrő rajongások Szent börtöne volt büszke homlokod.

Lelkedből tán elorzott vágyakat s kéjt. S kifosztó, mint lezárt redőjíí kastélyt. Amelybe napfény sohase hatolt S ura sem tudta meg tán soha többé, Hogy az élet őtőle mit rabolt?!«

... S most hirtelen, büszkén, vadul, merészen, 1

Márványos sírok virágát letépem. Megrablom az idegen sírokat És reszkető kezem a süppedt sírra Könnyed, virágos záport szórogat.

A más virágát rablom egyre, egyre...

És egyszerre gyűlölve és szeretve E sírra szórom foszló szirmait, Minthogyha az én jeltelen sír hantom, Virágtalan, némán az állna itt...

B. I.

Export nehézségek miatt nagyon olcsón ajánlok Dunavidéki hygenikus, tisztított, fehér pelyhes, fosztott tollat.

Ára kilónként Ke 25.

Gpüüinií

tollkereskedő,

Komárno.

HÍREK

— Ref. egyházkerületi közgyűlés A dunáninneni református egyházkerület évi rendes közgyűlését december hó 7-én és 8-án tartja Pozsonyban az ottani református egyház tanácstermében December 7-én délelőtt a különböző kerületi bizottságok tartják üléseiket, ugyanazon napon délután 3 órakor kezdődik az egyházkerületi bíróság ülése, amelyet december 8-án délután 3 óraknr fognak folytatni. A közgyűlés december 8-án csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik és délutáni 1 óráig tart. Az egyházkerületi közgyűlésen Balogh Elemér kerületi ref. püspök és Szilassy Béla kerületi főgondnok egyetemes egyházi konventi elnökök fognak elnökölni.

— Advent az evangélikus egyházban. A holnapi nappal uj kegyelmi idő, uj egyházi év kezdődik. Advent a Jézus Krisztus testbejövetelére való szent várakozásnak a magábaszáliásnak: a reménnyelteljes, bizodalnias bűnbánatnak az ideje, amelyet az evangélikus egyház igazi lelki csendben ül meg, igy készülve a mennyei Király méltó fogadására. — November 27-én advent I. vasárnapján d. e. 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával (fánossy Lajos esperes); d. u. 3 órakor istentisztelet prédikációval és ezt követő ünnepi könyörgéssel. — December 2 án, pénteken esti 6 órakor megkezdődnek az ádventi ájtatosságok, amelyeken sorozatos prédikációk készítik elő a híveket a Megváltó születésének magasztos ünnepére.

— A Zsidó Egyházi Énekkar újraszervezése. Közel egy évtizede alakult ésr működik a Komáromi Zsidó Egyházi Énekkar, amely elsősorban ugyan az izr. egyház istentiszteleteinek szolgálatában áll, de nagy lelkesedéssel ápolja a magyar dalkulturát is. Még élénk emlékezetünkben vannak a derék énekkarnak azok a sikerei, amelyeket évekkel ezelőtt minden év telén rendezett nívós hangversenyén szerzett s büszkeséggel gondolunk arra a szép szereplésére is, amellyel a losonci országos dalosünnepélyen a jelenlevő magyarság ezreinek elismerését vívta ki. E szép reményekre jogosított énekkar most újra szervezkedik és az énekkar választmánya Kincs Izidor elnöklete mellett tartott ülésén egyhangúan kimondotta, hogy tekintettel a Komáromban 1933. évben tartandó országos dalosünnepéiyre, amelyen az énekkar, mint a Dalosszövetség tagja, a legnagyobb felkészültséggel óhajt résztvenni, — újra szervezkedik s régi és uj tagjaival kiegészítve magát, nagy lelkesedéssel készül a jövő évi ünnepélyre. Mint értesülünk, a Zsidó Egyházi Énekkar megindított szervezési mozgalma szép sikerrel jár és a jeles daltestületbe nemcsak a régi tagok térnek vissza, hanem több új tag is jelentkezett, akikkel megerősödve, Gold Benő ügyvezető elnök és Krausz Mór karnagy buzgó vezetése mellett ujult kedvvel és lelkesedéssel veszi fel az énekkar a munkát a magyat dal művelése érdekében is, amelyet bizonyára megérdemelt siker fog koronázni.

— Az európai mentőintézetek statisztikai kimutatásai szerint minden autóbaleset három alapra vezethető vissza és pedig 1. ösztönre, 2. a veszély nem ismerésére, 3. a megszokásra. Menjünk tehát az autóval mindig százszázalékos előrelátással és biztonsággal, ne szokjuk meg a veszélyt, ne is kicsinyeljük le, ne bizzunk túlságosan sem a magunk ügyességében, sem a gép biztos működésében. Erről a közérdekű problémáról, a legújabb technikai újdonságokról és a megjelent autósrendeletek fontos tudnivalóiról számol be az „Autó és Sport“ megjelent gyönyörű kiállítású legújabb száma. Mutatványszámot díjtalanul küld a szerkesztőség: Kassa, Komensky u. 1.

— Egy nyomorgó négy gyerme kés iparos család kétségbeejtő helyzetében a könyörületes emberbarátok nemes szivéhez könyörög, hogy nagy Ínségükben segítsenek rajta. A családfő bognáriparos, de régóta nincs munkája. A neki szánt adományokat eljuttatjuk a nyomorgó, komáromi családhoz. Nemes szivek, mozduljatok meg!

— Gyász. Városunk egyik régi’ köztiszteletben álló polgárának haláláról vesszük a hirt, amelyből őszinte részvéttel értesülünk, hogy Vdgi Ferenc volt gabonakereskedő, életének 88-ik évében november hó 23-án csendesen elszeuderült. A megboldogult egyik jól ismert, sokak által tisztelt polgára volt Komáromnak, aki a háború előtti időkben élénk részt vett e város politikai mozgalmaiban és közéletében. Egész életében rendületlen hive és harcosa volt a függetlenségi eszméknek és mint a komáromi akkori függetlenségi és 48-as párt alelnöke, tántoríthatatlan kitartással, nagy önzetlenséggel és áldozatkészséggel munkálkodott az eszme megvalósításán s a párt mozgalmaiban nagy lelkesedéssel, mindenkor a legelső sorokban vett részt Pártja körében elvhüsége és kitartása nagy tiszteletet szerzett számára és a párt bizalmának tanujelét ismételten megmutatta vele szemben, amikor három cikluson keresztül választotta meg Komárom város törvényhatósági bizottságába. E tisztében elismerésreméltó buzgalommal járt el, polgártársainak érdekeit hűségesen képviselve a zöld asztalnál. A háború utáni években, magas korára való tekintettel, visszavonult a közügyektől s a megváltozott helyzet küzdelmeinek csendes szemlélője volt. — Aggkora dacára szellemének frissességét megtartotta, bár nem betegeskedett, kilenc évtized súlya alatt szervezete lassan felmondta az élet szolgálatát s csendesen elaludva tért meg lelke Teremtőjéhez. Kihűlt porrészeit november 25-én pénteken délelőtt helyezték a helybeli izr. temetőben nagy részvét mellett örök nyugalomra. Elhunytét rokonai: köztük Goldschmid Vilmos kereskedő és vendéglős, Krausz Dánielné és Virágh Mór dr. ügyvéd gyászolják, akik a szeretett nagybácsit veszhették el benne. Béke poraira!

— Utépités. A tardoskedd-alsójatói ut kiépítését az országos hivatal már kiadta egy útépítő cégnek és igy a munkálatokat hamarosan megkezdik, ami a tardoskeddi munkanélküliséget nagyban fogja csökkenteni, mert több száz munkást fognak azonnal alkalmazni.

— Értesítés. A komáromi Jókai

Egyesület 1932. december 4-én, vasárnap d. u. 6 órakor rendezi a Kultúrpalota nagytermében Farkas Márta hegedűművésznő, a Jókai Egyesület tiszteleti tagjának hangversenyét. Műsoron : Csajkovszkij háromtételes hegedűversenye, továbbá Paganini, Händel, Dvorak, Rimszky—Korzakow, E. Bloch, Schubert, Kreisler és Hubay szerzeményei. Zongorán kisér Németh István László tanár, országos karigazg. Kérik a mélyen tisztelt hölgyeket és urakat, hogy a hangversenyen csak délutáni, vagy uccai öltözékben szíveskedjenek megjelenni. ülöheiyek- 10, 8, 6 Kő, állóhelyek 4 Kő,

diákjegyek 2 Kő árban már most kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében és a hangverseny kezdete előtt fél órával a pénztárnál, ahol részletes programmok is beszerezhetők. Az egyes zeneszámok alatt a terem ajtaja zárva lesz.

— Erkel Ferenc-emlékünnopély Komáromban. A Jókai Egyesület őszi programján felolvasások és előadások meileü zenei délutánok is szerepelnek. A zenei délutánokat mindig egy-egy nagy zeneszerző emlékének, vagy működése bemutatójának szentelik. A zenei szakosztály buzgó munkával tevékenykedik a megrendezések ügyében. Vasárnap délután hat órakor a Kultúrpalota nagytermében Erkel Ferenc-emlékünnepélyt rendez a szakosztály bő és élvezetes műsorral. A Hunyadi László és a Ránk bán operák nagyemlékű szerzőjéről, a Nemzeti Szinház első karnagyáról K. Ledermayer Ilona, a szakosztály elnöke larl bevezető felolvasást. A Hunyadi László c. opera nyitánya és a La Grange ária zongoraszámként szerepel, a Ránk bán-ból Tiborc panasza szavalatként. Feliép az »Egyetértés« Munkásdalárda is Erkel—Petőfi Elvennélek én, csak adnának c. klasszikus szépségű énekszámával, valamint magyaros táncszám teszi teljessé a műsort.