Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-19 / 91. szám
Iiapnnk mai száma a jövő heti teljes Etdió-mtsort tartalmazza Otvenharmadik évfolyam. 91. szám, Szombat. 1938. november 19. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sfész évre 80 Ké. félévre 40 Kf, negyedévre 20 Ki. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. wsssaasraa «s» Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FüLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A nagy leszerelési terv. Komárom, november 18. Végre kijött a szeg a zsákból és már Géni' asztalán fekszik a franciák nagy leszerelési terve. Odahaza nagy háború folyik Herriot baloldali kormányával szemben és a háborúspárti Tardieu, a német megalázás egyik vezére máris támadásban részesíti a kormányt nagy engedékenységéért. Viszont megállapítható, hogy a nagy leszerelési tervet a francia nagyvezérkar sugalmazta és így az elsősorban katonai érdekek takarója, amelyhez elválaszthatatlanul kapcsolódik a biztonság örökké aktuális kérdése. Nem ludia ezt a fájdalmai begyógyítani semmiféle ír sem, mert a győzelmeknek ez a kellemetlen mellékzöngéje kíséri állandóan a francia békemelódiát. Herriot terve az egyenjogúság elismerését már nagyjában magában foglalja, de hiszen ezzel kénytelen, mivelhogy Anglia, Olaszország és a többi államok is az egyenjogúság alapjára helyezkedtek, Franciaország lehál izolálva maradi volna ebben a kérdésben, ha nem enged merev álláspontjából. Hogy az egyenjogúságot a francia háborús párt nem akarta elismerni, azzal tisztában volt mindenki, azonban a józan ész már ott is felülkerekedik azok felelt, akik megint szívesen mozgósítanának. Hogy azután a saját bőrüket is kivinnék-e még egyszer a jól megerősített francia frontra, az nyitott kérdés marad. A nagy leszerelési terv azonban nem okozott olyan nagy elragadtatást, mint azt Párisban remélték. A nagyvezérkar ugyan mint a teljesítésének maximumát készítette el a tárgyalás alapjául szolgáló tervei, erről azonban szó sem lehel, mert a francia terv egyelőre még aligha képezheti az általános vitának a tárgyát, mivel a németek egyáltalában nincsenek a tervtől elragadtatva, sőt most leplezik le a német lapok a francia fegyverkezésnek gigantikus méreteit, amely nem szolgálhatott másra, mint az európai katonai fölénynek a teljes biztosítására. Azonban mostanában a francia frank is ritkább és keresettebb és épen azért már a francia nemzet sem bírja ezt a gyilkos fegyverkezési iramot, amelyet a háború vége óta folytatott a fegyverkezés terén, tehát olt is közóhajjá lett a leszerelési mozgalom. Azonban minden ilyen igyekezet mellett a francia leszerelési vágy nem őszinte, amint nem is igen lehet hinni a most előterjesztett tervnek komolyságában sem. — Európa államai nem ismerhetnek el semmiféle katonai hegemóniát és nem kerülhetnek az alá. A tervet tehát, ha tárgyalás alá kerül, feltétlenül módosítani kell olyan irányban, hogy az ne legyen az európai lefegyverző államoknak a fenyegető sarka Franciaország, mely akkora hadianyag birtokában van, amely ötmillió embert tud ellátni hosszú időn keresztül, ha háborúra kerül a sor, amelyben Amerika már valószínűleg nem venne részt és Anglia is komoly semlegességei tanúsítana. Ez az irtózatos haderő nem lehel Európa fenyegető réme, ha egyszer leszerelésről van szó és valószínű, hogy az érdekelt államok nem is mennek bele olyan leszerelési tervbe, amely hosszú évekre felosztva kívánja megoldani a leszerelés kérdését, tehát azt jelenti, hogy a francia katonai erő, amely ma egész Európa ilyen erejével egyenlő, még hosszú éveken át ilyen színvonalon maradjon. A tervnek túlságos hibája az, hogy a leszerelt úgynevezett legyőzött nemzetek számára kemény megszorításokat foglal magában, míg önmagával szemben épenséggel nem megtarlózlató. Ez a nagy fölény domborodik ki a leszerelési tervből is. Gyakorlati szempontból szintén sok ellenvetés lehelő a francia javaslat ellen, melyet Géniben szintén meg fognak világítani. Európának kétségtelenül szüksége van a leszerelésre, amely nélkül a gazdasági krizis megoldása kizárlnak látszik, azonban feltétel nélkül nem kapitulálhat Európa Franciaország előtt. A leszerelés terve korábban azon akadt meg, mivel a jószívű Tardieuk a németeket nem akarták elismerni egyenrangú tárgyalási feleknek, amire Németország felvetvén az egyenrangúság kérdését egyúttal vsiszahívta megbízottait a genfi leszerelési konferenciáról. Ezt a hibát feltétlenül jóvá kellett tenni, mivel a német nagyhatalom nélkül nem teilet végérvényes megegyezéseket létesíteni. így álltak az angolok, olaszok a német követelés mellé az egyenjogúság kérdésében és így került az enyhébb francia javaslatra a sor. Németország tehát helyes politikát követett, amikor a leszerelési konferenciáról visszavonult és nem volt hajlandó magát Franciaország diktátumainak alávetni. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a francia javaslatot Németország is elfogadja kiinduló pontnak, azonban arról szó sem lehet, hogy különleges elbírálás szempontjai érvényesüljenek nemzet és nemzet között. Az egyenjogúság elve az első, melynek érvényben kell maradnia és ebben az új légkörben alakulhatnak ki a békének igazi íellélelei. Európa kétségtelenül csak a leszerelés után léphet abba a nagyon kívánatos állapotba, hogy megszűnjék a nemzetek közölt levő bizonytalanság érzése a bizalmatlanság miatt. Ez a tudat a nemzetek között annyira feszültté tette a helyzetet, hogy azt nagyon nehéz lesz korrektúra alá venni a genfi tanácskozásokon. A világ feszült figyelemmel fo-Komárom, — nov. 18. A köztársasági elnök az állandó béke megvalósulásáért. Masaryk köztársasági elnök csütörtökön beszédet mondott az angol rádióba. Az elnök beszédében az általános európai politikai helyzetről szólt és többek között a következőket mondotta: — Kétségtelen, hogy a politikai nehézségek és válságok bizonyos mértékben a gazdasági nehézségekben gyökerezitek. És ekként a gazdasági válságok még a növekvő politikai nehézségek befolyása alatt is állanak. A közgazdasági és pénzügyi szakemberek feladata, hogy megmutassák a jelenlegi gazdasági válságból kivezető utat, de meggyőződésem az, hogy itt mindenekelőtt arról is szó lesz, hogyan térhetnénk vissza a nemzetközi együttműködés és szolidaritáshoz. Gyakran hallok és olvasok Európa balkanizálásáról, mintha a kis és újonnan keletkezett államok volnának azok, amelyek a gazdasági nehézségeket okozták Ebben rejlik a nagy hiba. Mintha az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország s más nagy államok nem szenvednének szintén a jelenlegi válság alatt. Minden jóakaraiu embernek közre kell működnie a legfőbb ideál megvalósításában, mely nemcsak a mostani válságból val menekvésben, hanem az állandó ói * feltétlenül szükséges légkörének előkészítésében áll. Nem szabad, hogy uj háborúra sor kerüljön. Ha a küszöbön álló világkonferencia hozzájárul a gazdasági és kereskedelmi nehézségeink megszüntetéséhez, akkor ép olyan fontos, hogy a leszerelési konferencia előre haladjon a tartós békének előkészítésében. Ami a csehszlovák köztársaságot illeti, ebben a tekintetben való felelősségünket sohasem tévesztettünk szem elöl. Mi a lehető legnagyobb mértékben igyekeztünk a balső rend és stabilitás megóvására. A takarékossági elv keresztülvitele a költségvetésben, A koalíciós hetes bizottság állandóan dolgozik a költségvetési terv revízióján. Eddig sikerült félmilliárdot törölni a gadja a következő genfi tárgyalásokat, a leszerelés kérdésének megoldását, mely egyúttal ‘megszünteti a győző és legyőzött nemzetek igazságtalan rangsorozását is. Ez talán csak a fundamentum lesz, amire építeni lehet majd tovább. Az építés azonban mindenesetre attól függ, bogy mennyi őszinteség lesz a tárgyalásokban és mennyire nem az lesz a hátsó gondolat, hogy a nemzetek egymást becsapják. Mert ilyen gondolatok ássák alá a világ békéjét. dologi kiadásokból. A kormány terve szerint a parlament újévig permanenciában lesz, mert az általános takarékosság elvének megfelelően több érvényben levő törvényt módosítania kell, igy elsősorban a szociálpolitikai jellegűeket, a meliorációs törvényt és a különböző alapokról szóló törvényeket. A takarékossági novellákat a kormány még a költségvetés benyújtása előtt akarja elintézni a parlamenttel. Mint ismeretes, az adóemelésekkel egyidejűleg a fogyasztási cikkek vámját is fel fogják emelni. A Poledni List értesülése szerint a pénzügyminiszter kidolgozott egy tervezetet, mely hatvan gyarmatáru vámemelését tartalmazza. Ezen áruk között vannak elsősorban a kávé, a tea, a bors, a mandula, a kaviár, sőt egyes iparcikkek is. Ezzel százmillió koronát meghaladó jövedelemtöbbletet akarnak elérni. A Prager Tagblatt értesülése szerint e vámemelési terv ellen komolyabb ellenvetések nem merülnek fel A nagy ipar állítólag már hozzájárult ahhoz, hogy egyes iparcikkek vámját fölemeljék. Hallani sem akarnak az állami alkalmazottak a fizetés csökkentéséről. A kormánynak ama terve, hogy a költségvetés egyensúlyának helyreállítására az állami alkalmazottak fizetésének leszállítását is igénybeveszik, állandóan a legnagyobb izgalomban tartja az érdekelt állami tisztviselőket és alkalmazottakat. Az állami alkalmazottak szervezetének végrehajtó bizottsága a héten újra fölkereste Malypetr miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy a költségvetés egyensúlyának helyreállítását felvette a kormány programjába és mindent el kell követnie, hogy az egyensúlyt fenn is tartsa. Ha ez másképen nem megy, akkor az állami alkalmazottak fizetését is csökkenteni kell. A pénzügyminisztériumnak a személyi megtakarításokra vonatkozó tervezetével kapcsolatban kijelentette, hogy az indiszkréció révén került nyilvánosságra. -A tervre vonatkozó részletek és a csökkentés mérvére vonatkozó számbeli megállapítások nem is jöttek még szóba, mert a végrehajtó bizottság POLITIKAI SZEMLE fcsattfsssa
