Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-12 / 89. szám
4. o da!. »KOMÁROMI LAPOKt l t, november 12 aaswmwfwwBiBiBiTi A házasság kérdéseit tárgyaló legfontosabb, legértékesebb és legidálisabb felfogással megirt mill Fontos mindenkinek! Akár nős, nőtlen, hajadon, vagy elvált! A modern házasság Dr. W. Stekel világhírű professzor akiuális u( munkája. Fordította és jegyzetekkel ellátta Dr. Gartner Pál. A tartalomjegyzékből: Az otthon érzése a boldog házasság alapja. — A házasság formai alakulásai. Szabad házasság és nem szabad szerelem. — Vannak-e boldog házasságok? A férfi és a nő nemi érzéseinek különbözőségeiről. - Lelki szerelem. — A szerelmi ideál — Normális szexualitás. — A szerelmi párválasztás képessége — Beleegyezés kizsarolása. — tehér és vörös házasság. - Régi jő idők — ÍVŰ a morál? Csalód >tt szerelmesek házassága. — A boldog szerelem hármas hangzata: Értelem, szenvedély és lelkiség — A házasság nem gyógyszere az abnormális szexualitásnak. — Meddig mehet az. őszinteség a házastár-ak között. — Normális és kóros féltékenység. — Homoszexualitás és fé tékenység stb. stb. Kapható a 'Spitzer-féle könyvesboltban Komárno. Ára 18 Ke. A szentképek között verte agyon az apósát — Bestiális spaqvHkossáq a vagyon miatt Jókán. — Saját tudósítónktól. Bestiális gyilkosság ügyében nyomozóit Jókán a csendőrség és két napi keresés után megtalálta a tettest. A jókai csendőrállomáson megjelent Görfel András földmíves, aki izgatottan adta elő, hogy szerdán délután két ismeretlen csavargó betört a házukba s apósát, a 76 éves Csiba Vincét agyonverték. Majd menekülés közben elvittek egy bődön zsírt és két zsák lisztet. A csendőrség azonnal nyomozni kezdett a litokzatosnak látszó gyilkosság ügyében. Görfel András mindinkább izgatottabban viselkedett s másnap kiderült, hogy nem rablógyilkosságról, hanem bestiális apósgyilkosságról van szó. Görfel András egy fakalapáccsal álmában verte agyon a saját apósát s mert nem volt megelégedve a kalapáccsal, a félig agyonvert embert megfojtotta kezével. Tettében a felesége, a meggyilkolt édes leánya segített az-Öt ház égett le Kurtakeszin: Három háztulajdonosát le is tartóztatták. — november 11. Kedden délután Kurtakeszi községben váratlanul tűz ütött ki: Zsidek István háza gyulladt ki és kezdett égni hatalmas lángokkal. Alig, hogy a tűz kigyulladt s a tűzoltók a csendőrökkel együtt megjelentek, a széllel ellenkező irányban, Bratkó Mihály nádtetős háza még váratlanabbul lángot fogott. Bratkó Mihály szerencsétlenségére azonban a csendőrök éppen akkor értek a háza alá, amikor észrevették, hogy a nádtetős eresz alul egy kéz nyúlik ki, amely égő szalmacsóvát szorongat s azzal gyújtja fel a nádtetőt. Mivel a szél nem vitte a házhoz a tüzet, ismeretlen tettes segített a tűz tovaterjedésének. így történt azután, hogy most már a szomszédság is égni kezdett s összesen öt ház égeU le a melléképületekkel együtt. A tűz nagyobb pusztításának a megjelent környéki tűzoltóság vetett véget. A csendőrség súlyos gyanuokok alapján letartóztatta Bratkó Mihályt, Zsidek Istvánt és Ondrusek Istvánt, akiket azzal gyanúsít, hogy ők voltak a gyújtogatok. Tettük oka valószínűleg biztosítási csalás. Beszállították mindhármukat az ógyallai járásbíróság fogházába. Jóka, november 11. zal, hogy a lámpát tartotta föléjük. így a gyilkos könnyebben végzett áldozatával. Nagy dulakodás előzte meg a gyilkosságot. Majd, hogy rablógyilkosság látszatát keltsék, jóelőre eldugtak két zsák lisztet s egy bődön zsírt. A csendőrség ezt is megtalálta s a gyilkos megtörve vallott. Tettének okául azt hozta fel, hogy az apjuk gyenge volt már, sokat evett s nem tudták eltartani. Különben is, az apa rájukhagyta a vagyont s csak nyűgnek vették, hogy még mindig él. — Az ördög szállott meg, — mondta az elvetemült gyilkos, aki egész családjával együtt istenes ember hírében állott s a lakásuk tele van szentképekkel. Ugv Görfel Andrást, mint a feleségét letartóztatták s megvasalva vitték Pozsonyba. Irodalom Simon Lajos könyvei. Simon Lajos, a Budapesten székelő Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöke szépirodalmi szempontból tekintélyes helyet tölt be a magyarországi irodalomban. Irodalmi működését nem jellemzi az a nagydobos, harsonás hang, amellyel a liberális sajtó legtöbbször értéktelen kedvenceit szokták úgy az irodalmi berkek, mint a nagyközönség felé beharangozni, mert Simon Írásai szerzőjük kiegyensúlyozott világnézetének, becsületes keresztény Írásának és sallangoktól és idegenségtől mentesen egyszerű, tehát gyökeresen magyar irányának a kivetítői. Munkássága eddig is már több kötetben nyilvánult meg, amelyek közül az elsőt Örök vágyak c verskötetét még 1901-ben adta ki. 1927-ben jelent meg Cserépvári történetek címmel első elbeszélő kötete. Legújabb kötete: Delelőn verseskötet, amely öt ciklusban 93 válogatott költeményt tartalmaz. Verselése egyszerű szerkezetű, gyöngéd nmekkel, erős kifejező készséggel, mély és őszinte tendenciával, túlnyomórészt a hazaszeretet és a vallásosság, valamint családiassági összefogó érzésnek ápolásával. E verskötet mellett a legújabb munkája a Két kis piros csizma címmel ellátott novelláskötete, tizenkét szép elbeszéléssel. Prózája nem feltűnést keltő irodalmi igyekezet, hanem bevált, értékes irodalmi munka, magyartárgyu történetei gördülékenyek, megragadók és erős belső hatást keltenek. Simon Lajos munkái a tehetség megnyilatkozásai, amelyek felé kétségkívül nagy érdeklődéssel fordulna a |_ uonT Fehér fogak: Chlorodont szlovenszkói magyar közönség is, amennyiben a kulturális határzárt végre nem frázisokkal, hanem tettekkel oldanának meg illetékes hatóságaink. (CS.) lárai Sándor cikksorozata az Újságban „A szegénység iskolája.“ Az Ujsdg, a legnagyobb és legnépszerűbb fővárosi napilap, vasárnapi számában uj cikksorozatot kezd közölni Márai Sándor tollából Ennek a cikksorozatnak „A szegények iskolája“ a cime és — a szerző szavai szerint — a maga nemében hézagpótló mű, mert megtanitja az élet művészetére mindazokat, akiknek kétszáznegyven pengőnél kisebb a jövedelmük. Tehát afféle „ars vivendi pro pauperibus“, amiket régen nélkülöz már az élet és az irodalom s amelynek „különös aktualitást ad, hogy egyre szegényebbek vagyunk s egyre kevésbé érünk rá élni.“ Az „optimizmus kézikönyve“ tehát? Nem egészen. Márai uj írásában az élet pénztől, politikától függetlenül megközelíthető élvezeteire és örömeire tanít. A szegénység világszemléletét megtölti élelmes életörömmel. Beszél a pénzről, az ételekről és italokról, a természetről és a gazdagokról, a boldogságról és a halálról, az utazásról és a nőkről, a munkáról és a lustaságról, az évszakokról és a divatról, — az életre tanit, s arra, amit az élet örökké és valóságosan nyújt s amit az emberek olyan kétségbeesetten iparkodnak nem észrevenni. „A szegények iskolája“ Márai legfrissebb, legeredetibb munkája. Az Újság minden vasárnapi számban közli e különös, érdekes, mulatságos és tanulságos mű egy-egy részlet ét. Szívből — a szivnek! . . . Valami különös, izgalmas hangulat levegője árad felénk, amikor egy ilyen karácsonyi zenealburnot nézegetünk. A bpesti operettszinházak parfőmös és kulisszafestékszagu atmoszférája, a bárok pezsgős, forró, táncos mámora, egy budai kiskocsma, ahol talpalávalót meg nekikeseredő hallgatót húz a cigány, egy-egy kedves hangosfilm, meg egy édes báli éjszaka emléke kavarog, forr, sistereg ezeken a lapokon ... * ... De milyen tehetségesek, milyen kitűnők ezek a mi szerzőink, szövegíróink! A szellemi élet olimpiászán még előkelőbb helyet foglalnánk el, mint a sportokén. Nincs az a német, vagy angol jazzmuzsikus, akinek nem ragyogna fel a szeme, ha Eisemann Mihály, Brodszkv Miklós, Szántó Mihály vagy „Fred“ Márkus nevét pillantja meg a kottaujdonságon. Komjáti Károly két idei darabja, a Fizessen Nagysád és az Éjféli tangó orkánszerü sikerrel járják be Németország, Itália és Ausztria színpadait és jövőre már mindenütt előadásra kerülnek, ahol szinház működik, Lajtai Lajos neve a párisi Champs Elysée egyik legelőkelőbb színházának és a londoni West End legjobb operettshowjának homlokzatain ragyog, s a jövő egyik legszebb Ígérete az ifjú Szlatinay Sándor, akinek nevét az idén a Vőlegényem a gazember népszerű melódiái tették közismertté és akinek Játék a tűzzel cimű uj operettje a világsiker jegyében indult meg a Király Szinház színpadáról, no meg a huszonegyéves Pető István, akinek első darabja a Teve, ötletes melódiáival és lüktető ritmusaival eljövendő nagy sikereinek záloga. * . . Néhány szót a külső kiállításról. Bárdék az idén is kitettek magukért. Nemes egyszerűségében is gazdag hatású, diszes boríték és Byssz rajzaival ötletesen és újszerűén illusztrált belső címlapok olyan ajándékszerü, előkelő köntösbe öltöztetik az albumot, amely méltó annak belső tartalmára . . . — Franciaországból jön a finom valódi balzsamterpentin, melyből a hírneves Schmolipaszta készül. Vidám Cserkészest a Legényegyletben. (Nov. 19. és 20 án ) Kedves cserkészeink, — miként a múlt években, — az idén is szereznek nekünk egy boldog felejthetetlen estet, amelyen elfeledjük ezer bajunkat és nótáik, mókáik, kacagásuk szárnyán visszaszáll a lelkünk a boldog gyermekkorba! Ismét színpadra lépnek a mi derék cserkészeink, képeket mutatnak be a tábori életből, a konyhából, a diákéletből. Régi ismerőseink ezek a tehetséges fiuk; tudjuk, hogy minden mozdulatuk, minden szavuk csupa tehetség és jóizü kacagás. A színdarabokat is régi ismerőseink Írták: Dr. Borka Géza, akinek diákmókái már megnevettetlek Sziovenszkó és Magyarország minden cserkészelőadásának közönségét. Bemutatják továbbá Zsolnai Béla polg isk. tanárnak pompás kis színdarabját, a Baltalevest. Lesz tábortűz, ének, zene, pantomim, hangosfilm stb. stb. Gízdag és magas nívójúnak Ígérkezik a cserkészek vidám estje, amelynek bővebb ismertetésére még visszatérünk! Lázitó röpiratokat terjesztettek a katonaság között. A komáromi kerületi bíróság Soós Imre dr., felsőbírósági tanácsos elnökletével pénteken tárgyalta Szabó Antal géplakatos, Pesti István munkás, Repka Ferenc ha’ász Pe ti László munkás, párkányi lakosok bűnügyét. akiket az államügyészség véderő elleni bűntettel vádolt meg. Szabó Antal ugyanis átadott egy csomagot Repkának azzal az utasítással, hogy a katonák között terjessze a csomagban foglalt röpcédulákat. A röpcédulákon a nyomda neve nem volt rajta. A cédulák a következőket tartalmazták: »Mindnyájan, akik az 1908, 1909, 1910 évfolyamból bevonultok 18 hónapra katonának, ne felejtsétek el. hogy a dolgozó munkáshoz s a szovjethez kell hűnek maradni.« Majd a röpcédula további soraiban a hadsereg ellenes, izgató kitételek voltak. A röpcédulák terjesztésében segítségükre volt Pesti István és László is. A vádlottak nem érzik magukat bűnösöknek. Azt beismerik, hogy a röpcédulákat terjeszteni akarták, de azzal védekeztek, hogy a cédulák tartalmát nem ismerték. A tanú terhelő vallomása alapján a bíróság Szabót és Repkát 1—1 hónapi fogházra és 200—200 korona pénzbüntetésre, Pesti Istvánt és Lászlót 14-14 napi fogházra és 100—100 koronára büntette. Államügyész súlyosbításért, vádlottak a bűnösség kimondása miatt felebbeztek. Nyálra és fácánra csak az új is; MM használja. Rozsdamentes, magas kezdősebesség, legnagyobb ölőerő, normál gáznyomás. Minden puskaművesnél kapható. Egyedüli készítő: Seifert J cég Bratislava András u. 5.
