Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-10-26 / 84. szám

2. oldah »KOMÁROMI LÁPOK« ÍB52. október 26 f Mindenszentekre I fekete női kabátok erős alakú hölgyek részére nagy választékban ^Kertész J. Jenő áruházában Komárno, Nádor-u 25 1Ö3 inn 5 jm koztak. A részletes tárgyalás befejezése után a pénzügyi bizottság elfogadta a mu­tatkozó hiány fedezetére szolgáló 180 százalékos községi pótadó kivetésére vonatkozó javaslatot és annak megál­lapítását javasolja a képviselőtestületi közgyűlésnek. Elrendelte a bizottság, hogy a költségvetés 14 napra a város­házán közszemlére kifüggesztessék. Majd a tárgysorozat többi pontjait tárgyalta le a pénzügyi bizottság, amely a város 1926—1927. évi zárószámadá­sainak a pénzügyi bizottság által ki­küldöttalbizottság által megtartott felül­vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet tudo­másul vette. Az 1928—1931. évi záró­számadások felülvizsgálására a bizott­ság ismét Fülöp Zsigmond elnöklete mellett Kollányi Miklós, Kocsis Ernő és Nemes György bizottsági tagokat küldte ki. Az 1931. évi vagyonleltárt a főszám­vevő terjesztette elő, mely szerint a városnak vagyona ingatlanokban, felül­­épitményben, házakban, telkekben, le­gelőkben, szántók és kaszálókban, va­lamint különböző jogok és jövedel­mekben, mint helypénz, vadászat, ha­lászat, fogyasztási adó, hirdetmények, kövezetvámban, továbbá készpénzben és hátralékos adókban s járandóságok­ban együttesen kitesz 55,879 523'96 Ké-t, erre összes tartozás 18,279.293 78 Kő, vagyis a tiszta vagyon 37,600.23018 Kc-t tesz ki. A pénzügyi bizottság az 1931. évi vagyonmérleg átvizsgálá­sára a fent megnevezett bizottságot küldte ki jelentéstétel kötelezettsége meliett, A többi tárgyakat Ghyciy János dr. tiszti főügyész és Igó Aladár dr. rend­őrkapitány-előadó ismertették. Ezek kö­zül fontosabbak a Deák Ferenc ucca rendezésével szükségessé vált három telek kisajátítási ügye, a város halá­szati jogának bérbeadása, az uj köz­­vágóhidi szabályrendelet, az állami iskolák részére telek megvásárlására vonatkozó tanfelügyelői átirat és a nyil­vános munkaközvetitőhivatal föláüitá­­sára vonatkozó járási hivatali fölhívás, mely ügyekben a pénzügyi bizottság a tanács javaslatait fogadta el. Az esti expressz-leveleket először ki­küldi Magyarországba az ember, hogy visszajöjjenek Csehszlovákiába és kéz­besíthetők legyenek másnap reggel. — Saját tudósítónktól. — Komárom, október 25. Többizben megemlékeztünk a komá­romi postának — a pozsonyi posta­­igazgatóság rendeletéből következett — uj intézkedéséről, melynek értelmében a posta emeleti helyiségében két hét óta nem lehet este öt óra után sem expressz, sem ajánlott levelet feladni. Ezáltal nemcsak a közönség károsodik, hanem maga a posta is Az úgyneve­zett „esti levelezés“ elmaradt, ami semmiesetre sem a postaügy tovább­fejlődését mutatja, hanem a korcsoso­­dását. Hangsúlyozzuk azt, hogy egy-két postazsák elvesztése még nem hozza magával annak az in­tézkedésnek szükséges voltát, hogy egy nagy várost elvágjanak meg­szokott postajáratától. Nem tudjuk, hogy a Kereskedelmi Tes­tület tervezett intervenciója mennyit eredményezett, azt sem tudjuk, hogy a postafőnökség őszinte előzékenység­gel megígért közbenjárását mennyire fogadta el a pozsonyi igazgatóság, mi csak várjuk a kedvező elintézést, ami azonban késik. Nem kérdjük az okát, miért van ez, de szeretnők remélni, hogy nem a helybeli posta mulasztá­sából történik, mert ahol egy ajtóki­lincset azonnal megcsináltatnak az első panaszra, ott valószínűleg lényegesebb s életbevágóbb intézkedésektől sem riadnak vissza. Mi már bátorkodtunk propozicióval is előállni s felvetettük az éjjel féltizenkettős gyorsvonathoz való kapcsolódás lehetőségét. Ezt a kérdést állandóan felszínen fog­juk tartani. Ha elszánt komáromi pol­gárok meg tudják tenni azt, hogy éjjel gyalog menjenek ki a posta­kocsihoz, akkor valószínűleg a pos­tának is van ehhez megfelelő al­kalmazottja. Elvégre a közönségért van a posta s nem megfordítva, hiszen a vezetőem­berek által is képviselt álláspont az, hogy a posta ma szabályos üzlet, az állam üzlete. A megoldásokat kereső komáromi kö­zönség, kényszerítve arra, hogy segít­sen önmagán, talált néhány alkalmat arra, hogy postáját önmaga expediálja. Aki azonban még nem ismerné a mó­dozatokat, ezennel szívesen szolgálunk néhány postajárat felsorolásával, more patrio. Az első postavonat este hat óra negyven perckor megy Újvár felé, ehhez a vonathoz ki lehet menni egy ügyes autóbusz-fordulóval. A vonaton van mozgópostakocsi. Ehhez a vonat­hoz különben még a postahivatal is kiviszi az öt óráig feladott leveleket. A következő időpont már rosszabb, de addig legalább lehet nyugodtan le­velet Írni: ez az idő t. i. éjjel féltizenkettő. Ekkor jön át Magyarországból a prágai gyorsvonat. Egy félpercre megáll, ak­kor bedobhatod a levelet. Éjjel féltizen­­kettőkor az ut azonban kellemetlen a vasútállomásra s az autóbusz rendsze­rint tiz perccel hamarább jön vissza az újvári utasokkal, mint ahogy Ma­gyarországból a vonat érkezik. Szemfüles emberek azonban találtak egy harmadik megoldást: Ennek az éjféli vonatnak a gőzö­se és postakocsija este tiz óra után megy át a hídon Magyar­­országra s tiz óra tájban a komá­romi állomáson tartózkodik. A mozgó postakocsi már elkészült az éjjeli útra s ebbe be lehet dobni a levelet, még mielőtt a szerelvény a túloldalra menne. A helyzet tehát az, hogy a Pozsonyba vagy Brünnbe szóló levél először megjárja Magyar­­országot, aztán visszajön s* úgy megy tovább. De ezt csak négyszemközt, nagy titok alatt mondjuk. Lehet, hogy erre is rá­jön az illetékes hatóság s ezt a lehe­tőséget is elveszi. Akkor pedig nincs más hátra, mint viszatérni a hajdani szokáshoz és lovasfutárt indítani. Ami — ha a postaügyünk ilyen szépen fejlődik — nemsokára meg is történik. A robogó vonatról agrott le ^ effJrma8ho2 bilincselt fogoly. A Komáromból kirobogó vonaton vakmerő elszánt­sággal hajtották végre előre kieszelt merész és életveszélyes szökési tervüket. — Szaltó mortálé a száguldó vonatról. — Megszökni mindenáron! Saját tudósítónktól. Csak a hajmeresztő mozidrámákban lehet látni, de ott is csak a mozivász­non, olyan vakmerő szökést, aminőnek tanúi voltak a napokban a Komárom­ból Győr felé haladó egyik délutáni vonat utasai. Robogó vonatról leugrani is a leg­nagyobb merészség és hozzá életve­szélyes dolog is. Kettesben leugrani még veszedelmesebb, de két, egymás­hoz bilincselt ember ugrása a gyorsan száguldó vonatról, olyan vakmerő vál­lalkozás és olyan hajmeresztő mutat­vány, aminőt még a világ legnagyobb cirkuszaiban sem produkáltak eddig. A Budapestről Győr felé haladó vo­nat elhagyta a komáromi állomást, ami­kor később megtörtént a nagy szen­záció, amely érthető izgalomba hozta a vonat összes utasait. Az egyik harmadosztályú kocsiban egymáshoz bilincselve két fiatal fogoly ült. A foglyokat egy tatabányai rendőr­őrmester kisérte Győrbe. A két össze­bilincselt fogoly az előző éjszaka egyik tatabányai trafikba tört be és azt tel­jesen kifosztotta. Így kerültek rendőr­kézre. A győri ügyészségre kisérték őket. A két ravasz ember már előre ki­­fundálta a merész szökési tervet és úgy látszik, hogy volt annyi idejük, hogy összesúgtak-búgtak és megbeszél­ték a részleteket. Már előzőleg azt mondták az őket kisérő őrnek, hogy az éjszaka nagyon átfáztak és bélhuruíos tünetek léptek föl náluk. A bélhurut amúgy is járványos betegség mosta­nában és az őr hitelt adott nékik. Hogy a látszat még nagyobb legyen, menet­közben igen gyakran kéredzkedtek ki a félre eső helyre és fájdalmas has­­csikarásról panaszkodtak, még a fáj­dalmas arcot is nagyon ügyesen tud­ták adni. Szóval egészen beleilleszked­tek a szerepükbe. A kisérő őr egy darabig hűségesen elkísérte a kikéredzkedő foglyokat a félreeső helyre. Amikor azonban a vo­nat Komáromot elhagyta, már annyira elhitte a ravasz csalást, hogy nem ment ki velük, hiszen a két összeláncolt fo­goly olyan nehézkesen mozgott éppen az összebilincselés miatt, hogy még a sik területen se kelett volna tartani a szökésüktől, nemhogy a robogó vona­ton. Szóval megint kikéredzkedtek a fog­lyok, az őr nem ment velük. Amikor a vonat egy folyócska hidjához köze­ledett és lassította kissé a menetét, a két összeláncolt fogoly kinyitotta a va­súti kocsi ajtaját és végrehajtották haj­meresztő szökési tervüket, leugrottak a még mindig erősen robogó vonatról. A tolvajok vakmerő szökését hama­rosan észrevette az őr, azonnal meg­húzta a vészféket, mire a vonat az utasok ijedős riadalma között megáll. Pár pillanat alatt megtudták az összes utasok a foglyok vakmerő szökését. A rendőrőrmester, egy vámaltiszt és néhány utas az elmenekült szökevé­nyek keresésére indult. A vonat eköz­ben megindult és tovább folytatta út­ját Győr felé. Az üldözőknek nem sikerült elfogni a szökevényeket, akik valószínűleg va­lami árokban, veremben vagy mélye­désben húzták meg magukat. A rendőr­őrmester azonnal jelentést tett a leg­közelebbi csendőrségnek. így kézre-Komárom, — október 25. kerítésük valószínűleg sikerülni f. og A két vakmerő szökevény, Pitzer Ist­ván és Kovács Aladár lelkét úgy lát­szik, a tatabányai betörésen kivüi más és sokkal súlyosabb bűn is terhelheti, hogy ilyen életveszélyes módon szöktek meg. Az egészen biztosan feltehető, hogy a robogó vonatról való leugrás közben nem lett kutyabajuk sem, mert a pálya­testtől jó messzire el tudtak szaladni és az is biztos, hogy hamarosan sike­rült valami kövön bilincseiket szét­törni és igy már külön-külön mene­külnek. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Hivatalos órák minden csütörtökön délután 3—5-ig az Ipartársulat házá­ban. Hogy az egyesület tagjai az egyesület elnökeivel és választmányi tagjaival is — akik a tagok részéről beérkező panaszok és kívánságok is­meretével kívánnak a tagok rendelke­zésére állani, — ismeretségbe és kö­zelebbi érintkezésbe kerüljenek, el­határozta a választmány, hogy a két minden csütörtökén az Ipartársulat Nádor ucca 67. sz. házában levő egye­sületi ideiglenes helyiségben (hátul az udvarban, az ipartársulati iroda mel­lett) vezetőségi szolgálatot tart. Fel­hívjuk ezért a tagok figyelmét, hogy ház -és telekügyeikben e napokon je­lentkezzenek, amikor is így ügyeikben az egyesület vezetői is rendelkezésük­re állanak. Ezúttal is felkérjük az egyesület választmányi tagjait, hogy az egyesület e hivatalos napjain meg­jelenni szíveskedjenek. Választmányi ülés. Az egyesület választmánya f. hó 15-én ülést tar­tott, melyen a vezetőség a folyó ügye­ken kívül foglalkozott többek között a városi járulékok visszamenőleges ki­vetésének és a folyó előírások kése­delmének kérdésével. Az egyesülethez beérkező panaszokból megállapította a választmány, hogy a háztulajdono­sok némely esetben már a megadóz­tatás alá vett ház normális értékét is megközelítően vannak megterhelve és a legnagyobb bajt az okozza, hogy a varos által három éves késéssel elő­írt járulékok a legtöbb esetben már a bérlőktől behajthatatlanokká váltak. Tény az is, hogy a legtöbb érdekelt háztulajdonos maga is elhanyagolta a maga ügyét és nem élt kellő időben a számára biztosított jogorvoslatokkal. A választmány ezért felhívja a tago­kat, hogy minden adó, vagy városi já­rulék kivetés esetén jegyezzék fel a hatósági kiértesítés napját s amennyi­ben sérelmesnek találják azt, fordul­janak az egyesülethez tanácsért a fe­­lebbezési határidőn belül. Kiadási tételek levonása a bérjöve­delemből. Súlyos sérelme a háztulaj­donosoknak, hogy a megengedett le­vonások tekintetében minden egyes esetre egyformán érvényes és az adó­alapra vonatkozólag is fix támpontot adó egyöntetű eljárás. A választmányi ülés a Szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom