Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-16 / 55. szám

äsort tartalmazza. ■■HHHHHnnBHHnsaHHBBanBHi Szombat, 1933. jnlina 16 Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rá-dió-Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 KC, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALARY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Bat’a Tamás. Komárom, — július 15. A csehszlovák köztársaság túl­méretezett iparának, melyet terhes örökség gyanánt vett át a monar­­kiától, az utolsó tíz esztendő alatt félelmesen naggyá nőtt iparvállala­ta volt Bat’a Tamás cipőgyára a morvaországi Zlinben. Fiatalon megjárta Amerikát és ott sokat lá­tott, gazdag tapasztalatokkal, de pénz nélkül érkezett haza az új világból és Bal’a Tamás azóta egy cél érdekében dolgozott. Kis gyá­­racskája a háború előtt még alig­­alig hogy megállt a lábán és a száz­szorosán dollármilliomos Bat’a ak­kor még apró kis takarékpénztári igazgatói szobáikon kilincsel egy kis forgó tőke iránt. A háború után azután szédületes iramban indul el a Bal’a gyár, lekonkurrálja a többi gyárakat és lehengereli a kéz­műipart. Bat’a Tamás ezért talán sohasem volt népszerű a szakmában, halála azonban ezt is meghozta neki, mert az iparfejcdelcm munkájának ze­nitjéről zuhant le és zúzta magát halálra. Akkor, amikor az állam­nak első exportőrje lett, akinek ez az egy vállalata nagyobb volt, mint a cseh ipar híres szakmája, a cukorgyárak szövetsége. Most már kiépítette eladó helyeinek egész hálózatát, minden városban palotája, minden nagyobb faluban boltja van, ahol — és itt van üzleti karriérjénck titka — készpénzen­­olcsón lehet vásárolni nemcsak ci­pőket, de ezzel összefüggő minden árucikket. A kereskedő hitelre is kénytelen adni, de Bal’a nem adott egy cipő­zsinórt sem hitelre és mindig kész­pénzzel dolgozhatott. Üzletének má­sik titka pedig abban rejlett, hogy munkásait a cipővárosban a saját maga nagy konzumából tartotta el és keresetük nagyobbrészét ott vá­sárolták el és a kifizetésre kerülő munkabér is visszavándorolt bo­nok alakjában a gyár pénztárába. De munkásainak haszonrészesedést is juttatott, erről nekik elismervé­­nyeket is adott, azután ezt a pénzt üzemének forgó tőkéjébe fektette. Szóval új és eredeti üzleti ötletei voltak, hozzá óriási szerencséje, mert egy olyan korszakban fejlesz­tette ki üzemét, amikor annak a konjunktúra a legnagyobb mérték­ben kedvezett. Azonban ennek ellenére nem sza­bad tőle megtagadni a széles látó­kört, a kezdeményezés bátorságát és az erős akaratot, mely ellenáll­­hallan erővel sodorta célja felé. Be is futott a célhoz korán és fiata­lon, az első milliót gyorsan követte a többi. A Bat’a név fogalommá lett és reklámjai, üzletei ezrek és ezrek figyelmét ragadták meg. Benne in­­karnálódott a cseh ember kitűnő üzleti érzéke és sokszor talán erő­sebb lendülete is az üzletek terén. Nem a gazdagság és a vagyon az, ami például marad utána, hanem a kitartó és céltudatos munka, amelynek nem közkatonája, ha­nem Napóleonja volt az elszercn­­csétlenedett cipőcsászár. Az már azután lényéből folyt, hogy gondo­san válogatta meg munkatársait, sőt munkásait is. Zlinből nagy vá-Komárom, — julius 15. TJjabb komplikációk miatt el­halasztották a parlament összehívását. A parlamenti helyzetben újabb komplikációk álltak be, amelyek a képviselőházat egyelőre tétlenségre kényszerítik. A komplikációkat a cseh nemzeti demokratapárt és az agrárpárt idézték elő. Az agrárok a képviselő­házban és a szenátusban klubértekez­letet tartottak, amelyen azt a határoza­tot hozták, hogy az előterjesztett tör­vényjavaslatokat csak akkor hajlandók tárgyalni, ha a gabonabehozatali szin­dikátus s a marha- és tejbehozati szin­dikátus kérdésében a koalíciós pártok megegyezésre jutnak. Az agrárpárt elnöksége ezt a határozatot jóváhagyta. Ennek következtében a képviselőház munkája fennakadást szenved. A ház­elnökség, amely a képviselőház leg­közelebbi ülését keddre tűzte ki, az agrárok állásfoglalása tárgyában tanács­kozott a miniszterelnökkel és rendel­kezését akként változtatta meg, hogy a házat bizonytalan időre elnapolta. A házelnökség a legközelebbi ülést julius 21-ére fogja összehívni, feltéve hogy a komplikációk, amelynek hord­­erejét nem lehet lekicsinyelni, addig elsimulnak. A munkanélküli segély alap kérdésében sem jött eddig létre teljes megegyezés. Az agrárok és nemzeti demokraták sem a munkanélküli se­gélyalap javaslat eddigi fogalmazásával nem értenek egyet, sem pedig a ta­karékossági és ellenőrző bizottságról szóló javaslat eddigi alakjával, amelyet a képviselőházban mint kormányjavas­latot beterjesztettek. A gabonabehozatali szindikátus átmeneti megoldás. A kormány, mint az köztudomású, minden törvényes vagy rendeleti intéz­kedés mellőzésével, engedélyezte a ga­bonabehozatali szindikátus életbelépte­tését. A Lidové Noviny szerint ez az engedélyezés csak átmeneti megoldás. rost csinált, melynek városbírája de nem is volt neki ez nehéz, mert az egész városban csak egy párt volt: — Bat’a párt. Figyelem volt ez a közönség részéről a minden idők legnagyobb cipészével szem­ben. Bat’a Tamás kétségtelenül az amerikai stílusú nagy emberek so­rába tartozik, a Fordok és a többi nagy üzletember sorába, aki meg tudta fordítani az egyszerű élet­sorsot és szekere elé fogni a sze­rencsét. Példát adott arra, hogy so­hasem szabad csüggedni, ha sor­sunk rosszul megy is, mert aki te­hetséges, az magával hordozza az érvényesülés marsallbotját is. »nniii1 fc'iwb'd'wii'i'iii nninniBiwinir'i'M—ii'armmn1 Rendeleti vagy törvényi utón való lé­tesítését elhalasztották őszre, amikor a húsbehozatali szindikátus is meg­alakul. Addig a gabonabehozatali szin­dikátus csupán arra törekszik, hogy a behozatali engedélyezésnek tagjai kö­zött való kiutalásával bizonyos szín­vonalon tartsa meg a gabona árát. A búza ára 170-175, a rozsé 135—150 Kő. Ha a meg nem vásárolt külföldi búza ára a határon 80 Kő alá süllyed és a behozatal szükségessé válnék, úgy külön pótlékot vetnének ki rá, amely a külföldi búza árát a belföldi búza színvonalára emelné. A szindi­kátus munkája búzára, rozsra, malom­ipari termékekre, korpára és tengerire vonatkozik, árpára nem. A takarékossági és ellenőrző bizottságról szóló törvény­­javaslat. A képviselőház szerdai ülésén a kormány beterjesztette a takarékossági és ellenőrző bizottság létesítéséről szóló törvényjavaslatot. A takarékossági és ellenőrző bizottság feladata az állam-Komárom, — július 15. A szenátus július 13-án, szerdán tar­tott ülésén nagyszabású adóügyi vita folyt, amelynek során fölszólalt Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor is, aki erélyesen foglalt állást a kor­mány új adóztatási eljárása ellen. A miniszterelnök és a külügyminiszter­nek „Mi várhatunk!“ jelszóval tett nyilatkozataival polemizálva, kijelen­tette, hogy sokkal becsületesebb dolog lenne, ha a köztársaság felelős kor­hdztartds és állami gazdálkodás, az állam által fenntartott üzemek, válla­latok, alapok és intézmények meg­vizsgálása és ellenőrzése. A bizottság­nak mindenekelőtt arra kell felügyelni, hogy mindezen gazdaságok takaréko­san vezettessenek. A bizottság a kor­mánynak az állami szállításokra vonat­kozó olyan rendelkezéseket terjeszt elő, amelyek a szállítások célirányosságát és gazdaságosságát biztosítják és a nyilvános közigazgatás tisztaságának megsértését s az állam károsodását megakadályozzák. A bizottság 18 ren­des tagból és ugyanannyi póttagból áll, akik közül 12-őt a képviselőház és 6-ot a szenátus tagjai közül vá­lasztanak. A megválasztott tagok a házfeloszlatás idején addig maradnak meg a bizottságban, amig azt újra megválasztják. A bizottság elnökét a képviselőházi tagok sorából, alelnökét pedig a szenátusi tagok sorából vá­lasztják. A szenátus az újabb adójavaslatok ellen. A szenátusban most tárgyalták a két uj adójavaslatot a jövedelmi adó pót­lékáról és az élesztőadót. A javaslatok megszavazására azonban elsőnapon nem került a sor, mert az utolsó pillanatban az agrárok arra az álláspontra helyezked­tek, hogy az adóemelési javaslatokat az idei termés biztositása után lehet csak megszavazni. A szenátus erre el is halasztotta a szavazást. A koalíciós pártok bizottsága ülést tartott a sze­nátusban, hogy a komplikációból va­lamilyen kiutat keressen. A politikai helyzetről és az agrár kívánságok mibenlétéről UdrZal miniszterelnök és Bradáő földmivelésügyi miniszter tájé­koztatták a koalíciót. A politikai at­moszféra, amelybe ezen körülmények folytán a júliusi ülésszak került, a többi koalíciós pártok között nagy lehangolt­­ságot váltott ki és ennek hatása alatt szociáldemokrata párt is ülést tartott, hogy a további teendők felől határozzon mánya is őszintén, nyíltan megmon­daná ország-világ előtt, hogy a nyo­mor itt is már oly nagy, hogy tovább nem várhatunk, tehát segítsenek a kül­földi hatalmasságok, ha tudnak. Az utólagos adóztatások igazságtalanságát hangsúlyozva, figyelmeztette a pénz­ügyi kormányt, hogy az utólagos adóz­tatás aláássa a jogbiztonságot és fel­hívta a kereskedelmi kamarák köz­pontjának véleményére, amely szerint az államháztartás egyensúlyának fen-POLITIKAI SZEMLE Füssy Kálmán szenátor tilta­kozott az új adóterhek ellen Beszédében fölhívta a kormány figyelmét a Komáromban uralkodó munkanélküli nyomorúságra

Next

/
Oldalképek
Tartalom