Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-15 / 81. szám
4. oldal. >K9MÄR0MI LAPOK« 1932. október 15. ban.« így erő forrás a tudomány, a melyből az én tökéletesedésével a mai társadalom összes kultúrája fakad. Munkálkodásunk legnehezebb, de legfontosabb ága a kultúrára való művelődés. Ennek köszönheti minden nép ismereteit és ezeknek az ismereteknek haladása és elterjedése adja tudásunkat, művészetünket, ipari alkotásainkat, törvényeinket, egészségünket, szóval mindazt, ami az emberiség életének értelmet ad. Az igazi tudomány az élet tudománya, az élet igazsága, a természet igazsága, az Isten igazsága'. Amely igazságnál azonban a legfőbb követelmény, az, hogy valóban meglegyen s irtózatos csapás, ha az igazság csak látszat! Az igazságot kereső tudás nem dolgozhatik látszatra. Mert vagy tény vakulj s akkor igaz, vagy képzelgés valami, de akkor — legjobb esetben — csak ártatlan ábránd, hiú álom, vagy felnőtt gyermekek játékocskája! (Folyt, köv.) „Jeruzsálem nyáron hüs, Jeruzsálem télen füs.. Modern magyar versköltészet, bigin és a jojó-vers: a rímek Csimborasszója. Talán minden megjegyzés nélkül térjünk rá azonnal a tárgyra- A tárgy: a legfrissebb magyar dalköltészet virága, a Manolita cimü operett néhány verse. Bevezetőül, ime az egyik: Csak bigin, csak bigin Csak bigin Nem kell más Idén Csak juszt is bigin Csak bigin, csak bigin Csak bigin Londonban bigin Honkongban bigin Fejetetején a világ Olyan divat lesz a dzsessz Ha muzsika szól igy kiált Párizs Lozandzselesz Csak bigin, csak bigin Csak bigin Nem kell más idén Csak juszt is bigin. A versköltő, bizonyos Harmat Imre, addigerőlködött,amig végre ezt kitalálta. Nagy észmunka volt, rímek, gondolati ritmusok, lelkesültség, vonalvezetés, lendületes strófák: mind benne vannak a versben. Aki magyarul szebb verset tud Írni, az csal. Ám menjünk tovább. A legújabb sláger a „Jeruzsálem“. Kétségbeejtő, milyen pusztaság, kietlenség, szomorú agykinzás egy ilyen sláger szövege, ha zene nélkül napvilágra terítjük s megvizsgáljuk önmagáért: Jeruzsálem nyáron hüs, Jeruzsálem télen, nyáron, Tavasszal mindig hüs Jeruzsálem nyáron füs, Jeruzsálem télen füs, Jeruzsálem téien, nyáron, Tavasszal mindig (Os. Jeruzsálem négy szótagból áll és tíz betűs. Az a baj csak üróla, hogy egy kissé zsidüs, Jeruzsálem nyáron hüs, Jeruzsálem télen hüs, Jeruzsálem télen, nyáron, Tavasszal mindig hüs. Semmi értelem jóformán, csak a szavak halmozása, a rimek lihegve keresése, — a magyar nótaköltészet, a zenére-versirás 1932-es kiadása. Ezerszámra teremnek ilyen versek, hogy a jóizlést, a magyar nyelvet, a szép versek emlékét kerékbetörjék s minél otrombább valami elmemű, annál több pénzt keres vele a szerző. Nem tagadjuk, vannak Harmat Imrének szép, kedves versei is, de hol van már a tavalyi harmat, hol van az Ízlés és a finomság . .. Emlékezünk: a békebeli operettek szép szövege mennyire belopta magát a szivbe, hisz még az úgy megüldözött Zerkovitz is ügyelt, hogy zenéjének dallamos szövege legyen: — Hulló falevél, suttogva beszél... .. . ez mindenesetre más volt, mint a „Jeruzsálem télen füs“... Sok-sok pénz megy el ilyen bornirt szövegekre, mig rendes, tisztességes költők éheznek, rimkovácsolás közben. Talán akad, aki emlékszik bizonyos Petőfire, (Petőfi Sándorra, tudnüllik,) aki a maga idejében némileg elismert versfaragó lehetett s foglalkozott hasonló szövegirással szintén. Milyen hatalmas iv a Jeruzsálemig, ha ezt a verset olvassuk például: Rózsabokor a domboldalon, Borulj a váltamra angyalom, Súgjad a fülembe hogy szeretsz, Hejh, milyen jól esik nékem ez .. . Lehet, hogy ebben sincs sok ráció a harmatosok szerint, viszont van benne gondolati kedvesség, finom érzés, — és ... nos, ne beszéljünk. A Harmat Imréké a világ. Petőfi egy kötetével nem keresett annyit, mint a Harmat Imrék egy-egy Jeruzsálemükkel. Harmat a markába nevet s tovább költi verseit a magyar nótaköltés nagyobb dicsőségére: Már ezen a világon Csak kegyedet imádom, Mert kegyed a virágom, Imádságom. Egye fene, kivárom Míg ezen a világon Teljesíii a három Kívánságom. Egye fene bizony. Ó, ha tudták volna nemes eleink, miből lehet pénzt csinálni, ma az irodalomtörténet lapjai igy szólnának: „A budai basa hüs hasa“ — rumbanóta, Balassi Bálint szövegére a zenét szerzetté Tinódi Lantos Sebestyén. Avagy: „A merengő delnő biginje“ — fox-trott-operett. Zenéjét szerzi Erkel Ferenc, szöveg: Vörösmarty Miskától ... Mivelhogy ezt a fenti jóurak elmulasztották s hiábavaló versfarigcsálással töltötték idejüket, holmi végvári nótákat Zalán Futásait költögetve, a késő utókornak lett meg a nagy öröme, hogy énekelheti harsányan: ^ Van egy édes szó Pekingben S e kis szóban Megvan minden Tsu tsu tsu tsu fsu Tsu tsu tsu tsu tsu Tsu. ■ Boldogok lehetünk, hogy ezt is ineg-v értük. (thy) Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Választmányi illés. Az egyesület vá- * lasztmánya október 15-én választmányi ülést tart az Ipartársulatban este 6 órakor. A választmány a folyó ügyeken kívül beérkezett adópanaszokat tárgyalja. Visszamenőleges városi pótlékok. Mint iseretes a város az 1928., 1929. és 1930. évekre uj pótlék előirást végzett az 1927. adóévi adóköteles jövedelem alapján. Ez utólagos előírásnak az lett a következménye, hogy a lakást kiadó háztulajdonosok váratlanul olyan pőtlék-terhekkel rovattak meg, amelyek beszedése a lakóktól utólagosan majdnem lehetetlenné vált. A legtöbb lakó bizonyos bruttó összegű lakbérben egyezett meg a háztulajdonossal, s mivel ebbe a bruttó összegű lakbérbe beszámítva értelmezte a lakás használatáért járó s azzal összefüggő mindenféle adó és pótlék összegeket is, a háztulajdonos abba a kellemetlen helyzetbe került, hogy neki kell — ha ugyan tudja — a lakásokra különkülön kivetett s utólagosan előirt pótlékok sokszor igen magas összegeit kifizetni. A háztulajdonosnak a terhén van minden adó és városi pótlék előírva s ezért csak ő felelős az adóhivatallal illetve a várossal szemben. A háztulajdonosnak joga van arra, hogy lakóitól az utólagosan előirt minden adót s városi pótlékot beszedje s ezért jól teszi minden lakást kiadó háztulajdonos, ha lakóitól az utólagosan előirt s neki is csak 1932. évben tudomására adott felemelt összegű városi pótlékokat a lakóktól beszedi, mert erre őt a törvény feljogosítja. Ha a háztulajdonos e jogával nem él, s lakóit nem szólítja fel az utólagosan kivetett pótlékok megfizetésére, maga vallja kárát s a várossal szemben nem hivatkozhatik mentségre s ki van téve annak, hogy a város végrehajtás utján is érvényt szerez adófizető jogainak. Forduljon ezért ilyen ügyekben is bizalommal az egyesülethez minden háztulajdonos, felvilágosításért. Hónapos szobák bérmegállapítása. •U Az egyesülethez beérkező panaszokból állapítható meg, hogy a hónapos szobákat kiadó háztulajdonosokat is súlyosan érinti a fenn említett utólagos városi pótlék kivetés, különösen azért, mert lakóik nem állandóak s igy módjuk sincs utólagosan bérlőiktől a viszmenőleges pótlékokat beszedni. A bajt az okozza, hogy a hónapos szobák bérlet-összegét az adóhivatal a bérbeadó lakásbérösszegéhez kapcsolja s mivel a legtöbb esetben a hónapos szobákat kiadó bérlők, vagy háztulajdonosok nem jelentik be az időközönkint bekövetkező bérletszüneteket, az adók s pótlékok eredeti magasságukban maradnak a bérbeadó terhén előírva. A hónapos szoba butorhasználata és kiszolgálás címein tesz bizonyos levonást az adókivető hatóság, ez a kérdés rendezetlen marad mindaddig, s a bérbeadó kárát jelenti, amíg a hónapos szobák tiszta bérösszege a butorhasználat és kiszolgálás cimén felszámított ellenértéktől el nem választatik. Ezt minden egyes esetben a bérlővel való esetenkinti megállapodással lehet csak rendezni. Az egyesület minden háztulajdonosnak minden a házat s telket érintő ügyben tanácsokkal szolgál, ezért érdeke minden háztulajdonosnak, hogy az egyesület tagjai közé lépjen, mert a háztulajdont napról-napra fokozottabb mérvben terhelő adók stb. mérséklésére csak akkor lehet kilátás, ha a háztulajdonosok valamennyien öszszefognak azonos érdekeik védelmére. Az egyesületi iroda hivatalos órái: kedden, csütörtökön és szombaton délelőtt 10—12-ig Kapitány ucca 5. sz. alatt Ivánfy Géza titkárnál. Óriási ős -szörnyet eg csontvázára bukkantak Párkány közelében» Az cső mosta ki a szörnyeteg csontvázát. — Először a hatalmas koponya vigyorgott a megrémült emberekre. — Jelentést tettek a ritka leletről az Országos Hivatalnak. — A környéken ásatásokat fognak végezni. Saját tudósítónktól. Komárom, október 14. Aminthogy Monomachus bizánci császár szinaranyból való koronáját Nyitraivánkán egy egyszerű földmives lelte meg szántás közben, éppen olyan szenzációs leletre bukkant Párkány mellett egy másik földműves. Mindakét lelet szenzáció számba megy a maga nemében. Kósa János földmives a Párkány melletti hegyfarki szőlőjében foglalatoskodott, amikor egészen véletlenül szenzációs, igen értékes es érdekes leletre bukkant. A szőlő egyik szakadékszerü részében valami fehérséget látott kivillani a napfényben. Előző nap eső volt és a viz földet mosott le a szakadék oldaláról és igy került elő a fehérség. Kósa János uram kapát vett a kezébe és közelebb ment a fehérséghez. Azonnal kitűnt, hogy csont fehéredik ott. Fel akarta emelni a földről és akkor vette észre, hogy ez nem akkorácska, amekkora a földből kilátszik, mert ez egy hatalmas darab, csak a többi részét még föld boritofta el. . A kapájával aztán kezdte kiszabadítani a csont többi részét és akkor rémült el, mert egy szörnyeteg nagyságú ősállat koponyája vigyorgott rá. Kósa uram csak megszokta hamarosan a tulnagy koponya vigyorgásszerü fogsor állását, de a mitsem sejtő járókelők ugyancsak hányták magukra a keresztet a szokatlan látvány megpillantásakor. A lelet annál értékesebb, mert nemcsak a hatalmas koponya van meg, hanem az őslény többi része is. Egyelőre csak a koponya van kinn a földből. A csontváz többi része még a föld alatt van. Kósa János azonnal besieíeti a szőlőből a párkányi községházára és elmondotta a csodálatos esetet, A községházáról azonnal telefonon felhívták az országos hivatalt és értesítették az őslény leletről. Az országos hivatal nyomban jelezte, hogy az értékes lelet megmentésére és
