Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-12 / 80. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK* 1932. október 12. ^Megérkeztek az új ^j ■ női és lányka télikabátok | az eddiginél sokkal nagyobb választékban. Kötött áruk, bőröndök ésférfi divatcikkek szintén nagy választékban. || 1. UKertész J. Jbho utw.iana. Az éjjel féltizenkettőkor Komáromon áthaladó prágai gyorssal lehetne közvetíteni a gyorspostát. Tiltó rendelkezés, melynek alapja egy felderithetetlen bünügy. Komárom, október 11. Szombati számunkban megírtuk, hogy Komáromban október 6-ától kezdve nem lehet többé ajánlott és expressz leveleket föladni öt óra után. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a postahivatalnak telefon- és távirólermében esti félkilencig voltak a sürgős és ajánlott levelek pótlólag feladhatók. Tekintettel arra, hogy a legtöbb üzleti levél az esti órák idejére készült el, a forgalom ebben az időben erős volt s a komáromi ügyfelek levelezését a három és fél pótóra intenzíven bonyolította le. A pozsonyi postaigazgatóság intézkedése, mely szerint az esti postát félhatkor lezárják, sérelmes a komáromi közönségre, mivel a szokott kilencórás postaindítást beszüntették. A beszüntetés oka az volt, hogy az utóbbi időkben többször ellopták az este indított motorosvonat postazsákját s tartalmát szétszórva pénzküldeményeket kerestek benne a tolvajok. Nemrégen az ógyallai temetőben fedeztek fel néhányszáz levelet, amelyet a komáromi posta, — nagy dicséretére legyen mondva, — lelkiismeretesen összeszedett, leragasztott s amennyiben lehetséges .volt, ismét elküldött. Természetesen sok levél kéthetes késedelemmel érkezett a cím zetthez s számos levél még ma sincs tulajdonosánál. így történt meg 'aztán, hogy a levelek címzettjei abban a hiszemben voltak, hogy Komáromban cenzúrádnak s a teveleket hivatalosan bontogatják. (Ezt a hiedelmet megakadályozhatta volna a posta azzal, ha közhírré tette volna a postarablás ügyét.) Az esti motoroson ugyanis postajárat ínincs, a kalauz gondjaira volt bízva a postazsák. Mivel úgy a vasút, mint a posta veszélyeztetve látta az esti posta biztonságát, a postaindítást megszüntették. Természetesen, ezt annyiban nem hagyhatjuk s máris indult egy mozgalom, — a kereskedelmi testületből, — amely erre orvoslást kér. Két-három postazsák eltulajdonítása s a helytelen felügyelet még nem indokolja meg, hogy egy nagy város postaügye csorbát szenvedjen. Az esti posta indítására van egy kitűnő alkalom: az éjjel féltizenkettőkor áthaladó prágai gyorsvonat postakocsija. Ebben az értelemben kérünk haladéktalanul intézkedést. Van néhány érdekes lés kirívó anomáliája még a Szlovenszkói postaügynek, amiről legközelebb említést teszünk. Életfogytiglani fegyházra ítélte az esküdtbiróság a bátorkeszi feleséggyilkost, mig szeretőjét felmentette. — Hétfőn kezdődött az őszi esküdtszéki ciklus, mely két hétig fog tartani. — — Saját tudósítónktól. — Hétfőn kezdte el a komáromi kerületi bíróság őszi esküdtszéki ciklusát. Rögtön elsőnek igen érdekes bünügy került tárgyalás alá, egy falusi tragédia, amely a falvak sötét életébe világit bele. Madarász István bátorkeszi gazdaember volt a vádlott, kedvesével, Dubán Franciskával együtt s az ő szándékos emberölési bűnügyüket tárgyalta a bíróság dr. Soós Imre tanácsa. Madarász István rossz viszonyban élt a feleségével. Alig múltak el a mézeshetek, máris megunta a feleségét s a rossz viszony különösen akkor fokozódott, amikor Madarász megismerkedett a szomszéd Dubán Franciskával s a leányt szeretőjévé tette. A vádirat szerint évek óta azon gondolkodtak, hogy tehetnék el láb alól a megunt feleséget. Madarász István különféle módozatokat talált ki. Először mérget kevert felesége italáoa, majd bizonyos idő múlva egy hajnalon az udvarukban levő kúthoz csalta, oda taszította be a feleségét. Komárom, október 11. Az asszonyt a szomszédok kihúzták, de Madarász, szeretője biztatására nem tett le gonosz szándékáról. Felesége egyre betegeskedett, a szeretője azzal fenyegette, hogyha el nem veszi, másnak lesz a felesége. Közben Dubán Franciskát Madarász István teherbe ejtette s egy falubeli bábaasszony segítségét vették igénybe, hogy a viszonynak következményeit eltüntethessék. A magzatot Madarász beleszántotta a földbe. Madarász István szeretetet színlelt ugyan a feleségével szemben, de mindig újabb terveket forralt ki a szeretőjével, mig végre az egyik sikerült. Tavaly decemberben, amikor az asszony templomból jött haza, az áhitatos istenitisztelet után szalmát lopni hivta a feleségét, aki a kertek alá követte a férjét. Itt Madarász hirtelen szembefordult vele, egy karóval fejbevágta. Az asszony kétségbeesetten védekezett, de a nekidühödött férj a karóval összetörte az asszony ujjait is és további három csapással megölte a feleségét. Majd hurkot tett a felesége nyakába s egy közeli fához hurcolta, azt a látszatot keltve, mintha az elkeseredett asszony öngyilkosságot követett volna el. Később az asszonyt levágta s a fa alatt hagyta. Mikor ezzel elkészült, felkereste az ismerősöket s úgy tett, mintha izgatottan kereste volna az asszonyt. A rokonság keresésére indult Madarásznának, akit meg is találták órák múlva a fa alatt holtan. A gyanú azonnal a férjre irányult, aki először beismerte a tettét, majd a vizsgálóbíró előtt tagadta s a szeretőjére fogta a gyilkosságot. A hétfői tárgyaláson szintén tagadásban volt a feleségirtó férfi s izgalmas szembesítés közben a két szerető egymás ellen vallott. Felvonultak a tanuk sorra, a férfi családtagjai, a leány apja, a meggyilkolt asszony anyja, a rokonság. A bíróság tisztázni óhajtotta, hogy ki volt a gyilkos s igaz-e, hogy a férfi szeretője felbujtására követte el aljas tettét. Számtalan tanút hallgattak ki ez ügyben. A tárgyalás kedd délig tartott, amikor dr. Kendi Zoltán és dr Mohácsy János mondták el lendületes és szépen felépített védőbeszédjeiket. A vádat dr. Szelldk államügyész képviselte. Az esküdtbiróság Ítélethozatalra vonult vissza és Madarász Istvánt bűnösnek mondotta ki szándékos emberölésben, Dubán Franciskát felmentette a felbujtás vádja alól. A szakbiróság meghozta Ítéletét, amely szerint a férfit életfogytiglani fegyházra, tízévi hivatalvesztésre Ítélte, a nőt azonnal szabadlábra helyezte. A férfi és védője, dr. Kendi, semmiségi panaszt nyújtott be, mig az államügyész a nő szabadlábrahelyezése ellen felebbezett, de a bíróság nem látta fennforogni az okát, hogy a nőt szabadon ne bocsássa s az államügyésznek ezt az indítványát elutasította. Faivak, ahol a tűzoltóság „nem szükséges intézmény II Számos faluban még ma sincs tűzoltóság. — A lakosok közömbösek uj kezdeményezések Iránt s a vagyon tönkremegy. Komárom, október 11. Multheti egyik számunkban szóvá tettük szemtanuk jelentése alapján a csúzi közállapotokat s ezzel kapcsolatban megemlítettük, hogy Csúz községben még ma sincs tűzoltóság. A Kisalföldön kétszeres szükség van a tüzoltótestület alapos megszervezésére: a gyakori gyújtogatások, a nádtetős házak, a felhalmozott szalma, a sok termény biztonságba helyezésének szüksége, mind megkívánják egy biztos és állandó tűzőrség szervezését. Környékünkön dicséretreméltó buzgalommal szervezte meg majdnem minden község a maga tűzoltóságát, akadt azonban számos falu, ahol ezt nem tartották kívánatosnak. Az ógyallai járásban például nagyon jelentékeny községek húzódoznak a tűzoltóság intézményének felállításától, így Komáromszentpéter, Csúz, Ujgyalla, Kolta, Baromiak, Komáromcsehi, Jászfalu még ma is szervezett tűzoltók nélkül szűkölködik. Alkalmunk volt bepillantani egy jegyzőkönyvbe, melyet néhány esztendővel ezelőtt vettek fel Csúz községben s amely megdöbbentő képét mutatja a nemtörődömségnek. A jegyzőkönyvet öt személy jelenlétében vették föl s ez többek között a következőket tartalmazza: »A járási revizióbizottság megállapítja a tényekből, hogy Csúzon, dacára a járási tüzoltószövétség többszöri revíziójának, ismételt felhívásainak, dacára a járási hivatal számos átiratának, melyet hivatalból tett: a csúzi tűzoltóság semmiféle tevékenységet nem fejtett ki, semmi munkát nem végzett s a fentebb felsorolt intések dacára semmit sem tud felmutatni. Egyáltalán: nemtörődömség és hanyagság tapasztalható az egész vonalon. A községi képviselőtestület a dologgal nem foglalkozott, sőt a vezető jegyző úr és a bíró úr előadása szerint ez az intézmény csak fölösleges kiadásokat jelentene a községnek. Nem tartják szükségesnek a megszervezést s nincs ennek semmi pozitív működési köre sem. Az intézmény teljesen lehetetlen e községben. A járási tüzoltóparancsnokság ezzel szemben megállapítja, hogy ha az elöljáróság olyan szemmel nézné a dolgokat, amilyennel kellene, akkor a tüzoltóegyesület régen megalakult volna már. A megválasztott főparancsnok elévültnek és semmisnek tekinti a tűzoltóságot, hogy a legénységnek még névsorát sem ismeri. A járási parancsnokság jelentést tett a járási hivatalnak.« Ez van a jegyzőkönyvben. A parancsnokság a jelentést megtette, intézkedés nem történt, Csúzon és környékén még ma sincs tűzoltóság, ami nem volna fontos abban az esetben, ha a tüzek nem pusztítanának. A tüzek természetesen nincsenek tekintettel arra, hogy nincs, aki azokat oltsa s még vigabban lángolnak, mivelhogy tűzoltóságra »semmi szükség nincs és csak fölösleges kiadásokat okozna a községnek.« Isten őrizze a mi magyar falvainkat tűztől, víztől, ahol ekkora a nemtörődömség. A komáromi járási képviselőtestület ülése. Komárom, okt. 11. A komáromi járási képviselőtestület szombaton délelőtt ülést tartott Novotn^ Richárd járásfőnök elnökletével. Az ülésen az 1933-as költségvetést tárgyalták. Soltész Pál közigazgatási biztos felolvasta jelentését, amelyből a komáromi járás szomorú anyagi és szociális viszonyai tükröződnek. A járás tavaly 212.000 koronát fordított utépitésekre, a villamosítási hálózatok azonban nem terjedtek tovább a pénztelenség miatt. A krízis az egyes községekben olyan jelentékeny mérvű, hogy Guta község is fizet pótadót, holott eddig ama kevés községek közé tartozott, amelynek lakosai pótadót hem fizettek. A járás lakosai csak egyharmadát fizették meg adójuknak, ezért ezután a járás szintén csökkenteni kénytelen kiadásait s a járulékoknak csak egyharmadát fogja tudni kiutalni, ha az adók nem folynak be a kívánt mértékben. Különösen szomorú Komárom város anyagi helyzete, amelynek pótadórészesedését lefoglalta a Zemská Banka 426.000 korona értékben. A járás költségvetését a gazdasági helyzetre való tekintettel csökkenteni kellett A költségvetés kiadási rovatába sikerült számos szociális és kulturális támogatás lehetőségét felvenni, bár csekélyebb összegben, mint az elmúlt költségvetésekben. A költségvetés általában a takarékosság jegyében született. — Iskola és legfinomabb 4/4 hegedűk, húrok, összes alkatrészek, heuedűtok legolcsóbban ELBERT-nél.
