Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-08 / 79. szám
4. oldal. > KOMAROMI LAPOK« 1932. október 8 Nyilvános numfeabözvetítő hivatal Komáromban. A járási hivatal leirata a városhoz. Saját tudósítónktól. Komárom, — október 7. A város képviselőtestülete a népjóléti szociális gondoskodás egyik szervéül felállította a szociális ügyosztályt, amelynek égjük alosztályát képezi a városmajorban működő munkaközvetítő hivatal. Ez a hivatal intézi mindama teendőket, amelyek a munkanélküliek támogatásával összefüggenek, amelyek közé tartozik a munkanélküliek nyilvántartása, az állami élelmiszer-utalványok rendszeres kiosztásának előkészítése, valamint a jegyek szétosztása és a munkanélküliek részére a munkaközvetítés stb. Maga a város több ízben felhívta erre az illetékesek figyelmét, azonban a munkaközvetítés terén nem fejtett ki eddig nagy tevékenységet a város erre szervezett hivatala, ami: nek természetesen a mostani súlyos gazdasági válság következtében rendkívül lelohadt vállalkozási kedv is az oka. A járási hivatal a napokban leírt a városhoz, hogy állítson föl Komárom városa egy nyilvános munkaközvetítő hivatalt, amelynek fenntartásához a népjóléti minisztériumtól és az országos hivataltól évi 10.000 korona segélyt helyez kilátásba, segélyt nyújt a járási hivatal is, míg a várostól azt kívánja, hogy a munkaközvetítő hivatal részére biztosítson megfelelő helyiséget, szükséges munkaerőket, nyomtatványokút és más dologi természetű kiadások viselését. A munkaközvetítés felállítását törvény és miniszteri rendelet szabályozza és a mostani nehéz viszonyok közölt föltétlenül szükséges az ilyen szervnek létesítése. Az a kérdés azonban, hogy a nyilvános munkaközvetítő hivatalnak a város által leendő felállítása meg fog-e felelni annak a célnak, amelynek legelső sorban meg kellene felelnie, hogy t. i. a munkaközvetítő révén első sorban is a komáromi illetőségű, az idevaló munkanélküliek jussanak munkához és keresethez, ne pedig az idegenből ide betelepítettek, vagy pláne idegenből Komáromba hozandó munkások kapjanak munkát. Mert itt Komáromban a munkanélküliség óriási mérete épen azáltal állott elő, hogy dacára a városunk régi benszülöít, itt gyökerező munkásainak, az évek óta idegenből, messze vidékekről beszivárgóit munkások sokszor elvették az idevaló munkások elől a foglalkozást s az ilt született, mindig itt élő, sok esetben itt is adózó helybeli munkások rovására jutottak munkához. A Komáromban uralkodó nagy munkanélküliség egyik oka a városunkba történt szertelen munkásbeözönlés, ami a konjunktúra csökkenésével a mai szomorú helyzet előidézésével boszulja meg magát. Azért tehát a város vezetőségének jól meg keil gondolnia, hogy a nyilvános munkaközvetítő felállításával m szolgáljon idegen s a város itt lakó és idevaló munkásainak érdekeivel ellentétben álló érdekeket s ha már fölállítja a hivatalt, mindenekelőtt a komáromi munkások igényeinek kielégítését mozdítsa elő. Régi haragosát ismerte fel négy gutái legény egy csendőrben, s félholtra szürkültük. Molnár Gyula, Fekete Gábor, Nagy Simon és Balázs Simon gutái legények összebeszéltek s a csallóközi Bogyarétre mentek mulatni, amely elég messze van Guta községtől. Bogyarétre érve, azonnal inni kezdtek a vendéglőben. Már nem voltak szinjózanok, amikor egyikük meglátta, hogy a vendéglőbe belépett Valerszky csendőrőrmester civilruhában s valami italt kért. A négy legény összenézett s mivel egyikük régi haragosát fedezte fel az őrmesterben, a csendőrhöz közelebb léptek. A régi harag oka az volt, hogy a csendőr annakidején valami btinügy miatt feljelentette az egyik gutái le-Komárcmi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Házadómentesség iránt való kérvény bélyegmentes. A pénzügyminisztérium által kiadott rendelet értelmében az ideiglenes házadómentesség iránt benyújtott kérvények bélyegmentesek. De már bélyegkötelesek azok a felebbezések, amelyek ilyen kérelmek elintézésére adott végzések ellen adatnak be. A mellék (pót) díjak nélkül 500 Ké-t meg nem haladó házadó esetében ivenként 1 Ke, 500 Kő-t meghaladó házadó esetén ivenként 3 Ki a bélyegilleték. Az adó mindig az egész adóösszeg, tehát pl. valaki 12 éves házadómentességet kért, de csak 6 évre kapta meg a mentességet, s ha e végzés ellen a fél felebbez, akkor e felebbezésre a további 6 évre eső házadó összeg szerint kell a felebbezést felbélyegezni Ha az adóösszeget nem lehet előre megállapítani, a felebbezésre 3 gényt. A legények nem tekintették azt, hogy a bogyaréti vendéglőben csak vendégek, ürügyet kerestek az összeszólalkozásra s alig pár szó után azonnal nekiestek a gyanútlan csendőrőrmesternek s még mielőtt védekezni tudhatott, vagy segítséget kérhetett volna, alaposan öszszeszurkálták. A szerencsétlen csendőrőrmestert életveszélyes sebekkel szállították be a komáromi kórházba. A garázda legényeket azonnal elfogták, beszállították a komáromi ügyészség fogházába s az eljárást hatósági közeg ellen elkövetett erőszak, valamint súlyos testi sértés miatt megindítják ellenük. Kő bélyegilleték esik. A törvény szerint megillető adókedvezmény igény (tehát a házadómentesség iránt való igény is) kérvénybeli bejelentésének bélyegmentességéből következik, hogy az iiyen kérvények mellékletei is bélyegmentesek A felebbezési esetben azonban az 1 Kő mellékleti bélyegilleték érvényes. Házeladásnál közvetítő díja megegyezés szerinti mértékben fizetendő, de csak akkor, ha a közvetítő tényleges közreműködése a ház eladása vagy vétele, bérbeadása stb. körül beigazolt. Viták elkerülése végett leghelyesebb, ha a megbízást adó háztulajdonos az eladást, vételt stb. közvetítő ügynökkel olyan megállapodást létesit, hogy az általa megállapított fix árösszeg elérése esetében és fix terminusra közvetített eladásért, vételért stb. fizeti csak a közvetítői jutalékot. A háztulajdonosok érdeke — költségmegtakarítás szempontjából is — ha minden ilyen ügyben közvetítők kikapcsolásával egyenesen a Ház- és Telektulajdonosok Egyesületéhez fordul, mert az egyesület a tagok érdekében közvetíti a házeladás-, vétel, bérbeadás ügyeket díj mentesen. Felelősség adótartozásért birtokváltozás esetén. Előfordul, hogy házeladás esetében az adókincstár az uj tulajdonostól követeli a házat terhelő adók kifizetését. Megjegyezvén azt, hogy az adótartozásért való felelősség nem terjed ki a régi tulajdonos (az el adó) jövedelmi és járadékadó tartozásaira, — az adótörvény 265. § 4. bek. értelmében valóban fennáll az uj tulajdonos fokozatos felelőssége. Előbb azonban az adóhivatalnak fel kell szólítani a régi adótartozással hát ralékban maradt eladót s ha sikertelen volt tőle az adók behajtása s az uj tulajdonost az adóhivatal a régi tulajdonost terhelő adótartozások behajthatatlanságának indokairól előzetesen értesítette, követelheti az új tulajdonostól a házat terhelő adók befizetését. Mivel a törvény az ily hátralékos adók befizetési kötelezettségére vonatkozólag egyéb fontos s az eladót, vevőt egyformán anyagilag elég súlyosan érintő és határidőkhöz kötött rendelkezéseket tartalmaz, eladás, vétel, bérbeadás eseteiben forduljon a háztulajdonos egyesületünkhöz felvilágosításért. Egyesületünk tagjainak minden, a ház- és telektulajdont érintő kérdésben: adóügyek, lakásbérleti ügyek, lakóvédelmi törvény védelme alatt álló lakások felmondása stb., házeladás, házvétel, lakáskiadás, lakáskeresés, házbiztosítás, házépítéssel járó házadómentesség stb ügyeik elintézéséhez szakszerű felvilágosítást, tanácsot ad, közberjár és közvetítést végez. Minden ügyében forduljon ezért teljes bizalommal hozzánk egyesületünk minden tagja. Sokszor jelentéktelennek látszó ügyekből származnak károk, kellemetlenségek, vagy járnak olyan következményekkel, melyek súlyos anyagi terheket rónak a háztulajdonosra. Egyesületünk azért létesittetett s tart fenn tanácsadó irodát, hogy tagjainak érdekeit minden vonatkozásban védje és számukra anyagi értéket jelentő szolgálatokat végezzen. Tagsági díjunk egy évre 10 koronától 50 Kő a ház nagysága szerint s ezért minden ügyében, mely ház- vagy telektulajdonát érinti, irodánk díjmentesen áll tanáccsal rendelkezésére minden tagnak titkárunk: Ivánfy Géza utján, a hét minden hétköznapján d. e. 10—12-ig Kapitány u. 5. szám alatt az egyesület irodájában. Toivajíársaságot ítélt el a komáromi bíróság. Délszlovenszkó számos községét huzamos időn keresztül veszélyeztette egy tolvajtársaság. Bátorkeszi községben és környékén garázdálkodtak s veszélyeztették a gazdák vagyonbiztonságát. Élelmiszert, gabonát, baromfit, bort, ruhaneműt loptak mindenfelé, mig végre a csendőrség kézrekeritette őket. Akkor azonban már sok volt a rovásukon s körülményes munkába került megállapítani az egyes tolvajlási esetek tetteseit. A kerületi bíróság most Ítélkezett a kézrekeritett tolvajszövetkezet tagjai fölött s a bíróság dr. Soós tanácsa Macsódi Jánost 4 hónapra, Gáspár Gézát 3 hónapra, Holop Gyulát 1 hónapi, Szvitek Sándort 4 hónapi, Holop Bélát 3 hónapi, Holop Ferencet 6 heti, Hackel Ferencet négyheti, Macsódi Vincét négyheti fogházra Ítélte jogerősen. A vádlottak azzal védekeztek hogy munkanélkül voltak s a családjuk éhezett. Gondolatok a tudományról és művelőiről. Irta: dr. Kenessey Kálmán, Ógyalla. (Folytatás. A tudomány ideálja a világosság és igazság, tehát felfelé emelkedésre késztető erő hajtja felfelé. A tudós így ennek az építő-erőnek tudatra emelt megszemélyesítője, mint személyiség és ezt igyekszik a köznek javára életében s életével érvényesíteni. A tudomány embere embertársai iránti szere te then túltesz a legjobbakon. A térbe és időbe kisugárzó eme szenvedélyével egyaránt átfog közel és távolából, csakúgy munkálkodik a jelen, mint a jövő nemzedékek javán. A tudós szabad, nem köti semmi tekintély, csak az igazság, mert tudományos tanulmányozás csak ott van, ahol az igazság feltétlen értékéről meg vagyunk győződve. A tudomány otthonából száműzve vannak a kényszerűség, az önzés, az ambíció tévedésbe csábítható rugói; belső szükségszerűségből, amely az elhivatás öntüdátosságából ered, az igazságnak szeretetéből, önzetlen, odaadó igyekezetből folyik a tanulmányozás munkája, mely célul nem az emberek elismerését, nem a pályatársak sportszerű legyőzését, hanem az egyénileg tagozott és mégis közös munkában az igazság megközelítését tűzi ki maga elé. Ez az érzés ad erőt a kutatásra a hősies önfeláldozásra. Ez az érzés adott erőt Jancsó Miklós kolozsvári professzornak, hogy maláriával megfertőzze magát, tanulmányozni a betegséget; ez az érzés tette a tudomány, a röntgenológia hősi halottjává Holzwart budapesti sebészt; ez az érzés késztette G. S. Masont, hogy belerepüljön meteorológiai megfigyelő repülőgépével a zivatar kellős közepébe, hogy a vertikális széljárás dynamikáját megfigyelje, Ralphs-nak, hogy egy görgő vihart (bőét) keresztül repüljön, amelyik másfélpercek alatt 9300 m. magasból 180 m.-rc dobta le! — Tudni akarunk mindenáron, még az életünk árán is, hogy másokai megmentsünk, hogy másoknak biztosítsuk a nyugodt életet! A tudomány csak akkor tudomány, ha kutatásában és kutatása anyagának feldolgozásában semmiféle lek in-
