Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-13 / 54. szám

19ü2. julius 13.

»KOMAROMI LAPOK«

3. oldal.

Bat’a, a világhírű cipőkirály lezuhant repülőgépével.

Azonnal meghalt, a gép

három részre szelte a testét.

— julius 12.

Bafa Tamás az ismert csehszlovák nagyiparos, „Európa cipőkirálya“ halálos repülőgépkatasztrófának esett áldozatul. Bafa repülőgépe, amelyen a nagyiparos üzleti útra akart éppen indulni,

kedd reggel 6 órakor a cipőkirály otrokovicei saját repülőtéré fölött lezuhant.

A gép roncsaiból Bafa testét holtan, három részre szakadva húzták ki.

Bafa borzalmas halálának hire egész Csehszlovákiában leírhatatlan izgalmat váltott ki.

Azokat a híreket, hogy a repülőszerencsétlenséget szándékosan idézték elő és hogy Bafa Tamás öngyilkos lett, a leghatározottabban cáfolják.

Bafa Tamás kedden reggel hat órakor készenlétbe helyeztette magánrepülőgépét, kiadta az utasítást a pilótának, hogy álljon starthoz, mert

sürgős üzleti ügyben Németországon keresztül Svácba kell utaznia. Bafa Tamás repülőgépe az otrokovicei repülőtér egyik hangárjában állott. Kevéssel hat óra után a pilóta már készen állt a starthoz. Bafa Tamás egyedül jött ki a repülőtérre. Félhét órakor a gép elindult. Alig egy kilóméternyire a starttól

a hatalmas Junker-gép 700 méter magasságból váratlanul lezuhant.

A leleplezett Dzsingisz kán.

A nagy filmkarrierek között, amelyek a mozi alig egynéhány évtizedes életében tündöklőén emelkedtek fel szemünk előtt, a legnagyobb nem a Pola Negrié, sem a Dolores del Rióé, a Valentinoé sem és nem a Mosjoukiné, hanem egy olyan filmszínészé, akit a budapesti közönség eddig még csak egyetlen-egyszer látott — az Inkijiné. lnkijin volt a főszereplője Pudovkin rendező hires nagy filmjének, a Dzsingisz kán-nak, mindenki csodálta nagyszerű színészi talentumát, páratlan megelevenitő erejét és egyszerre kikiáltották a világ első filmszínészének.

Pedig — és itt jön a szenzáció — azt beszélték róla és a reklám is igy harangozta be, lnkijin azelőtt sohasem volt sem moziszinész, sem színész, hanem egyszerű mongol lovas, pásztorember valahol a Góbi sivatagon, ott szedte őt fel Pudovkin, magával vitte Moszkvába és eljátszatta vele nagy filmjének főszerepét. Annyi bizonyos, hogy játékában feltűnt a nagy ösztönös erő, de azért mégis túlságosan valószínűtlen volt, hogy a frakk oly kitünően simult disztingvált, elegáns alakjához és mozgása annyira finom volt, hogy a legelőkelőbb londoni klubokban sem vallott volna szégyent. El kellett azonban fogadnunk a legendát, amelyet Pádovkin és a többi „hiteles“ szőtt alakja köré.

Ez a legenda most szertefoszlik. Inkijin, aki felvette az oroszosabb hangzású Inkijinoff nevet, jelenleg Franciaországban, Bilancourtban filmezik. Egy német újságírónak elmesélte, hogy őt nem Pudovkin fedezte fel, hanem már régen ismert színésze Oroszországnak és Meyerholdnál kezdte pályáját. Iskolázott ember, kitünően beszél franciául és németül, tökéletes politikai áttekintése van a világ folyásáról szóval nem az a vadember, akinek eddig képzelték és amiért talán elsősor-Ugy a pilóta, mint Bafa Tamás szörnyethalt.

A katasztrófa okát eddig nem lehehetett megállapítani. Csak annyit láttak, hogy a gép hirtelen egyensúlyát vesztette és a következő pillanatban nyílegyenesen a földrezuhant. Mire a segítők a helyszínére érkeztek először a pilótát, azután Bafát már csak holtan húzhatták ki a romok alól.

A holttest teljesen szétroncsolódott. A repülőgép vasvázának éles törmelékei a szó szoros értelmében szétvagdosták a holttestet.

Bafa holttestének darabjait három részben húzták ki a roncsok alul. Brouéek pilóta a helyszínén szintén meghalt.

A szerencsétlenség színhelye az otrokovicai repülőtér, a Bafa Művek zlini gyártelepéhez tartozik. A Zlin - Pozsony—Olmützi vasútvonal mentén fekszik a Fehér Kárpátok tövében Morvaországban. Itt volt Bafa lakása, innen indult a kora reggeli órákban a 10 kilométerre fekvő otrokovicai repülőtérre, ahol a halálos start történt.

A cseh cipőkirály öngyilkosságának hire azzal van kapcsolatban, hogy

a Bafa-gyár két héttel ezelőtt beszüntette üzemét azzal, hogy nyári szabadságot ad munkásainak.

Az öngyilkosság hírét határozottan cáfolják.

ban imádták — a finom és kulturált Euróbán.

Ez a leleplezés azonban mit sem von le lnkijin művészi értékéből, amelyben nemsokára újra alkalmunk lesz gyönyörködni. Uj filmje nemsokára elkészül, cime: A sárga kapitány. A szcenáriumot Robert Liebmann irta, a rendező: Sandberg, A forradalmi nász cimü film kitűnő alkotója. A darab főérdekessége — és talán ez lesz legnagyobb vonzóereje a közönség számára is, — hogy a sárga lnkijin mellett a női szerepet egy Martinique szigetéről származó mulatt nő játsza. A film tehát az egzotikus fajták bizarr felvonulása lesz. Sárga, bronzbarna és fehér szinek keveredése. A mulatt főhősnőről ugyanazt állítják, amit annakidején Inkijinről rebesgettek, hogy megelőzően sohasem állt felvevőgép előtt. Kérdés, őnagysága hasonlóképpen nem cáfolja-e meg a róla terjesztett híreket.

iHffWimgiSii&MiiBii« iiiimsmmammmfímm»

Aratás, hordás, cséplés.

— Komárornszentpéteri levél. —

— július 12.

A gondviselő jó Atya reánk derítette újra az aratás idejét, elhozta a bő nyárnak fényét, örvend a föld népe, gazdag és szegény, hogy a hosszú, Ínséges tél után végre »bélelnek a kenyeres kosárok«, melyek olyan régóta üresen állanak.

Öreg emberek nem emlékeznek olyan esztendőre, hogy az elkövetkezett aratáskor szegénynek és gazdagnak, majdnem mindenkinek, kifogyott a lisztes ládájából a liszt, magtárából minden szemes gabona. Úgy az emberek, mint az állatok részére boltból szerezték be a szükséges kenyérmagvakat is. A múlt évben olyan kevés gabona termett községünk határában, hogy» a legjobb gazdák már májusban boltból vették a tésztának való lisztet.

A jó meleg júliusi napokban egymásután érnek jozs, búza, árpa, zab

s határunkban 3—4 nap múlva mindenféle gabonát lehet aratni. Most a rozsot vágják javába. De alig hogy levágták, párnapig keresztben tartják és majdnem minden gazda hoz haza egy-két szekérrel. Kérdezem, hogy miért hordnak ilyen korán, hiszen csak most kezdtek az aratásba? Azt felelik, hogy kifogylak teljesen a szemből, a kenyérből, nincs sem embernek, sem állatnak, sem baromfinak ennivaló. Sőt még a tavalyi szalma is mind elfogyott, nincs alomnak való és nincs mivel a szénakazlat betetőzni. Egy-két, avagy több helyen már búg a cséplőgép is, odahordják többen a rozsot és kicséplik, egy» kissé ponyván megszárítják a forró napon és viszik a malomba őröltetni. Kérdeztem tőlük, hogy», hogy fizet a rozs keresztje. Majd mindenkié 1 métermázsa 20, 30 kilót ad. Ritka dolog ez még egy ember életében is. Igaz, hogy még nyers egy» kicsit a gabona szeme, de 10o/o-nál több nem fog beszáradni belőle. Búza, árpa, zab mind gazdag termést igér, ha be lehet szépen a csűrbe takarítani, már pedig erre a jó meleg idő reménységet ny»ujt. A kapás növények is eddig nagy»on szép termést Ígérnek; különösen ha megjön a várva-várt áldásthozó eső.

K. /.

HÍREK

— Szabadságon. Machácek Pál, a rendőrbiztosság vezetője megkezdte egy hónapos szabadságát. Távolléte alatt dr. Fodor Adolf közigazgatási főbiztos helyettesíti.

— Kitüntetés. Lapunk egyik számában már megemlékeztünk arról a nagy kitüntetésről, amely Martinkovics Jánost, a füssi bencésbirtok főerdészét érte. A köztársaság elnöke ugyanis Martinkovicsnzk 55 éves hűséges és szorgalmas munkásságának elismeréséül elnöki okiratot adományozott. Amint értesülünk, az okirat átadása ünnepélyes keretek között most vasárnap, julius hó 17-én fog megtörténni Füssön, ahol képviselteti magát a járási hivatal, a pozsonyi központi igazgatóság, a Bencés Rend stb. stb.

— ÁTHELYEZÉS. Dr. Wéber Ernő járásbirósági tisztviselőt felettes hatósága Komáromból Dunaszerdahelyre hely»ezte át.

— Uj magyar középiskola Csallóközben. A csallóközi szülők bizonyára örömmel értesülnek arról, hogy erős mozgalom indult meg aziránt, hogy Dunaszerdahelyen magyar középiskolát állítsanak föl. A dunaszerdahelyi képviselőtestület dr. Szeiff Géza indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy felír a közoktatásügyi kormányhoz, a Dunaszerdahelyen létesítendő magyar középiskola sürgős felállítása érdekében. Addig s, amig ez a hő óhaj megvalósul, kérik, hogy a dunaszerdahelyi szlovák polgári iskolánál párhuzamos magyar osztályokat állítsanak föl. A miniszterhez beadandó memorandum kifejti, hogy a dunaszerdahelyi járás a legnagyobb járása a köztársaságnak és lakosai szinmagyarok, jogosan elvárhatják a magyar középiskola mielőbbi fölállítását. Ha a dunaszerdahelyieknek ez a régi óhaja megvalósul, akkor annak jótékony hatását a komáromi főgimnázium is megérzi, mert Csallóközből igen sok tanulója van a komáromi gimnáziumnak és akkor az itteni gimnázium túlzsúfoltságát enyhíteni fogja a dunaszerdahelyi középiskola.

— SZABADSÁGON. Dr. Juszkó János, a párkányi rendőrbiztosság vezetője megkezdte négy» hetes szabadságát. Távollétében dr. Kovarik Ferenc járási főnök helyettesíti.

— ELHUNYT ORVOS. Dr. Gláser Miksa, köbölkúti orvos hosszabb he legeskedés után elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja.

— Szenzációs árleszállítás fürdő dress, köppeny, flór gyermektrikó és sokkerli, női, férfi fehérnemű és gyermekkocsiban ELBERT-nél.

— Elhunyt főjegyző. Koncsiszky Ferenc, nyugalmazott főjegyző, Marcelháza és Kurtakeszi községek volt főjegyzője, amint részvéttel értesülünk, Párkányon, ahol a nyugalom éveit élte és ahol forgalmi irodája volt, a napokban elhunyt.

— Felhívás az iparos vagy kereskedői pályára lépni szándékozó tanulóifjúsághoz. A 259. sz ipartörvény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb október hó végéig kötötték meg tanoncszerződéseiket. A később szerződők azon tanévben már nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány szánnazhatik, hogy az október hó után szerződött, be nem iskolázható tanoncok egy tanévet elveszítenek, tanoncidejökkel párhuzamosan nem fejezhetik be tanonciskolái tanulmányaikat s igy a felszabadulásuk alkalmával nem juthatnak a tanonciskolái végbizonyítványaikhoz, ami a fenti ipartörvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. A kereskedői vagy iparos pályákra lépni szándékozó tanulók, illetve azok szülői érdekében, a tanonciskolák felügyelőbizottságának megbízásából tisztelettel kérjük a tanitó urakat, hogy az iskolája növendékeivel a fenti rendelkezést megismertetni s figyelmüket arra felhívni szíveskedjenek, hogy az iparos vagy kereskedői pályákra lépni szándékozók julius, augusztus vagy szeptember hóban, de legkésőbb október hó végéig kössék meg tanoncszerződéseiket, hogy a következő tanévre a tanonciskolába felvehetők legyenek. A felügyelőbizottság nevében Csizmazia György elnök, Telkes Mihály igazgató.

A MAGYAR ÁLDOZATKÉSZSÉG UJ ISKOLÁT EMELT. A kisudvarmoki régi iskolát még a múlt század hatvanas éveiben építették, ma már sehogyan se felelt meg a követelményeknek. A kisudvarnokiaknak régi vágya volt, hogy uj iskolaépületet emeljenek, de hogyan? A községnek nem volt erre a célra egyetlen egy fillére sem. Az uj iskola pedig 70 ezer koronába került volna. Ebben a reménytelen helyzetben előállt a magyar áldozatkészség és 50 ezer koronát teremtett elő. A vadászati haszonbérről is lemondtak a gazdák az iskola javára. Az eredmény az, hogy az új iskolaépület bokrétaünnepélyét már meg is tarthatták és szeptemberben már olt nyílik meg a tanév.

— Ami a komáromiakat összeköti a nyitraiakkal. Érdekes, hogy Komárom és Nyitra városa között van valami összekötő kapocs, amely a két városban együttérzéseket teremt. A napokban azt olvastuk egyik nyitrai lapban, hogy a nyitraiak együtt örülnek a komáromiakkal, mert a r komáromi törvényszéknek elvitele Érsekújvárra egyelőre nagyon is a jövő zenéje. Eleinte nem értettük meg, hogy a nyitraiak miért örülnek velünk a törvényszék kérdésében, de aztán hamarosan megkaptuk rá a választ. Ugyanis, ha az érsekujváriaknak sikerül a törvényszéket megszerezniük olyanformán, hogy a komáromit odaviszik, akkor a nyitrai törvényszék hatásköri területéből igen nagy területet fognak az érsekujvári bíróság területéhez csatolni, ami a nyitrai idegen és pénzforgalom nagybani csökkenését jelentené. Innét van tehát az, hogy a nyitraiak együtt örülnek velünk komáromiakkal arra a hírre, hogy egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy elvigyék innét a törvényszéket, illetve a kerületi bíróságot, mert belátható időn belül nem lesz rá pénz.

— ELHUNYT JEGYZŐ. Richter János nyugalmazott községi jegyző, dunaszerdahelyi lakos 79 éves korában meghall. Temetése nagy részvét mellett ment végbe.

— ELÜTÖTTE A MOTOROS VONAT. A Pozsonyból Komáromba haladó motoros vonat a nagyi égi átjárónál elütötte Schwébel Mór dunaszerdahelyi pék kocsiját. Igazán szerencse a szerencsétlenségben, hogy semmi nagyobb baj nem történt, mint hogy pár perec és sóskifli gurult szét, de azért a motoros vonat mégis egy órai késéssel ment tovább.