Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-28 / 76. szám

Ótvenharmadik évfolyam. 70. szám, Szerda, 1932. szeptember 38. Előfizetés) ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 Ké, télévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ke. Egyesszán) ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAP¥ GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A takarékossági elv* Komárom, szeptember 27. Végre íeírepült egy olyan hír, amit lizenhárom esztendeje várt a közvélemény .A kettős állásokat meg akarják szüntetni, hogy az állam­­pénztár csak egy cimen fizessen mindenkit. Ezenkívül akció indul a közigazgatás átszervezésére. Ez azt fogja jelenteni, hogy a jövőben egy állampolgársági ügy befejezé­sét már öt éven belül is lehet re­mélni. Azonban nem lehet csodálkozá­sunkat elfojtani, amidőn azt ol­vassuk, hogy a postaminiszter, te­hát az állam első postása a szlo­­venszkói pótlékot továbbra is fo­lyósítani kívánja. Reméljük, hogy ezt a bátor minisztert, ha a saját pártja nem is, de a parlament le fogja inteni és arra fogja utasítani, hogy a csehországi tisztviselők ki­vezénylése Szlovenszkóra nem ége­tően szükséges, mert a levelek ő nélkülük is pontosan eljutnak a címzettekhez és pedig elég gyor­san. Be ezt a póllékosdil azért sem érijük, mivel Szlovenszkón min­den sokkal olcsóbb, mint a törté­nelmi országokban. Sokat meg le­hel takarítani ezeken a pótléko­kon és meg is kell takarítani, el­végre, ha valaki Szlovenszkón hi­­vataloskodik, sem az élete nem fo­rog veszélyben, hacsak repülőgé­pen nem jár a hivatalába, sem pe­dig éhesen nem marad. A takarékossági elv azonban ne csak mindig a hivatalokon kez­dődjék, bár tényleg ezen a téren ment a legnagyobb pazarlás. A do­logi kiadásokra is rá kellene tér­ni és felülvizsgálni például a prá­gai külügyminisztérium épületét és megállapítani, hogy mennyivel Jép­­te túl azt a lukszust, amelyet az állami építkezéseknél legtöbbször tapasztalhatunk. A külügyminisz­térium épületén meg fogja talál­ni a takarékossági bizottság ennek az elvnek a teljes travesztiáját. Nagyon helyeseljük a takarékos­­sági elvnek az alkalmazását a ka­tonai kiadásoknál és felelte örven­detes, hogy a szociáldemokrata párt is ennek a tudatára ébredt, egyelőr e szerény 250 milliót akar a katonai költségvetésen megtaka­rítani, amit az agráriusok termé­szetesen nagyon elleneznek, mivel­hogy a vámháborút és egyéb hábo­rúkat ez a párt hordozza a pod­­gyászában. A 250 millió azonban a hadügyi költségvetésnek a tíz százalékát sem teszi ki, ha az ala­pokat és más helyen elbújtatott katonai kiadásokat vesszük figye­lembe az állami költségvetésben. Végül a takarékossági bizottság­nak adunk egy jó tanácsot. Van az államnak közel ötven alapja megszámlálhatlan milliárdokból, a mely a parlament ellenőrzése elől elvontan, egyedül a kormány sá­fárkodására tartozik. Ne sajnálják a fáradságot, hogy ezeket is nézzék körül, mert az leheletlen, hogy itt Komárom, — szeptember 27. Október második hetében hívják össze a parlamentet A nemzetgyűlésnek a nyári szünet előtt történt hirtelen berekesztésekor az volt a terv, hogy a parlamentet szeptember második felében fogják újra összehívni, mert azt remélte a kormány, hogy addigra a pártok között megtörténik a kritikus kérdésekben a megegyezés. Azonban még mindig nem történt meg a várt kompromisz­­szum a pártok között s azért a nem­zetgyűlést szeptemberben összehívni lehetetlenné vált. A tanácskozások még egyre tartanak; a miniszterelnök hétfőn a koalíciós pártok vezetőivel tárgyalj kedden a házelnökség ülésezett, szer­dán pedig minisztertanács lesz. Koa­líciós körökben általános a felfogás, hogy a parlamentet legkésőbb október második hetében fogják egybehívni. De természetes, hogy ez a terv csak akkor fog megvalósulni, ha a generális és sürgős kérdésekben a koalíciós pártok megegyezésre jutnak. Helye­sebben szólva, hogy ha az agrárpárt és a szociáldemokrata pártok megállapo­dásra jutnak egymással. Szlovensskó országos költség­­vetése deficittel zárul. A szlovenszkói országos hivatal már összeállította az 1933. évre szóló or­szágos költségvetést és az előkészítő bizottság a napokban foglalkozott an­nak anyagával. Az előkészítő bizottság azon a véleményen van, hogy a jövő évi költségvetést lényegesen le kell szállítani, mert az ország bevételei erő­sen csökkenek. A bizottságnak az a fáradozása, hogy a kiadásokat redu­kálja, amelyek 63 millióval magasab­bak, mint 1932-ban, nem vezetett ered­ményre. A fedezet változatlan maradt, a hiány mégis 176 millióról 219 mil­lióra emelkedett. A tartománygyülés nem akarja az eddigi 160 százalékos pótadót emelni s mivel a következő évben az adóbevétel még kevesebb­nek ígérkezik, ma a fedezetlen deficit 85 millió korona. Ennek fedezetére olyan javaslatot készítettek, amely sze­rint az eddigi házadóhoz 110 százalék pótlék és a többi állami adóhoz még 150 százalékos pótlék vettessék ki. Félő azonban, hogy a kormány a 85 milliós deficittel záródó költségvetést nem fogadja el és azért az országos hivatal kénytelen lesz a kiadásokat jelentékenyen csökkenteni. is ne találkozzék olyasmi, amit meg lehel takarítani. Ezekre a titkos alapokra is ráfér egy kis szellőz­tetés, ami semminek sem árt meg. A közélelmezési minisztérium, a melynek célját nem tudjuk, az uni­­fikációs, amely nem untfikái, min­den további nélkül eltörlendő, mert csak arra valók, hogy a miniszte­rek számát szaporítsa. A magyar-csehszlovák árucsere egyezményre vonatkozó javaslat. Mint ismeretes, Csehszlovákia és Magyarország között még a nyár vé­gén egyezmény jött létre árucserefor­galomra. A két állam képviselői részé­ről továbbra is megnyilvánult az a törekvés, hogy újabb egyezményt kös­senek árucserére s mint értesülünk, a napokban Budapestről visszatért Prá­gába a prágai magyar követség gaz­dasági előadója, aki a csehszlovák kor­mány elé terjesztette a magyar kor­­mánv javaslatát, az aj árucsereegyez­mény megkötésére nézve. Az uj egyez­mény mindkét részről 60—70 millió csehszlovák korona értéket képviselne. Magyarország ez egyezmény értelmé­ben lisztet, borsót, babot, szalonnát, hájat, tengerit, bort, paprikát és halat importálna Csehszlovákiába. A cseh­szlovák kormány az uj csereajánlatról még csak ezután fog dönteni. Meg kell valósítani a takarékossági elvet az egész vonalon. Az állami alkalmazottak fizetésének tervbevett redukálása nagy izgalmat keltett a belpolitikában és a pártok között. Az elmúlt héten lefolytatott tár­gyalások és megbeszélések középpont­jában ez a kérdés állott. A miniszter­­tanács és a gazdasági miniszterek kol­légiuma arra a belátásra jutott, hogy a takarékossági tervet egészében meg Komárom város állandó panasza az, hogy idegenforgalma csekély és fejlődésével ez nem áll arányban. Ez a panasz teljesen jogosult és meg kell ezt érteni, a dolgot okos és célszerű hatósági intézkedésekkel előmozdítani. Ezek közé tartozik, hogy a városnak jó vasúti összeköttetései legyenek. A vasúti menetrend és a vasúti kapcso­latok terén kétségtelenül vannak még jogos kívánságai az itt élő lakosság­nak, főleg a kereskedőknek és a mun­kásságnak. Azonban a menetrend változások alkalmával nem látjuk azt a gondos­ságot, amelynek feltétlenül jelentkez­nie kellene az idegenforgalom meg­javítása érdekében például a közúti hid forgalmában. Május 22. óta a prágai gyorsvonat jó félórával koráb­kell valósítani, mert az állami alkal mázolták fizetésleszállitása egyedül nem vezetne célhoz. Egyes jelentések szerint a kormány nemcsak a fizetéseket akarja leszállítani, hanem megakarja szüntetni az áiláshalmozást is, kimondván azt, hogy az államkincstártól egy személy csak egy fizetést húzhat. Ez a meg­szorítás elsősorban is a miniszterekre vonatkozna. Tervbe vette a kormány a fölösleges hivatalok likvidálását és általában az adminisztráció egyszerűsí­tését. Újból napirendre hozták a fölös­leges hivatalok likvidálását és általá­ban az adminisztráció egyszerűsítését. Újból napirendre került a fölösleges napidijak kérdése, amelynél a Národni Politika megállapítja, hogy a hivatal­nokok diétái ugyan nem magasak, de túlsók fölösleges bizottságjárás van és a miniszteri referensek sokszor teljesen lényegtelen ügyben utaznak le Szlo­venszkóra. A parlament még október hó folyamán letárgyalja az ellenőrzési és takarékossági bizottságok hatáskö­réről szóló törvényjavaslatot s állítólag azt is tervezi a kormány, hogy lénye­ges megtakarításokat eszközöl a kül­ügyi képviseleteknél. A koalíciós pártok tiz százalékos fizetéscsökkentést fogáéinak csalt el. A koalíciós pártok egyöntetűen állást foglalnak az ellen a terv ellen, hogy hivatalnokkormány vegye át az ügyek vezetését. A tisztviselők fizetésének le­szállításánál el szeretnék érni a koalí­ciós pártok, hogy a fizetéscsökkentés csak egy évre szóljon és ne legyen több 10 százaléknál Remélik, hogy sikerül az évi tizenkétezer koronánál alacsonyabb jövedelmi állami alkalma­zottak fizetésének leszállítását elkerülni. TrapI pénzügyminiszter, a fizetésleszál­­litással egyidejűén hozzá akar fogni az élelmiszerárak rendezéséhez. A kor­mány a közvetitő-kereskedelmet is be­akarja vonni az árucsökkentési pro­cesszusba és az árindekszet szigorú revízió alá fogja venni. ban érkezik és fut be a magyar komá­­romi pályaudvarra. Az utasoknak, akik ezzel a korai vonattal indulnak Budapestre, már kora hajnalban fel kell kelniök és reggel hat óra előtt felsorakozni a dunai közúti hídfőn, hogy a vonatot elérjék, amely 6 óra 24 perckor indul már Jjudapestre. Sokszor, ha az utasforgalom nagyobb, igen is sietni kell, hogy a vonatról le ne maradjanak. Ez a körülmény megokolná teszi azt, hogy a polgárság kényelmére a közúti hídfőn már félórával koráb­ban elkezdjék a szolgálatot, ami ne­hézséget alig okozhat a mostani sze­mélyzeti viszonyok között. Viszont a prágai gyorsvonat, amely este fél tizenegy órakor érkezik Ko­máromba ,néha késéssel fut be és ebben az esetben a komáromi utas POLITIKAI SZEMLE Mit kíván a forgalom érdeke: tartsák nyitva a közúti hid forgalmát reg­gel fél hattól este féltizenkettőig. Komárom, szeptember 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom