Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-21 / 74. szám

19i>2. szeptember 21.

»KOMAROMI LAPOKc

3. oldal.

Ffixfk

mérték után is,

haskötők

orvosi rendeletre,

melltartók,

női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára

Pollák Juliska

Utódánál

Komárno, Nádor-u. 17.

Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása.

Szubre tipr imadonna Lendvay Erzsi lesz, akit igen értékes tehetségnek tartanak, tavaly a kecskeméti színháznál ért et nagy sikereket. Csorba Klári, a másodprimadonna, eddig filmszinésznő volt és a János vitéz filmben ő játszotta Juliskát. Egészen fiatal, lenszőke bajú, feltűnően szép leány kellemes hanggal. Fiatal színésznő a másik szubrett, Baranyai Sári is, akit a Vígszínház igazgatója már a szincszakadémiából leszerződtetett és a jövő nagy szubrett-tehetségének tartják. M ásodszubrettek: Molnár Mária, Sárossy Mária és Szőke Anny. Tekintettel a >m ásodszubrettek« nagy számára, valószínű, hogy ezek a görlök sorában is táncolni fognak. Jó hír előzi meg az eddig Kecskeméten szereplő Korándy Sárit, a naivát is.

A férfi tagok közül különösen Horváth Istvántól vár sokat a direktor. Előzőleg Békéscsabán játszott. A második bonviván a Szegeden működött Sass Imre lesz. Bihary Nándor utódjául Hortobágyi Arlhúrt szemelte ki Földes, akit Rózsahegyi Kálmán ajánlatára szerződtetett le. A táncos, komikus Halmágyi Harry és Szepessy István lesz. akik valóságos akrobata táncosok. Benedek Tibort, mint legjobb tanítványát Törzs Jenő ajánlotta Földesnek. Rozs József visszaszerzodött a társulathoz. Nevezetes tagja lesz a társulatnak Ütő Endre, aki szcenikus lesz a társulatnál és így' valószínűleg a díszlettervező mellett uj díszleteket is fog látni a közönség, mert különben mit tervez a szcenikus? Ütő különben jó jellemszinész is.

Most a társulat Párkányban játszik Beregi Oszkár, Rózsahegyi Kálmán, Kosáry Emmy és Király Ernő vendégföl léptével Párkányból Érsekújvárra mennek, ahol szept. 27-én kezdik a szezont Zilahy Tűzmadarával Beregi fölléptével.

Érsekújvár után a direktor Komáromba szerelne jönni, de hogy a komáromi szezon mikor kezdődik azt az érsekujvári közönség szinpártolása szabja meg, mert ha tovább kitart a közönség a színészet mellett, akkor Újváron tovább maradnak és hozzánk később jönnek. Mindez majd elválik.

„A nagyságos ur szeret alkudni“ tehát megzsarolta az urat.

Érdekes zsarolási bűnpert tárgyalt a kerületi bíróság. Matuska László teszéri munkás egy szép napon levelet írt Pischl Sámuel munkaadójának.

Ez a levél csupa fenyegetést és zsarolást tartalmazott.

Azt írta Matuska a levélben, hogy feljelenti Pischlt azért, mert mikor még alkalmazottja volt, arra biztatta őt — már mint Matuskát —, hogy mindenkit üssön agyon, mint a kutyát.

Azonkívül jelenlegi, Sáfár János nevű alkalmazottját is arra bírta, hogy az szintén mindenkit verjen agyon

s így halált okozó súlyos testi sértésre bujtatta föl.

Matuska, a levél szerint, minderre kész megesküdni s csak akkor fogja visszavonni a feljelentést,

ha Pischl neki 2500 koronát fizet. Pischl a fizetés helyett a csendőrséghez fordult s feljelentette zsarolásért volt munkását. A bíróság most tárgyalta az ügyet. Matuska beismerte, hogy a levelet ő szerkesztette, de csak azért, mert a munkaadója 700 koronával adós maradt s ezt szerette volna valahogy megkapni.

2500 koronát pedig azért kért, mert a »nagyságos úr úgyis szeret alkudni«.

A családja nagy nyomorban van, szüksége volt a pénzre. A bíróság bűnösnek mondotta ki s az enyhítő szakasz alkalmazásával feltételesen 300 koronára ítélte.

Két tiu agyonverte az apját.

Véres családi dráma Vajkán. — Az apa addig verte gyermekeit, mig azok eifene fordultak.

Vajka, szeptember 20.

Véres családi dráma játszódott le a csallóközi Vaj kán. Bogyai Gáspár vajkai gazda hírhedt volt iszákosságáról és arról, hogy ütötte-verte családját.

Minden pénzt elivott és a családnak sokszor betevő falatja sem volt.

Bogyai a napokban eladott egy tehenet a somorjai vásáron 1500 koronáért. Két fia, — Viktor és Oszkár. — jó elő re figyelmeztette azonban, hogy ne vigye a kocsmába a tehén árát, mert akkor nincs miből élnie a családnak s inkább megölik.

Bogyai mérgesen ment el hazulról, a pénzt ugyan nem vitte magával, de a család már fel volt paprikázva. Bogyai a kocsmába ment, ahol sört ivott, aminek felével adós maradt. Este nyolc óra tájban indult hazafelé.

Amikor belépett a kapun, fiai már lesben állottak, bottal halántékon vágták, amire az apa összeesett. Erre bevonszolták az udvarra s addig verték, míg Bogyai ott a helyszínen kiszenvedett. Halálos sérüléseit a lejbeverés és májzuzódás alkalmával kapta. A fiúk ott hagyták a hullát az udvaron. A szomszédok ráakadták a holttestre és értesítették a csendőrséget. Négy bácsfai csendőr azonnal meg is jelent, akik a két fiút letartóztatták. Ezek nem is tagadták tettüket.

Még azt is megtették, hogy a véres tett után jóízűen megvacsoráztak.

Másnap reggel a vizsgálóbizottság is kiszállt a helyszínre. Itt derült ki a gyilkosság oka.

Bogyai Gáspár állandóan ütötteverte fiait, akiket koldulni küldött s az igy szerzett pénzt elszedte tőlük.

Annyira brutálisan bánt velük, hogy amikor nem hoztak pénzt, kikötötte őket, mint azt hajdan a katonaságnál volt szokásban. Előfordult az is, hogy amikor kecskéi árát elitta, gyermekeit fogta a kocsiba.

Bogijainak 160.000 koronás vagyona volt, amit már régen elkártyázott.

A legutóbbi időben a család rettenetes nyomorban élt és állandóan rettegett a könnyelmű apától. Ez mindig ivott, tört-zúzldtt s a család azt a megoldást találta legmegfelelőbbnek, ha az apát elteszi láb alól. A falu közvéleménye mindenesetre a fiúk mellett van. A két apagyilkost beszállították a pozsonyi ügyészségre.

Tűz a Rákóczyutcában.

Szombatról vasárnapra hajló éjjel éjfélután néhány perccel hirtelen vörösszínű füst felhőzte be az eget a Rákóczi ucca felől. Az uccán ilyenkor már kevesen járnak, de akik észrevették ijedten néztek a magasba. Tűz van! Tűz van! — mondták egymásnak az emberek és rémülten szaladtak a tűz irányába. A tűz a Rákóczi uccában keletkezett. Két ház tetőzete égett rettentő lángokkal, az égő.épületek fölött magasra tornyosult a sűrű füstgom olya g.

Az őrszemes rendőr vette észre a tüzet. Első dolga volt a ház lakóit felkelteni, majd pedig telefonon értesíteni a tűzoltóságot a tűzről. Közben a tűz hihetetlen gyorsasággal terjedt, az égő tetőzeten már pattogott a zsindely és pirosló lángok törtek a magasba. A házak lakói között rettentő pánik keletkezett, az udvarokból mindenki menekült, meri a nagy hőség az olt tartózkodást lehetetlenné tette.

A tűz jelentés után alig öt percre a tűzoltók hatalmas Niagara motorfecskendőjükkel Schleisz Géza tűzoltóparancsnok vezetésével már a lielyszinre érkeztek s alig telt el egy-két perc, már úgy zúdítják a vizet a tűzoltók az égő tetőzetekre, mint a záporeső. Amikor a tűzoltók a tűzhöz érkeztek, a Kopócs András Rákóczi u.

2. számú és özv. Horváth Ferencné Rákóczi u. 4. számú lakóháza égett. Mind a két ház tetőzete pala és fazsindelyfedésű volt, ami a lángtengerben úgy égett, mint a máglya. A tűz Kopócs András házában keletkezett. Szemtanuk állítása szerint az udvar felől a padlás feljáratban. A padlásfeljáratból a tűz átterjedt a padlásra, majd pedig a közeli raktárhelyiségbe, ahol a tűz nagy tápanyagot talált, mert rengeteg faforgács volt ott felhalmozva a zománcedények csomagolásához. A raktár melletti szűk folyosóból nyílik az egyik lakó lakása. Itt olyan erősen égett a menyezet, hogy a lakók már csak az ablakon keresztül menekülhettek a szabadba.

A tűzoltók a tüzet három oldalról támadták meg. Támadási helyüket azonban állandóan változtatni voltak kénytelenek, mert a folyton terjedő lángtenger és hőségben csak nehezen tudtak előrenyomulni. A tűzoltók már egy órája dolgoztak, egy sugárcsővel az égő raktárhelyiség füzét igyekeztek eloltani, mert itt volt a tűz fészke és ha itt nem sikerül a tüzet megfékezni, úgy menthetetlenül terjed a tűz a lakásokba és üzlethelyiségekbe. A tűzoltók az égő házakból mindenkit kiutasítottak, mert félő volt, hogy a beszakadó menyezetek rázuhannak az ott tartózkodókra. Rendkívül óvatosan kellett a tűzoltóknak dolgozni, hogy a tűztől több helyen leszakadt villanyvezetéktől meg ne sérüljenek. Úgy látszott már .hogy a tűz még tovább fog terjedni, azonban a tűzoltóknak mégis sikerült a veszedelmes tűzzel megbirkózni.

Özv. Horváth Ferencné házának tetőzete menthetetlen volt, itt a tűzoltók csak a tűz tovaterjedésének megakadályozásán dolgozlak. Ahol a tűz nem pusztított, ott a víz okozott károkait. Az üzlethelyiségek és lakások menyezete teljesen átázott és a tűz eloltása után vödrökkel hordták ki a vizet ezekből a helyiségekből. Az egyik lakó, névszerint Bencsics Sándor a tűztől annyira megijedt, hogy szívgörcsöt kapott, a mentők szállították a kórházba. Varjas János a lábán sérült meg.

Hajnali fél három órára sikerült csak a tüzet lokalizálni. Derék tűzoltóink kiváló parancsnokukkal az élén ezúttal is derekas, önfeláldozó munkát végeztek. A tűznél megjelent a rendőrségi és katonai készültség is. A biztosító őrség reggel hat órakor vonult vissza a tűzoltólaktanyába.

Fényképészeti készülékek, fűinek és papírok Hacker és Ncufeldnél.

III R E K

Dunai halászok.

Valamelyik délután feleveztünk hozzájuk.

Ne kiáltsuk el, de szép ez a mostani szeptember: nedves színek ragyognak a Duna felett, a fák levelei most kezdenek vörösbarna divatot viselni, az utak mentén felütik fejüket a lila kikiricsek s a dunai hajók javában füstölögnek még. Vagyunk néhányan, akik a fürdést nem lankadó buzgárnál űzzük még most is és a csónakházból is ki-kisuhan egy skiff, avagy négyevezős s vígan csapkodja a hullámokat. Már ami í ven hullámai ennek a csökkentett Dunának vannak. A Duna vizében is beállott a válság, ugylátszik.

Ezt szegény halászok is megérzik. Ott kötöttünk ki mellettük, a vasúti híd fölött, éppen akkor, amikor a kerítőhálót húzták össze hárman s mindnyájan csendes izgalomban vártuk, lesz-é hal a tarisznyában, vagy pedig újra kell kivetni.

Húzták-húzták a hálót. Mélán csapkodták a bennszorult halak a vizet s ha egy-egy márna vagy ponty megcsillant, kényelmes mozdulattal nyalt utána a halász.

Válság van a Dunában is. Ahogy apad a viz, úgy apad a derék halászok keresete is. Egykedvűen, minden emóció nélkül vették tudomásul a halászok, hogy ismét csak egy félfogás sikerült, alig volt kilónyi hal a hálóban. Hogy is lenne: a víz apadóban, s éjjel meg nem szabad halászni. A tilalmi időre itt nem tekintenek s éppen ezért a magyar oldalon se veszik oly szigorúan a tilalmi időt s a két ország egymás orra elől halássza el a halállományt.

Olt állanak a halászkunyhók a parton, szárított hálóikkal, kikötött íacsónakaikkal, apró halbárkáikkal s várják a halászok sorsának jobbrafordulását.

Csendes, Rugalmas emberek ezek a halászok. Kivetették, behúzták a hálót, nem zúgolódtak, csak az iszapot taposták hallgatagon hatalmas csizmáikkal.

Néha halászlevet főznek a jelentkező vendégeknek.

Olykor egy hullát dob partra a víz.

Nap-nap mellett megy el így, víz és víz, néha teli háló, sokszor semmi: küzdelmes az élet, meg kell dolgozni a betevő falatért.

Kedves, barátságos emberek. A panaszuk is csendes, nyugodt beszédű panaszkodás volt. Mit panaszolnak a halászok? Hogy hal kevés van és az adó pedig sok.

Halk, csendes beszédében illedelmes panasz. Olyan a beszédjük, életük itt a parton, szemben a monostori napsütéssel, mint maga a szélomló Duna vize a puha fövenyen.

(—thyvi.)

— Eljegyzés. Aradi István dr. budapesti ügyvéd, Aradi Béla dr. ügyvéd, a pestvidéki ügyvédi kamara elnökének fia, eljegyezte Spitzer Ili úrhölgyet, Spitzer Béla, a Komáromi Lapok kiadójának leányát.

— Lelkészi jubileum. 40 éves áldásos működés határpontját ünnepeltek f. évi szept. 18-án az apácaszakállasi ref. gyülekezet, a szeretet bensőséges megnyilatkozásával. Lelkészét, Nemes Kálmánt köszöntötte meleg közvetlenséggel, aki magasztos, de terhes és felelősségteljes munkájának mindenkor lankadatlan tevékenységű apostola volt. Az egyházközség szeretetnyilvánitásának tolmácsolója Pethes Béla ig. tanító volt, mig az iskola nevében két kis tanuló: Öllős Jolika és Nagy