Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-17 / 73. szám
j>KOMÁROMI LAPOK« 1932. szeptember 17. Időjárás és hadtörténet. „Ha 1815 junius 17-rő! 18-ra virradó éjszakán nem esett volna az eső, Európa sorsa másképpen alakult volna“. Ezt a kijelentést Victor Hugó tette a Nyomorultak cimü regényében, a Waterlooi csatára célozva. Kevés történelmi adat vált olyan híressé az európai népeknél, mint 1815 junius 18-ika, noha azóta már kerek 117 esztendő múlt el. Ennek a napnak minden órája jelentős. Hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, azt ma is ellenőrizhetjük. A Waterlooi csata csak fél 12-kor kezdődhetett. Miért? Mert a talaj nedves volt s a hadviselő feleknek meg kellett várniok, hogy megszáradjon, különben a tüzé'ség nem láthatott munkához. Ha a talaj száraz lett volna, a tüzérség már előbb beléphetett volna a harcba. Akkor már reggel 7 órakor megkezdődhetett volna a csata és délután 2 órakor befejeződhetett volna. 3 órával azelőtt, hogy Biücher porosz erősítése megérkezhetett volna, mely véglegesen eldöntötte a csatát Napoleon rovására. Napoleon, aki az austerlitzi ütközet alatt hallgatag volt, a Waterlooi csata alkalmával vidámnak, bizakodónak mutatkozott. Nem sejtette vereségét és bukását? Annyi bizonyos, hogy „az európai béke megbolygatóját“ az eső mosta el... — Áthelyezés. Farkas Gyula somorjai polgáriskolai tanárt felettes hatósága a pozsonyi magyar nyelvű polgári iskolához helyezte át. — Halálos elgázolás. Dunaszerdahelyen egy teherautó haladt végig, amikor az egyik házból hirtelen kikanyarodott egy asszony, akit az autó hátsó kereke halálra gázolt. A megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a halálos áldozat Farkas Mihályné'és hogy a soffőrt nem terheli semmi felelősség. — Részleges holdfogyatkozás. Szeptember 14-én, szerdán este Komáromban is látható részleges holdfogyatkozás volt. A hold este Sóra 18 p-kor lépett be a föld árnyékába és 10 óra 2 perce majdnem az egész holdkorong elsötétedett, csak egy kis szelet világított a felső részén. Ekkor a holdfogyatkozás véget ért, illetve a hóid lassan újra kivilágosodott és 11 óra 43 perckor már újra teljes fényében ragyogott a kék égen. A holdfogyatkozás Komáromban teljes lefolyása alatt látható volt és a szeptemberi csillagos estén sok szemlélője akadt az égi tüneménynek. — Az öregasszony pletykája miatt vizsgálati fogház. Egy régebben történt kettős gyilkosság szomorú emléke ujült föl a napokban. Még 1919 tavaszán történt, hogy Ácson titokzatos módon meggyilkoltak két nemzetőr katonát, akik az ácsi nagykorcsmában mulattak éjszaka és az ablakon át hirtelen egymás után két lövés hatóit a szobába és a két nemzetőr katona holtan bukott az iszamos padlóra Az akkor megejtett nyomozás semmit se tudott kideríteni és a dolgot már kezdték is elfelejteni. Most azonban újra föléledt a megrázó gyilkosság szomorú emléke. Egyik ácsi öregasszony suttogni kezdte, hogy a két nemzetőr katonát Cseh Gábor ácsi lakos gyilkolta meg. Az öregasszony terhelő vallomása alapján Cseh Gábort le is tartóztatta a csendőrség. A minden kis mozzanatra kiterjedő vizsgálat azonban nem tudott semmi bizonyítékot produkálni, igy az ügyészség szabadlábra helyezte a vádlottat. AZ IPAROS ÉS KERESKEDŐ TANONCISKOLÁI FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ÜLÉSE szeptember 15-én Szabó Lajos elnöklete alatt foglalkozott az 1932—33. tanrenddel, tpnely az előző évivel szemben nagy változást mutat. A tanonciskolákban a tanítás — az elemi iskolában bevezetett egyhuzamos tanítás révén — már délután 2 órától kezdve történik. A felügyelőbizottság teljes egészében elfogadta az ipartársulat és kereskedelmi grémium egyes szakosztályainak a tanítási napok és tanóra beosztására vonatkozó előterjesztéseit s így az eddigi rendszer helyett — amikor a tanoncok egy héten négy napon jártak iskolába, az új tanévtől kezdve hetenkint csak két napra vannak beosztva. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a tanulók még teljes szellemi frisseséggel hallgassák az előadásokat s így a tanítás is eredményesebbé válik. Az eddigi rövid idejű tapasztalat máris bebizonyította, hogy a tanulók felfogó képessége sokkal élénkebb, erősebb az új tanóra beosztás mellett. Az iskola — bár a régivel szemben teljesen új alapokra fektetett új tantervet egészen még nem tudja bevezetni —, már az idei tanévben oda törekszik, hogy az új tanterv tanítási anyagához fokozatos átmenettel alkalmazkodjék. A borbély tanoncok megnövekedett számára tekintettel, s hogy ez a szakma is, mint a többi, gyakorlati szakoktatást kapjon, valamint a női szabó szakmabeli tanoncok, hogy ugyancsak praktikus tanításban részesedjenek, a felügyelőbizottság szakiparos előadókat kíván alkalmazni s ezért a borbély és nőiszabó ipari szakoktatás előadói állásaira pályázatot hirdet. — Halálozás. Dobos János, érdemes komáromi bérkocsis iparos, életének 68-ik, boldog házasságénak 43-ik évében, szeptember 14-én rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultat kiterjedt család gyászolja. F. hó 16-án helyezték a r. kath. temetőben örök nyugalomra. — Az alma gyógyító ereje. Némely hosszantartó krónikus betegségnél bebizonyosodott, hogy a gyümölcsnek igen jó hatása, gyógyereje van A friss almát a gyenge gyomor is másfél óra alatt megtudja emészteni és az alma előmozdítja az emésztést, nagyon jó hatása van a beégés és savképződés ellen Hideglelős betegeket nagyon jól felfrissít. Nagy foszfortartalma miatt az öreg embereknek is kiválóan alkalmas, mert az érelmeszesedést meggátolja. Az agyműködésre igen jó hatással van. Az idegbeteg embereket diétával gyógyítják, melynél a kenyér és az alma játsza a főszerepet. Az alma nagyon jó csillapító és az alvást elősegítő gyümölcs. Az alma nagyon jó ellenszer a gége-betegségeknél is. Az almát keskeny karikákra vágjuk, forró vízzel leöntjük és pár pillanatig áztatjuk, majd átszűrjük és ez a leves egy kevés cukor hozzáadásával kitűnő italt és egyben gyógyszert jeient. — SZÜRETI MULATSÁG ÓGYALLÄN. Az ógyallai iparos ifjúság az Iparoskor védnöksége alatt f. hó 24-én, szombaton a Genlrál vendéglő termeiben szüreti mulatságot rendez. Kezdete este 7 órakor. A zenét Czirok József kombinált cigány és jazz-band zenekara szolgáltatja. Belépődíj: Ke 6 a vigalmiadóval együtt. — Bafa növeli a repülőgépek Számát Nagy vállalkozói sikerek egyik legfontosabb feltétele a személyes elhatározás és a munkáért felelős vezetők személyes ismerete, A Bafa r. t. világpiaci uj terjeszkedése ez alapon épül fel, amely természetesen a vezetők gyors mozgását igényli. Ezért a Bafa r. t. két uj óriási repülőgép megvételét kötötte le, mely az Aero gyárakban készült. Ezek a gépek a külföldi üzleti utakra lesznek használva. — A búskomorság vége. Már tavaly is öngyilkos akart lenni Gönför Eszti kismányai leány,aki folyóba vetette magát, de akkor kimentették. Azóta mind jobban buskomor lett és a napokban a malom mellett a folyóba ugrott megint. Újra ki akarták menteni, de mire segítségére siettek, eltűnt a hullámokban. Holttestét már kifogták. — A pályaudvar tolvajai. Eddig még ismeretlen tettesek éjszaka feltörtek a köbölkuti vasúti állomáson egy liszttel telt vasúti kocsit és öt zsák lisztet loptak el. Hangos Mozi Titkos küldetésben. Harry Piel. A kalandorfilmek hőse már a néma filmben Harry Piel volt, aki bravúros játékával lenyűgözte a ífézőt Harry Piel csodálatos művészete a hangos filmben még inkább érvényesül és új kalandorképeivel valósággal lázba hozta a közönséget. Titkos küldetésben (Der Geheimagent) a legsikerültebb mesterműve, melyben a szédületes trükköket bonyodalmas kalandortörténet forrasztja egybe. A titkos küldetésben Harry Piel legszenzációsabb filmje, melyet szombaton és vasárnap sokan fognak megcsodálni a Modern moziban. Nyugati front Í9Í8. A legnagyobb háborús hangos film. A filmet nem szabad összetéveszteni Nyugaton a helyzet változatlan, Remarque híres regényével. Filmszerűség szempontjából azonban Nyugati front 1918. sokkal tökéletesebb, mivel nem csak rádöbbent irtózatos képeivel a háborúra, hanem a hinterlandban zajló életet is visszatükrözi. A film felejthetetlen jelenete, amikor a szabadságos katona in flagranti éri a feleségét, akit az elhanyagoltságon kívül a nélkülözés kerget idegen karokba. A nagy háborús film reprize hétfőn és kedden fokozott érdeklődésre tart számot. Itt említjük meg, hogy: az őszi moziidénnyel egyidejűleg rendszeresen megjelennek a Modern mozi vásznán a hangos Fox híradók, melyek mindig hétfőtől csütörtökig kerülnek bemutatásra. Orvosi látogatások. Irta Kozma Andor. Az orvos végiglátogatja betegeit. Mindenünnen elvisz valamit a bőséges panaszokból és mindenütt hagy egy kis vigaszt, egy kis bizodahnat, egy kis okos tanácsot. Ahol hiszékeny asszonyokkal és hipokonderekkel van dolga, ott még egy kis receptet is. Mert az ilyenekkel nem lehet bírni, míg nem futhatnak a patikába, holmi csinos katulyákért és színes papiroskával bekötözött üvegecskéért. A gazdag vén önző, aki rettenetesen igénybe veszi az orvost, mert ennek nemcsak páciense, hanem háziura is, erőltetett köhögéssel és neheztelő tekintettel fogadja. — Me-heg halok, doktor, me-heg halok, ha nem segít rajtam. Ez az asztma és a köhögés megöl. Gyógyítson meg az Istenért! — Amint már mondtam: a 'Riviera, csak a Riviera ennek az orvossága. Tessék elküldeni Cookhoz a jegyért még ma. — De doktor, tudja, hogy: házbérnegyed közeleg. S éppen most hagyjam itt a házfelügyelőket felügyelet nélkül? Oh Istenem! Oh Istenem! — Ne törődjék most a házbérjövedelemmel, hanem siessen a Riviérára, amíg nem késő. Ha makacsul itt marad, még megtörténhetik, hogy ... — Hogy?... Mondja ki, az égre kérem! — Hogy elsején meglesz a házberjövedelem, és nem lesz meg a háziúr. — Borzasztó! Hát csakugyan olyan súlyos az én bajom? — Ma még nem az. Az egész egy kis influenza-maradvány. A Riviera enyhe levegője néhány: hét alatt lcönynyedén elfújja. Ellenben a mi zordon böjti szeleink nagyon megpróbálhatják a kissé meggyöngült tüdőt és szívet. És akkor... — És akkor? — És akkor, bizony: nem tudom, kinek fogja fizetni a májusi házbért. — Doktor, doktor, maga a Riviérájával tönkre tesz engem. De, ha már nincs más menekvés, mit tegyek? Nem jó lenne mégis, ha szíves lenne még két tanár urat elhozni konzíliumra? Ha azok is azt mondják, hát megyek. Jaj nekem! Jaj nekem! — Jó, délután kap még két tanár urat is két kávés kanállal. Csak aztán induljon végre dél felé. — Kellemetlen, vén uzsorás —düngnyögi magában az orvos, mikor már künn van az előszobában. — Semmi baaj. Kissé náthás a kályha mellett üídögéléstől és nyálkáis az örökös krákogástól. No, de délután hozok neki két tanárt. Valahogy majd csak elexpediáljuk jó messzire. Legalább egy-két hónapig nyugtom lesz tőle. Most a lépcsőn nem ment le, hanem 7 o dal. felfelé indult. A harmadik emeleten is van egy páciense. De, amikor ez jut eszébe, elkomolyodik. Még a második emeletre sem ér s már visszafojtott, veszedelmes, igazi köhögést hall felülről. — Nono, ez a szomorú hang olyan ismerős. A következő lépcsőfordulónál csakugyan szemben találja magával harmadik emeleti páciensét. Ez a szép, karcsú, barna fiatal ember, kinek szeméből láz lobog és aki zsebkendőjét a száján tartja. — Hogy meri felkelni? Hová megy:? — kérdi megdöbbenve az orvos.- Ne haragudjék doktor úr, nekem okvetlenül be kell járni ezen a héten a hivatalomba. Ha naponként csak néhány órára is. — De én megtiltom. A manó vigy:e azt a hivatalt. Gondolja meg, hogy önnek felesége és apró gyermekei vannak. — Hisz’ -épp ezért nem engedelmeskedhetem a doktor úrnak. Én bankhivatalnok vagyok s most van az évi üzlet lezárása. Akit a banknál ilyenkor nem látnak, az kimarad a jutalmazásból és az előléptetésből. — Ahhoz én nelm értek, de annyit tudok, hogy kár az influenzával tréfálni. — Vigyázok magamra, doktor úr, de be kell mennem. Az orvos látja, hogy: ennek hiába beszél s kedvetlenül lépked le vele együtt a lépcsőn. Az első emeleten szinte rájuk robban a háziúr ajtaja és ijedten ugrik ki abból valamelyik cseléd. — Doktor úr, de jó, hogy még a házban találom. Siessen be kérem mégegyszer. A nagyságos úrnak megint rohama van. Az orvos dühösen fordult be ismét a kiálhatatlan lakásba. A bankhivatalnok megy: tovább lefelé. A háziúr rohama persze abból áil, hogy: a vén önző nem tudja jól kifújni az -orrúi s e feleli való elrémülésében jobb ügyre méltó buzgósággal köhög. — Látja, látja! A Riviéra, csak a Riviera! — feddi az orvos. Aztán egy kis langyos sósvizet szippantat fel gazdag páciensével. Amire az megszabadul a rohamtól, az -orvos pedig tőle. Kijutván végre a házból, az orvos azt sóhajtja, hogy mennyivel szebb és jobb lenne a világrend, ha ennek a vén uzsorásnak kellene most bejárni a bankba s az a szegény, lázas, kehes, fiatal családapa mehetne a Riviérára! Bús, homályos udvari lakásban van következő vizitje. Szegény, sápadt, vérszegény: asszony: mutatja neki sorra még sápadtabb, még vérszegényebb, esencvész gyermekeit. Az orvos mindenekelőtt sokkal világosabb és nagyobb lakást szeretne rendelni az egész családnak. Azután sok pecsenyét, egy kis finom vörösbort, kellemes kocsikázásokat az ébredő ligetben, lawn tenniszt, meg több effélét. Ha nem tudná, hogy: itt ilyent rendelni sértő szatíra volna, azért csak azt rendeli, ami viszonylag a legolcsóbb. — Levegőt, levegőt ezeknek a szegényeknek. Levegőt jó asszony:, csak szabad levegőt! — Hiszen kiküldőm őket az udvarra, amennyit csak lehet. A házmester már haragszik is érte.- Az udvar levegője csatornabűzös. Ki, ki, jó asszony: ezekkel a kicsinyekkel, ki a sétatérre, a ligetbe! — De mikor én nem mehetek velük s- magukat nem ereszthetem, olyan aprók még. Magam vagyok cseléd á háznál, magam főzök, takarítok, mosok. Az uram sem járhat ki velük, mert ő meg naphosszat munkában van. Pedig ő is mennyit búsid ezeken a szegénykéken. No, ne búsuljanak túlságosan, majd csak segít az Isten valamit. Ha egészen kitavaszodik és megjön a nyár is, majd magukhoz térnek ezek az apróságok. De amennyire lehet: levegőt nekik, levegőt. Innen az orvos megint vagyonos emberekhez megy, ahol mindenki lábujjhegyen jár, mert az aranyos kisfiúnak valami baja van. Az a baja, hogy olyan édes orvosságot akar, mint a múltkor, az orvosnak végtelenül jól esik, hogy ezen a bajon csakugyan
