Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-03 / 69. szám

19ö2. szeptember 3. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldat. nem fizetnek, a szövetkezetét szét­ereszti s a területet befásítja. Valamiben mindig törik a fejüket a jó gidaiak. Az 1888-ban kezdett stag­­nőca-pört, — melyben még Szent László királyt is belekeverték, — 1920-ban újra kezdték s legújabban, a halászatot akarják »visszaszerezni« az érsekségtől. Küzdenek a megélhetésért, furfang­gal, szóval, írással. Gutáról az a hír, hogy sok a kom­munistája. Végeredményben csak 27 szervezett kommunista párttag van itt, a többi, szervezeten kivül csatlakozik hozzájuk, amikor gyűlést tartanak s ha megkérded őket a marxi tételekről, nem tudják mi az. De most az a »divat« s a divatot itt sem nélkülöz­hetik. Szépjehérjagak ,ts„r fejezzem önnek legnagyobb fokú megelégedé­sem és elismerésem a »Cbloroáont-íogpasztá­­ról*. Évek óta használom a »Chlorodont fog­pasztát« és sokan irigylik szép, fehér fogaimat. Fehér fogaimat pedig egyedül a Chlorodont­­fogpasztának köszönhetem. C. Rsichelt, Sch.,« Csak valódi Chlorodont fogpasztát fogadjon el és utasítson vissza minden utánzatot! Tubusa 4.- és 6.- Ké. 364 A hetényi nagy vasárnap. Tűzoltók nagy mérkőzése a gyepen m a háztetőkön. — Jól sikerült a járási tüzoltónap. — Kutatgatis a régi kézimunkák között. Hetény, — szeptember 2. Röviden jeleztük, hogy Hetényen a múlt vasárnap nagy mozgalom ját­szódott le: az ógyallai járási tűzoltó­ság tartott gyakorlatot. E sorok író­ját, mint haditudósítót s mint magán­embert is érdekelte a dolog, megnézni s közelkapni egy ilyen mozgalmas délutánt s fmaga is kiballagott az autó­busszal Hetényre. A falu innenső végén gyülekeztek a külömböző falubeli tűzoltók. Mind­együk község elhozta a fecskendőjét, legénysége javát, tarka uniformisok, sisakok és sapkák, sötétkék, sárga, csikós ruhák sorakoztak a legelőn szép rendben, még egy kis autópark is ki­alakult s minden autót külön meg­szemléltek, körülfogtak a hetényi gye­rekek. Az egyes parancsnokok jelentkeztek Feszty Istvánnak, a főparancsnoknak, ez pedig az országos kiküldöttnek, Komjáthy Istvánnak s mikor rendben állottak a sorok, sűrű porfelleg kö­zött, nagy trombitaszóval vonultak a falu túlsó vége felé .ahol a gyakorla­tokat tartották. Gyorsszerelési gyakorlat. Az egyik vendéglő udvarán, öt ko­rona belépődíj mellett folytak le a szerelési gyakorlatok. Az öt korona miatt kisebb közelharcok folytak le a falubeli aranyifjúság részéről, végül is az egész udvar körül recsegett-ropo­­gott a kerítés, mert a tudnivágyó if­júság körülülte a szomszéd garádok ingyen s bérmentes tribünjeit. A zsűri megalakult s rövid vita ulán elfogadták a bírálat alapjául szolgáló föltételeket. A vendéglő üres udvarára sorra bemasiroztak az egyes községek küldöttei s mondhatni, szé­pen gyorsan és pontosan oldották meg a gyorsszerelési feladatokat. Nem telt bele egy perc, a fecskendő minden esetben oltásra készen állott. Egyre nagyobb tömeg vette körül az udvart. A kocsma félhomályában folyt a sör, a cigány már a cimbal­mát pöngette s előrevetette fényét a kitűnő esti táncmulatság. \ Feltételes tüzek lobbannak. Ez azonban persze még messze volt. A gyakorlat szebbik része most követ­kezett el. A hetényi öregbíró ur háza­lóját jelölték ki a tűzoltási gyakorlat színhelyéül. Míg az uccán várakoztak az egyes fogatok, a bírálóbizottság tagjai kijelölték a tűz irányát, a fel­tételesen égő házat, a használható ku­takat s a feladat az volt: a parancs vétele után egy pillanat alatt áttekin­teni a helyzetet s stratégiailag megol­dani a tűz elfojtását a lehető legjobb s leggyorsabb módon. Minden község külön rohant a tűzhöz, felharsantak a kürtök, reccsentek a létrák, a jelké­pileg égő istállóból ugyancsak rángat­ták ki a kis bornyut és a bíró ur lovát ,amelyek sehogysem tudták meg­érteni, bog}' minden tízpercben egy ismeretlen ember újra s újra nekik­­rohan s nagy sietve rángatja ki őket az istállóból. A bíró úr leánya éppen öltözködésbe fogott, amikor egy izga­tott tűzoltó tessékelte ki a szobából, tekintve, hogy hatalmas jelképi füst­­tenger ömlött végig a lakóházban ... A feladatot volt, aki kitünően, volt, aki kevésbbé kitünően oldotta meg, hiszen a cél éppen: gyakorolni, ta­nulni. Alkonyba hajlott már a nap, amikor az utolsó község is végzett a gyakor­lattal. Az ucca közepén izgatottan vár­iák a tűzoltók a bírálóbizottság dón-' lését, amely minden körülményt pon­tosan megfigyelt, mérlegelt s elbírált. Versenyek. A programra azonban tekintélyes volt. A gyakorlatok után bicikliverse­nyek és futóversenyek következtek, hisz a tűzoltóknál fél nyerés a gyor­saság. A bicikliversenyt az ország­úton tartották, valamint a futóversenyt is. A komáromi kerékpárkor, — amely, élénk figyelemmel kíséri a környék kerékpár versenyeit, megjelent né­hány kiváló képviselőiével s verse­nyen kivül első lett. Azonban a többi versenyzők is derekasan igyekeztek s csakhamar hatalmas porfelleg verte föl a Kurtakeszi—Hetény közli utal, a kerekek nyomában. Hátra volt a futóversen}». Erre már igazán alkonyi idő jutott. Az egyes fu­tók mellére tűzött számokat a nagy homályban már alig lehetett meglátni s a célnál a bírák úgy kapták el a legényt két karral, hogy közvetlen közelről vegyék szemügyre a győztes számokat. A nagy nekilendülésben akadt versenyző, aki nem értette ezt az erőszakos mozdulatot s azt hitte, hogy akadályozzák a tovább futásban, ezért aztán majdnem nézeteltérésre került a. sor, tekintettel, hogy a baj­nok meg sem akart állani a falu túlsó végéig, nagy iramában ... Sikerült azonban megbékíteni a fe* leket s eldönteni a győzteseket. A zsűri visszavonult az udvar mélyébe és *y titokzatos gyertyalángok között hozott határozatot. Első az izsai, második a madari, harmadik a bagotai testület lett a ver­senyben. Vidám mulatozás. kerekedett erre. A cigány már külön­féle csárdások és tangók közé kevere­dett, a lábak topogtak s a feldíszített udvaron nagy tánc indult: most már volt értelme az öt koronáknak. Igazis, hogy nagyon ügyeltek arra, hogy ap­­raja-nagyja fizetség nélkül be ne lib­benjen ... Szinesruhás fehérnép előtt ma a tűzoltónak volt becsülete. Volt is any­­nyi, hogy minden hetényi lányra kettő jutott. Keveredtek a hangok. A cigány »manszteppet« húzott, a kisablakű kocsmában vidám csárdást daloltak a népek, a hosszú asztalok mellett pedig éppen hallgatót énekeltek. Ahány nó­ta, annyiféle volt s összekeveredett, egymásbafutott, vidáman kanyargód a csillagos ég felé. Hála Isten hog}» jó kedve van a ma­­gvari népnek ... A hetényi kézimunkák. Közben a kedves Zsemlye nagytisz­teletű úrral is találtunk időt, elbe­szélgetni a falu életéről. Most zajlott le a hetényi leánykonferencia is, nagy sikerrel, így Heténynek kijutott a vi­lágforgalomból augusztusban. Nagyon örül a nagytiszteletű úr a belmissziós munkának s terveli, hogy a leánykö­­rök mintájára legénykört is alakít s szép kultúréletet fog élni a község. Ebbe a kultúréletbe a SzMKE is be­kapcsolódik, annál is inkább, mert a hetényi háziipart, a kézimunkát is fel akarja karolni. Valahány házba bemegyünk, min­denüti tudnak szép régi kézimunkákat, s új varrásokat bemutatni. Azt is vi­tatják a hetényiek, hogy ők találták ki a metéléses munkákat, amiket a martosiak »átvettek« tőlük, de ezt már egy kullúrhistórikus nyomozza ki, nem pedig haditudósító... Azt azonban hadd rögzítsem papír­ra, hogy jártomban-keltemben ritka faluban beszéltek olyan értelmesen, ! talpraesetten, kerekdeden, igazi ma­gyar intelligenciával, mint ill, Heté­nyen. Kár, hogy e mellé a régi viselet / már elhagyogatják. Mert olyan jóízű beszélgetést folytattam az öregbíró há­­- zában a nénikékkel, hogy ez perdült ki belőlem: ■ — Ejnye, nénikém, olyan szépen beszél, mintha legalábbis gimnáziu­mot járt volna... Csak mosolygott a kedves nénike s azt hitte, üresen bókolok. Távol volt tőlem minden bókolás. Inkább az öröm buggyant ki belőlem, meg a testvéri szeretet... Csz. V.) Komárom, szeptember 2. Köztiszteletben álló régi komáromi családot borított váratlanul a halál mélységes gyászba. Id. Koczor Gyula, iparostársadalmunk e tekintélyes, tisz­tes alakja szeptember 1-én, este 9 órakor rövid szenvedés után elköltö­zött e földi életből, amelyet fárad­hatatlan, szorgalmas munkában töl­­tött el úgyszólván utolsó leheletéig, példát mutatva a puritán elveket val­ló magyar polgár kötelességtudó, be­csületes munkálkodásáról. Id. Koczor Gyula egyike volt a vá­ros ama érdemes polgárainak, aki a régi szent hagyományok utján ha­ladva, az élet minden körülményei és változásai közölt, gondolkozásában és cselekedeteiben hű maradt azokhoz az elvekhez, amelyek a becsületes em­bert polgártársai előtt követendő pél­dává emelik s akinek liszteletreméllő neve sokáig fennmarad az utódok em­lékében. Mint a város egyik legtekin­télyesebb iparos polgárának, a köz­élet terén is jelentékeny szerep ju­tott, a háború előtt egyik legkitar­tóbb vezető tagja volt a komáromi függetlenségi és negyvennyolcas párt­nak, amelynek eszméihez törhetetle­­nül ragaszkodott. Komárom város tör­vényhatósági bizottságának évtizede­ken át volt hasznos tagja, aki a zöld asztalnál polgártársai érdekeit szol­gálta. A régi Ipartestületnek éveken át egyik alelnöke, az időközben Ipa­roskörré alakult Komáromi Iparos Ifjúság ünképző Egyesületének évtize­deken át lelkiismeretes pénztárosa, majd köztiszteletben álló elnöke volt. Az ág. evangélikus egyház buzgó és áldozatrakész presbiterét veszítette el az elhunytban. A Komáromi Önse­gélyző Hitelszövetkezet (Népbank) pe­dig négy évtizeden át odaadással mű­ködő igazgatósági tagját gyászolja Ko­czor Gyulában, aki egy ideig a Koro­­nabank igazgatóságában is helyet fog­lalt. Mindazokon a helyeken, ahová polgártársainak bizalma, állította, kö­telességét híven teljesítette. Az utóbbi években már betegesked­ni kezdett. Érelmeszesedés hatalma­sodott el rajta s bár családja a leg­nagyobb gondossággal őrködött élete fölött s maga is éveli óta háziorvosá­nak utasításait a legszigorúbban be­tartotta, csütörtökön este egy hirte­len jött asztmatikus roham, dacára a gyors orvosi közbelépésnek, sze­retteinek nagy fájdalmára, szivszél­­hiidés folytán halálát okozta. A haláleset hire pénteken reggel terjedt el a városban, igaz részvétet, s őszinte sajnálkozást keltve minden­felé. Kihűlt porrészeit ma, szombaton délután 5 órakor, a helybeli ág. ev. temető halottasházából fogják örök nyugalomra helyezni. A megboidogul­fiiéi 431 mérték után is, orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyü, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komáfno, Nádor-u. 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása. tat lesújtott családja és kiterjedt ro­konság gyászolja; hitvese, szül. Szid­nék Ilona úrnő s gyermekei: ifj. Ko­czor Gyula v. nemzetgyűlési képvise­lő, kerületi pártelnök, özv. dr. Har­tenstein Pálné, Pethő Sándorné, köz­ségi isk. igazgató neje, Koczor "Fe­renc vegyészmérnök, akik a szerető, gondos és minden áldozatra kész, fá­radhatatlan családfőt és édesapát ve­szítették el benne, de mélyen gyá­szolják őt vejei, menyei, unokái és az egész rokonság. Áldás emlékére, béke hamvaira! A Zsidó Főiskolások szeptember 34 szinház­­termet avató műsoros estélye elé. A Zsidó Főiskolások műkedvelő gár­dája, mint minden évben, az idén is megrendezi műsoros estélyét. Közel liz év óta számtalan szereplő tűnt e) az életbe a műkedvelő színjátszás deszkáiról, de a keret, a nemes cél: szegénysorsú kollégák felsegélyezése érdekében, mindmáig nem esett szét Városunkban a műkedvelő színjátszás nemcsak népszerűséget vívott ki ma­gának az utóbbi tíz év alatt, de vala­hogyan olyan fokon van, amikor a műkedvelő és hivatásos színészetet alig lehet egymástól- megkülönböztetni. Ez pedig nagy szó. A Zsidó Főiskolások szombat esti kabaréja külsőségekben eltér az ed­digi rendezésektől. Eddig idegen haj­lékok vendégszeretetét vette igénybe évről-évre a műkedvelő gárda, az idén azonban Ielig-meddig saját színházter­mében szórakoztatja majd a közön­séget. A zsidó hitközség tanácster­mét alakították át Ízlésesen úgy, hogy abban a színjátszás céljaira egy in­tim kamaraszinpadot építettek bele,. Ezen az ízlésesen megépített színpa­don ünnepi keretek között, Waldmann Ernő dr. főrabbi és Schwartz Imre jogszigorló, egyesületi elnök avatóbe­szédeivel, szombaton este először gör­dül fel a függöny. A színpadot avató ünnepi estély műsorát szakavatott kezek ügyesen vá­logatták össze. Komoly, víg egyfelvo­­násosok, táncprodukciók, kari énekek nemcsak változatossá, de harmonikus­sá is teszik az estély műsorát. A kö­zönség, a mi minden jóért és nemes­ért lelkesedő kisvárosi közönségünk a jegyek nagy részét elővételben el­kapkodta. Jobb jegy az esti pénztár­nyitásnál alig akad. Az anyagi siker tehát máris biztosítottnak látszik. Az erkölcsi pedig? Aki ismeri a Zsidó Főiskolások gárdáját, tudja, hogy eh­hez kétség sem férhet, mert színpadon játszani, azt igazán tudnak. A részletes műsort alább adjuk; A Komáromi Zsidó Főiskolások Egye­sülete a komáromi neolog izr. hit­község székházának színpada felava­tása alkalmából Waldmann Ernő dr. főrabbi, Krausz Arthur dr. hitközsé­gi elnök, Lipscher Mór dr. kórház­­igazgató, Weisz Miksa dr. ügyvéd, Fried Jenő, a kereskedők grémiumá­nak elnöke, Abelesz Ernő, a keres­kedők grémiumának alelnöke urak fő­­védnöksége alatt 1932. szeptember hó 3-án este, 8 órai kezdettel rendezi

Next

/
Oldalképek
Tartalom