Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-03 / 69. szám
19ö2. szeptember 3. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldat. nem fizetnek, a szövetkezetét szétereszti s a területet befásítja. Valamiben mindig törik a fejüket a jó gidaiak. Az 1888-ban kezdett stagnőca-pört, — melyben még Szent László királyt is belekeverték, — 1920-ban újra kezdték s legújabban, a halászatot akarják »visszaszerezni« az érsekségtől. Küzdenek a megélhetésért, furfanggal, szóval, írással. Gutáról az a hír, hogy sok a kommunistája. Végeredményben csak 27 szervezett kommunista párttag van itt, a többi, szervezeten kivül csatlakozik hozzájuk, amikor gyűlést tartanak s ha megkérded őket a marxi tételekről, nem tudják mi az. De most az a »divat« s a divatot itt sem nélkülözhetik. Szépjehérjagak ,ts„r fejezzem önnek legnagyobb fokú megelégedésem és elismerésem a »Cbloroáont-íogpasztáról*. Évek óta használom a »Chlorodont fogpasztát« és sokan irigylik szép, fehér fogaimat. Fehér fogaimat pedig egyedül a Chlorodontfogpasztának köszönhetem. C. Rsichelt, Sch.,« Csak valódi Chlorodont fogpasztát fogadjon el és utasítson vissza minden utánzatot! Tubusa 4.- és 6.- Ké. 364 A hetényi nagy vasárnap. Tűzoltók nagy mérkőzése a gyepen m a háztetőkön. — Jól sikerült a járási tüzoltónap. — Kutatgatis a régi kézimunkák között. Hetény, — szeptember 2. Röviden jeleztük, hogy Hetényen a múlt vasárnap nagy mozgalom játszódott le: az ógyallai járási tűzoltóság tartott gyakorlatot. E sorok íróját, mint haditudósítót s mint magánembert is érdekelte a dolog, megnézni s közelkapni egy ilyen mozgalmas délutánt s fmaga is kiballagott az autóbusszal Hetényre. A falu innenső végén gyülekeztek a külömböző falubeli tűzoltók. Mindegyük község elhozta a fecskendőjét, legénysége javát, tarka uniformisok, sisakok és sapkák, sötétkék, sárga, csikós ruhák sorakoztak a legelőn szép rendben, még egy kis autópark is kialakult s minden autót külön megszemléltek, körülfogtak a hetényi gyerekek. Az egyes parancsnokok jelentkeztek Feszty Istvánnak, a főparancsnoknak, ez pedig az országos kiküldöttnek, Komjáthy Istvánnak s mikor rendben állottak a sorok, sűrű porfelleg között, nagy trombitaszóval vonultak a falu túlsó vége felé .ahol a gyakorlatokat tartották. Gyorsszerelési gyakorlat. Az egyik vendéglő udvarán, öt korona belépődíj mellett folytak le a szerelési gyakorlatok. Az öt korona miatt kisebb közelharcok folytak le a falubeli aranyifjúság részéről, végül is az egész udvar körül recsegett-ropogott a kerítés, mert a tudnivágyó ifjúság körülülte a szomszéd garádok ingyen s bérmentes tribünjeit. A zsűri megalakult s rövid vita ulán elfogadták a bírálat alapjául szolgáló föltételeket. A vendéglő üres udvarára sorra bemasiroztak az egyes községek küldöttei s mondhatni, szépen gyorsan és pontosan oldották meg a gyorsszerelési feladatokat. Nem telt bele egy perc, a fecskendő minden esetben oltásra készen állott. Egyre nagyobb tömeg vette körül az udvart. A kocsma félhomályában folyt a sör, a cigány már a cimbalmát pöngette s előrevetette fényét a kitűnő esti táncmulatság. \ Feltételes tüzek lobbannak. Ez azonban persze még messze volt. A gyakorlat szebbik része most következett el. A hetényi öregbíró ur házalóját jelölték ki a tűzoltási gyakorlat színhelyéül. Míg az uccán várakoztak az egyes fogatok, a bírálóbizottság tagjai kijelölték a tűz irányát, a feltételesen égő házat, a használható kutakat s a feladat az volt: a parancs vétele után egy pillanat alatt áttekinteni a helyzetet s stratégiailag megoldani a tűz elfojtását a lehető legjobb s leggyorsabb módon. Minden község külön rohant a tűzhöz, felharsantak a kürtök, reccsentek a létrák, a jelképileg égő istállóból ugyancsak rángatták ki a kis bornyut és a bíró ur lovát ,amelyek sehogysem tudták megérteni, bog}' minden tízpercben egy ismeretlen ember újra s újra nekikrohan s nagy sietve rángatja ki őket az istállóból. A bíró úr leánya éppen öltözködésbe fogott, amikor egy izgatott tűzoltó tessékelte ki a szobából, tekintve, hogy hatalmas jelképi füsttenger ömlött végig a lakóházban ... A feladatot volt, aki kitünően, volt, aki kevésbbé kitünően oldotta meg, hiszen a cél éppen: gyakorolni, tanulni. Alkonyba hajlott már a nap, amikor az utolsó község is végzett a gyakorlattal. Az ucca közepén izgatottan váriák a tűzoltók a bírálóbizottság dón-' lését, amely minden körülményt pontosan megfigyelt, mérlegelt s elbírált. Versenyek. A programra azonban tekintélyes volt. A gyakorlatok után bicikliversenyek és futóversenyek következtek, hisz a tűzoltóknál fél nyerés a gyorsaság. A bicikliversenyt az országúton tartották, valamint a futóversenyt is. A komáromi kerékpárkor, — amely, élénk figyelemmel kíséri a környék kerékpár versenyeit, megjelent néhány kiváló képviselőiével s versenyen kivül első lett. Azonban a többi versenyzők is derekasan igyekeztek s csakhamar hatalmas porfelleg verte föl a Kurtakeszi—Hetény közli utal, a kerekek nyomában. Hátra volt a futóversen}». Erre már igazán alkonyi idő jutott. Az egyes futók mellére tűzött számokat a nagy homályban már alig lehetett meglátni s a célnál a bírák úgy kapták el a legényt két karral, hogy közvetlen közelről vegyék szemügyre a győztes számokat. A nagy nekilendülésben akadt versenyző, aki nem értette ezt az erőszakos mozdulatot s azt hitte, hogy akadályozzák a tovább futásban, ezért aztán majdnem nézeteltérésre került a. sor, tekintettel, hogy a bajnok meg sem akart állani a falu túlsó végéig, nagy iramában ... Sikerült azonban megbékíteni a fe* leket s eldönteni a győzteseket. A zsűri visszavonult az udvar mélyébe és *y titokzatos gyertyalángok között hozott határozatot. Első az izsai, második a madari, harmadik a bagotai testület lett a versenyben. Vidám mulatozás. kerekedett erre. A cigány már különféle csárdások és tangók közé keveredett, a lábak topogtak s a feldíszített udvaron nagy tánc indult: most már volt értelme az öt koronáknak. Igazis, hogy nagyon ügyeltek arra, hogy apraja-nagyja fizetség nélkül be ne libbenjen ... Szinesruhás fehérnép előtt ma a tűzoltónak volt becsülete. Volt is anynyi, hogy minden hetényi lányra kettő jutott. Keveredtek a hangok. A cigány »manszteppet« húzott, a kisablakű kocsmában vidám csárdást daloltak a népek, a hosszú asztalok mellett pedig éppen hallgatót énekeltek. Ahány nóta, annyiféle volt s összekeveredett, egymásbafutott, vidáman kanyargód a csillagos ég felé. Hála Isten hog}» jó kedve van a magvari népnek ... A hetényi kézimunkák. Közben a kedves Zsemlye nagytiszteletű úrral is találtunk időt, elbeszélgetni a falu életéről. Most zajlott le a hetényi leánykonferencia is, nagy sikerrel, így Heténynek kijutott a világforgalomból augusztusban. Nagyon örül a nagytiszteletű úr a belmissziós munkának s terveli, hogy a leánykörök mintájára legénykört is alakít s szép kultúréletet fog élni a község. Ebbe a kultúréletbe a SzMKE is bekapcsolódik, annál is inkább, mert a hetényi háziipart, a kézimunkát is fel akarja karolni. Valahány házba bemegyünk, mindenüti tudnak szép régi kézimunkákat, s új varrásokat bemutatni. Azt is vitatják a hetényiek, hogy ők találták ki a metéléses munkákat, amiket a martosiak »átvettek« tőlük, de ezt már egy kullúrhistórikus nyomozza ki, nem pedig haditudósító... Azt azonban hadd rögzítsem papírra, hogy jártomban-keltemben ritka faluban beszéltek olyan értelmesen, ! talpraesetten, kerekdeden, igazi magyar intelligenciával, mint ill, Hetényen. Kár, hogy e mellé a régi viselet / már elhagyogatják. Mert olyan jóízű beszélgetést folytattam az öregbíró há- zában a nénikékkel, hogy ez perdült ki belőlem: ■ — Ejnye, nénikém, olyan szépen beszél, mintha legalábbis gimnáziumot járt volna... Csak mosolygott a kedves nénike s azt hitte, üresen bókolok. Távol volt tőlem minden bókolás. Inkább az öröm buggyant ki belőlem, meg a testvéri szeretet... Csz. V.) Komárom, szeptember 2. Köztiszteletben álló régi komáromi családot borított váratlanul a halál mélységes gyászba. Id. Koczor Gyula, iparostársadalmunk e tekintélyes, tisztes alakja szeptember 1-én, este 9 órakor rövid szenvedés után elköltözött e földi életből, amelyet fáradhatatlan, szorgalmas munkában töltött el úgyszólván utolsó leheletéig, példát mutatva a puritán elveket valló magyar polgár kötelességtudó, becsületes munkálkodásáról. Id. Koczor Gyula egyike volt a város ama érdemes polgárainak, aki a régi szent hagyományok utján haladva, az élet minden körülményei és változásai közölt, gondolkozásában és cselekedeteiben hű maradt azokhoz az elvekhez, amelyek a becsületes embert polgártársai előtt követendő példává emelik s akinek liszteletreméllő neve sokáig fennmarad az utódok emlékében. Mint a város egyik legtekintélyesebb iparos polgárának, a közélet terén is jelentékeny szerep jutott, a háború előtt egyik legkitartóbb vezető tagja volt a komáromi függetlenségi és negyvennyolcas pártnak, amelynek eszméihez törhetetlenül ragaszkodott. Komárom város törvényhatósági bizottságának évtizedeken át volt hasznos tagja, aki a zöld asztalnál polgártársai érdekeit szolgálta. A régi Ipartestületnek éveken át egyik alelnöke, az időközben Iparoskörré alakult Komáromi Iparos Ifjúság ünképző Egyesületének évtizedeken át lelkiismeretes pénztárosa, majd köztiszteletben álló elnöke volt. Az ág. evangélikus egyház buzgó és áldozatrakész presbiterét veszítette el az elhunytban. A Komáromi Önsegélyző Hitelszövetkezet (Népbank) pedig négy évtizeden át odaadással működő igazgatósági tagját gyászolja Koczor Gyulában, aki egy ideig a Koronabank igazgatóságában is helyet foglalt. Mindazokon a helyeken, ahová polgártársainak bizalma, állította, kötelességét híven teljesítette. Az utóbbi években már betegeskedni kezdett. Érelmeszesedés hatalmasodott el rajta s bár családja a legnagyobb gondossággal őrködött élete fölött s maga is éveli óta háziorvosának utasításait a legszigorúbban betartotta, csütörtökön este egy hirtelen jött asztmatikus roham, dacára a gyors orvosi közbelépésnek, szeretteinek nagy fájdalmára, szivszélhiidés folytán halálát okozta. A haláleset hire pénteken reggel terjedt el a városban, igaz részvétet, s őszinte sajnálkozást keltve mindenfelé. Kihűlt porrészeit ma, szombaton délután 5 órakor, a helybeli ág. ev. temető halottasházából fogják örök nyugalomra helyezni. A megboidogulfiiéi 431 mérték után is, orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyü, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komáfno, Nádor-u. 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása. tat lesújtott családja és kiterjedt rokonság gyászolja; hitvese, szül. Szidnék Ilona úrnő s gyermekei: ifj. Koczor Gyula v. nemzetgyűlési képviselő, kerületi pártelnök, özv. dr. Hartenstein Pálné, Pethő Sándorné, községi isk. igazgató neje, Koczor "Ferenc vegyészmérnök, akik a szerető, gondos és minden áldozatra kész, fáradhatatlan családfőt és édesapát veszítették el benne, de mélyen gyászolják őt vejei, menyei, unokái és az egész rokonság. Áldás emlékére, béke hamvaira! A Zsidó Főiskolások szeptember 34 szinháztermet avató műsoros estélye elé. A Zsidó Főiskolások műkedvelő gárdája, mint minden évben, az idén is megrendezi műsoros estélyét. Közel liz év óta számtalan szereplő tűnt e) az életbe a műkedvelő színjátszás deszkáiról, de a keret, a nemes cél: szegénysorsú kollégák felsegélyezése érdekében, mindmáig nem esett szét Városunkban a műkedvelő színjátszás nemcsak népszerűséget vívott ki magának az utóbbi tíz év alatt, de valahogyan olyan fokon van, amikor a műkedvelő és hivatásos színészetet alig lehet egymástól- megkülönböztetni. Ez pedig nagy szó. A Zsidó Főiskolások szombat esti kabaréja külsőségekben eltér az eddigi rendezésektől. Eddig idegen hajlékok vendégszeretetét vette igénybe évről-évre a műkedvelő gárda, az idén azonban Ielig-meddig saját színháztermében szórakoztatja majd a közönséget. A zsidó hitközség tanácstermét alakították át Ízlésesen úgy, hogy abban a színjátszás céljaira egy intim kamaraszinpadot építettek bele,. Ezen az ízlésesen megépített színpadon ünnepi keretek között, Waldmann Ernő dr. főrabbi és Schwartz Imre jogszigorló, egyesületi elnök avatóbeszédeivel, szombaton este először gördül fel a függöny. A színpadot avató ünnepi estély műsorát szakavatott kezek ügyesen válogatták össze. Komoly, víg egyfelvonásosok, táncprodukciók, kari énekek nemcsak változatossá, de harmonikussá is teszik az estély műsorát. A közönség, a mi minden jóért és nemesért lelkesedő kisvárosi közönségünk a jegyek nagy részét elővételben elkapkodta. Jobb jegy az esti pénztárnyitásnál alig akad. Az anyagi siker tehát máris biztosítottnak látszik. Az erkölcsi pedig? Aki ismeri a Zsidó Főiskolások gárdáját, tudja, hogy ehhez kétség sem férhet, mert színpadon játszani, azt igazán tudnak. A részletes műsort alább adjuk; A Komáromi Zsidó Főiskolások Egyesülete a komáromi neolog izr. hitközség székházának színpada felavatása alkalmából Waldmann Ernő dr. főrabbi, Krausz Arthur dr. hitközségi elnök, Lipscher Mór dr. kórházigazgató, Weisz Miksa dr. ügyvéd, Fried Jenő, a kereskedők grémiumának elnöke, Abelesz Ernő, a kereskedők grémiumának alelnöke urak fővédnöksége alatt 1932. szeptember hó 3-án este, 8 órai kezdettel rendezi
