Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-07-02 / 52. szám
tvenharmadlk évfolyam._______________________5S3. sz&m, ______________azomum, ic»^. , KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel efész évre 80 Ké, félévre 40 KC, negyedévre 20 Kö. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Az idei aratás. Komárom, — július 1. Elkövetkeznek a munka nagy napjai a szent kenyérért, melyet milliók foglalnak naponta imádságukba kérve a Mindenhatót: add meg nekünk mindennapi kenyerünket. Százezrek és milliók készülnek a szép hajnalra, amikor az érett vetésbe belesuhintsák az első kaszavágást, melynek nyomán rendre hull a gabona, hogy friss kezek kévékbe gyűjtsék. Miesoda boldogság lehet ez a munka, ha a termés bőséges és duzzadt kalászok feküsznek le a tarlóra, de milyen szörnyűségesen vésztjósló volt a hír a múlt esztendőben, amikor elmaradtak az esők és a gabonaszemeket kiégette, megsütötte a nap forrósága ésocsut arattak. Az idei aratás a hírek szerint közepes eredményekkel kecsegtet, tehát ez annyit jelent, hogy úgy a gazdának, mint az aratójának meglesz a mindennapi kenyere. Az elmúlt katasztrófa után nagy szó ez is, mert az elmúlt hosszú télen hányán voltak kenyér nélkül és a legborzalmasabb szenvedéseken mentek keresztül. A gyermek, aki ártatlan és nem tudja, miért is van szenvedés a világon, hasztalan kért kenyeret szülőitől, akik elküldték az iskolába kezébe egy sült burgonyával és hol van ez a megszokott karaj kenyértől! Az aratáshoz sok reménység fűződik, hiszen tudott dolog, mely bizonyításra nem szorul: ha a gazdának van, akkor mindenkinek van. Ha a termés megfelelő, akkor a termelő vásárol és megélénkül az ipar, pezsgő élet keletkezik a kereskedelemben is. Nem tudunk erre nézve még ma horoszkópot állítani, mert ehhez ismernünk kellene az aratás után következő cséplés eredményeit, mennyit is fizetett a föld. De azt szomorúan kell megállapítani, hogy a gazda-osztály — és itt nincsen kivétel — a két rossz esztendő után teljesen el van adósodva és a termés értékesítését várják a bankok, a takarékpénztárak és a szövetkezetek. Ezeket azonban megelőzi az államnak a követelése. Hányán, hányezren kértek és talán kaptak is halasztást az állampénztáraktól adótartozásaik törlesztésére, amit az aratás és termés értékesítése után kell teljesíteniök. Sajnos, nem bízunk hozzá, hogy ezt a gazda osztály teljesíteni tudja bármilyen jó termése lenne is, amiről pedig szó sem lehet az idén. Nem tartjuk valószínűnek, hogy az a gazda, aki a tél folyamán kölcsönpénzből csikorogta keresztül a telet, aki adósfűnek-fának, adóját teljes egészében törleszteni képes lehetne, ami pedig igazán kívánatos lenne az ő érdekében. A magyar ember lélekrajzához tartozik, hogy tartozásainak, különösen adókötelezettségének mindenkor pontosan szokott megfelelni. Ezt tapasztalhatta az állam is, hiszen volt idő, amikor Benes Eduárd, akit pedig igazán nem vádolhatunk magyarónsággal, valóságos dicshimnuszt zengedezett a magyar földmives fegyelmezettségéről az állammal szemben és kijelentette, hogy a magyar földmíves az állam legjobb adófizetője. Hogy ez nem maradt így, arról a magyar földmíves nem tehet. A mostoha viszonyok adósságokba kergették és ma a földmíves drágán él, kamatos pénzen. Hibás ebben az adórendszer is, amely még az elemi károknál sem ismeri az adóleírás könynyítését, ami korábban mindig segítségére volt a földmívesnek. Az adót a múlt évi terméskalasztróía után is kivetik, talán mérsékeltebben, de adózni kell olyan jövedelem után, amellyel a természet adós maradt. Egészen kétségtelen, hogy igen igen sok gazda lesz olyan, aki az adóhivatalba szállítja be termésének legnagyobb részét, miután azt értékesíteni tudta. A gabona szindikátus, amelytől semmi jót sem remélünk, mert minden állami bürokráciától irtózunk, erőpróbája lesz annak, hogyan kellene a mezőgazdaságon segíteni a mesterségesen a világparitás fölé emelt gabonaárakkal a sors csapásaitól sújtott termelőn. Ettől az értékesítéstől függ minden. Ha a gazda idejekorán kap termése után pénzt esetleg előleg alakjában is, ami mulhallanul szükséges, akkor megindulhat lassan a gazdaság rendes vérkeringése. Ha ezt is elszabotálják és az értékesítést megbénítják, a földmíves ismét katasztrófa elé lesz állítva. Az idei aratás lehet segítség a verejtékező gazda számára, de lehel újabb megpróbáltatás is, ha nem működnek az új adminisztráció kerekei a kívánt gyorsasággal. Mi, a szabadkereskedelem hívei és a monopóliumok ellenzői azt kívánjuk, hogy a szegény magyar gazdát semmi csalódás se érje termésének betakarítása után. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — július 1. A nemzeti kisebbségek kongresszusa Bécsben. A nyolcadik európai kisebbségi kongresszus ebben az évben Bécsben ült össze óriási érdeklődés mellett. A negyvenmilliós európai kisebbség eme konferenciáján a csehszlovákiai magyarság képviseletében Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, Jaross Andor tartománygyülési képviselő és Esterházy János jelentek meg. A kongresszuson Szüllő Géza dr., a kongreszszus egyik alelnök nagy hatású beszédben szögezte le a kongresszus feladatát. Beszédében rámutatott arra, hogy a történelem fordulóján áll a kisebbség, a nemzeti eszme harcol az univerzalizmus eszméjével. Az univerzalizmus szerint a népeknek sok közös anyagi és szellemi javuk van és ezeket a javakat organizálás segitségável közös erővel az emberiség érdekében hatalomra kell juttatni. A mi célunk az, hogy megállapítsuk annak módját, miként őrizheti meg minden nemzet minden országban egyéniségét, kultúráját és igy miként érhető el a nemzetek békés együttműködése a kultúra javára. Mi, kisebbségi népek képviselői — úgymond — ismét megkíséreljük, hogy a nagyok figyelmét a kisebbségekre irányítsuk, ismét módszereket ajánlunk a kisebbségvédelem jelenlegi rendszerének megnagyobbitására és reméljük, hogy eljön az idő, amidőn törekvésünket siker fogja koronázni* A tervezett munkanélküli járulék nem hozhat újabb életet a munkapiacon. Englis dr. volt pénzügyminiszter a Lid. Novinyben hosszabb cikkben foglalkozik a munkanélküli segélyalapra vonatkozó javaslattal és a munkanélküli járuléknak a termelésre gyakorolt hatását tárgyalva, arra a következtetésre jut, hogy a járulék beterjesztett alakjában nem hozhat újabb életet a munkapiacba. Englis dr. többek között az írja, hogy a kivitel és egy export állam szempontjából a kereskedelmi adók a legrosszabbak. Talán azért, mert a köztársaság olyan erős exportállam, a kereskedelmi adók teszik ki a a legnagyobb hányadot az összes adók között. A munkanélküli adónak kedvezőtlen hatása a belföldi gazdálkodásban is érezhető lesz, még akkor is, ha az adó nem lesz áthárítható a fogyasztóra. Abban az esetben, ha az adó az árba kapcsolódik bele, akkor megdrágítja az árut, minthogy azonban a munkabér a termelési költségnek nem ugyanaz a hányada valamennyi árunál, a drágulás annál nagyobb lesz, minél nagyobb hányad a bér a termelési költségben. Ez az adó a munkát fogja sújtani azon termékek fogyasztásának csökkenésével, melyeknek termelési költsége főleg a munka, vagy pedig a munkaökonómizálás által, mellyel az illető áru megdrágulásának és fogyasztásának csökkenését igyekeznek majd megakadályozni Sokkal rosszabb a Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton dolog, ha az uj járuléknak az árba való belekalkulálása nem sikerül és sajnos, ettől kell tartani. Ha a termelők ma adósságaik nyomása alatt emelhetnék az árakat, úgy az uj járulék nélkül is megtennék azt, hogy létüket megmentsék. Mert épen az árak deflációs lemorzsolódása semmisíti meg az üzemeket és kényszeríti a termelés beszüntetésére Ebben a folyamatban minden uj kereskedelmi adó aggályos, mert ez a folyamat megakadályozza az adó áthárítását. Ha a járulék nem hárítható át, annak bomlasztó hatása sokkal nagyobb és aggályosabb, mint másik esetben. Minden esetre aggasztóbb az ilyen járuléknak a hatása mostanában, mikor a deflációs nyomás alatt rentabilitási válságon megyünk keresztül. Visszaható érvénnyel léptetik életbe a jövedelmi pótadót. A koalíciós pártok végre megegyeztek az adóemelési javaslatokban és megállapodtak abban is, hogy a jövedelmi adót visszamenő hatállyal fogják életbeléptetni. A képviselőház a jövedelmi adópótlékról szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésében kezdte tárgyalni. Az előadó beszédében a törvényjavaslat visszamenő hatálya mellett foglalt határozott állást. Az eredeti törvénytervezettől eltérően a költségvetési bizottság a javaslatot akként módosította, hogy az alsó adózási határ nem 12 000 koronás, hanem a 15.000 koronás évi jövedelem lesz, ezzel szemben az 500.000 koronán felüli jövedelmek pótadója az eredeti tervtől eltérően nem 95, hanem 100 százalékos lesz. Súlyos helyzetbe kerültek a német kormány támogató pártok. A német kormánypártoknak helyzete az utóbbi időben igen súlyos szimptómát mutat. A kormánytámogató német pártok panaszkodnak, hogy a csehszlovák pártok kevés megértéssel viseltetnek irántuk nehéz helyzetükben és a csehszlovák sovinizmus még a legevidensebb német követelést vagy panaszt sem akarja méltányolni. A Lidové Noviny a helyzetről Írva, többek között rámutat arra, hogy a csehszlovák politika vezetői nem veszik észre azt, hogy nemcsak okos, hanem igazságos lenne, ha egyes kérdésekben, például nyelvi és személyi kérdésekben engedékenyebbek volnának. Ezt azonban nemcsak a nacionalista agitációtól való félelemből, hanem azért is, mert állandóan gazdasági és pénzügyi kérdések megoldásával vannak elfoglalva, folytonosan elódázzák. A német kormánypártok vezetői egyre gyakrabban figyelmeztetik a kormányt, hogy nem igen tudják igazolni választóik előtt aktivista kormánypolitikájukat, ha legindokoltabb követeléseiket sem veszik tekintetbe. Különösen súlyos helyzetben vannak a német agráriusok, akiket a cseh agráriusok nem támogatnak úgy, mint a német szociáldemokr I
