Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-20 / 5. szám

5. szám Szerda, 1932. január 20 Ot\ enharmadik évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák ér lékben: Melyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre Síi Ke, félévre ÍO Ke, negyed­évre 2« Ke. — Külföldön 12« Ke. Egyesszám ára í korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÍ1LÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-», at. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Vita Lausanne körül. Komárom, január 19. A kedves és udvarias franciák urm akarnak elmenni Laussanne­­ba, mert a német zahinix megíe­­küdte a gyomrukat. Nem akarnak a németekkel találkozni és alkal­mai adni arra, Eiogy tudományosan is kifejthessék álláspontjukat, me­lyet a baseli hankszakértők is kon­­statáitak. Németország státusa ag­gasztóan meg van terhelve és nem bírja el tovább a jóvátételek ter­hét. Franciaország pedig makacsul azt hajtogatja, hogy a németek tud­nak fizetni, csak nem akarnak és a vitát az amerikai businessman ál­lamférfiak kórusa fejezi be, akik nem engednek el Európának egy centet sem. Az amerikai fenyegetés nem is hangzik olyan rémesen, hiszen messze van mitőlünk, azután meg ha egyszer Németország nem tud fizetni, akkor Amerika sem fogja belőle kipréselni a háborús költ­ségeket, a felárral számított kézi­gránátok és munícióknak az árát, ami igazán a füstbe ment. Az ame­rikai kalmár Európán keresett és csinált jó háborús üzletet, azon­ban írva vagyon, hogy ebül szer­zett vagyonnak ebül is kell elvesz­nie. Franciaország nem akar elmenni a jóvátétel» tanácskozásra és mint mindig, úgy most is önzőén és bár­­örveitdve bogozza Európa sorsát, mert jói tudja, hogy nélküle nin­csen európai megoldás és ebben a megoldásban nem akar részt ven­ni. Európa tehát egy esztendeig, vagy addig, amíg csakugyan meg­egyeznek az államok, nem megy Lausanne-ba. Ez teljesen reávall a francia lélekre, amely biztonságát sohasem látja biztosítva és Német­országtól kétféle jóvátételt követel, eteő sorban az aranyak míüiárd­­jait, másik jóvátétel gyanánt pedig a biztonságot, vagyis Németország ne fegyverkezzék, Németország ipa­rát ne fejlessze és Németország ne gyártson semmi hadiszert, ne kí­sérletezzen vegyi laboratóriumai­ban, mert akkor lúdbőrzenek a francia hátak és vacog a kis és »agy polgárnak a térde kórusban. tlát nem mennek el Luusanne-ba és otthon maradnak. Ez kétségtele­nül nem fogja megoldottá tenni a jóvátétel kérdését. Háborút nem vi­selhetnek egy fegyvertelen állam ellen, azt meg se szállhatják, mert obbe beleszól Európa is. A színes katonák már elhagyták a Rajnát és a fekete szégyen nem lebeg fe­nyegetően a német városok felett. Bizony rosszul csinálták meg Ver­­sailtes-ben a gyűlölködő öregek és azok doyen-je, az öreg foghíjas francia tigris. Aki gyűlöletet vet, 'm nem Is arathat mást, mint gyű­­löíHei. Anglia szívesen menne jóvátételi tanácskozásra, Olaszország pedig még szívesebben szállítaná hozzá a szivacsot. A sokat ócsárolt rá­galmazott, gyűlölt Mussolini ime napok alatt Európának jó szelle­mévé változott. A fasiszta, az anti­demokrata, a zsarnok, a szociálde­mokraták hóhéra, akinek tapsol egész Európa. Áthallatszib Parisba is a tapsvihar, mely a dúcénak szói, aki megmutatja, hogy ember. És különb demokrata, mint azok, akik napszámban hajtogatják és verik a mellüket, hogy mi demo­kraták vagyunk. Németországnak talán sok meg­próbáltatáson kell keresztülmennie, amíg csakugyan meggyőzi a vilá­got, hogy a Versailles-ben ráková­csolt láncokat nem viselheti tovább. Mi nem féltjük a németeket, mert azok gyakorlati emberek. Francia­­ország óriási dilemmája, mint a testébe lőtt nyit, nyugtalanítja a francia elméket és lelkeket és nem hagy nekik pihenést. A további Komárom, — január 19. C* üt őrt őkő n t/> eyvyilt k a képviselőht'ts. December 19-én napolták el a ka­rácsonyi ünnepek előtt a képviselőhá­zat és január 21-énfcsütöríökön délu­tán fogja ez évben első ülését tartani. A parlament munkaprogramja még mindig igen hézagos, mert a legfonto­sabb törvényjavaslatokkal nem készül­tek eddig el és ami tárgy napirendre kerül, hosszabb idő óta várja már az elintézést. A napirenden mindenekelőtt a milliárdos kölcsön fölvételére vonat­kozó törvényjavaslat szerepel, de ér­dembeli tárgyalásra kerül a népjóléti minisztérium által a munkanélküliek segélyezésére vonatkozó munkanélküli alap és a munkaközvetítésről szóló törvényjavaslat, valamint az agrárpárt által hónapok óta követelt s a benzin és szesz keveréséről szóló törvényjavaslat, úgyszintén a cukorgyárakról készített javaslat, amelyeket épen egy évvel ezelőtt nyújtott be a kormány a parla­mentnek. Azonban ezeket a javaslato­kat még szintén elő kell készíteni, ami e héten fog megtörténni. Egy milliárd koronás kölcsönre kap fölhatalmazást a pénzügy­miniszter. Már említettük, hogy a január 21-én összeülő képviselőház napirendjére ki­tűzte a kormány azt a felhatalmazási törvényjavaslatot, amely szerint a par­lament feljogosítja a pénzügyminisztert, hogy egy milliárd korona kölcsönt ve­gyen jel. Ez a törvényjavaslat, amely igen sürgős, meg fogja előzni az eddig szóban forgó valamennyi törvényja­fegyvérkezés egy háborúnak volna a bevezetése és ez elől ki kell tér­nie. Nagyon valószínű egyébként, hogy a leszerelési konferencia is elmarad, mert amint lény az, hogy a franciák a jóvátételből fejlesztet­ték hadseregüket, úgy most a vá­laszút előtt dönteni kell afelől, hogy francia pénzen törlénjéb-e ez, vagy csakugyan a leszerelésre kell-e át­térni. Épen elegendő ez a probléma a francia kormánynak és a francia lelkiismeretnek, amely nyugtalan­kodik. De hát ma a problémák ide­jét éljük és a francia töprengés bi­zonyára eszébe juttatja a páriskör­­nyéki békéket is az auguroknak, akik ezeket fogalmazni segítették és ezzel Európát visszalökték a fej­lődés vonalából a dezoiáció felé, amikor mindenki a magáéi félti, amikor minden állam idegenkedik a másiktól és valutájáért retteg és bemondja a moratóriumot. Mert mindenkit érhet baleset és ez vo­natkozik olyan államokra is, ame­lyek azt hirdetik, hogy be vannak biztosítva minden baleset ellen. vaslalot, tehát a banktörvényt is, amely egyébként is még nincs abban a stá­diumban, hogy mellette a többség biz­tosítva lenne. Egyes pártok még maka­csul kitartanak álláspontjuk mellett s egyelőre nem lehet rábírni őket arra, hogy elfogadják a javaslatot. A kor­mány eredetileg nem akarta az egy­milliárdos kölcsönt a parlament elé terjeszteni tárgyalásra, most a parla­ment egyszer már adott egy ilyen köl­csönre felhatalmazást, újonnan most mégis azért kerül sorra, mert a fran­cia kormány kifejezetten azt kívánja, hogy a kölcsönt a francia és a cseh­szlovák parlamentnek külön-külön meg kell szavaznia. Franciaországban már január 12-én kellett volna megszavazni a csehszlovák kölcsönt, azonban a közbejött kormányválság elódázta az ügyet. Ezzel az uj kölcsönnel Cseh­szlovákia külföldi adósságának összege 38 és fél milliárd koronát fog kitenni. JMunkanél/iüiiséyi segélyalap — a munkaadó tér here. A népjóléti minisztérium javaslatot készített a munkanélküliek egyre sza­porodó táborának segélyezésére fordí­tandó, úgynevezett munkanélküli se­gélyalap létesítésére. Az a terv, hogy az állam százmilliót fordítana erre a célra s az alap folyó bevételeit a munkaadók fedeznék a vállalatoknál alkalmazott munkások és munkaerők béreinek arányában. Az aiap létesítése azonban több akadályba ütközik. Első sorban is a pénzügyminisztériumnak vannak elvi kifogásai minden aiap­­szaporitás ellen, ha pedig már szó lenne ilyen alap létesítéséről, hallani sem akar arról, hogy ez az alap a népjóléti minisztérium kezében marad­jon. De az egyes vállalatok képviselői is kifogásolják az uj alap ilyenforma létesítését, mert ez további terheket róna az iparra és kereskedelemre, amely ma már úgyis csak nagy nehéz­ségek árán képes magát föntartani. Más verzió szerint a munkanélküliek alapjának folyó jövedelmeit a jöve­delmi és kereseti adókhoz csapott illet­ményekből fedeznék, ez esetben azon­ban ezt az adóigazgatás nehezítené meg s az ilyen úton a szükséges pénz csak jóval később kerülne elő, már pedig a pénz megszerzése halasztást nem tűr. Politikai körökben nyert ér­tesülés szerint a polgári pártok csak akkor hajlandók a javaslat mellett ma­gukat exponálni, ha a kormány meg­szigorítja a jelenleg szocialista kéz­ben levő intézetek és intézmények gazdálkodásának ellenőrzését Az összeférhetetlenségi törvény módosítása. Az összeférhetetlenségről szóló tör­vény a banktörvénnyel kapcsolatban módosításra vár. Ismeretes dolog, hogy ebben a kérdésben az összeférhetet­lenségi bizottságnak Hoetzel ör.-nak bejelentése következtében állást kell foglalnia. A banktörvényben az össze­férhetetlenség kérdése az eredeti szö­vegben akként nyer megoldást, hogy a törvényhozónak bankok és más pénz­intézetek kormányzótanácsában mm szabad résztvennie. Ebben a dologban eddig nem találták meg a modus yi­­vendit. A kormánybizottság, mely a ja­vaslat előkészítését végezte, úgy akarja elintézni ezt a kényes ügyet, hogy utolsó revízió végett a pártvezetőknek adja ki a javaslatot. Az eddigi diszpo­zíció szerint szerdán ül össze a bizott­ság, hogy a javaslat végső megállapí­tásában megegyezzenek és lehetővé tegyék a javaslatnak a képviselőfiáz elé való terjesztését. Étetrefeelt újból a koalíció nyolcas bizottsága. A koalíció megint életrekeltette ás „Oszmicská“-t, a parlamenti pártok 8-as bizottság rendszerét. így megala­kult a politikai nyolcas bizottság, amely a banktörvénynek még néhány vitdis kérdését lesz hivatva elintézni, ezts­­kivül kiküldtek egy cukorbizottságpf, amely a cukorgyárak számának korlá­tozásáról szóló törvényről fog tár­gyalni. A szesz- és benzinkeverési tör­vényt szintén egy külön bizottság in­tézi el, a lakástörvény végleges meg­oldásának előkészítésével szintén egy külön nyolcas bizottságot bíztak meg és végül alakítottak egy szociálpolitikai bizottságot, amely a munkanélküliek alapjának létesítéséről, a munkaközve­títésről és a betegbiztosítás reformjá­ról szóló törvényjavaslatokkal fog fog­lalkozni. Mindezek a nyolcas bizottsá­gok még a héten megkezdik műkö­désüket. Szóval most már az- „csz­­micska’Mntézmény feltámasztása Eli* biztosítva lesz a parlament munkaprog­ramja, csak az a fő, hogy a bizottságok tagjai meg tudjanak egymással egyezni, ami nem igen könnyű dolog a tsefe­­sziovák koalícióban. P0UTIU1 SZEMLE BSSMBSSS I

Next

/
Oldalképek
Tartalom