Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-04 / 35. szám
35. szám. Szerda, 1933. májas 4, Ötvenharraadik évfolyam. OMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Iíé. Egvesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. asmmms^coaammiimtaammcaä. .uws»:« i Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, május 3. A kormány most készíti elő a lakóvédelem legújabb lárgvaSását a parlamentben. A lakóvédelem ügye hetedszer felmelegílve és a népjóléti minisztertől kellőképen fel is higílva kerül a parlament elé. Azaz hogy ez még nem is egészen bizonyos. Hiszen a fődolog az volna, hogy a pártok megadják hozzá a placétumol, de éppen ez a legnagyobb nehézség. A népjóléti miniszter készített is egy törvényjavaslatot, amelyben a szociáldemokrata pártnak minden kívánságát paragrafusokba szedte. Csakhogy éppen az a baj, hogy most inár nem is annyira a lakóvédelemre, mint a háztulajdonos védelmére lenne szükség. Hiszen, hogy tovább ne menjünk, ebben a városban is, ha valaki a házbért pontosan bevallja, akkor abból csaknem felét elviszi a város, a másik felét az állam aránylag kicsi adóalapja után szintén a község, a járás és az ország pótadók alakjában fölözi le és mi marad a háztulajdonosnak: körülbelül öt százalék. Most már azután lessék ebből a házat javítani, annak a biztosítását fizetni, a házon tevő esetleges terhek kamatait fizetni és mindezen kívül inég a házba fektetett (őkének a kamatait is viszontlátni. Ettől azonban körülbelül húsz év óla elbúcsúzhattak a háztulajdonosok, mióta az úgynevezett »kötött« gazdálkodás folyik a házakban. A házbirlok tökéletes devalvációját elérték az eddig hozott lakóvédelmi törvények, a ház értéke leszállót!, mert a háború alatt bérbeadott lakások felett a háztulajdonos nem rendelkezhetik és a régi lakó a háztulajdonos fejére nőtt, újabb terheket nem vállal, a háztulajdonos pedig nem mehet az év minden negyedében a bírósághoz. Sokszor kijelentették, hogy ez az állam a tulajdon alapján áll és ezt a bíróságok is mindenkor védték határozataikban. Legutóbb érdekes döntést hozott a legfelsőbb bíróság, mely a magántulajdon ellen telt nyilatkozatot bűncselekménynek nyilvánította. A háztulajdon pedig már húsz év óta különféle szerencsés és szerencsétlen törvényekkel van korlátozva. A lakóvédelem szociális szempontokat akar szolgálni. Egészen helyes, mert erre szükség is van. A kis egzisztenciákat védeni elsőrendű kötelesség. Csakhogy ez a védelem nem mehet a magántulajdon rovására. Védje az állam a lakót államkedvezményekkel, kislakások építésével, vagy az ilyen építkezések támogatásával. A házak magántulajdonban való elértéktelenedése azonban áll, ami cél nem lehel, éppen azért a lakóvédelcm teljesen elhibázott célt követett. Már a háború után szükséges lett volna valorizálni a lakásbércket, ez azonban nem történt meg és természetesen a házbirtokosok azok, akik erre legjobban ráfizettek. A mostani tárgyalástól sem lehet semmi eredményt remélni, hiszen a hivatalos tudósítás is számot azzal, hogy a lakóvédelmi törvényt ismét meghosszabbítják, vagyis a háztutajdont még mindig kiszolgáltatják annak az álszocializmusnak, amely végcéljában mégis a magántulajdon ellen dolgozik. Hasztalan mulatnak rá az egyes pártok arra, hogy ez nem mehet így a végtelenségig, hanem szükség van arra, hogy a magánkötelezeltségek rendes formájukban és értékükben teljesíttessenek. Hiszen így az átlamnak egyik iontos adualapja, a házbirtok értéke megy tönkre. Azt hisszük, hogy a háború után elmúlt tizenhárom esztendő elegendő lehetett arra, hogy a lakóvédelem érvénye megszűnjék és mindenki annyit fizessen a lakásáért, amennyi a lakáspiacon kialakul. Hiszen, ha nagy a lakáskínálat, akkor azok értéke amúgy is, minden védelem nélkül leszáll. Azok a körülmények, amelyek szükségessé telték a lakások béreinek a hatósági védelmét, legnagyobbrészben már megszűntek és semmi ok sincsen arra, hogy ma lakóvédelemről kellene beszélni, amikor már mindenki lakást épített magának, akinek erre szüksége volt és a házak százezrei épültek fel a lefolyt tizenhárom esztendő alatt állami támogatással, vagy kommunális segéllyel, szövetkezeti alapon. A lakóvédelem tehát megérett arra, hogy az megszűnjék és a lakások, meg a házak is megérdemlik azt, hogy viszszaálíjon régi szabad forgalmuk és a házbirtokos azt fogadja be lakónak, aki neki mindenben megfelelő és a lakáshasználatára a kellő ellenértékel biztosítani tudja. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 3. Képviselőházi és bizottsági ülések. A parlament munkája, tekintettel arra, Rogy egyes kérdésekben még mindig nem tudtak a pártok megegyezésre jutni, csak a legminimálisabbra szorítkozik. A képviselőház kedden ülést tartott, amelyen folytatták az 1931. évi zárszámadások feletti vitát, majd áttértek a továbbszolgáló altisztek jövedelméről szóló javaslat tárgyalására. A szenátusban ezen a héten csupán a bizottságok üléseznek és pedig a véderőbizottság, a kereskedelmi, a szociálpolitikai és a külügyi bizottság. A bizottságok a tényleges szolgálati idő leszállításáról szóló törvényjavaslatot fogják elintézni. A szenátus plénuma csak május második felében ül össze. a 20 hektárnál nagyobb mezőgazdák ugyancsak egy százalékkal járuljanak hozzá. A kérdéssel a gazdasági miniszterek is foglalkoztak, de ezt a tervet elejtették. Az agráriusoknak az az álláspontja, hogy a mezőgazdaságot illetőleg az egyéni megadóztatás nem jöhet szóba, hanem legfeljebb kollektiv teljesítményről, lehet szó 25—30 millió korona összegben. Ezért a földmivelésügyi miniszternek tovább kell folytatnia a tárgyalásokat. A munkanélküliek támogatására szolgáló alap új terhet ró ismét azokra az adózókra, akik a munkássággal kapcsolatban vannak, tekintet nélkül arra, hogy ipari vagy mezőgazdasági érdekeltség forog-e fönn. Még mindig nincs megegyezés a lakástörvényre vonatkozólag. A kisantant tavaszi konferenciája Belgrádban. A kisantant államai május 13-tól 15-ig tartják tavaszi konferenciájukat Belgrádban. Benes dr. külügyminiszter, aki a hét elején visszaérkezett Prágába, a hét végén utazik a kisantant konferenciára. A gazdasági miniszterek tárgyalása a munkanélküliek alapjáról. A kormány munkaprogramjának egyik pontját képezi a munkanélküliek támogatására szolgáló alapjáról szóló törvényjavaslat, amelynek előkészítése nagyon nehezen halad előre. Az elmúlt hét végén a szakbizottság tagjai foglalkoztak ezzel a kérdéssel és olyan irányban kerestek kivezető utat, hogy az alaphoz az ipar egy százalékkal és A kormány tagjaiból álló lakásbizottság, amelynek Czech dr., Matousek dr., Meiszner dr., Srámek dr. és Viskovsky dr. miniszterek a tagjai, a képviselőház kormányszobájában tanácskozást tartottak, hogy az új lakástörvény végleges javaslatában megállapodjanak. A népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat képezte a tárgyalás alapját. Azonban a javaslat alapelveire nézve sem értek el eddig megegyezést a bizottság tagjai. Ezért a tanácskozást e héten újra folytatják abban a reményben, hogy a javaslatot a minisztertanács elé terjeszthetik a végső határozat meghozatala céljából. Nem igen valószínű, hogy a javaslat valamennyi pontjára nézve létrejöjjön a megegyezés, különben is a lakástörvényt megelőzően egy egész sereg más törvényjavaslatot kell a képviselőháznak elintézni. Abban az esetben, ha az albizottság tagjai között megegyezés nem jönne létre, a kormány számol azzal, hogy a június 30-án lejáró lakbérleti törvényt továbbra is meg kell hosszabbítani. Kecskeméthy Béla dr. * 1869—1932. Ismét kilobbant egy magyar élet, mely értéket jelentett és a maga körében mindig maradéktalanul teljesítette társadalmi , és polgári kötelességeit. Vasárnap Ógyallán váratlanul hunyt el Kecskeméthy Béla dr. ügyvéd, korábban ógyallai magyar királyi közjegyző, életének 63. évében. Kecskeméthy Béla Komáromvármegyének közéletében jelentékeny szerepet vitt. Jászfalun született, hol régi családi birtokuk volt. Iskolai tanulmányait elvégezvén, a budapesti egyetemen jogot hallgatott és letette az ügyvédi vizsgát is. Ezután jászfalusi birtokán gazdálkodott és résztvett a járás és a megye mozgalmaiban. 1906-ban Kálmán Rudolf főispán az ellenzékhez tartozó Kecskeméthy Bélát tiszteletbeli árvaszéki ügyésszé nevezte ki, aki akkor már résztvett mint bizottsági tag a vármegyei törvényhatóság munkájában is, valamint ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Később Kürthy István főispánsága alatt 1911-ben ógyallai közjegyzővé nevezték ki, amely állást akkor rendszeresítették. Mint közjegyző járása jogkereső közönségének teljes bizalmát bírta és tisztét viselte még az államfordulat után is, amikor hasonló állásban a lengyel határon egy kis községbe helyezték át. Ezt a megbízatást nem fogadta el, hanem lemondott állásáról és Ógyallán megnyitotta ügyvédi irodáját, amely csakhamar egyike lett a keresett ügyvédi irodáknak. A kisebbségi magyarság életébe belekapcsolta a maga tevékenységét is és mint az országos keresztényszocíalista párt egyik buzgó és tevékeny tagja működött évtizeden keresztül. Az ógyallai járás körzeti elnökségét viselte és ebben a tisztében sokat tett a párt helyzetének megszilárdítása érdekében. A járási önkormányzati választások alatt a párt lisztavezetője volt és járási képviselőtestületi és választmányi tag is lett, mely állásában sokszor felemelte szavát az ógyallai járás községeinek érdekében, Dr. Kecskeméthy Béla már egy-két év óta betegeskedett ugyan, de az életerős emberen nem látszottak annak komolyabb nyomai. Annál váratlanabbá hatott elhunytának hire, mely sok ismerősét és barátját megrendítette. Elhunytát özvegye sz. Folkushdzy MÁ- ria és első házasságából származó két leánya: Kecskeméthy Edit és Eleonóra gyászolják. A megboldogultat, akinek földi részeit ma, szerdán délelőtt szentelték be Ógyallán, a jászfalusi családi sírboltban helyezik ugyanezen napon, délután örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel őrzi meg a magyar közélet, amelyben oly tevékeny részt vett s amelynek munkáját és életének energiáit szentelte, de megőrzi az udvardi járás magyarsága is, melynek életében vezető szerepet vitt és érdekében önfeláldozóan teljesítette magyar kötelességeit. I Lakóvédelem — hetedszer.
