Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-04 / 35. szám

35. szám. Szerda, 1933. májas 4, Ötvenharraadik évfolyam. OMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Iíé. Egvesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. asmmms^coaammiimtaammcaä. .uws»:« i Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, május 3. A kormány most készíti elő a lakóvédelem legújabb lárgvaSását a parlamentben. A lakóvédelem ügye hetedszer felmelegílve és a népjóléti minisztertől kellőképen fel is higílva kerül a parlament elé. Azaz hogy ez még nem is egé­szen bizonyos. Hiszen a fődolog az volna, hogy a pártok megadják hozzá a placétumol, de éppen ez a legnagyobb nehézség. A népjó­léti miniszter készített is egy tör­vényjavaslatot, amelyben a szo­ciáldemokrata pártnak minden kí­vánságát paragrafusokba szedte. Csakhogy éppen az a baj, hogy most inár nem is annyira a lakó­­védelemre, mint a háztulajdonos védelmére lenne szükség. Hiszen, hogy tovább ne men­jünk, ebben a városban is, ha va­laki a házbért pontosan bevallja, akkor abból csaknem felét elviszi a város, a másik felét az állam aránylag kicsi adóalapja után szintén a község, a járás és az ország pótadók alakjában fölözi le és mi marad a háztulajdonos­nak: körülbelül öt százalék. Most már azután lessék ebből a házat javítani, annak a biztosítá­sát fizetni, a házon tevő esetleges terhek kamatait fizetni és mind­ezen kívül inég a házba fektetett (őkének a kamatait is viszontlát­ni. Ettől azonban körülbelül húsz év óla elbúcsúzhattak a háztulaj­donosok, mióta az úgynevezett »kö­tött« gazdálkodás folyik a házak­ban. A házbirlok tökéletes devalvá­cióját elérték az eddig hozott la­kóvédelmi törvények, a ház érté­ke leszállót!, mert a háború alatt bérbeadott lakások felett a ház­­tulajdonos nem rendelkezhetik és a régi lakó a háztulajdonos fejére nőtt, újabb terheket nem vállal, a háztulajdonos pedig nem mehet az év minden negyedében a bíró­sághoz. Sokszor kijelentették, hogy ez az állam a tulajdon alapján áll és ezt a bíróságok is minden­kor védték határozataikban. Leg­utóbb érdekes döntést hozott a legfelsőbb bíróság, mely a magán­­tulajdon ellen telt nyilatkozatot bűncselekménynek nyilvánította. A háztulajdon pedig már húsz év óta különféle szerencsés és szerencsét­len törvényekkel van korlátozva. A lakóvédelem szociális szem­pontokat akar szolgálni. Egészen helyes, mert erre szükség is van. A kis egzisztenciákat védeni első­rendű kötelesség. Csakhogy ez a védelem nem mehet a magántulaj­don rovására. Védje az állam a lakót államkedvezményekkel, kis­lakások építésével, vagy az ilyen építkezések támogatásával. A há­zak magántulajdonban való elér­téktelenedése azonban áll, ami cél nem lehel, éppen azért a lakóvé­­delcm teljesen elhibázott célt kö­vetett. Már a háború után szük­séges lett volna valorizálni a la­­kásbércket, ez azonban nem tör­tént meg és természetesen a ház­birtokosok azok, akik erre legjob­ban ráfizettek. A mostani tárgyalástól sem le­het semmi eredményt remélni, hi­szen a hivatalos tudósítás is szá­mot azzal, hogy a lakóvédelmi tör­vényt ismét meghosszabbítják, va­gyis a háztutajdont még mindig kiszolgáltatják annak az álszocia­lizmusnak, amely végcéljában még­is a magántulajdon ellen dolgozik. Hasztalan mulatnak rá az egyes pártok arra, hogy ez nem mehet így a végtelenségig, hanem szükség van arra, hogy a magánkötelezelt­­ségek rendes formájukban és ér­tékükben teljesíttessenek. Hiszen így az átlamnak egyik iontos adu­alapja, a házbirtok értéke megy tönkre. Azt hisszük, hogy a há­ború után elmúlt tizenhárom esz­tendő elegendő lehetett arra, hogy a lakóvédelem érvénye megszűnjék és mindenki annyit fizessen a la­kásáért, amennyi a lakáspiacon ki­alakul. Hiszen, ha nagy a lakás­kínálat, akkor azok értéke amúgy is, minden védelem nélkül leszáll. Azok a körülmények, amelyek szükségessé telték a lakások bérei­nek a hatósági védelmét, legna­­gyobbrészben már megszűntek és semmi ok sincsen arra, hogy ma lakóvédelemről kellene beszélni, amikor már mindenki lakást épí­tett magának, akinek erre szüksé­ge volt és a házak százezrei épül­tek fel a lefolyt tizenhárom esz­tendő alatt állami támogatással, vagy kommunális segéllyel, szö­vetkezeti alapon. A lakóvédelem tehát megérett arra, hogy az meg­szűnjék és a lakások, meg a há­zak is megérdemlik azt, hogy visz­­szaálíjon régi szabad forgalmuk és a házbirtokos azt fogadja be la­kónak, aki neki mindenben meg­felelő és a lakáshasználatára a kel­lő ellenértékel biztosítani tudja. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 3. Képviselőházi és bizottsági ülések. A parlament munkája, tekintettel arra, Rogy egyes kérdésekben még mindig nem tudtak a pártok megegyezésre jutni, csak a legminimálisabbra szorít­kozik. A képviselőház kedden ülést tartott, amelyen folytatták az 1931. évi zárszámadások feletti vitát, majd áttér­tek a továbbszolgáló altisztek jövedel­méről szóló javaslat tárgyalására. A szenátusban ezen a héten csupán a bizottságok üléseznek és pedig a véd­­erőbizottság, a kereskedelmi, a szociál­politikai és a külügyi bizottság. A bi­zottságok a tényleges szolgálati idő leszállításáról szóló törvényjavaslatot fogják elintézni. A szenátus plénuma csak május második felében ül össze. a 20 hektárnál nagyobb mezőgazdák ugyancsak egy százalékkal járuljanak hozzá. A kérdéssel a gazdasági mi­niszterek is foglalkoztak, de ezt a ter­vet elejtették. Az agráriusoknak az az álláspontja, hogy a mezőgazdaságot illetőleg az egyéni megadóztatás nem jöhet szóba, hanem legfeljebb kollek­tiv teljesítményről, lehet szó 25—30 millió korona összegben. Ezért a föld­­mivelésügyi miniszternek tovább kell folytatnia a tárgyalásokat. A munka­­nélküliek támogatására szolgáló alap új terhet ró ismét azokra az adózókra, akik a munkássággal kapcsolatban vannak, tekintet nélkül arra, hogy ipari vagy mezőgazdasági érdekeltség forog-e fönn. Még mindig nincs megegyezés a lakástörvényre vonatkozólag. A kisantant tavaszi konferen­ciája Belgrádban. A kisantant államai május 13-tól 15-ig tartják tavaszi konferenciájukat Belgrádban. Benes dr. külügyminiszter, aki a hét elején visszaérkezett Prágába, a hét végén utazik a kisantant konfe­renciára. A gazdasági miniszterek tárgya­lása a munkanélküliek alapjáról. A kormány munkaprogramjának egyik pontját képezi a munkanélküliek támo­gatására szolgáló alapjáról szóló tör­vényjavaslat, amelynek előkészítése na­gyon nehezen halad előre. Az elmúlt hét végén a szakbizottság tagjai fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel és olyan irányban kerestek kivezető utat, hogy az alaphoz az ipar egy százalékkal és A kormány tagjaiból álló lakásbizott­ság, amelynek Czech dr., Matousek dr., Meiszner dr., Srámek dr. és Viskov­­sky dr. miniszterek a tagjai, a képvi­selőház kormányszobájában tanácsko­zást tartottak, hogy az új lakástörvény végleges javaslatában megállapodjanak. A népjóléti minisztérium által kidolgo­zott javaslat képezte a tárgyalás alap­ját. Azonban a javaslat alapelveire nézve sem értek el eddig megegyezést a bizottság tagjai. Ezért a tanácsko­zást e héten újra folytatják abban a reményben, hogy a javaslatot a mi­nisztertanács elé terjeszthetik a végső határozat meghozatala céljából. Nem igen valószínű, hogy a javaslat vala­mennyi pontjára nézve létrejöjjön a megegyezés, különben is a lakástör­vényt megelőzően egy egész sereg más törvényjavaslatot kell a képviselőház­nak elintézni. Abban az esetben, ha az albizottság tagjai között megegye­zés nem jönne létre, a kormány szá­mol azzal, hogy a június 30-án lejáró lakbérleti törvényt továbbra is meg kell hosszabbítani. Kecskeméthy Béla dr. * 1869—1932. Ismét kilobbant egy magyar élet, mely értéket jelentett és a maga köré­ben mindig maradéktalanul teljesítette társadalmi , és polgári kötelességeit. Vasárnap Ógyallán váratlanul hunyt el Kecskeméthy Béla dr. ügyvéd, koráb­ban ógyallai magyar királyi közjegyző, életének 63. évében. Kecskeméthy Béla Komáromvárme­­gyének közéletében jelentékeny szere­pet vitt. Jászfalun született, hol régi családi birtokuk volt. Iskolai tanulmá­nyait elvégezvén, a budapesti egyete­men jogot hallgatott és letette az ügy­védi vizsgát is. Ezután jászfalusi bir­tokán gazdálkodott és résztvett a járás és a megye mozgalmaiban. 1906-ban Kálmán Rudolf főispán az ellenzékhez tartozó Kecskeméthy Bélát tiszteletbeli árvaszéki ügyésszé nevezte ki, aki akkor már résztvett mint bizottsági tag a vármegyei törvényhatóság mun­kájában is, valamint ügyvédi gyakor­latot is folytatott. Később Kürthy István főispánsága alatt 1911-ben ógyallai közjegyzővé nevezték ki, amely állást akkor rend­szeresítették. Mint közjegyző járása jogkereső közönségének teljes bizalmát bírta és tisztét viselte még az állam­fordulat után is, amikor hasonló állás­ban a lengyel határon egy kis község­be helyezték át. Ezt a megbízatást nem fogadta el, hanem lemondott ál­lásáról és Ógyallán megnyitotta ügyvédi irodáját, amely csakhamar egyike lett a keresett ügyvédi irodáknak. A kisebbségi magyarság életébe bele­kapcsolta a maga tevékenységét is és mint az országos keresztényszocíalista párt egyik buzgó és tevékeny tagja működött évtizeden keresztül. Az ógyal­lai járás körzeti elnökségét viselte és ebben a tisztében sokat tett a párt helyzetének megszilárdítása érdekében. A járási önkormányzati választások alatt a párt lisztavezetője volt és járási képviselőtestületi és választmányi tag is lett, mely állásában sokszor fel­emelte szavát az ógyallai járás közsé­geinek érdekében, Dr. Kecskeméthy Béla már egy-két év óta betegeskedett ugyan, de az életerős emberen nem látszottak annak komolyabb nyomai. Annál váratlanab­bá hatott elhunytának hire, mely sok ismerősét és barátját megrendítette. Elhunytát özvegye sz. Folkushdzy MÁ- ria és első házasságából származó két leánya: Kecskeméthy Edit és Eleonóra gyászolják. A megboldogultat, akinek földi részeit ma, szerdán délelőtt szen­telték be Ógyallán, a jászfalusi csa­ládi sírboltban helyezik ugyanezen napon, délután örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel őrzi meg a ma­gyar közélet, amelyben oly tevékeny részt vett s amelynek munkáját és életének energiáit szentelte, de meg­őrzi az udvardi járás magyarsága is, melynek életében vezető szerepet vitt és érdekében önfeláldozóan teljesítette magyar kötelességeit. I Lakóvédelem — hetedszer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom