Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-27 / 7. szám

1932. január 27. »KOMÁROMI LAPOK« 5. odai. Ackermann-Tirpák életének cso­dálatos meséje, melyet a szigorú bírák szivének enyhítésére talált ki írásban akarta beadni hamis élettörténetét. Három tyúkot is megevett egy nap, ha az „üzlet“ jól ment. — Tovább folyik a nyomozás a gyilkosságok és rablások ügyében. Saját tudósítónktól. Szombati számunkban részletesen megírtuk a komáromi rendőrség által Galántán lefogott Ackermann Károly viselt dolgait. A csendőrség kiderítette, hogy tulajdonképpen Tirpák László a neve és Szentes­ről szökött meg, még 1919-ben, ahol többszörös gyilkosság miatt adtak ki körözőlevelet ellene. Ackermann ügye napokig foglalkoztatta rendőrséget és csendőrséget. Jelenleg az ügyészség fogházában ül s iratai a vizsgálóbíró előtt vannak. Egyre érde­kesebb dolgok derülnek ki a soknevű betörőről, aki fantázia dolgában nem szorul rá idegen emberek segítségére. Életének megható története 1930. októberében is vendége volt a rendőrségi fogdának. Lopással vádol­ták, de tagadott s mivel bizonyítékok nem merültek föl ellene, szabadonbo­­csátották. Mialatt a vizsgálat folyt ellene, megható levelet szerkesztett, melyet az államügyészségre akart kül­deni s igy akarta esetleges tárgyalása alkalmával a birákat jóindulatra bírni. „Alulirott Ackermann Károly 1892- ben Bécsben születtem, mint Ackermann Erzsébet törvénytelen gyermeke. Anyám bánatában, két héttel szü­letésem után a Dunába ölte ma­gát s engem a parton hagyott. A rendőrség megtalált s menhelybe vittek, Pozsonyba,majd Rimaszombatba, később Kolozsvárra, ahol hat eszten­deig voltam.“ Majd elmondja hányatott életét. Mi­vel születése körülményeit kideríteni sose lehetett, iratai sem voltak rend­ben, éppen ezért négy ország nem akarja befogadni: Magyarország, Ausz­tria, Csehszlovákia és Románia. „Tizenkét éve úgy élek, mint egy nyúl: ide-oda futok“ — Írja a le­vélben. 1907-ben Mármarosszigetre került, onnan Temesvárra, suszternek Az az érdekes, hogy levele szerint mindenütt minden gondozója, nevelője, mestere elhalt: igy akarta lehetetlenné tenni az utána való nyomozást. Békében önként katona lett Marosvá­sárhelyen honvéd-zenész. Aztán me­gint Mármarosba került, majd a há­borúban eleinte mint a tábori patika segédje teljesített szolgálatot Szerbiá­ban, később sorkatona lett, mindezt önként, — s egy csomó kitüntetést kapott. Meg is sebesült és Aradra ke­rült. 1919 márciusában érdekes dolgok történtek vele. Mivel nem szerette a kommunistákat és Kun Bélát szolgálni nem akarta: nem állott be a vörös hadseregbe. A románok ellen sem akart harcolni és a szegedi hadsereghez el­zárták az útját Ekkor a románok lefogták és Bu­karestben tartották internálva, ahol nagyon embertelenül bántak vele. Majd a románok minden irás nélkül áttették a csehszlovák határon és most itt van. Nagyon kéri a bíróságot, hogy ennyi szenvedés után szépen bánja­nak vele. Ezzel szemben .. Ackermann jeles regényírói tehet­séggel van ugylátszik megáldva s mint Komárom, — január 26. ilyen, még vihette volna sokra. Mert kiderült, hogy fönti levele csupa mese és az ér­zékeny szivek megpuhitgatására való. Kiderült, hogy Ackermannt Tirpáknak hívják. Egyizben egy Ackermann nevű huszti cipésznél volt alkalmazva s a cipészfia,Károly, megszökött Romániába, így aztán felvette annak a nevét s igy élt Romániában is, Cseh­szlovákiában is egy-egy Acker­mann Károly. Tirpák apja Szentesen pedellus, anyja él, testvérei is vannak. Egy úri család­nál szolga volt ifjú korában, de onnan elzavarták, mert lopott, Azóta csavarog. 1919-ben, a vörös-román harcok idején vörös parancsnok volt és egy Csala nevű szentesi detektívet agyonlőtt azzal, hogy „civilnek nem szabad ilyenkor az uccán tartózkodni.“ A harc ide-oda hullámzott, Csala de­tektív egy uccasarkon állt s Tirpák azt hitte, hogy Csala jelt ad a romá­noknak, lelőtte. Majd másnap egy tisztet lőtt agyon, egy magyar tisztet, akinél 300.000 leit talált. Szétosztotta a barátai között. (Erre nézve a hatóságnak az a véleménye, hogy ez rablógyilkosság volt és nem haditény, amint Tirpák állítja.) A levélben leirt és a csavargó igazi élete között nagy különbség van. Tirpák egyszerűen átszökött a kommün bukása után Csehszlovákiába és Ruszinszkótól az osztrák határig mindenütt lopott, rabolt, betörése­ket követett el. Lehet, hogy súlyosabb büntettek is nyomják a lelkét. Mikor a Megyercsi­­uccába kivitték helyszíni valiomás­­tételre, mindenáron öngyilkossági kí­sérletet akart elkövetni. Egy nap bárom tyúk. Nagy étvágya volt és a legkedven­cebb étele a baromfi volt. Ahol érte, ott lopta. Komáromban körülbelül száz baromfit lopott el, Komárom környékével együtt száz­ötvenet, rövid idő alatt. Mind megette a barátaival, de leg­főbbképen egyedül. Volt nap, amikor reggelire, ebédre, vacsorára meg­evett egy-egy tyúkot. A „singeliöi Robinson“ azonban szí­vesen megosztotta a gyermekekkel is az Ízes falatot és jóbarátjának, Juhász Józsefnek két gyermeke kövérre hízott a sült libáktól. Juhász József különben a múlt héten szöget nyelt. Nyomozáskor azt mondta, hugy tévedésből s véletlenül nyelte le a szöget, nem, mintha ijedtében öngyilkosságot akart volna elkövetni. Most a kórházban ápolják, de bünré­­szessége ügyében a vizsgálatot meg­indították. Tovább folyik a vizsgálat. A rendőrség a maga részéről az ügyet befejezte s áttette a vizsgálóbi­­rósághoz. A csendőrség a vidéken to-V5r5s kezek ellen arcbőr ée rossz areszin elten a legjobb a hó­fehér CRÉME LEODOR-t használná, mely egyúttal kitűnő alaip púdernek. A hüeilő és gyógyító hatás különösen akkor észlel­hető, ha erős fagyban az arc és kezek nagy­mértékben vörössé válnak. Száraz és fel­­pattogzott bőrnél is kitűnő szolgálatot tesz a krém. de különösen a kellemetlen vÍ6z­­ketegséget szünteti meg azonnal. Ezekben az esetek' -n mindég vékony rétegben kei a krémet a bőrre rá vinni, naponta többször is s este erősebb rétegben. Férfiaknál ele­gendő egy egész vékony réteget az arcra kenni, hogy a borolváló-krém habzását fokozzuk. Egy tubus ára 5 és 8 Ke. Még hatásosabb a krémnek a Leodor-Edel-Szap­­pann.nl együttes használata, darabja 5 K6. M'nden Chlorodont-kei'eskedésben kapható. -»1 ninauwrinntwt> mii mm» i imaimnii— . vább nyomoz. Ma Perbetén és Komá­­romszentpéteren nyomoznak azirányban, hogy hol tört be, mit követett el s kik voltak a bűntársai. Az érdekes ügy aktái tehát még nincsenek lezárva. A báli szezon kiemelkedő eseményének ígérkezik a KFC reprezentációs estélye Február 6-án, szombaton este ren­dezi meg a KFC hagyományos farsangi estélyét a Kultúrpalotában. A báli bizottság, élén Biaun Andor bálelnökkel állandóan permanenciában van, a legapróbb részletekig kidolgozta az estély programmját, amelynek fény­pontját Miss Komárom 1932 fogja ké­pezni. A báli bizottság a napokban küldte széjjel a meghívókat s lelkes hölgygárda fáradozik azon, hogy az estély, mint a múltban is voit, városunk kiemelkedő eseményének ígérkezzen. Úgy a bállal, mint a meghívókkal kapcsolatos mindenféle reklamációk a KFC titkárához, Kellner Lászlóhoz, Ba­­ross-utca, valamint Hacker Sándor di­vatárukereskedőhöz intézendők. 1 UBa—» Haragos Mozi Minden asszony vágya Bánky Vilma és Josef Schildkraut lOO^Q-os hangosfilm! Bánky Vilma először szólalt meg hangos fimben! A beszédjéből kiérzik az idegenszerűség, de a játékából a néma film nagy művésznőjére ismerünk. Szerdán utolsó napon kerül mősorra az új Bánky Vilma film: Minden asz­­szony vágya A mosoly országa Lehár Ferenc világhírű operettje mellár d Tauber A közönség közéből annyit emle­gették a világhírű operettet, amig a mozi jó üzleti érzékkel újra műsorra tűzte. A mosoly országa Lehár Ferenc örökbecsű operettje. Lehár személyesen dirigál a fimen. A főszerepben pedig a híres operaénekes Richár Tauber excellál. Bemutató csütörtök és pénte­ken a Modern moziban. Újítással lepi meg a Modern mozi a közönséget: vasárnap délután olcsó helyárakkal (Ke 3. 2, 1) népelőadáso­kat rendez 2 és fél 4 órai kezdettel. Vasárnap, január 31-én a népelőadá­sok műsora Douglas Fairbansk néma bravurfilmje: A gaucsó lesz. A rendes hangos műsor tarmészetesen csorbítat­lanul lejátszásra kerül 5, fél 7 és fél 9 órai kezdettel. — Ostoba gyerektréfa. A napok­ban az a riasztó hir járta be a vidé­ket, hogy Ács közelében merényletet akartak elkövetni a bécsi gyorsvonat ellen. A híresztelésnek azonban nem volt semmi komolyabb oka, mindössze ostoba gyerekcsinyről volt szó. Ugyanis az Ács melletti Ernő majorból az egyik gazdasági cseléd 14 éves fia apró kö­veket és szegeket rakott a sínre, de az éppen arra járó csendőrőrs észrevette és a köveket azonnal eltávolította és a gyereket elcsípte. A vizsgálat megálla­pította, kogy a kövek olyan kicsinyek voltak, hogy a vonat kisiklásától nem kellett volna tartani. Színház Lámpaláz Ez jó és kedves operett. Kicsit .fri­vol, de nem kirívó módon. Sok ked­ves hangulat, móka, tánc és ami fon­tos: zenében sok sláger. Stella Ador­ján — Harmath Imre és Rozsnyai Sán­dor közös műve, számos ötlettel tar­­kázva. Szombaton és vasárnap adta a társulat, jobb és gondosabb kiállítás­ban, precízebb rendezésben, mint a múltkori operettet. Germaine-nek, egy szerelmes szivü leány-asszonynak tör­ténete ez, aki a nagy pillanatban min­dig lámpalázat kap s végül is, váló­­pörök és bonyodalmak során visszake­rül az első férjéhez, aki leszoktatja a lámpalázról. Germaine szerepét Harsányi Margit adta. Rendes, szép teljesitmény volt, csak a középhangjait kellene jobban kikulturálni. Kádár Gaby kellemes já­tékát örömmel néztük, R. Mihályi Vil­­csi pompás humora sokat jelent most a színpadon. Bihari Nándor mint min­dig: kitűnő ugyan, de a szereptudásra nagyobb gondot kell fordítania. Gábor György kitünően mozog, táncol, de mindig egy stílusban játszik, azon nem változtat. Több szint! A többiek is jó játékot produkáltak ezúttal, kerek, meg­felelő előadás volt. Csak: apró rende­zési hibák. A csillagos ég a felvonás közepén lehullott és a táncok olyan fergeteges port vernek föl, hogy nem látni a porban a lábakat. A férfiaknak is kell öltözködniük, a nőkön szép toa­letteket láttunk. A muzsika jó volt, Mihályi bácsi kedvesen szerepelt, mint közbeszóló játékos is, a táncok szépek voltak különösen a Bihari Nándor dzsiggelése aratott nagy tapsot. Külön ki kell emelnünk: Lányi Ferenc szép tenorhangján énekelte a slágert, nagy sikerrel. (sz. v.) A pompás darabot holnap, csütör­tökön megismétlik. A holnapi előadás érdekességét növeli, hogy Földes Dezső, szinigazgató, e kiváló művész is föllép és mint táncoló karmester fogja halálra kacagtatni a közönséget. __________ — Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Meleg János és neje Pucovsky Anna, gazdálkodók Alsótarány (Érsekújvár mellett), Ardetz Demeter autóvállal­kozó Pozsony, Meisel Kálmán gabo­nakereskedő Turdosin, Tausig S. (túl. Tausig Sámuel) gabonakereskedő Nyit­­ra, Klein & Schönfeld gyarmatárú­­keresk. Nagyszöllős, Rosenfeld Dávid vásáros Léva, Wölfel Ágoston (túl. Wildmoser Mária) uridivat és utazási cikkek Pozsony, Fischer Vilmos női fehérnemű és gyermekdival keresk. Léva, Grossmann Adolf rövidárukor. Érsekújvár, Engel Gábor vendéglős Liptószentmiklós, Szalay Lajos és ne­je Bőgi Lidia Felsőstál, Piroska Lajos és neje gazdálkodók és vegyeskeresk. Vásárát, ifj. Fried Ignác rövid- és kötöttárukeresk. Ungvár, Gyuga Ist­ván és neje gazdálkodók Alsótarán (Nyitra mellett), Weinstein Sámuel divat- és díszműárukeresk. Királyhel­­mec, Valenta János gazda Cselovce Beszterce mellett, Urban György gaz­da Cselovce, Janics Béla asztalos Ér­sekújvár, Bensa János gazda Cselov­ce, Bensa Pál gazda Cselovce, özv. Verő Ignácné textilkeresk. Párkány, Sirgel Vilmos és neje szül. Haviar Gizella, keresk. Nemecká, Weiner Ru­dolf a »Favorit« cég tulajdonosa divat­­árukeresk. Pozsony, Deutsch Károly gabonanagykeresk. Nagyszombat, Be­­seda Hanrich és Mária gazdálkodók Süly. Fischer János és Ilona bérlők Sobechleby (Beszterce mellett), Kó­­cián Ferenc és Katalin földbirtokosok Farkasin (Nagyszombat m.), Palider Mihály vegyeskeresk. Zubrohlava (Ró­zsahegy m.), Frankel Sámuel vegyesk. Kurima (Eperjes m.), dr. Ungár Kál mán és neje Erna ingatlantulajdo­nosok Pozsony, Wiesner József cipő­­keresk. Tapolcsány, Zdrazsil Károly Szkálos, Surán János gazda Kereszt­­túr, Slezák Ferenc telepes Nagyiödé­­mes, Stern Emil vegyeskeresk. Vrbo­­vá, Sternbach Mihály vegyeskeresk. Svalava, Horváth István és Ilona gaz­dálkodók Farkasin, Schaffer Dezső rö­vid- és divatárukeresk. Turócszent­­márton. — Csőd: Donath Marcell fa­­keresk. Zsolna, Kohn Hermann Elit divatárukeresk. Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom