Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-29 / 51. szám
Otvenharniadik évfolyam 51, szám, Szerda, 1932. junius SO, LAPOK POLITIKAI LAí* Alapította: TUBA JÁNOS. tuoiizetesi Helyben és vidékre postai szétküldéssel «gész évre 80 Ké, félévre 40 KC, negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 20 Ké. — Külföldön 120 K£. Egy esszám ára 1 korona. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, — június 28. Az iskolák kapui utoljára nyílnak meg ma ebben az iskolai évben és azon kitódul a dolgáívégzctí Ifjúság. A mi iskoláinkról és a mi tanulóinkról akarunk beszélni most, akik közül sokan töprengve hagyják el az iskola padjait, a pályaválasztás nehéz gondjaival terhelten. Vége a gondtalan éveknek és az ifjúság kedves felelőtlenségének máris nyomába szegül és lelkét rágja a gond, mi lesz belőlem, mi is lehet belőlem? Sajnos, a kisebbségi sorsban a lehet szón van a hangsúly, mert számtalan esetben nem a hivatás, nem az akarat érvényesül az ifjú emberi sorsok irányításában, hanem a kényszerűség. Az összes életpályák túlzsúfolva, legtöbb tilalomfát állít: ide ne jöjjetek, mi is az élet nehézségeivel, megpróbáltatásokkal küzködünk. A kisebbségi i élet egyik súlyos keresztje az, hogy nem képes elhelyezni felnövő fiatalságát és annak nagyrésze állás nélkül vergődik. Hová menjen a magyar ifjú, aki iskoláit, vagy egyetemi tanulmányait elvégezte? Melyik hivatali pálya az, amely megnyitja kapuit előtte! Nemcsak a személyzeti létszám korlátozása akadálya ennek, sem a nyelvtudás, ami ma már nem akadály, mert minden magyar főiskolás, sőt végzett középiskolás szóban és írásban bírja az állam nyelvét. A kötött hivatali pályák helyet! ez az ifjúság kénytelen a szabad pályákra tolulni és olt veszedelmes túlzsúfoltságot okozni. Az ipari és kereskedelmi pálya maradna még, amely elhelyezkedési lehetőségeket nyújthatna. De ma ennek a felvevőképessége is passzív és nem lúd új embereket foglalkoztatni, mikor a régieket is elbocsátani kénytelen. Hol vannak a magyar bankok, amelyek még foglalkoztatlak magyar hivatalnokokat? Régen megszűntek és beolvadtak, ezek pedig a nacionalizáiás munkáját könyörtelenül elvégezték alkalmazottaikkal. A magyar szülőnek nagy gondja van ezekben a napokban. Hava írassa be gyermekét, melyik iskolába? Vannak hangok, amelyek azt hangoztatják, hogy aki szlovákul meg nem tanul a szlovák iskolában, az semmire sem viheti ebben az útiamban. A magyar iskolákban is tanítják a szlovák nyelvet és azt olt is meg lehet tanulni. Minden magyar gyermek elsőnek anyanyelvét tanulja meg, azután tanuljon más nyelveket. Mi is azon az állásponton vagyunk, mint a köztársaság elnöke legutóbbi nyilatkozatában megmutatta álláspontját, hogy a szlovákok, csehek közeledjenek a magyarokhoz és tanulják meg nyelvünket, — a magyar ifjú is tanuljon szláv nyelvet, amelyre szüksége van, de első az anyanyelve. A csehszlovák középiskolákban lanitják a német nyelvet, a magyar iskolákban nem, holott a német nyelv, mint világ nyelv, minden magyar fiúnak szükséges életpályáján. A magyar nyelv népi vi-Komárom, — június 28. Az állami nyugdíjasokra vonatkozó pénzügyminiszteri javaslatot nem fogadta el a minisztertanács. Trapl. dr. pénzügyminiszternek takarékossági akciójában az a terv is helyet foglalt, hogy az állami nyugdíjasok illetményeit bizonyos esetekben csökkentsék és az állami alkalmazott hazastársak a kettős állami nyugdiját megszüntessék. A minisztertanács legutóbbi ülésében foglalkozott a tatakarékossági javaslattal, amelynek során szóba került a pénzügyminiszternek az állami nyugdíjasok illetményeinek leszállítására vonatkozó javaslata is, amelyet elfogadhatatlannak minősítettek és a minisztertanács a javaslatot visszaadta a pénzügyminiszternek, aki az ügyben uj javaslatot fog készíteni. Szent-Ivány a nemzeti kisebbségi radikalizmusról. A magyar nemzeti párt illusztris vezére: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő a napokban nyilatkozott a P. M. H. szerkesztőjének a nemrégen befejezett s nagy erkölcsi eredménnyel zárult háromhetes körútjáról és ezzel kapcsolatban felvilágosítással szolgált az általa hirdetett nemzeti kisebbségi radikalizmusról is. A nemzeti radikalizmusnak az a föladata, — mondotta Szent-Ivány, — hogy ellensúlyozza az* a nemzeti radikalizmust, amely az itteni többségi körök részéről a kisebbséggel szemben megnyilvánul. A kisebbségi radikalizmus felelet a többség nacionalista radikalizmusára. A helyzet ránk parancsolja, hogy a többséggel szemben, akik valamely kormánypárthoz vagy a nemzetiség táborához csatlakoznak, az erőteljes magyar álláspontot állítsuk szembe. Ezenkívül kiterjesztjük a szervező munkát a nemzet minden rétegére. Körutamon többször felkerestek kifejezetten kommunista munkások s kifejezték, hogy szakítanak a kommunista párttal, mert úgy szociális, mint magyar nemzeti tekintetben nincsenek megelégedve a kommunista párt munkájával. Ezért kell általában a pártnak és a párt működésének szociális irányban haladnia. Itt nincsen szó semmiféle nemzeti szocializmusról, sem lágnyelv, mint ahogy a cseh és szláv nyelv sem, tehát mégis szükséges olyan nyelv, amellyel megértetheti magát mindenütt. A magyar iskola becsületes igyekezettel végzi a dolgát mindenütt, azl támogatni kötelességünk. Áligazságok végett azt cserbenhagynunk nem szabad. A magyar iskola a magyar kultúra első és legszentebb forrása. Az a magyar, aki ebből nem merített, lehet jó kozmopolita, de nemzetének hasznára nem nagyon válhatik. vallási türelmetlenségről. Nem félek attól, sőt el vagyok rá készülve, hogy szociális irányunkért és radikális taktikánkért ellenünk támadnak és fasizmussal, meg hitlerizmussal fognak vádolni. Erről szó sincsen. Ez nem férne össze a kisebbségi helyzettel, amellyel természetesen számolni kell. A radikalizmussal oly magyar nemzeti öntudat nevelését célozzuk, amely ellentállövá tenné a magyarságot a nemzetietlenitő tendenciákkal szemben és alkalmassá teszi arra, hogy a nemzeti gondolat tudatos követése mellett a korszerű eszméket befogadja. Nem mi kezdeményeztük ezt a radikálizmust, hanem a gazdasági nyomor és a kormánypártok radikalizmusa váltja ki belőlünk. A munkanélküli segélyalap járulékainak felhasználása. A koalíciós hetes bizottság legutóbbi ülésén a munkanélküli segélyalap járulékairól tanácskozott. Czech népjóléti miniszter részletes jelentést tett arról, hogy miképen akarják a járulékjövedelmet felhasználni. Kétharmad részét produktív munkanélküli segélyre fordítják, egyharmad részét a szakszervezeteknek és a községeknek fogják folyósítani beruházási munkálatokra. Az élelmezési akciót nem ebből fogják dotálni. A népjóléti minisztérium újabb rendszabályokat dolgozott ki az élelmezési akció számára. A kérvények fölött mindig a községi bizottságok fognak dönteni és a felügyeletet a járási hivatal gyakorolja. Még vitás az, hogy az illetékeket az adóhivatalok vagy a betegsegélyző pénztárak hajtsák-e majd be. A nemzeti demokraták azt követelik, hogy a járulékot az átlagos bér egy százaléka helyett fél százalékra szállítsák le. A szlovák fiatalság Szlovenszkó autonómiáját követeli, A szlovák ifjúság Trencsénteplicen három napra terjedő nagygyűlést tartott, amelyen többek között foglalkoztak Szlovenszkó autonómiájának kérdésével is. A kongresszus számos beszéd elhangzása után kimondotta, hogy a szlovák ifjúság pártszervezetre való tekintet nélkül követeli Szlovenszkó autonómiáját. A centralizmus Szlovenszkóban csődöt mondott és a szlovák ifjúság követeli, hogy Szlovenszkó, — akár föderalisztikus, akár regionális alapon, de autonómiát kapjon. E tekintetben garanciákat követelnek. A kongresszuson fölszólaltak Stefanek dr. és Markovics dr. volt miniszterek is, akiknek beszédét az ifjúság lehurrogta, később pedig nagy zajongással akadályozta meg őket beszédjük megtartartásában. A Járási Fiatalsággondozó és Vöröskereszt Egyesület közgyűlése. Komárom, — június 28. A Fiatalsággondozó gyűlése. A komáromi járási Fiatalsággondozó Egyesület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Vöröskeresztnek Széchenyi uccai helyiségében Nagy Jenő elnöklete mellett. Az önzetlen munkájú s nemescélu egyesület munkásságát kevesen ismerik, de akik tisztában vannak ezzel a nagyon szociális, altruista egyesületnek céljával, megtett működésével, azok elismeréssel adóznak a vezetőségnek munkásságáért, mert hiszen a jövendőnek: a kicsinyeknek gondozását, az elhagyón gyermekek istápolását, egészségének javítását tűzte ki célul az egyesület s ímutat fel kiváló eredményeket, ha csekély anyagi eszközökkel is. A vasárnapi gyűlésen dr. Kalvariszky Jenő főorvos-titkár adta elő titkári jelentését, melyből érdekes statisztikai adatok derülnek ki. Jelentette, hogy a járási bizalmi férfiak számát 27-ről 53-ra emelték, majd kiterjeszkedett az elhagyott gyermekeket elfogadó nevelőcsaládokra: múlt évben 45 család jelentkezett gyermektartásra s ezek közül 30-at fogadlak el. Összesen 13 gyermek volt elhelyezve. Szólt a beteg gyermekek elhelyezéséről, a fiatalkorú bűnözőkről, a felruházási és élelmezési akcióról (múlt évben a falvakban összesen 1450 gyermek kapott élelmezést). Az anyagi eszközök csekélyek s a községek sem tudlak megérteni ennek a munkának a fontosságát s összesen csak hét község vette fel költségvetésébe a szegény gyermekek ügyét, összesen 220 koronával. — A közgyűlés a mindenre kiterjedő jelentést elfogadta. Majd a zárszámadást olvasta fel Kocsis Ernő pénztáros, akinek a felmentvényt megadták. Dr. Kalvariszky előterjesztette az 1932. évi költségvetést s ennek során megnyilvánult az a kívánság, hogy napközi otthonra van szükség a komáromi szegény családok gyermekei részére, valamint azt is kívánta a gyűlés, hogy az elhagyott gyermekek Komárom járásának területén legyenek elhelyezve. A választmány kiegészítése után indítványok következtek s elhatározták egy memorandum megszerkesztését a városhoz, hogy a város egy speciális szociális gondozó bizottságot állítson föl, hogy a város tájékozottsága ezügyben is fokozódjék. A Vöröskereszt gyűlése. Vasárnap délelőtt tizenegykor pedig a Vöröskereszt Egyesület tariotta közgyűlését ugyanott, dr. Mezey János járási főorvos elnöklete alatt. A napirend előtt kegyelettel emlékezett meg az Egyesület régi, érdemes tagjairól, akik a közulmiütban elhunytak: Novák Emilről és Gyuriss Alajosról. Emléküknek a gyűlés felállással adott tiszteletet. Majd. dr. Kalvariszky Jenő POLITIKAI SZEMLE A magyar iskola.
