Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-01-23 / 6. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. ÖtTenharmadik évfolyam. 6. szám, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkeszlő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JoZSFF dr Főmunkatársak: ALAPV GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. i—ta-Mimn ■ninn,«'wniMfrinF»iM'iMm'i j—>■«»ij.maafws Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nyolc és félmüllárd forgalomcsökkenés Komárom, — jan. 22. A Prager Tagblatt nagyon érdekes és tanulságos kimutatást közöl a köztársaság külkereskedelmi forgalmáról. E szerint az elmúlt 1931. év forgalma nyolc és félmilliárddal csökkent, a kivitel tizenhárom milliárd az előző évi 17 és fél milíiárddal szemben és az 1929. évvel egybevetve, kilenc és félmilliárd csökkenést mutat. Ez az elmúlt esztendő a köztársaság fennállása óta legmélyebb közgazdasági színvonalát jelenti. Mindezekből igen érdekes következtetéseket lehet levonni. Az egyik következtetés az, hogy a kivitel csökkenése lehet általános tünete az európai krízisnek és az államok elzárkózásának, de mindenesetre következménye a munkanélküliség, amelynek leküzdésére — csak a szervezett ipari munkásokat értve — negyedfélszázmilliót fordított a kormány a múlt év végéig. Az ipar tehát kénytelen volt munkások elbocsátásával operálni, ami a végső szükséget jelenti. Nagyon szeretnénk azokat a veszedelmes optimistákat, akik azt jósolgatják, hogy a helyzet megjavul rövid idő alatt, amint azt külügyi gondviselőnk, Benes is kijelentette, ennek a gondosan összeállított hivatalos statisztikának a tanulmányozására bírni. Ezek voltak azok, akik váltig azt hangoztatták még a múlt év közepén is, hogy a közgazdaság olyan szilárd itt, Középeurópa kellős közepén, hogy azt semmi sem ingathatja meg. A másik következtetés, amit le kell vonnunk, az, hogy helytelen dolog lenne mindent a krízis számlájára irni ebből a veszteséglajstromból. Ezekben az eredményekben része van a kormány kereskedelempolitikájának is. Ez a politika eredményezte azt, hogy a közvetlen szomszédokkal, Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal ma sincsen kereskedelmi szerződésünk. Ellenben van Kanadával, Argentínával, Csilével és Japánnal szerződésünk, pedig a cseh ipari termékeket, a szövet, üveg, vasáruk, gépek alakjában nem a tengereken túlra szállítják, hanem a szomszédos államokba Romániával és Jugoszláviával 1930. és 1931-ben kötött a kormány kereskedelmi szerződéseket, de ennek nyomait nem vagyunk képesek felfedezni a visszaesett forgalomban, mig Magyar- és Németországét és Ausztriáét igenis észre lehet venni. A kormány kereskedelmi politikája tehát elhibázott, mert a szomszédokat elhanyagolja a távoli világ kedvéért, amiből semmi hasznunk nincsen. Magyarországgal egy évnél tovább folytak a szerződési tárgyalások és azok jelenleg is folynak. Mindig azt halljuk és azt olvassuk az újságokban, hogy most már legközelebb megkötik a szerződést és mindig kitolódik annak terminusa, mert mindig nehezebb lesz a helyzet és igy a megegyezés is. Csehszlovákia Kanadából hozatja a lisztjét és a szomszédos Magyarország lisztjét nem ereszti be még a jövőben sem. Mindez a kereskedelmi szerződés felmondásával együtt az agrárok leíkiisyieretét ’ rh^li, a? elbocsátott ipari munkások munkanélküliségével együtt. Magyarország jó fogyasztója volt a cseh iparnak, mig a cseh és a szlovák agrárok meg nem kóiyagosodtak és a piacot el nem zárták Magyarország felé. hs mi lett az eredmény? Az, hogy a magyar iparfejlesztés nagyobb arányokban indult meg és a cseh ipari árukat magas védővámokkal fogják sújtani, mert Csehszlovákia a mezőgazdaságát védi. Ez a védelem számokban úgy fejezhető ki, hogy a behozatal 1931-ben gabona, rizs, hüvelyesek és lisztben 1414 milliót tett ki, mig az 1930. évben csak 846 milliót. A kereskedelempolitikai kormányintézkedések tisztán politikummá váltak, holott erről a területről ki kellene a politikát rekeszteni. A kereskedelmi megegyezéseket irányítsák hűvös megfontolások és ne a sovinizmus legyen azok szellemének manométere. Az egymásrautalt országoknak meg kell találniok egymást még akkor is, ha politikai ellentétek válaszfalakat emeltek a nemzetek közé. A nyolcmiiliárd negatívumból levont tanulságokat pedig írják fel noteszeikbe azok a politikusok, akik rózsaszín felhőkbe burkolják magukat és nyilatkozataikat az optimizmus kölni vizével illatosítják. Ma félmillió ipari munkanélküli kiált munka és kenyér után. Ebben a számban nincsen benn a milliós létszámú szezonmunkás, az arató, akinek nem jutott aratórész sem a múlt évben és aki sivár kétségbeeséssel tekint a jövő felé. Az elmaradt milliárdok tanulsága legfőképen az, hogy ne becsüljük túlzottan gazdasági erőnket, mert a gazdasági krizist nem tudják kizárni egyetlen piacról sem a vámsorompók, mert a krízis megtalálja azt is, aki elbújik előle és azokat is, akik nem akarnak tudomást venni felőle. msmsmmmmmsmmsmmmanmm POLITIKAI SZEMLE Komárom, — január 22. Egy milliárd korona kölcsön felvételére hatalmazták fel a pénzügyminisztert. A csütörtökön megnyitott képviselőház ülésén a kormány beterjesztette a kölcsönfelhatalmazási törvényjavaslatot, amelyet a pénteken folytait ülésen gyorsított eljárásban elfogadott a parlament többsége. Eszerint a képviselőház felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy egy milliárd korona erejéig kölcsönt vehessen föl. Az uj kölcsön a törvény rendelkezése szerint a rendkívüli gazdasági viszonyokból keletkezett nehézségek leküzdésére szolgál. A kormány az uj kölcsön felvételének szükségességét azzal indokolja, hogy az állam 1931. évi bevételei jelentékenyen csökkentek és ezzel szemben uj kiadások merültek föl. A múlt évi előirányzott állami adókból és illetékekből az év első tizenegy hónapját véve figyelembe, 568.891.000 Kc-val kevesebb folyt be, vagyis ez az összeg képezi az 1931. november vegéig jelentkező deficitet. Másrészt a nagy munkanélküliség következtében 300 millióval több volt a kiadás, amit szintén rendezni kell. Párisban szerdán este aláírták azt a szerződést, amellyel a csehszlovák köztársaság Franciaországban 600 millió frankos kölcsönt vesz föl öt évre. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a két állam kormánya rövid időn belül a törvényhozás elé terjeszti jóváhagyás végett. Csütörtökön megkezdték a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat Budapesten A csehszlovák kereskedelmi delegáció szerdán este megérkezett Budapestre és csütörtök délután megkezdte tárgyalásait a magyar kereskedelmi delegációval. A tárgyalásokat a csehszlovák kormány képviseletében Friedmann dr. osztályfőnök, a magyar kormány részéről pedig Ferenczy Izsó dr. helyettes államtitkár vezeti. A tanácskozások előreláthatóan csak néhány napig tartanak, mert a csehszlovák delegációnak már szombaton el kell utaznia Budapestről. A tárgyalásokon két fontos kérdés kerül megvitatásra éspedig az állategészségügyi egyezmény és a kliringegyezmény. Az állategészségügyi egyezményre nézve Magyarország elvileg nem akar hátrányosabb megállapodást kötni, mint a Csehszlovákia által fölmondott 1927 évi szerződés volt. Nagyon fontos kérdés a csehszlovák—magyar kliring egyezmény megteremtése és a két delegáció már csütörtökön délután beható eszmecserét folytatott az árubehozatal céljaira igényelt devizák kiutalásáról és a csehszlovák köztársaságban a napokban kibocsátott devizarendeletről. Majd azokat a kérdéseket tárgyalták, amelyek az eddigi tanácskozásokon még nem tisztázódtak. A szenátus január 25-én tart ütést, A szenátus elnöksége január 25-én, hétfőn délután 3 órára egybehívta a szenátus teljes ülését. Az ülés napirendjén a Hollandiával kötött pótegyezmény szerepel. Ugyancsak hétfőn délután 2 órakor ülésezik a mentelmi bizottság, fél három órakor pedig a kezdeményező bizottság. Csehszlovákia és Románia között teljes az egyetértés. Ghika herceg, Románia külügyminisztere Benes dr. külügyminiszter meghívására Prágában időzött és e látogatása alatt a két külügyminiszter között beható politikai megbeszélések voltak. A kiadott jelentés szerint a két külügyminiszter megvitatta Románia és Csehszlovákia, valamint Európa általános helyzetét, különös tekintettel a küszöbön álló lausannei és genfi konferenciákra. Megbeszélték az ezeknek az értekezleteknek napirendjén szereplő kérdéseket és megállapították hogy kormányaik álláspontja mind a kérdések lényegét, mint a követendő taktikát illetően teljesen azonos: Ezután a két állam közvetlen viszonyát érintő és a jelenlegi gazdasággal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg és teljesen megegyeztek egymással az ezekben követendő politikára nézve, amelyet különben is a kisantant három államával teljes egyetértésben követtek eddig is. Ghika herceg fogadta a csehszlovák sajtó képviselőit, akik előtt a jövőt illetően igen optimisztikusan nyilatkozott. Hir a kormány átszervezéséről s az agrárpárt követelései. A prágai lapokban az a hir kelt szárnyra, hogy az Udrzsal-kormányt legközelebb rekonstruálni akarják. Ez a hir összefüggésben volt a miniszterelnöknek Svehla volt miniszterelnöknél tett látogatásával. A kormány németnyelvű félhivatalosa ezt a hirt megcáfolja és azt Írja, hogy Udrzsal miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott Stanek képviselővel és Berán főtitkárral, azonban ezeken a tanácskozásokon nem került szóba semmiféle személyi kérdés, hanem a párt jövő feladatairól folyt tárgyalás. A párt végrehajtó bizottságát szombatra összehívták s ezen az ülésen azokat a követeléseket fogják megszövegezni, amelyeket a párt a koalíció keretén belül
