Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-18 / 48. szám

Felmentették a szándékos emberölés vádja alól a vándorló asztalossegédet,

aki bántalmazóját fejőszékkel verte fejbe

Komárom, — június 17.

1932. junius 18. »KOMAROMI LAPOKc 5. oldal.

Fried Jenő kijelentette, hogy elfogadja Jankulár indítványát, de ő meg a nyomorbajutott kereskedők támogatására javasol 100.000 koronát beállítani a költségvetésbe. Ezt az indítványt elképedve fogadták, de amikor Kendi Zoltán dr. a munkanélküliek javára egy millió koronát kért fölvenni, a közgyűlés derültségben tört ki és ez mutatta legjobban a képviselőtestület tagjainak komolyságát. A képviselőtestület tagjai között tartó általános zajban az elnök csengője csak nehezen tudott csendet teremteni, amikor Scheiner Dezső a komáromi három betegsegélyző egylet részére 1000—1000 K segélyt kért megszavazni. Stern Bernét nagy zajban azt fejtegette, hogy az előterjesztett indítványokat nem lehet komolyan venni és azokat nem szabad elfogadni, mert fedezet nincs rájuk. Közben Fried Jenő és Lóránd István személyes élű polémiát folytatnak, különösen az utóbbi tör ki szenvedélyes módon, beszéde közben az asztalt verve. A képviselőtestület tagjai izgatottan hallgatják, majd nagy zajban törnek ki, úgy hogy az elnök kénytelen öt percre felfüggeszteni a közgyűlést.

Szünet után az elnöklő Fülöp Zsigmond helyettes városbíró megnyitván a közgyűlést, arra kéri a képviselőtestület tagjait, hogy őrizzék meg komolyságukat és higgadtságukat és ne tegyenek olyan javaslatokat, amelyeket úgysem lehet elfogadni.

Majd Sándor Ernő főszámvevő reflektál a javaslatokra, amelyek elfogadhatatlanok. Ha a közgyűlés magáévá tenné azokat, akkor a városi pótadót kell fölemelni, mert erre más fedezet nincs. Tömör vonásokban ismerteti a város súlyos gazdasági helyzetét és a képviselőtestület tagjainak figyelmébe ajánlja azt azzal, hogy amikor a költségvetést tárgyalják, számoljanak az adózók teherbíróképességével is. Fehér Lajos a betegsegélyző egyleteknek javasolt segély magyarázását kéri. Tories István, Lóránd István felszólalásai után Király Károly azt indítványozza, hogy a város azzal segítsen a szegény iparosokon, hogy ne maga végeztesse el a különböző munkákat, hanem azokat adja ki szakok szerint az iparosoknak.

Jankulár indítványát visszavonja, de kéri, hogy a város vezetősége a jövő évi költségvetésben gondoskodjék a szegény iparosok segélyezésére szolgáló összeg felvételéről. Miután Fried Jenő és Kendi dr. szintén visszavonják indítványaikat, a közgyűlés egyhangúlag kimondja, hogy a betegsegélyző egyleteknek egyenként 1000 K segélyt folyósít az idei költségvetés terhére. Szótöbbséggel kimondja a közgyűlés, hogy a hadirokkantak szövetségének megszavazott 5000 korona a szövetségnek utólagos elszámolás mellett kiadatik. Azután a 603.533 K népjóléti kiadási tételt a közgyűlés 29 szóval 9 ellenében (a kommunisták kivételével) elfogadta.

Az egészségügyi szükséglet tételeinél hosszadalmas kórházi vita volt, amelynek során Horváth István azt javasolta, hogy a kórházi kezelési és műszer használati díjak leszállítására nézve határozzon a közgyűlés. Fried Jenő a kórházi bizottság összehívását indítványozta, Trencsik János a kórházi bizottság tagjai közül két tág kiküldését javasolja, a kórház ellenőrzésére. Münzer József, Tarics István felszólalásai után a közgyűlés kimondja, hogy a kórházi bizottság mielőbb összehívandó azzal, hogy a Horváth és Trencsik által tett javaslatokat érdemben letárgyalja és elintézze. Majd a közgyűlés a 3,078.407 koronát kitevő egészségügyi szükségletét egyhangúan megszavazza.

Mivel fél kilenc elmúlt, az elnök a közgyűlést berekesztette.

mmmamummmmmmmmummmummm

— Óriási vaddisznót szorongató ősember csontvázára bukkantak.

Az angol-amerikai régészeti expedíció Athlit (Palesztina) mellett négy őskori csontvázat talált, melyekről megállapították, hogy az úgynevezett neandervölgyi fajhoz tartozó ősemberek maradványai. Az egyik csontváz egy óriási vaddisznó állkapcsát szorongatta.

Saját tudósítónktól.

Jonásek József szuesányi illetőségű asztalossegéd vándorútra indult, hogy munkát keressen magának. Útja Dunaradvány felé vezetett s december 16-án Dunaradványban Kalácska Józsefné istállójában kért magának helyet, hogy meghúzhassa magát éjjelre. Éalácskáné megengedte neki, a vándorlegény lefeküdt.

Éjjel arra ébredt fel, hogy valaki rugdalja és kergeti az istállóból. A sötétben dulakodni kezdtek s a titokzatos ismeretlen letépte a kabátját s az ingét is. Jonásek védekezett s hogy védekezésének nagyobb nyomatékot adjon, felkapta a mellette heverő fejőszéket s hozzávágta az ismeretlen támadóhoz.

Erre csend lett. Jonásek azt hitte, hogy az éjszakai támadó meggondolta magát s nem fogja többé bántani, de azért nem maradt benn az istállóban, hanem másüvé ment aludni. Reggel derült aztán ki, hogy az ismeretlen

A régi magyar liberális korszak egyik legjellegzetesebb alakja, Budapest volt erőskezü rendőrkapitánya, Komáromvármegye és Komárom város egykori főispánja, Rudnay Béla június 14-én a budapesti fasori szanatóriumban egy hónapig tartó betegség után életének 75-ik évében elhunyt. Kemény, ellentmondást nem tűrő, szigorú egyéniség dőlt vele sírba, aki csodálatos keveréke volt annak a kihalófélben levő magyar úrtipusnak, amelyben az aulikus gondolkodás eredeti keverésben tudott megférni az ortodox 67-es közjogi felfogásban gyökeredző hazafisággal. Kiváló szert vezőképességéről fényes bizonyságotett rendörfőkapitányi tisztében, a múlt század kilencvenes éveiben óriási lépésekkel fejlődő Budapest magyar fővárosnak államrendőrségét mintaszerűvé fejlesztette és jóhirnevét Európaszerte növelte. Az u. n. darabont korszakban a Fejérváry kormány Budapest királyi biztosává nevezte ki, de ezen politikai kilengés után rövid idő múlva nyugalomba ment s birtokán a nyugalom éveiben nagy szeretettel foglalkozott történelmi tanulmányokkal és megírta családja történetét is. A háború előtti választásokon Korponán megválasztották nemzeti munkapárti programmal országgyűlési képviselőnek. A háború után szlovenszkói birtokán gazdálkodott és résztvett az itteni magyarság megszervezésében. 1921-ben valami afférba keveredett és tizenhárom hónapon át börtönben ült, ahonnan csere utján szabadult ki s mivel kiutasították szülőföldjéről, Budapestre költözött, ahol családja körében élt. 1892-ben nevezték ki Komáromvármegye és Komárom város főispánjának, mely méltóságában két évig működött városunkban a vármegye és város társadalmának osztatlan tiszteletétől körülvéve. Innen Hont, Nógrádmegye és Selmecbánya főispánjává nevezték ki, majd 1896. év elején lett Budapest főkapitánya. Még sokan emlékeznek Komáromban délceg alakjára és a két törvényhatóság élén kifejtett működésére, amely csak két évre terjedt ugyan, de ez idő alatt is lüktető erőt vitt a közigazgatás menetébe, amely az ő szigorú rendszeretete, de pártatlan igazságossága folytán valósággal felfrissült s nagy előnyére vált a megye és város lakosságának. Pénteken temették nagy részvét mellett Budapesten.

— Közgyűlés a városnál. A város képviselőtestülete kedden, június 21-én, délután 5 órakor tartja folytatólagos közgyűlését, amelyen a költségvetést fogják tárgyalni.

— Tanítók közgyűlése. A komáromi ref. egyházmegye tanítóegyesülete csütörtökön délelőtt Komáromban a

támadó Burecz István volt, akit Jonásek

úgy talált a székkel fejbeütni, hogy azonnal kiszenvedett.

Az istállóban fekvő Bureczet eleinte nem is gondolták halottnak, azt hitték, részeg s elalélt, csak később, mikor már mint részeget bevitték az istálló kamrájába s rácsukták az ajtót, aztán innen ki akarták bocsátani: jöttek rá ,hogy a részegnek gondolt ember helyett Burecz már halott. Jonásek erre önként jelentkezett a csendőrségen. A komáromi államügyészség szándékos emberölés bűnével jelentette föl Jonáseket, ügyét most tárgyalta az esküdtbiróság, dr. Vincze Aurél kerületi bírósági elnök elnöklete alatt. A védelmet dr. Wittkó. Rudolf látta el. A tárgyalás folyamán tisztázódott az emberölés bűne: Jonásek önvédelemből, a félelem hatása alatt követte el tettét s az esküdtszék fölmentette. Azonnal szabadlábra helyezték.

gyűlést tartott. A közgyűlést Győrffy Lajos egyesületi elnök nyitotta meg lelkes és magvas beszéddel. Majd Kovács Alajos, az egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette azokat a felebbezéseket, amelyeket a múlt évi egyházmegyei határozatok ellen az egyesület beadott. Utána egy nagyon értékes tanulmányt olvasott föl dr. Kenessey Kálmán, a neves meteorológus, a komáromi ref egyházmegye tanítóegyesületének világi tiszteletbeli elnöke „A tudomány értéke“ címmel. A tudós előadó a tőle megszokott alapos készültséggel világította meg azokat az értékeket, amelyeket a tudomány magában rejt és magából kisugároz. A nagy tetszéssel fogadott tanulmány után Nagy Lajos igazgató-tanitó a tanítóság életében nagyon is mélyen szántó témáról tartott előadást A kántori és a tanítói javaslatok szétválasztása címen. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Galambos Zoltán, komáromi ref. lelkész igazán értékes és sok megszívlelendő eszmét fölvető előadás következett A tudós lelkész arról a nagy és emberi mértékkel talán meg se mérhető szerepről tartott előadást, amelyet a tanító betölthet az egyház épitő munkájában. Az értékes és a hallgatók figyelmét mindvégig lebilincselő előadás után a számadások letárgyalása, az alapszabályokat módosító bizottság megválasztása és az indítványok következtek, amire az elnök záró szavaival a közgyűlés végétért. Utána a Dózsa-féle Vigadóban Ízletes társasebéd következeit.

— Hétfőn folytatják a Deák-uccai rendezési munkálatokat. Jelentettük már, hogy a nemzetvédelmi minisztérium végre megadta az engedélyt a helybeli katonai helyőrségi kórház kertjének a Deák Ferenc ucca kibővítéséhez szükséges területe kisajátítására, amivel elhárult a legnagyobb akadály az uccarendezési munkálatok folytatása elől. A város és a helyőrség képviselői pénteken délelőtt tartották meg a bejárást a kérdéses területen és elhatározták, hogy hétfőn megkezdik a kert kerítésének lerombolását, amely után a kisajátított terület határán fölépitteti a város az új kerítést. A vállalkozó Haasz és Mády cég hétfőn újra megkezdi a munkát. Az aszfaltozási munkálatokra nézve szintén összeköttetésbe lépett Csizmazia városbiró a vállalkozó Menzel céggel, amely szintén a lehető legrövidebb idő alatt folytatni fogja az aszfaltozást.

— Áthelyezett állatorvos. A balparti Komáromban is jól ismert s közszeretetnek és tiszteletnek örvendett dr. Bierbauer László magyarkomáromi állatorvost a magyar földmivelésügyi miniszter Komáromból Heves községbe helyezte át és járási állatorvosnak nevezte ki.

— Eljegyzés. Földes László (Komárom) és Dezsőfi Aranka (Bazin) jegyesek. Minden külön értesítés helyett.

— Búcsúszó. Komáromból Iglóra történt áthelyezésem alkalmával ezúton mondok Istenhozzádot jóbarátaimnak és ismerőseimnek s kérem őket, hogy tartsanak meg emlékezetükben. Kedro János, az Iglói Hitelbank r. tg. főigazgatója.

— A városi mozgószinház ügye.

A város képviselőtestülete a múlt évben egy szótöbbséggel leszavazta a tanács azon javaslatát, hogy a hosszú évek óta megvalósításra váró városi mozgószinház mielőbb fölépíttessék. Ezt a város anyagi érdekei ellen irányuló határozatot megfelebbezték, azonban a felebbezést a járási hivatal elutasította és a közgyűlés határozatát hagyta jóvá. A kérdéssel a keddi tanácsülés foglalkozott, amely kimondotta, hogy a járási hivatal határozatát megfelebbezi az országos hivatalhoz, amelynél a múlt héten jártában Csizmadia György városbiró kedvező Ígéretet nyert s az illetékes ügyosztály a város moziengedélyét 1932. december 31-ig meghoszszabbitotta. Június 16-ára Pozsonyba rendelte az országos hivatal Csizmazia városbirót, akivel a mozgószinház ügyében az illetékes ügyosztály kormányfőtanácsos vezetője beható tárgyalást folytatott az ügyről s még a tárgyalás folyama alatt telefonon érintkezésbe lépett a komáromi járási hivatallal. A tárgyalás eredménye, mint értesülünk, az lett, hogy az országos hivatal nyomatékos ígéretet adott a városi mozgószinház felállítására és a városbirót a legjobb indulatáról biztosította ebben az ügyben, amely a legrövidebb idő alatt elintézést fog nyerni.

— Pénzügyi bizottsági ülés. A város' képviselőtestületének pénzügyi bizottsága június 22-én, szerdán délután 5 órakor a városháza nagytermében ülést tart, amelyen a zárszámadásokat terjeszti elő a számvevőség.

— Közigazgatási bejárás a strandfürdő és diákfürdő területén. Junius 16-án délelőtt tartották meg az illetékes hatóságok a strandfürdő és diákfürdő közigazgatási bejárását a Vágfolyón. A kiszálló bizottság tagjai voltak a komáromi járási hivatal részéről Mezey János dr. járási főorvos, az államrendőrség részéről Machacek Pál dr. rendőrtanácsos és Dvorsky János államrendőrségi főfelügyelő, a város részéről Fülöp Zsígmond h. városbiró, Igó Aladár dr. rendőrkapitány és Schleisz Géza városi építész, a folyammérnökséget és a vizrendőri hatóságot Szulovszky Sándor révkapitány képviselte. A bizottság a fürdőtelepeket és azok berendezéseit közbiztonsági, vizrendőri és közegészségügyi szempontokból tüzetesen megvizsgálta és úgy a strand fürdőre, mint a diákfürdőre megadta a használati engedélyt. A bizottság kimondotta, hogy hirdetményt tesz közzé, amelyben megtiltja a Duna és Vág folyók más részein való szabadban való fürdést és csakis a strand és diákfürdők, valamint ez utóbbi szomszédságában felállított ingyenes népfürdő használatát engedi meg.

— Megfelebbezték a városi mérnöki választást. Tudvalevő, hogy Komárom város képviselőtestületének közgyűlése június 8-án városi mérnöknek szótöbbséggel Miklós Pál oki. gépészmérnököt választotta meg. A választás ellen eddig három rendbeli felebbezés érkezett a városhoz, amelyek közül egyet a keresztényszociáíista párti képviselőtestület több tagja nyújtott be, ezenkívül még Bíró Sándor nyug. főmérnök és Kálóczy Sándor adott be felebbezést a választás ellen.

— A SzMKE nyitrai bemutatkozója. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet nyitrai helyiszervezete szombaton, junius 11-én mutatkozott be elsőizben a közönség előtt. A bemutatkozó estnek az volt az érdekessége, hogy ez volt 13 esztendő óta az első nyilvános magyar előadás Nyitrán, s igy természetes, hogy úgy a városból, mint a vidékről nagyszámú közönség gyűlt össze, amely szinültig megtöltötte az Ipartársulat modern, szép helységének nagytermét. A program szép, nívós s mindvégig érdekes volt. Dr. Franciszcy Lajos elnök programadó bevezető beszéde után felolvasások, zeneszámok, a kitűnő dalárda éneke, tréfás jelenetek tették élvezetessé az estét.

Kollégium nagytermében látogatott köz^ Beretvás ßäSZtÜfd S iBQiüäkäCSäitl fßjföjSSl 18 BlülllläSZfjä ! Minden gyógyszertárban kaphatói ||

ÖL J. R Jffl K

Rudnay Béla