Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-28 / 42. szám
1 1932. május 28 »KOMAROMI LAPOKc 3. oldal. alkotásaiból is, amelyeket már maga a mester valósággal elfeledett. Farkas Márta nem is sejtette, hogy a sok-sok hallgatója között volt az ő nagynevű tanítómestere, Hubay Jenő is. A napokban a pusztavérthi posta levelet hozott Farkas Mártának, nem kisebb ember írta a levelet, mint maga a mester, Hubay Jenő. A végtelen kedves, meleghangú levél az őszinte elismerés hangján emlékezik meg Farkas Márta sikeréről. Sok elismerő kritikát kapott már Farkas Márta művészi pályalőtása alatt, de azt hisszük, hogy a legértékesebb és a legautentikusabb mégis csak az, amelyben a volt tanítómester meghajtja az elismerés zászlóját volt tanítványa igazi művészete előtt. Hubay Jenő elismerő levelének egyes részletét, amelyre Farkas Márta igazán büszke lehet, itt közöljük: Budapest, — május 20. Kedves Márta! A pozsonyi IIubay-őrát meghallgattuk a rádión. Gyönyörűen hangzott a hegedűje és mondhatom, hogy Ön nagyon szépen játszott. A Zephir és a Variátiók kifogástalanok voltak. Az »Arabs panaszdalra«, amely egyik legrégibb kompozitióm és a »Májusi dalra« már nem is emlékeztem. Mind a kettőt melegséggel és hatásosan adta elő. Szívből gratulálok magának Márlika a nagy sikerhez és köszönöm, hogy müveimet oly szépen interpretálta. Szívből köszönti Hubay Jenő. IirtW—MWimil IHHIIMW Ilit UHUM1 iiliMiHllli Kereskedelmi iskola Komáromban. Felhívás a szülőkhöz! A Jár. Kereskedelmi Grémium tudvalevőleg városunkban egy nyilvános kétévfolyamu kereskedelmi iskola felállítását kezdeményezte. Az erre vonatkozó tárgyalások egyrészt az is kolaügyi minisztériummal, másrészt a város vezetőivel párhuzamosan folynak s minden remény meg van arra, hogy az összes tényezőkkel e kérdésben megállapodásra jutva, az iskola első osztálya már az 1932 szeptemberében kezdődő tanévben meg is nyíljék. Az iskola megnyitásának első és leglényegesebb feltétele azonban annak megállapítása, vájjon az iskola létesítésére városunkban tényleg szükség van-e, vagyis lesz-e annyi jelentkező tanuló, akinek beiratkozása az iskola fenntartását biztosítani fogja? A grémium vezetősége ez okból felhívja mindazon szülőket, akik a gimnázium 4., vagy a polgári iskola 3. osztályát jó eredménnyel végzett gyermekeiket (fiukat és leányokat egyaránt) e kereskedelmi iskolába beíratni szándékoznak, hogy legkésőbb folyó évi június hó 10.-ig a Kereskedelmi Grémiumban (Komárom, Kultúrpalota I. emelet) levélben, vagy — Saját tudósítónktól. — A Délszlovenszkói Villamosművek rt. most tartotta negyedik rendes közgyűlését komáromi főtelepének igazgatósági helyiségében élénk érdeklődés mellett. A részvényesek sorában képviselve volt az állam, Szlovenszkó országos hivatala, az érdekelt községek és a magántőke is, A közgyűlést Kuchar Károly mérnök, a közmunkaügyi minisztérium műszaki tanácsosa nyitotta meg. Magyar nyelven Cserhelyi Vince, az országos hivatal közigazgatási főtanácsosa adta elő az elnök bejelentéseit. A napirend első tárgyát alkotta az igazgatósági jelentés, melyet Kunovjánek Ferenc mérnök, a társaság igazgatója terjesztett elő s amelynek a leglényégesebb pontja az, hogy a villamosművek az 1931. év nehéz körülményei között is 142 km. további távvezetéket épített ki, ebben 18.3 km. csatlakozóvezetéket, ezenkívül megvásárolta a Handlova—Privigye között levő 14.5 km. hosszú vezetéket is, ezekkel a villamosművek távvezetékei 455 kilóméterre emelkedtek. Harminc uj község kapcsolódott be a fogyasztók sorába az elmúlt év folyamán. A fogyasztási ár a világításnál és az ipari áramnál 20—20 fillérrel csökkent kilówattóránként. Az igazgatóság rövid időn belül újabb árleszállítást tervez. A Nyugatszlovenszkói Villamosművekkel való tárgyalások az egész éven át eredményesen folytak. Az össznyereség 2,170.043 K, melyből leírásokra 1,895.484 koronát fordít a társaság, mig a felosztandó tiszta nyereség 275.559 K-t tesz ki. Úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság jelentését vita nélkül fogadta el a közgyűlés. A mérlegszámla főösszege 51,720.985 K, ebből a beruházások 30,142 285 K, az adósok 10,402 692 K, az értékpapírok 9,326.555 K, a készletek értéke 948.391 K, a készpénz 816.647 K-t tesz ki, amivel szemben a részvénytőke 10 millió K, a leírások 6,503.170 K, az alapok 5,333.736 K, a községektől felvett kölcsönök 1,913.088 K, a bankok személyesen jelentkezzenek. Az iskola nyilvánossági joggal fog bírni és előreláthatólag évenkint fokozatosan 4 osztályú felső kereskedelmi iskolává lesz kibővítve. Tájékoztatásul közöljük, hogy a tandíj egy tanuló után havi 100 Kc-t fog kitenni. Bővebb felvilágosításul a grémium vezetősége szolgál. követelése 11,921.100 K, a hitelezők pedig 15,717.850 K-val szerepelnek. A Délszlovenszkói Villamosművek rt. rugalmasságát a gazdasági depresszió ellenére is megtartotta, beruházásokat teljesített és áramszolgáltatását a Nyugatszlovenszkói társmfivekre is kiterjesztette. Vesztesége a felhasználatlanul maradt áram, mely 14%-ot tesz ki. A közgyűlés a felügyelőbizottság tagjaivá Kabelik Vencel, Odehnal Jaroslav prágai miniszteri tisztviselőket, Alapy Gyula dr. tart. képviselőt és Spinka Károlyt, a Skoda-művek komáromi igazgató főmérnökét választotta meg. A 2% osztalékot a villamosművek pénztára a hivatalos órák alatt kifizeti a részvényesek számára. Művészesi a Kultiarpalotában Lábassjuci, Szedő Miklós, Vincze Ottó és Vágó Artur előadó estje. Szerdán este magas nivóju előadás zajlott le a Kultúrpalota hangversenytermében. Budapesti művészek, jónevű előadók vendégszerepeitek Komáromban. A közönség nem töltötte meg teljesen a termet, ami nemcsak a gazdasági válságra vezethető vissza, hanem a gyenge reklámozásra is: a plakátok és hirdetések nem jutottak el kellőképpen a közönség elé (Ezügyben a művészek menedzserje panaszos beadványt ris intézett a város vezetőségéhez.) Érdekes volt megfigyelni, hogy éppen az úgynevezett „középpublikum“ hiányzott, azaz a közepes helyárak közönsége, amely ilyen esetekben a nézőtér törzsét teszi. A művészek hálás programmal jöttek: népszerű és ismert dalokat, könynyebb fajsúlyú zeneműveket hoztak, a „grande repertoire“ számtalanszor elismételt darabjait, amik azonban mindig hálás közönségre találnak. Nem ártott volna, ha néhány újabb s kevéssé ismert művel is bővitették volna a segít lafíam wM ni' Millió háziasszony Dí. OeíKo? *félC „Backin'1 sütőport használ, “mivel ezáltal ok igen sokat takarítanak meg vaj, tojás és egyéb drága szerekből. repertoárt, mert a közönség érdeklődési színvonala egyre magasodott az utóbbi években. Amit hoztak, nem uj ugyan, de ahogyan szervírozták, az kitűnő volt, finom és előkelő előadóművészettel teljes. Tónusosán tompított és jól ható. Az előadott zenedarabok közül talán a zongoraművészé volt még az, amely minálunk nem szerepel gyakran műsoron: Rachmaninoffnak komoran búgó, oroszos Cis-moll prelüdje (kissé gépiesen és szenvedélytelenül, de kiváló technikával s emelkedő finishel) és Poldininak egy magyar táncát a Farsangi lakodalomból. Lábassjuci kellemes megjelenése, behízelgő hangja, valamint Szedő Miklós biztos előadóművészete, jó orgánuma teljes zálogai voltak a sikernek. Opera- és operett áriákat, szóló- és duettszámokat énekeltek s bár mindegyiknek dallama régen a fülünkben cseng már, jóleső volt hallani a népszerű melódiákat. Vágó Artur csak konferált, tekintettel arra, hogy színpadja nincs a hangversenyteremnek s az ő száma nem kerülhetett előadásra. A közönség minden szám után hatalmas tapssal köszönte meg a műélvezetet. A Délszlovenszkói Villamosművek rt. közgyűlése. Komárom, május 27. híres nemesítő diplomában, amelyben az egyik várjobbágynak a neve Challow-nak van írva.1 Nyék a Csallóközben fekszik, a pozsonyi vár tartománya volt a XII. században csaknem az egész Felsőcsallóköz és ezek a várjobbágyok nevet is adhattak annak a vízfolyásnak, amilyen akkor több száz folydogált a nagy szigeten az egyik Dunától a másikig. Természetesen ez feltevés és éppen olyan lehetséges az is. hogy' a várjobbágy kapta a Csalié vizétől eredetét. Az Alsócsailóközben a régi folyóvizek birtokosokról kapnak neveket. Most beszéljünk a Csalló földjéről, amely a Dunántúl feküdt. Megint a régi oklevelek segítenek ebben a feladatunkban is. 1209-ben Both nádor és mosom várispán a Challou nevű földet Mochorias-tól, a mosoni vár egyik várjobbágyától megveszi. Az oklevél leírja a határokat is. F.z a Sár mocsárnál kezdődik, délről több határjelen túl Janus (János) földje határolja, innen a határ nyugat felé fordul, a hegy felé, ahol három határjel vau földből. Ili jut ki a halára »magna via«-ra, vagyis a Bécs felé vezető országúira és azon haladva egy darabig Kata nevű faluhoz ér; északon a kőoszlop a határjel,- innen a Fulzaran nevű falu felé vezet, ahonnét leszáll egy halmocskára, amelyen kél határjel van és a mezőn, réten keresztül ahhoz a vízhez ér, amely Sár nevet viseli.2 Pár évvel utóbb, 1222. évben, amely emlékezetes év, Domonkos pozsonyi ispán és négy szolgabirája, akik mind csallóközi férfiak voltak: név szerint nevezve Verechnei Márton, Gut ti Péter, Bakai lápot és Szerafinfia István, úgy a nemesektől, mint a nem nemesektől egész Csallóköz tartományra nézve megbizottak (per nobiles et ignobiles totius provinciáé Cholloukuz constituti) Kyusfeuld (Kisfölde) határail állapítják meg. Ebből tudjuk meg, hogy az említett föld Luche fölött fekszik, két oldalról pedig mocsarak határolták, ezt a mocsaras vizet Fynisar-nak (Fenesár) 1Fejér: Codex Diplomaticus. II. 171. *U. o. III. 2. p. 470. hívták.1 1244-ben Béla király megint megnemesit néhány pozsonyi várjobbágyot, névszerint Bogán, Kyssid, Nolc, Zaphir és Lesi Pál nevüekct (udvornici nostri de Chollokuz). A királya kijelenti, hogy olyTan szabadságnak örvendjenek, mint a hű katonák és a királyság nemesei. Kötelességükké csak azt teszi, hogy a királyi zászló alatt tartoznak szolgálni.* 2 íme, tehát négy oklevelet is találunk 1250 előtt, ahol a Csalló és a Csallóköz név előfordul. Tehát Wertner Mór dr., a régi magyar oklevelek hivatott ismerője tévedett abban, hogy a Csallóköz név 1250- ben fordult elő először, mert, amint láttuk, az aranyibulla évében már megjelenik. Igaz, hogy a XIII. évszázad végéig ingadozik ez az elnevezés és talán azt állapíthatjuk meg a helyi vonatkozású oklevelek alapján, hogy az Alsócsallóközben Vagkuz (Vágköz), a Felsőcsallóközben pedig Cliolloucuz (Csallóköz) a neve ennek a nagy szigetnek. Egy 1256. évi oklevélben IV. Béla király a Csallóközben fekvő Olgy'a falu földjei felől intézkedik és egy' perben mond ítéletet (Ouga in Chollokuz). Endres Farkasfia, Péter és Farkas, Modurc és Mixsa, Buchtus. Farkasfia Endre az egyik részről azt vitatták, hogy' Olgya földje rég idők óta, amióta csak várjobbágyok, az övék volt, a másik felek: Miklós, Buda, Benke Zouar-l lakosok, a Réthei Péter mester, az Ilkái Berény, a Saápi Botho, a Suri Bolch, a Borsai Márton várjobbágyok pedig részt követeltek a vitás földből. A király7 Farkasfia Endres és társai javára döntött.3 A következő 1257. évben Vince nyitrai püspök és Lóránt nádor és pozsonyi ispán Trencsénben keltezett oklevele szerint az ítéletet ennek értelmében is hajtották végre.4 Az 1276-ben kelt oklevelet, amelyi szerint Zalonta- Zakalus birtokot, amely a Challow és Wag vize közt UJ. o. III. 1. p. 361. 8U. o. IV. 1. p. 333. 8U. o. IV. 2. p. 368. 4U. o. IV. 2. p. 268. fekszik, olyan ember írhatta, aki nem volt járatos Csallóköz topográfiájában, de még kevésbbé hidrografiájában. Hiszen ez a szintén vizek közé ékelt Szakállas ugyancsak messze esett a Csalló vizétől. Hát ez csak azt mutatja, hogy könnyön lehet tévedni annak, aki a viszonyokat nem ismeri. így tévedett a nagy törtenettudós, Ipolyi Arnold is, aki Zalont-Szakállast később hiába kereste az oklevelek között, mivel az később ezen a néven nem fordul elő. Az Alsócsallóközben ma is három Szakállas nevű falu van. Saalonta-Szakállas később Apáca-szakállas lett, mivel Béla király szentéletű leányának, Margitnak kérelmére a nyulakszigeti Boldogságos Szűzről nevezett apácamonostornak adományozta. A XVI—XVII. században Egyházas Szakállasnak is írják. A második Szakállas a Dudvág és Vág közt fekszik, ez az esztergomi érsek faluja volt. Határában a hatalmas Iíatapán nemzetségnek is volt birtoka és ennek egyik tagja, Balian után, Bá /dn-Sz ak á 11 as nak, később a népi etimológia segítségével Báilvány-Sz&ká Hasnak nevezték el. (A hivatalos elnevezés megtakarította a Szakállas nevet és ma egyszerűen Balvani néven ismeri.) A harmadik Szakállas a Szilassal egybeépült Turi- Szakállas, Melyet egykori birtokosáról, a híres Tury Györgyről neveztek így, aki a török vitézeknek rettegett ellenfele volt. A Csalló vize tehát valószínűleg évszázadok óla fely'dogált csendesen, mig neve belekerül az oklevelekbe. 1290-ben III. András kérdésünk nézőpontjából fontos oklevelet ad ki, amely'ből értenünk hagyta, hogy Hercelfi Mátyás, Márton és Szórád csallóközi nemesek (nobiles de Chollokuz) a pozsonyi várhoz tartozó Myr és Foch (Fok) nevű földeket kérték, melyek Lőrinc várjobbágy magvaszakadtával gazdátlanokká lettek. Az oklevél szerint a birtokhoz hozzátartozóit a Csalló folyón keresztülvezető rév is Vereknye közelében. A folyamodók megkapták a földeket, melyekről a pozsonyi káptalan Hiteles kiküldötte ad jelentést, azoknak minden hasznával és tartozékával együtt, kiemelve a révet is a Csalló nevű folyón, mely házuk közelében volt. Myr földje Bezen falu és
