Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-25 / 41. szám

venharmadik évfolyam._____________________41. szám,___________________Szerda, 1933. májas 85. KOMJ MI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben1. Helyben és vidékre postai szétküldéssel efész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed- Feleié évre 20 K5. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. is főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. F.őm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nem indul meg a munka Komárom, — május 24. A lélen a tavaszt vártuk, hogy az minden bajon segít, megindul a munka — és ha Isten is úgy akar­ja — megterem majd a mindennapi kenyér. A tavasz már itt van, de amerre csak járunk, a munkáske­zek pihennek és nincsen foglalko­zásuk. Hogyan szerzik meg ezek a szegény és szánandó sorsú embe­rek a mindennapi kenyerüket, a legtöbb esetben rejtély marad előt­tünk. A munkafront helyzete nem változatlan, hanem nagyon is sok változást észlelhetünk benne. A leg­nagyobb üzemek leszállítják a mun­kásaik számát. juk azt mondani, hogy egypengős napszám elegendő lenne egy csa­lád fenntartására, sőt ez szinte le­hetetlenségnek tűnik fel. Itt nyolc­koronás napszámárak vannak és a munkanélküli ezért is szívesen elmegy dolgozni. A nyolckorona előteremtése is olyan feladat a gaz­dára nézve, amit fel sem tud fogni az, aki a mai pénzügyi viszonyokat nem ismeri. Mit lehet ebből a nyolc­koronából vásárolni? Egy kis lisz­tet és egy kis burgonyát, ebből áll a szegényember étele. Az árnyékot azonban a gyermek fenntartásának kérdése vetíti az egész munkanélküliségre. Ezek­re kell gondolni a munkanélküli problémánál. Mi lesz abból a nem­zedékből, amely .így nő fel? Erre még gondolni sem jó. A társadalom betegségei akadály nélkül terjed­nek széjjel, nincsen, ami ezt meg­állítsa. A kormány súlyos felelősségei visel, amikor ezekben a nehéz na­pokban nem küld segítséget, nem indítja meg az Ígért közmunkákat, nem váltja be az ígéreteket. A legyengült és leszegényedett társadalom tehetetlenül áll a mun­kanélküliséggel szemben, tehát a kormánynak kötelessége minden vonalon a mentés munkáját meg­indítani. ' párt között dúló hatalmi versengés újra kiélezte a helyzetet, amely úgy­szólván napról-napra rosszabbodik s ha tovább is így fejlődik, őszre any­­nyira megérik a dolog, hogy elkerül­hetetlen lesz a kormányválság. A szo­ciáldemokrata Nová Dóba c. újság igen furcsa hírrel lepi meg a világot a kormányváltozást illetően. Vezércikké­ben kritizálja a koalíció eddigi össze­állítását és kifogásolja, hogy a kor­mányba politikusokat vesznek be „szak­emberek“ gyanánt. Ez a rendszer nem vált be. A lap a legszűkebb koalíciót tartja a legéletképesebbnek és azt ja­vasolja, hogy a kormány annyi tárca­nélküli miniszterből álljon, ahány koa­líciós párt van, a szaktárcák vezetésé­vel ellenben nem politikus szakem­bereket bízzanak meg, akiket az összes koalíciós pártok hozzájárulásá­val neveznék ki. Meg kell jegyezni, hogy abban afc esetben, ha a szociál­demokrata pártnak az a mai válságos időben nagyon is groteszk terve meg­valósulna, a mai tizenhét miniszter he­lyett huszonnégy miniszterből állana a kormány, ami a kiadásokat tetemesen megnövelné s azonkívül a kormány tárgyalásai még nehézkesebbé válnának. A pirosszárnyú gép halálára. — május 24. Még emlékezem, amikor tavaly nyáron a napsugaras tarlóra leszál­lóit a piros kis gép és ott állottunk csodálkozva felette; nem a technika diadalát bámultuk benne, hanem a kis ember nagy bátorságát, amelyik­kel át mert szállni Kolumbus országá­ból Európa pusztuló földjei felé. Csendőrök és bicskei svábok, pesti turisták, szájtátó gyerekek hevertek egész nap körülötte s ahogy, ottan a csonkított szárnyú kis egyfedelűt nézegettük, szomorúan ötlött belénk ez a mondás: »Magyar ember szerencséje«... Ezt a szerencsét magyarul végzetnek nevezik, mert hiszen valami különös fátum kisérhette ezt a pompás kis egyfedelűt az útján, amely fátum meg­engedte, hogy Endresz György és társa Bitay Gyula az ígéret országába be­pillantsanak, de még az ország dicső­séges fogadtatása előtt innen kellett maradniok a határon. Harminc kis kilométer jelentette a dicsőség teljes szépségét. A cél előtt egy perccel zökkent meg a ragyogó menet, a kon­tinenseket összefogó nagy emberi aka­rás és egy buta kis hiba miatt már nem élvezhették ki a megérkezésnek és a diadalomnak hatalmas mámorát, amit pedig megérdemeltek volna a magas egek alatt uralkodó szelektől. »Magyar ember szerencséje....« min­den terv és minden elgondolás hatal­mas, szép, de a mi terveink vonata sohase tud befutni a pályaudvar üve­ges csarnoka alá, a mi szép elgondolá­saink mindig ott kint maradnak va­lahol a külső vágányokon, holott ami a megérkezésben, a tervek ragyogó befejezésében szép, az éppen: ez a kis útdarab a külső őrháztól a csok­­ros fogadásig, a beteljesülésig. A mi beteljesüléseink nem ívben felfelé futnak, hanem egy, magassági pont elérése után valahol a lelkekben, vagy a gépezetben mindig történik POLITIKAI SZEMLE A munka hajótöröttjei itt járnak közöttünk, a legtöbb szégyenli mai helyzetét, amiről igazán nem te­het. Szívesen elmenne dolgozni, ha lenne munkakinálat. De az szüne­tel és így nem tehet mást, mint várja a jó szerencsét. Ki segíthet ezen az állapoton? Ki tud kivezető utal ebből a szorosból, melynek még nem látszik a vége! Mindenki az államtól várja a segítséget, mert ez nem egy vagy két ember dolga, hanem egy nagy, sőt a legnagyobb társadalmi osztályé, a munkásságé. Tehát csak az állam segíthet a munkásság baján. Az a gyár, mely nem akarja elbocsájtani munkásait, mert ismeri munkájuk értékét, hat nap helyett hat félnapon dolgoztat. De még ezt sem tudja megtenni nagyon sok iparvállalat sem. Mindenki arra az intézményre gon­dol, amely hatalmas vagyont hal­mozott fel és ez a szociális biztosí­tó, mely milliárdok felett rendelke­zik. A kormánynak módjában áll felhatalmazást kérni a kényszer­gazdálkodásra és így igénybeveheti ezt, az egyedül számbavehető se­gítséget. Ha a múlt évben három­százötven millió korona volt a ki­osztott munkanélküli segély össze­ge, úgy az idén ez el fogja érni a milliárdot és erre akárhonnan is teremteni kell fedezetet. A másik mód lehet egy belföldi kölcsön, melyet a belföldi bankok, takarékpénztárak és szövetkezetek bocsáthatnak a kormány rendelke­zésére. Tudott dolog hogy a nagy pénzintézetek mán haromne­­gyedév óta megszüntették az ösz­­szes pénzkihelyezéseket és így na­gyobb pénzkészletek felett rendel­keznek. Ez az elzárkózott pénz ma nem jön forgalomba és ez okozza a pénz drágaságát, amivel szemben lényegtelenül jelentkezik a várha­tó eredmény, az olcsóbbodás. Ma a munkanélkülit még a piac ez idő szerinti árai is sújtják. Magyarországon egy pengő a férfi napszám, ami hihetetlenül kevés. Ámde egy pengőnek a vásárló ereje az utóbbi hónapokban aránytala­nul megnövekedett. Ezzel nem akar­Komárom, — május 24. Ellenzéki pártjaink közős akciója a német ellenzéki pártokkal. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzett párt és a szepesi németek pártja törvény­hozóinak közös klubja ülést tartott Prá­gában, amelyen foglalkoztak a belpo­litikai helyzettel, különös figyelemmel a gazdasági válságra s megbeszélték az ellenzéki munka legközelebbi fel­adatait. A klub tudomásul vette a né­met ellenzéki pártok klubjaival közösen benyújtott következő sürgős indítványt: A világgazdasági válság megszünteté­sére irányuló különféle kísérletekre való figyelemmel az alulírott pártok parla­menti klubjai szükségesnek tartják, hogy a nemzetgyűlés mindkét háza a fel­merült problémához és megoldási kí­sérletekhez állást foglaljon, hogy az állam külpolitikája olyképen orientá­lódjék, hogy a gazdasági helyzet meg­oldására irányuló kísérletek a külpoli­tikában ne akadályra, hanem megfelelő támogatásra találjanak. Az ily vitának azonban az is föladata volna, hogy a kormány számára megadja ama tör­vényjavaslatok irányelveit, amelyekkel a nemzetgyűlésnek haladéktalanul fog­lalkoznia kellene a gazdasági ínség­nek az állam határán belül való le­küzdése érdekében. Alulírottak azért azt indítványozzák, hogy a nemzetgyűlés hívja föl a miniszterelnököt, hogy a gazdasági helyzetről expozét tartson és hogy a miniszterelnöki expozé meg­vitatása nyomban megkezdődjék. 88 ezer új állampolgár és 171 ezer elbocsátott. Az állampolgársági jog gyakorlati érvényesítését mutatják azok az adatok, amelyeket egyik prágai sajtóiroda je­lent. Az érdekes adatok az állam köte­lékébe tiz év alatt fölvett és az állam kötelékéből elbocsátott polgárok szá­mát tüntetik föl a következőképen: Az 1919—1930. években fölvettek az állam kötelékébe 88.076 személyt és elbocsátottak 171.013 személyt. 1930-ban elbocsátottak 16.689 személyt és csak 8278-at vettek föl. Az állampolgársá­got szerzett személyek közül 764 osz­trák, 244 német, 2323 lengyel, 3512 magyar, 878 román, 118 jugoszláv nemzetiségű volt, 429 személy a többi államokra esett. Az állam kötelékéből elbocsátottak közül 3717 személy volt német, akik Ausztriába mentek, 9716 Németországba költözött, 692 lengyel, 867 magyar, 104 román, 1100 jugo­szláv és 412 egyéb nemzetiségű volt. Egységes közlekedési miniszté­rium /elállítása. Hula vasutügyi miniszter az állam­vasutak zilált anyagi viszonyainak ren­dezésére szükségesnek tárttá, hogy egy egységes közlekedésügyi minisz­tériumot állítanának fel, amelyben össz­pontosítani szeretné a vasúti, autóbusz- és légi forgalmat. Több mint valószínű, hogy tervét, az illetékes körök meg fogják valósítani. Komoly aggodalom a postaügyi minisztérium bevételeinek csök­kenése miatt. Az állam üzemeinél egymásután ta­pasztalható a jövedelmek csökkenése. A vasút után most a posta van soron, amely szintén képtelen a nagy kiadá­sokat fedezni. A Veéer értesülése sze­rint a posta- és távirdaügyi miniszté­rium bevételei is megcsappantak. A levélposta és autóbuszforgalom passzív, a telefonforgalom az utóbbi időben erősen csökkent s a posta kénytelen lesz erős propagandaakciót indítani a telefonhasználat népszerűsítésére, a te­lefonszerelés illetékeit le fogja szállí­tani, sőt a bel- és külföldi beszélgeté­sek díjszabásait is olcsóbbá teszi. A lap szerint a postaügyi minisztérium bevételeinek csökkenése komoly aggo­dalmat kelt az illetékes körökben s a postaügyi minisztériumban élénk tanácskozások folynak, miképen lehetne a helyzet további rosszabbodását meg­akadályozni. A szociáldemokraták valamennyi koalíciós pártnak tárcanélküli minisztereket akarnak kreálni. Az agrárpárt és a szociáldemokrata

Next

/
Oldalképek
Tartalom