Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-25 / 41. szám
venharmadik évfolyam._____________________41. szám,___________________Szerda, 1933. májas 85. KOMJ MI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben1. Helyben és vidékre postai szétküldéssel efész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed- Feleié évre 20 K5. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. is főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. F.őm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nem indul meg a munka Komárom, — május 24. A lélen a tavaszt vártuk, hogy az minden bajon segít, megindul a munka — és ha Isten is úgy akarja — megterem majd a mindennapi kenyér. A tavasz már itt van, de amerre csak járunk, a munkáskezek pihennek és nincsen foglalkozásuk. Hogyan szerzik meg ezek a szegény és szánandó sorsú emberek a mindennapi kenyerüket, a legtöbb esetben rejtély marad előttünk. A munkafront helyzete nem változatlan, hanem nagyon is sok változást észlelhetünk benne. A legnagyobb üzemek leszállítják a munkásaik számát. juk azt mondani, hogy egypengős napszám elegendő lenne egy család fenntartására, sőt ez szinte lehetetlenségnek tűnik fel. Itt nyolckoronás napszámárak vannak és a munkanélküli ezért is szívesen elmegy dolgozni. A nyolckorona előteremtése is olyan feladat a gazdára nézve, amit fel sem tud fogni az, aki a mai pénzügyi viszonyokat nem ismeri. Mit lehet ebből a nyolckoronából vásárolni? Egy kis lisztet és egy kis burgonyát, ebből áll a szegényember étele. Az árnyékot azonban a gyermek fenntartásának kérdése vetíti az egész munkanélküliségre. Ezekre kell gondolni a munkanélküli problémánál. Mi lesz abból a nemzedékből, amely .így nő fel? Erre még gondolni sem jó. A társadalom betegségei akadály nélkül terjednek széjjel, nincsen, ami ezt megállítsa. A kormány súlyos felelősségei visel, amikor ezekben a nehéz napokban nem küld segítséget, nem indítja meg az Ígért közmunkákat, nem váltja be az ígéreteket. A legyengült és leszegényedett társadalom tehetetlenül áll a munkanélküliséggel szemben, tehát a kormánynak kötelessége minden vonalon a mentés munkáját megindítani. ' párt között dúló hatalmi versengés újra kiélezte a helyzetet, amely úgyszólván napról-napra rosszabbodik s ha tovább is így fejlődik, őszre anynyira megérik a dolog, hogy elkerülhetetlen lesz a kormányválság. A szociáldemokrata Nová Dóba c. újság igen furcsa hírrel lepi meg a világot a kormányváltozást illetően. Vezércikkében kritizálja a koalíció eddigi összeállítását és kifogásolja, hogy a kormányba politikusokat vesznek be „szakemberek“ gyanánt. Ez a rendszer nem vált be. A lap a legszűkebb koalíciót tartja a legéletképesebbnek és azt javasolja, hogy a kormány annyi tárcanélküli miniszterből álljon, ahány koalíciós párt van, a szaktárcák vezetésével ellenben nem politikus szakembereket bízzanak meg, akiket az összes koalíciós pártok hozzájárulásával neveznék ki. Meg kell jegyezni, hogy abban afc esetben, ha a szociáldemokrata pártnak az a mai válságos időben nagyon is groteszk terve megvalósulna, a mai tizenhét miniszter helyett huszonnégy miniszterből állana a kormány, ami a kiadásokat tetemesen megnövelné s azonkívül a kormány tárgyalásai még nehézkesebbé válnának. A pirosszárnyú gép halálára. — május 24. Még emlékezem, amikor tavaly nyáron a napsugaras tarlóra leszállóit a piros kis gép és ott állottunk csodálkozva felette; nem a technika diadalát bámultuk benne, hanem a kis ember nagy bátorságát, amelyikkel át mert szállni Kolumbus országából Európa pusztuló földjei felé. Csendőrök és bicskei svábok, pesti turisták, szájtátó gyerekek hevertek egész nap körülötte s ahogy, ottan a csonkított szárnyú kis egyfedelűt nézegettük, szomorúan ötlött belénk ez a mondás: »Magyar ember szerencséje«... Ezt a szerencsét magyarul végzetnek nevezik, mert hiszen valami különös fátum kisérhette ezt a pompás kis egyfedelűt az útján, amely fátum megengedte, hogy Endresz György és társa Bitay Gyula az ígéret országába bepillantsanak, de még az ország dicsőséges fogadtatása előtt innen kellett maradniok a határon. Harminc kis kilométer jelentette a dicsőség teljes szépségét. A cél előtt egy perccel zökkent meg a ragyogó menet, a kontinenseket összefogó nagy emberi akarás és egy buta kis hiba miatt már nem élvezhették ki a megérkezésnek és a diadalomnak hatalmas mámorát, amit pedig megérdemeltek volna a magas egek alatt uralkodó szelektől. »Magyar ember szerencséje....« minden terv és minden elgondolás hatalmas, szép, de a mi terveink vonata sohase tud befutni a pályaudvar üveges csarnoka alá, a mi szép elgondolásaink mindig ott kint maradnak valahol a külső vágányokon, holott ami a megérkezésben, a tervek ragyogó befejezésében szép, az éppen: ez a kis útdarab a külső őrháztól a csokros fogadásig, a beteljesülésig. A mi beteljesüléseink nem ívben felfelé futnak, hanem egy, magassági pont elérése után valahol a lelkekben, vagy a gépezetben mindig történik POLITIKAI SZEMLE A munka hajótöröttjei itt járnak közöttünk, a legtöbb szégyenli mai helyzetét, amiről igazán nem tehet. Szívesen elmenne dolgozni, ha lenne munkakinálat. De az szünetel és így nem tehet mást, mint várja a jó szerencsét. Ki segíthet ezen az állapoton? Ki tud kivezető utal ebből a szorosból, melynek még nem látszik a vége! Mindenki az államtól várja a segítséget, mert ez nem egy vagy két ember dolga, hanem egy nagy, sőt a legnagyobb társadalmi osztályé, a munkásságé. Tehát csak az állam segíthet a munkásság baján. Az a gyár, mely nem akarja elbocsájtani munkásait, mert ismeri munkájuk értékét, hat nap helyett hat félnapon dolgoztat. De még ezt sem tudja megtenni nagyon sok iparvállalat sem. Mindenki arra az intézményre gondol, amely hatalmas vagyont halmozott fel és ez a szociális biztosító, mely milliárdok felett rendelkezik. A kormánynak módjában áll felhatalmazást kérni a kényszergazdálkodásra és így igénybeveheti ezt, az egyedül számbavehető segítséget. Ha a múlt évben háromszázötven millió korona volt a kiosztott munkanélküli segély összege, úgy az idén ez el fogja érni a milliárdot és erre akárhonnan is teremteni kell fedezetet. A másik mód lehet egy belföldi kölcsön, melyet a belföldi bankok, takarékpénztárak és szövetkezetek bocsáthatnak a kormány rendelkezésére. Tudott dolog hogy a nagy pénzintézetek mán haromnegyedév óta megszüntették az öszszes pénzkihelyezéseket és így nagyobb pénzkészletek felett rendelkeznek. Ez az elzárkózott pénz ma nem jön forgalomba és ez okozza a pénz drágaságát, amivel szemben lényegtelenül jelentkezik a várható eredmény, az olcsóbbodás. Ma a munkanélkülit még a piac ez idő szerinti árai is sújtják. Magyarországon egy pengő a férfi napszám, ami hihetetlenül kevés. Ámde egy pengőnek a vásárló ereje az utóbbi hónapokban aránytalanul megnövekedett. Ezzel nem akarKomárom, — május 24. Ellenzéki pártjaink közős akciója a német ellenzéki pártokkal. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzett párt és a szepesi németek pártja törvényhozóinak közös klubja ülést tartott Prágában, amelyen foglalkoztak a belpolitikai helyzettel, különös figyelemmel a gazdasági válságra s megbeszélték az ellenzéki munka legközelebbi feladatait. A klub tudomásul vette a német ellenzéki pártok klubjaival közösen benyújtott következő sürgős indítványt: A világgazdasági válság megszüntetésére irányuló különféle kísérletekre való figyelemmel az alulírott pártok parlamenti klubjai szükségesnek tartják, hogy a nemzetgyűlés mindkét háza a felmerült problémához és megoldási kísérletekhez állást foglaljon, hogy az állam külpolitikája olyképen orientálódjék, hogy a gazdasági helyzet megoldására irányuló kísérletek a külpolitikában ne akadályra, hanem megfelelő támogatásra találjanak. Az ily vitának azonban az is föladata volna, hogy a kormány számára megadja ama törvényjavaslatok irányelveit, amelyekkel a nemzetgyűlésnek haladéktalanul foglalkoznia kellene a gazdasági ínségnek az állam határán belül való leküzdése érdekében. Alulírottak azért azt indítványozzák, hogy a nemzetgyűlés hívja föl a miniszterelnököt, hogy a gazdasági helyzetről expozét tartson és hogy a miniszterelnöki expozé megvitatása nyomban megkezdődjék. 88 ezer új állampolgár és 171 ezer elbocsátott. Az állampolgársági jog gyakorlati érvényesítését mutatják azok az adatok, amelyeket egyik prágai sajtóiroda jelent. Az érdekes adatok az állam kötelékébe tiz év alatt fölvett és az állam kötelékéből elbocsátott polgárok számát tüntetik föl a következőképen: Az 1919—1930. években fölvettek az állam kötelékébe 88.076 személyt és elbocsátottak 171.013 személyt. 1930-ban elbocsátottak 16.689 személyt és csak 8278-at vettek föl. Az állampolgárságot szerzett személyek közül 764 osztrák, 244 német, 2323 lengyel, 3512 magyar, 878 román, 118 jugoszláv nemzetiségű volt, 429 személy a többi államokra esett. Az állam kötelékéből elbocsátottak közül 3717 személy volt német, akik Ausztriába mentek, 9716 Németországba költözött, 692 lengyel, 867 magyar, 104 román, 1100 jugoszláv és 412 egyéb nemzetiségű volt. Egységes közlekedési minisztérium /elállítása. Hula vasutügyi miniszter az államvasutak zilált anyagi viszonyainak rendezésére szükségesnek tárttá, hogy egy egységes közlekedésügyi minisztériumot állítanának fel, amelyben összpontosítani szeretné a vasúti, autóbusz- és légi forgalmat. Több mint valószínű, hogy tervét, az illetékes körök meg fogják valósítani. Komoly aggodalom a postaügyi minisztérium bevételeinek csökkenése miatt. Az állam üzemeinél egymásután tapasztalható a jövedelmek csökkenése. A vasút után most a posta van soron, amely szintén képtelen a nagy kiadásokat fedezni. A Veéer értesülése szerint a posta- és távirdaügyi minisztérium bevételei is megcsappantak. A levélposta és autóbuszforgalom passzív, a telefonforgalom az utóbbi időben erősen csökkent s a posta kénytelen lesz erős propagandaakciót indítani a telefonhasználat népszerűsítésére, a telefonszerelés illetékeit le fogja szállítani, sőt a bel- és külföldi beszélgetések díjszabásait is olcsóbbá teszi. A lap szerint a postaügyi minisztérium bevételeinek csökkenése komoly aggodalmat kelt az illetékes körökben s a postaügyi minisztériumban élénk tanácskozások folynak, miképen lehetne a helyzet további rosszabbodását megakadályozni. A szociáldemokraták valamennyi koalíciós pártnak tárcanélküli minisztereket akarnak kreálni. Az agrárpárt és a szociáldemokrata
