Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-18 / 39. szám

4. oldal. beszerezhető lapunk kiadóhivatalában. Ara fűzve csak 40.80 Ive, kötve 52.80 Kő. — Amikor nincs a kerékpáron lámpás. Nagyon sok bajt és szeren­csétlenséget okozott már az a hanyag­ság, nem törődömség, amely abban nyilvánul, hogy a kerékpárra nem tesz­nek lámpást. Az alábbi tudósítás is szomorú bizonyítéka ennek. Gubán Lajos Perbete községbeli lakos kerék­páron bement Érsekújvárra. — Késő este volt már, amikor minden dolgát elvégezte és hazafelé indult kerékpár­jával. A bőrgyár táján Gubánnal két kerékpáros jött szembe teljes sebes­séggel. Sem Gubánnak, semja két szem­bejövőnek kerékpárján nem volt lámpa’s így egymásnak rohantak. A heves ösz­­szeütközés Gubánt olyan erővel vágta le a betonkövezetre, hogy súlyos fej és belső sérüléseket szenvedett. Az új­vári kórházban ápolják. A két kerék­páros elmenekült. A csendőrség keresi őket. — Asszonyok uj és fontos egész­ségügyi útmutatója jelent meg épen a magyar könyvpiacon, szerzője a Te­­leiai főorvosa, dr. Földes Lajos, kinek nevét „Orvosi tanácsok fiatal asszo­nyoknak“ c. műve már ismertté tette. A női betegségekről, megelőzése, véde­kezés című most megjelent uj műve hiánytpótló és az ezévi könyvpiac nagy eseménye. E mű szerzője több mint három évtizedes gyakorlattal rendelke­zik és e három évtized gazdag tapasz­talatait bocsájtja legújabb művében a nők rendelkezésére. Mindazt, amit a női betegségekről tudnunk kell, egy­szerű, világos, a legkiéebb részletekre is kiterjedő pontossággal kapjuk meg, oly módon, hogy mar a megbetege­dett azonnal tudja, mit kell tennie, az egészséges pedig hogyan őrizheti meg továbbra is legnagyobb kincsét, az egészségét. A munka a női betegségek minden fajtáját tárgyalja, különös rész­letességgel tér ki azonban azokra, me­lyek a legjobban elterjedtek és melyek­től a nők, — sajnos joggal — a leg­jobban rettegnek. E müvet minden nő­nek, akár egészséges, akár beteg a leg­nagyobb figyelemmel kell elolvasnia, értékes tanácsait megszívlelnie, a köny­vet terjesztenie. A mű megjelente hé­zagpótló, értéke az általános egészség érdekében felbecsülhetetlen. A gyönyörű kiállítású, gazdagon illusztrált munka ára csak 20'40 Ke. Kapható a Spitzer­­féle könyvkereskedésben. — HÁROM MILLIÓ KORONÁT ÉGETNEK EL ÉVENTE A KÖZTÁR­SASÁGBAN. Az elhasznált, bepiszko­lódott, elrongyolódott és megsérült bankjegyeket újakkal való pótlásuk után elégetik. Egy uj tizkoronás bank­jegy előállítási költsége 9 fillért tesz ki, a 20 koronás bankjegyé kb. 7 fillér. Ezek a költségek havonta negyedmillió koronát, évente tehát 3 millió koro­nát vesznek igénybe. — A VÁDLOTT AZT SEM TUDJA, HOGY FIU-E VAGY LEÁNY — A FELPERES. Nemrégiben egy különös műtétről számoltak be a lapok, ame­lyet a szegedi sebészeti klinikán vé­geztek Gera Valéria kistelki leányon, aki a műtét után férfivá változott és Valériából Valér lett. A leányból fiú­vá változott Gera Valérnak egy pőrét tárgyalta a napokban a szegedi járás­bíróságon Gál István járásbiró. A pa­naszos Gera Valéria, a vádlott egy kis­teleki legény, a vád: rágalmazás. A túró nevén szólította a panaszost, Gera Valéria helyett azonban egy sovány, vézna fiatalember lépett a terembe, aki zavartan pederte kis bajuszát. — Nem magát szólítottam, — szólt rá a biró — hanem Gera Valériát, az leány, maga pedig férfi. Mit akar? — Én volnék az a leány, — szólt za­varodottan Gera Valér — azonban azóta fiú lettem. A biró és a tárgyalás hallgatósága ezután megtudta, hogy, a nemrégiben leányból fiúvá operált Gera Valéria azaz Valér a panaszos. Érdemleges tárgyalásra azonban nem került a sor, mert a vádlott kisteleki legény elég­tételt adott a megsértett Gera Valériá­nak, illetve Valérnak. Ezt a pert még Gera Valéria indította, egész sereg pere van azonban Gera Valérnak, aki számos kisteleki fiatalembert perelt be, akik a műtét óta állandóan csúfol­ták és gúnyolták őt az uccán. Ezek a perek később kerülnek a szegedi já­rásbíróságon tárgyalásra. »KOMÁROMI LAPOK« ÉJ iMneireiÉelü Kosch-féle 4'— Ke, Cedok 19'— Ke, Resek ÍO'— „ Wíesner8'50 „ Kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-ucca 29. A LUSITANIA ELSÜLLYESZD TŰSÉNEK ÉVFORDULÓJA. Tizenhét éve volt május 7-én annak, hogy né­met tengeralattjáró a La Manche-csa­­tornábanmegtorpedózta az angol sze­mélyszállító és kereskedelmi flotta egyik büszkeségét: a Lusitaniát. Az amerikai közvélemény felháborodása oly nagy volt emiatt, hogy viharosan követte a háborúba való beavatko­zást, ami nemsokára be is következett és a Lusitania elsüllyesztését a világ­történelem tényei közé avatta. Az év­forduló alkalmából nyilatkozott Cap­tain William T. Turner, aki a végzetes időben a Lusitania parancsnoka volt. A kérdésre, hogy készületlenül érte-e a megtorpedózás, Turner így felelt: — Nem! Jelentették, hogy a csator­nában négy német tengeralattjáró le­selkedik, figyelmeztették is a vesze­delemre az utasokat, de a Lusitania mégis elindult. Az nem igaz, hogy a Lusitania aranyrudakat szállított, vagy be nem vallott hadianyagot. Legjob­ban sajnálom, hogy kedves szex tánsom elpusztult a Lusitaniával. Mindig re­ménykedem, hogy kiemelik a hajót és akkor visszakapom majd. A hajó azért sülyedt el olyan gyorsan és menthetet­lenül, mert nem egy, hanem két tor­pedótalálat érte. — Egy a lélekgyógyitással fog­lalkozó szenzációs könyvujdonság! Dr. Gartner Pál az ismert idegorvos és legismertebb magyar psichoanalitikus most jelentette meg legújabb munká­ját, mely nemcsak orvos és ügyvéd körökben, hanem a művelt nagyközön­ség legszélesebb rétegeiben is a leg­nagyobb érdeklődést fogja kelteni. E mű érdekfeszitő tartalmával valósággal megragadja az olvasót és nem tudjuk letenni addig, mig az első sorától az utolsóig el nem olvastuk. A szerző nem ismeretlen előttünk, fordítója a rend­kívül sikert elért „Üzenet az anyáknak“ c. műnek, e legújabb eredeti műve a magyar könyvpiac nagy eseménye: A ma emberének minden problémáját a kiváló orvosszerző minden oldalról a legkönyörtelenebb éles világításba he­lyezi és biztos kézzel tárja fel az em­beri élet legelrejtettebb mélységeit. Az orvosi gyakorlatban előfordult esetek leírása kapcsán úgyszólván meztelenül látjuk a különböző leikibetegségekben vergődő emberi lelket, melyben a nagy­­tudásu orvos biztos kézzel segit. Köz­tudomású, hogy bármely irányú meg­betegedések ötven százaléka a szervi elváltozásokon kívül lelki okokban leli magyarázatát, ezért különös érdeklő­désre tarthat számot e munka, mely a leggyakrabban előforduló lelki testi panaszoknak adja magyarázatát és nyújt segédkezet azok leküzdésére. Ér­dekfeszitő módon beszél a fejfájásról és migrainról, szorongó és depresszió­állapotokról, gyilkosok és öngyilkosok­ról, a halálfélelemről, a lelki élet za­varairól nőnél és férfinél, álomértelme­zés stb. stb. Egyes érdekes fejezetek címei: A nő biológiai tragédiája, A bű­nözés, A depressziós állapotok és az öngyilkosság, Melankólia, Szív, gyomor és bélbajok analízise, Bűnöző tipusok. Szexualitás és a társadalom stb. stb. E mű Novák Rudolf és Társa Buda­pest, szép kiállításban jelent meg, 176 oldal ára 2360 Ke. Kapható minden könyvkereskedésben. Komáromban a Spitzer-féle könyvesboltban. Törvénykezés. (§) ESKÜDTEK NÉVSORA. A ko­máromi kerületi bíróságnál az 1932. évi junius hó 13-án kezdődő esküdt­széki tárgyalásra a következő esküdtek sorsoltattak ki: Badala János kisbir­tokos Ujgyalla, Bastovánszky Imre kis­birtokos Jászfalu; Becharkerova Janka nyugdíjas Léva, Bélik István kisbir­tokos Kuralány, Blahó Móric kisbirto­kos Imely, Borka Imre nyugdíjas Szi­­mő, Csernicska József kisbirtokos Na­­dosány, Englos Viktor üzletvezető Oroszka, Greschner Pál kisbirtokos Apácaszakálos, Hudec János vendég­lős Komárom, Janotik Mihály, kisbir­tokos Binya Kolónia, Jurkovics Mihály traíikos Komárom, Kácser Mihály nyugdíjas Léva, Kaján András kisbir­tokos Ujgyalla, Králicsek Ede kisbir­tokos Köbölkút, Kucsera János ven­déglős Léva, Madlenyák János kisbir­tokos Mudrenyovo, dr. Mohapel Fe­renc nagybirtokos Nagy-Harcsás, Pe­­kala Mihály nyugdíjas Bátovce, Raj­­pruht Emil nyugdíjas Bogya, Saro­­vicky József kispirtokos Kolta, Sevcsik Fülöp majorosgazda Csenke, Stipeko­­vá Franciska kisbirtokos neje Gadóc, Takács Lajos nyugdíjas Komárom, Ful ko János kisbirtokos Hodzsovo, Utli Béla kisbirtokos Jászfalu, Vasek Ká­roly nagybirtokos Kolta, Verunszky Károly hentes Komárom, Záchorec János kertész ógyalla, Zatykó János nagybirtokos Ekecs, Maszár Ádám kisbirtokos Örsujfalu, Ölveczky István templomszolga Bajcs, Steiner Sándor arauymives Léva, Simovics Márton birtokos Ekecs, Vámosi József gazda­sági gyakornok Für, Zulila Antal gyár­­igazgató Kálna. Helyettesek: Juriga Antal kéményseprő, Körűinek Antal táncmester, Kubiesek József nyugdíjas, Marcsik Emit lakatos, Medek János kereskedő, Petrovszky Melicliar épí­tész, Ráfael József nyugdíjas, Benák­­né Szetei Ágnes háztartásbeli, Ohori­­kova Frantiska mindnyájan komáromi lakosok. (§) kultúrára szomjazod egy bajkai munkás. Kotász János baj­kai lakos különös, kettős bűnügybe keveredett. Flgy téli estén olvasni szottyant kedve s mivel a községi könyvtárost nem találta, álkulcs­­csal behatolt a község könyvtárába s hatvanhat darab könyvet »köl­csönzött« ki magának, hogy, elol­vashassa őket együltőhelyben, te­kintve munkanélküli mivoltát. A könyv háromezer koronát ért. Mi­kor házkutatást tartottak nála a csendőrök, a könyveken kivül re­volvereket is találtak nála, amire nem volt engedélye. A vádlott a könyvek miatt nem érezte magát bűnösnek, azzal mentette magát, hogy elolvasás után azokat ugyan­olyan uton-módon vissza akarta vinni, a revolvereket pedig egy is­meretlen egyén kényszerítette rá. A bíróság nem adott helyt a naiv védekezésnek s két hónapi fogház­ra ítélte a kul túr szomjas, arzenált berendező embert. (§) Gyermekgyilkos anya. Nagy, Rozália szodói hajadon házasságon kivül egy egészséges gyermeknek adott életet. A kis csecsemőt nem akarta felnevelni és megfojtotta. Tettére rájöttek s gyermekgyilkos­ságért feljelentették a csendőrök. A komáromi kerületi bíróság most ítélkezett az anya fölött. Nagy Ro­zália beismerte tettét, de azzal vé­dekezett, hogy nagy nyomorban volt s már van egy hétéves tör­vénytelen gyermeke s hetven éves atyját is el kell tartania, a meg­gyilkolt gyermek atyja pedig nem volt hajlandó tartásdíjat fizetni. A kerületi bíróság feltételesen 2 hó­napi fogházra ítélte. (§) Feljelentették a »megszállott terület« kifejezésért. Érdekes rend­törvényes ügyet tárgyalt a komá­romi kerületi bíróság. Kolman De­zső gutái fiatalember az elmúlt ok­tóberben átjött Magyarországról a szobi hídnál s a magyar határ­őröknek arra a kérdésére, hogy 1932. május 18. hova megy, igy felelt: »Megyek a megszállott területre, ahol be kell rukkolnom katonának.« Ezt a ki. jelentést a csehszlovák határőrök is meghallották s feljelentették Kolman Dezsőt. Az ügyet most tár­gyalta a komáromi bíróság. A vád­lott, mivel katona, nem jelent meg a. tárgyaláson, de annakidején tör­tént kihallgatása alkalmával azt mondta, hogy ő ezt a kifejezést Csehszlovákiában nem használta. A kerületi, bíróság felmentette a vádlottat azzal az indokolással, hogy az inkriminált kijelentést Ma­gyarországon használta s igy ideát ezért felelősségre nem vonható. (§) Látogatás a tanító úr szol­gálólányánál csendháboritással. A komáromi kerületi bíróság ma tárgyalta Lizsicza Lajos, Nagy András és Ko­vács Mátyás udvardi legények bűn­ügyét, akiket az államügyészég magán­laksértés bűntettével vádolt meg. Ud­­vardon ez év január havában Szecsányi Géza tanító bezárt kapuját kidöntöí­­ték, a lakása ajtaján és ablakán éjnek idején szünetlen dörömböltek és nagy lármát csaptak. A vádlottak beismerik, hogy ittas állapotban bementek az ud­varba, de nem rossz szándékkal, hanem a tanító úr szolgálójánál akartak láto­gatást tenni. A kihallgatott Szecsányi tanító szerint éjjel fél 12 órakor nagy zajra ébredt a ház, a vádlottak erősza­koskodtak az ajtónál és felszólítására sem hagyták el az udvart, csak mikor a csendőrökért akart küldeni. A kerü­leti bíróság bűnösnek mondotta ki őket és fejenként 1 — 1 heti fogházra Ítélte jogerősen. (§) Ellopta az adósa fegyverét. Lopás bűntettéért vonta felelősségre a kerületi bíróság Szirmai Imre kovács mestert, baromlaki lakost. Prisztács István kovácsmestert, udvardi lakost pedig orgazdaság büntette miatt, mert Szirmai Szőgyénben a múlt év május havában betörés utján Kurcz Jánostól 2906 Kő értékű gépszerszámot és egy vadászfegyvert lopott el. Prisztács a vadászfegyvert és néhány eszközt a lopott holmiból megőrzés végett vette át. Szirmai beismeri a lopást és azzal védekezik, hogy Kurcz 1530 koronával adósa még ma is, nem volt mit ennie, igy akart családjának élelemre pénzt szerezni. Prisztács tagadja, hogy tudott volna arról, hogy a nála elhelyezett tárgyak lopásból származnak. Az állam­ügyész Prisztács ellen a vádat elejtette, Szirmai miután már rovott múltú, 2 hónapi fogházat kapott. Az Ítélet jog­erős. (§) Egy zsebóra miatt. Magán­laksértés bűntettével és kihágás vétsé­gével vádolva kerültek a vádlottak pad­jára Ormándi József és Stugel Kálmán garamkövesdi lakosok. A múlt év áp­rilis havában Balázs Józsefné lakásába be akartak erővel hatolni, de az nem volt hajlandó beereszteni őket éjnek idején. Végre is az ablak betörésével való fenyegetéssel kényszerítették az ajtó kinyitására. Ugyanekkor Balázs Józsefet agyonütéssel fenyegették meg. A vádlottak beismerik, hogy engedély nélkül behatoltak az udvarba, de a lakásba minden fenyegetés nélkül eresz­tették be őket, mert Gulyás Ferencet keresték, aki állítólag kiemelte Or­mándi zsebóráját. A tanuk határozottan állítják, hogy fenyegetőztek és valósá­gos házkutatást tartottak. Ormándit, miután már rovottmultú, 3 heti fog­házra, Stugelt 2 heti fogházra és 50-50 koronára Ítélte jogerősen a biróság. rVyilttér*. E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. Óvás. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy feleségem Nagy Ferencné szül. Kiss Gizella tartozásaiért semmiféle felelősséget nem vál­lalok. Nagy Ferenc 247 Szélese, 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom