Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-07 / 36. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 19Ő2. május 7. r es átszervezésére lesz szükség. A személyi szolgálat leegyszerűsítése foly­tán bizonyos üzemágakban fokozatosan csökkenteni fogják a szolgálati he­lyek számát is. Ezzel szemben úgy tervezi a miniszter, hogy az autó köz­lekedési szolgálat kiépítése céljából külön központi igazgatást létesít a minisztérium kebelében. Az uj szerve­zési intézkedések gyakorlatilag első­sorban a személyi létszám csökkenté­sében jutnak kifejezésre, azonban a vasúti személyzet korlátozása, szociális és jogi okok miatt, csak természetes apadással mehet végbe. Szeptemberben megnyílik a komáromi kétosztályn kereskedelmi iskola. — Export-iskolává akarják fejleszteni az intézetet. Hajózási iskolát Komáromnak! Saját tudósítónktól. Komárom, május 6 Megírtuk, hogy a komáromi keres­kedelmi körök nagy örömmel és tá­mogatással fogadták azt az eszmét, amely szerint Komáromban kereske­delmi iskola felállítását tervezik. Nagy szükség van magyarnyelvű, középfokú kereskeáelmi iskolára a kereskedelmi ismeretek szakszerű elsajátítása céljá­ból, különösen most, amikor a magyar anyanyelvű ifjúság a szabad pályán igyekszik elhelyezkedni. Komárom, élénk vasúti és kikötői forgalmával jó helye egy szakiskolának s most jelentjük, hogy ez az iskola szeptemberben meg­nyílik. Az iskolai főhatóságok engedélye alapján Arányi Gyula, pozsonyi keres­kedelmi akadémiai tanár vezetésével az intézet egyelőre magánjellegű lesz. A tanfolyam kétéves, beiratkozni négy gimnáziumi, vagy polgári-iskola osztály elvégzésével lehet. A kétéves tanfolyam elvégzése a kereskedelmi iskola har­madik osztályába való lépésre jogosit. A szervező munkálatok máris megin­dultak, eddig kb. ötven jelentkezőre van kilátás. Komárom városa nagy szeretettel karolta fel az uj iskola ter­vét s város saját házában ad helyet az intézetnek, a Kossuth téren. Előre­láthatólag anyagi támogatásban része­síti az iskolát a városon kívül a ke­reskedelmi Grémium is és néhány helyi bank. Az iskolát fokozatosan ex­port-iskolává fejlesztik ki. A kereskedelmi iskola megszervezésé­vel kapcsolatban újból felvetődött egy hajózási szakiskola létesítésének terve is. Komáromi illetékes körök régóta fog­lalkoztak már egy hajózási iskola szer­vezésével. Komárom a dunaparti, ha­tármenti város elsősorban predesztinálva volna egy hajózási szakiskola létesíté­sére, ahol többéves tanfolyamon a je­lentkező ifjúságot a folyami hajózás szakismereteire tanítanák. A kereske­delmiiskola szeptemberi megnyitásának közeli dátuma ismét aktuálissá teszi ezt a kérdést és felveti a gondolatot: nem lehetne-e ezt a két iskolát egybe­kapcsolva, jelentős iskolavárossá fej­leszteni Komáromot? GYOMOR. Irta: Lakatos László. Először Menenius Agrippa példáló­zott róla. De mit tudott Menenius Ag­rippa a gyomorról? Hiszen azok a gyomrok a régi Róma kezdő éveinek dicsőségében, azok nem voltak igazi gyomrok, csak emésztőgépek. Azok a gyomrok még nem éltek önálló életet, mint a mai ember gyomra él önálló, sőt gyakran harcos éietet a test ellen, amelybe be van zárva. Azok a gyom­rok. Mit tudták azok? (És mit tudott Menenius Agrippa?) Azok a gyomrok még nem ismerték sem a rádiót, sem az orvosi vegytant, sem a repülőgépet, ft» ais cherné kozmetikus Komámo, Deák Fersnc-u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése. Quarz besugárzás. Összes modern kozmetikai eljárások. Tslefoaa 176. Díjtalan tanácsadás. Telefen 176. sem azt a házasságot, ezt a megsem­misítő Hasszliebet, amiben savak és alkaliák éltek egymással. Azok nyers gyomrok voltak, kőfejtő gyomrok, pri­mitiv harcosoké és nőké, akik még a hajukat sem tudták megfesteni. (Csak gyermeket szülni.) Azoknak a gyom­roknak nem volt sem idegük, sem lírájuk. Igen, a líra. \ mai gyomor ott kez­dődik, amikor világ-fájdalmas lesz. Gyomrok, akiknek spleenjük van, gyom­rok, akiknek fáj a fejük, gyomrok, akik nem bírják sem az életet, sem a kel­káposztát. Metafizikai gyomrok savtúl­­tengéssel, szürrealista gyomrok külön neurózisokkal és külön pszichózisokkal. Gyomrok, akik analizálják maguk, mint egy szép asszony egy csúnya regény­ben. Gyomrok, amelyek már nagykorúak és mégis infantilisak maradtak, azután gyomrok, amelyek még fiatalok, de máris szenilisek. Hányféle gyomrok vannak! És milyen fontosak a mai életben. Ezek az ideges, ezek a korán emancipált, ezek az autochíon gyomrok. Hallottam például egy esetet,, amikor ketten szerették egymást és mégse mehettek semmire. Hiába szerette a férfi a nőt, aki fekete volt, amikor gyomra revoltált a feketék ellen és a nő hiába csüngött egész agyával és egész szivével a férfin, amikor a gyomra frigid volt. Végzetes anerotikus. Re­ménytelenek voltak. Annyira szerették egymást és mégsem tudták egymást szeretni. Kétségbeesésükben azután el­vették egymást. Diétán éltek. És amikor kezdett nekik (gyomrilag) jobban menni, amikor az asszony gyomrában végre felébredtek az egészséges sexuális ösz­tönök, akkor megszökött egy zenésszel. Otthagyta férjét. Nem akarta, de kellett. A gyomra kényszeritette a zenészhez, aki finom lélek volt, subacíditásöan szenvedett és egy nap elvitte a nő ékszereit a zálogházba. * A gyomor. Nem azért,r mert éhség kormányozza a világot. Éhség, táplál­kozás. Hol törődik ezzel a mai gyo­mor? A mai gyomornak komolyabb gondjai vannak. Ezek fellázadt, ezek intellektuális gyomrok, amelyek kifino­modva születnek, előítéletekkel és örök­lött tulajdonságokkal (s Mendelejer­­féle láncolat szerint) sok ezer évi kul­túra van ezekben a gyomrokban az ősök bűneivel és tévedéseivel és bu­kásaival, ezek a gyomrok mélyen meg vannak sértve, hogy mint a régi idők­ben, ma is alárendelt testi munkára kényszerítik őket. Ezek Karlsbadot és Vychyt járt gyomrok telve szeszélyek­kel, fellázadt gyomrok, akik összeeskü­vést szőnek a máj, az epe, a vakbél társaságában, ezek olyan gyomrok, amelyek nem szolgálják többé a testet, de azt kívánják, hogy az szolgálja őket. Szemed-szád hiába kívánja meg, ha a gyomrod nem engedi, mégsem ehetsz se turósrétest, se lekváros derelyét, nem ihatsz se bort, se sört. Próbáld csak meg. A gyomor kigyul haragjában és olyan destruktiv égést rendez neked, olyan szubverziv fejfájásokat, olyan forradalmakat, hogy örökre elmegy a kedved az élettől. Szereted a feketét? Mit érsz vele, ha a gyomrod nem en­gedi, hogy megigyad. Mert zsarnok. Minden mai gyomor zsarnok. Mint egy nő, mint egy gyermek, mint egy mánia, mint egy szenvedély * Egyébként az egész vonalon Nietzsche igazolódott. Aki idejében jósolta meg az egész emberi nem közelgő deka­denciáját és effeminálódását, hanyat­lását és elnőiesedését. A folyamat már megindult. A legtöbb férfinak ma női gyomra van. Bokszbajnokoknak, párt­vezéreknek, kőtörőknek, büntetőjogá­szoknak, sofőröknek, síbajnokoknak és — hogy a legférfiasabb foglalkozást is említsem — opereítiibreítistáknak is női gyomrok van. Gyomruk, amely A csallóközi halászat történetéhez. a határ Örs irányában halad. Itt a Duna közepéig ér a várbirtok határa, a Duna másik felét Katapán monostora halásztatja. Örs faluban az esztergomi érsek népei laknak. Örstől nagy mocsáron a Vág felé visz a határjárás, melynek fele szintén a vártartományé, másik fele a nándori (Lándor) érseki jobbágyok halá­szóhelye. Kothouch (Gadóc) a majki egyházé. Vissza­térve a Dunához, Örs fölött Szent Pál egyházához ér a határ, mely a győri püspökség tulajdona, ahonnét Oxuntelke (Asszonytelke) földet érinti, amely a Bu­­estre víz mellett fekszik, azután rétek következnek, majd a Verdi mocsáron (Véres) át Sasuth adja az átkelőt. Itt kezdődik a Dudvág, melynek mentén már a szolgagyőri vár jobbágyai laknak. Ettől keletre fekszik a Katapán nembeli Balgán birtoka és a Kata­pán monostoré. Örs fölött találjuk Vrkeg (Örke) falut az Erchen (Erecs) vizénél és a határ itt kiér az ország­úkra (magna via), ettől keletre a Fyvesuth (Füvesút) és Curtuelus (Körtvélyes) érintésével Meggercs fek­szik a Dudvág mellett és a határ Allosceghatga (Álló­­szeghátja) helyhez vezet. A két Oroiios közül a felső a komáromi váré, itt van Louth nevű cégehely, az alsó Aranyos a szolgagyőri várbirtokhoz tartozott. Aranyos és Ekel között van a Szerafini Szent Megvál­tóról nevezett apátság földje, ezen túl az Ekli család birtoka, ezek a két Outha faluval határosak. Itt van a Saar vize és az Eer, melyek Samud földjét érintik. Napszállat felé a Szent Benedek apátságnak földje van, mig kelet felé Oucha és Kuchud (Öcsa és Kul­csod), Guller (Gellér) a szolgagyőri vár birtoka, nyu­gat felé Babalatov nevű halászóhelye van és másik vize a Vegag (Végág). Bogha (Bogya) határában fel­említi a Molunhel (Malomhely) határhelyet, ettől nyu­gatra fekszik Gguller (Gellér), melyet Holm-nak (Ha­lom) is neveznek, itt kis átjárók vannak Apreuscgl (Aprószél), mellette ismét a Katapán nemzetségbeli­ek birtoka. Majd Bogya mellett van a Semlekus (Zsemlékes) és Labuanthu (Lábántó), ez nagy víz lehetett, mert Bogy ától Gúta alá terjedt. Bogya fölött érjük a másik Szakállast (Zakalus), ez a komáromi várhoz tartozik, innen mocsarak közt Ekech-et érjük, innen folyik a Mgler. Ezután következik Mager mely­nek halászóhelye a Guren (Görény). Megyer mellett fekvő falvak: Bollar vagy Abraham, azután Staul, Bergn és Sigarth, majd Fguz (talán a mai Füzes), Potouch (Patas), a Megeag (Megyeág) mellett vezet a határt érintve Egyedföldjét, Ylemer-1 és Ggrew (Gyűrű) helyet, majd a Chelch (Csecs) folyón átkelve Bodovan falut érjük. Ezek a községek a mai Csilizköz területén feküdtek. A várispánnak Megyeren kétszáz hold földje volt és tizenhét halászóhelye, melyeket Vegzhel (vejszehely) -nek neveznek, mig a megyeriek öt vejszehely birtokában vannak. Ezek után Thon (Tany) határleírása következik, mely szomszédos Al­­mus faluval, délfelé a Babana mocsár terül el a Foncholtahatga határig és a vizen átkelve a Bolotunta (Balatontó) határhoz érünk, ezen alul a Sgpul vize a határ. Innét Bertalan Kezű (Keszö) nevű falujához érkezünk, ahol a határ közös, majd a Mglér víz felé fordul, ahol a másik Kezű-höz érkezünk, e mellett Holostou (Halastó) nevű halászóhely fekszik. Innét érjük Nemamogula helyet, mely határos a szentinár­­toni apát Egus (Füss) nevű birtokával. Nyugat felé, az Er vizén túl fekszik Agtu (Ágtő). Füss mellett átfolyik a Corzan víz, majd a Horozt (Haraszt) nevű út következik a Mege (Megye) vizével egészen Gguler faluig. Ez a Haraszt minden tartozékával Thon falué. Egy másik Horozth falu, közel Tanyhoz, már a ko­máromi várbirtokhoz tartozik, köztük van a Korzan nevű már említett halastó. A szentmártoni apát Fgus nevű faluja mellett terül el Chgchou (Csicsó) a Mgller folyóval, ezen átmenve Vamus falut érjük. Csicsó a várbirtokhoz tartozik, keletről a Myléren átkelve Füss a határ, innen északra érjük a Reguest (Rögvest) mocsarat, majd az Erech és a Chelch folyó­kat, melyeken áthaladva Kulchud községnél a Megeag (Megyeág) a határ. Majd visszatérve Néma határát írja le, melynek negyedrésze illeti a komáromi várat, a Mylértől Tanyig és Keszőig terjed a határa, majd visszatér Gunu (Gönyü) helységhez, a Duna mellé. Megerech (Megyercs) falu nádasok közt bújik meg, kelet felől az Ikur vize, majd Szakállashoz közel az Ygtz vize határolja, délről pedig a Laboan mocsár, ezen áthatolva a Katapán nembeliek birtokait érjük, majd Vrkeg (Örke) határánál az Oklus halászóhely, nyugaton pedig az Aranyoshoz tartozó Vgdere (Vid ere) a határ, amely szintén halászóhely, Paultou (Páltava) a határnak vége. A harmadik Zakalus, mely­nek egyháza Szent György tiszteletére épült, a határai a következők: kelet felől a Kormantu, innen egy másik halászóhelyhez, a Balata-hoz jutni, amely mo­csaraival körülveszi ezt a Szakállast. Majd a Dudvág a határ egészen Luazto-ig (Lovásztó) és megy a Fyul (Fül) nevű halászóhelyig. Vannak még cégehelyek, melyek a komáromi várhoz tartoznak, ezek a Musva­­tou, Laboan, Iggz, Sateun, Jochud (Jókut), két Fuzes (Füzes) és másik két Vfiuornukuth (Udvarnokkut) nevű, valamint Tepech, Pecud, Clgtcha, ezek közt kettő halászóhely. Ezekből látjuk, hogy a Duna, Vág, Dudvág egész seregét veszik fel a folyóvizeknek, de a mocsarak, nádasok is nagy területeket borítanak. Az álló és a folyóvizeken cégék és vejszehelyek van­nak és mellettük lakik a halásznép. A vejsze az ősi halászó-eszköz, melyet verés-nek is mondanak a régi források, mivel a folyó közepén,, ahol annak sodra van és így a nagyobb halak járása is, félköralakban párhuzamosán cölöpöket vertek le egymás mellé és azok közét rozsé vagy nádfonattal töltve ki, a párhuzamosan levert cölöpök közt kaput hagytak, melyen a hal bement, de később a nyílást már megtalálni nem tudta. A Chelch (Csecs) vize nevét arról vehette, mert a tavainak lefolyása volt és az más tavakat is táplált. Ugyanezt a nevet meg­találjuk a Tisza mellett is Gyula nádor egyik 1221-ben kelt oklevelében,1 amelyben ennek halászati viszo­nyait rendezi. A pannonhalmi bencés apátságnak II. Endre ado­mányozza Gönyü (Geneg) községhez tartozó Ewen (Örvény) nevű halászvizén a Dunában a halászat harmadát. Ezt a kiváltságot II. Endre megerősíti 1223. évben kiadott rendeletében Uros apát kérel-!C. D. III. 1. 470. ÁOU. VI. 426.

Next

/
Oldalképek
Tartalom