Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-23 / 32. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. ötvenharmadik évfolyam. 38. szám, Szombat, 1938. április 83. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 K5. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Leszerelési játék. Komárom, április 22. A genii leszerelési konferencián lázas munka uralkodik, meri a megbizotlak érzik, hogy valamivel mégis csak közelebb kell vinni a világot a háború küszöbétől, me­lyen a fegyverkezés lúllengése kö­vetkeztében állt. Csehszlovákia ja­vaslatát, amelynek lényege abban áll, hogy a leszerelés csak etappon­­ként, vagyis egymásután következő határozóit időpontokban valósí­tandó meg olyképen, hogy azt mindenkor revízió kövesse, vagyis a lcíegyverezés feltételei beható vizsgálatnak vétessenek alá, elfo­gadta a főbizottság. Ez a javaslat igen ártatlan orvosszere a lefegy­verzésnek, meri azl kitolja az idők végtelenségéig, — de hát mégis jobb a semminél. Azonban a kisaulant nem azért katonai szövetségese a franciáknak, hogy önmagához következetes ma­radjon, igy természetesen odaadott a francia javaslat mögé, amelyben már benne van a biztonsági koef­ficiens is, mint a leszerelés kerék­kötője, mert Franciaország csak olyan arányban akar leszerelni, a mennyiben azt az egyes államok biztonsága és a szerződések tiszte­­lctbcntartásának biztosítása meg­engedi. Ez a francia javaslat, amely a csehszlovák javaslat értékét tel­jesen eltörli, érthetően nagy ellen­mondást váltoll ki azokból az ál­lamokból, amelyek a leszerelésről komolyan gondolkodnak. így elsősorban Olaszország kül­ügyminisztere helyezkedett a fran­cia javaslattal szembe, majd a né­met fődelegálus, legkorábban pe­dig az amerikai Unió megbízottja fejtette ki franciaellenes álláspont­ját, amelyhez most Sir John Si­mon, az angol külügyminiszter is csatlakozóit. így tehál a francia javaslatnak elég erős ellenzéke van, aineiv meghiúsíthatja azokat a nagy igényeket, amelyeket a fran­ciák minden nemzetközi tanácsko­zással szemben maguk részére ar­­rogálnak. A leszerelési konferen­cián, úgy látszik, mégsem a frá­zisok győznek, hanem az érvek és a komoly elgondolások, nem pe­dig a biztonság hisztériája, amely a francia lélekbe onnan kiolthat­­lanul betelepedett a békeszerződé­sek óla. Ami pedig a szerződések tabu­jának liszlelctbenlarlásál illeti, ar­ról több állam megbízottja is nyil­vánította véleményéi. Ez a francia illúzió is clöbb-utóbb az illúziók sorsára jut, mert ha a lausanne-i konferencia a háborús jóvátételek s ügyében fog dönteni, ezzel már a széni és sérthetetlen szerződéseken fog csorbái ejteni. Az angol kincs­tári ügyek első lordja összeállít­ván az angol költségvetést, abban nem irányozta elő a jóvátételeket, sein a költségvetés bevételi, sem pedig kiadási részében, ami persze a hitelező államban. Amerikában okozott érthető izgalmat. Anglia bevárja a lausanne-i ta­nácskozás végét és akkor fogja költségvelését a kívánt adatokkal kiegészíteni, ami annyit jelent, hogy hisz a jóvátételek megváltoztatásá­nak lehetőségében is és azokat nem tartja ércbe vésett és inegvállozlat­­hatlan erejű és érvényű intézkedé­seknek, mint a Capitoliuinon ki­­szegezetl tizenkét táblás törvény volt. Anglia számol az élettel, mér­legeli Európa gazdaságilag leírhat­­lanul lecsúszoll helyzetéi, amely­ben az előírt fizetések teljesítése egyértelmű lenne nemzetek tönkre­tételével. Bizonyos, hogy a jóvá­­télel elsősorban Németországon fog könnyíteni és Németország terheit fogja lefaragni, bár nagy kérdés, hogy Néinelország beleegyezik-e abba, hogy bármily terhel is ma­gára vállalhasson inai helyzetében. A hatmillió néniéi munkanélküli hadsereg a nyomor frontján olyan nagyhalalom, hogy azzal Francia­­ország minden fegyvere, tankjai és légi bombái sem bírnak. A világ­nak teljesen meg kell változnia, hogy világ maradjon és ne változ­zék apokaliptikus küzdelmeknek színterévé. A leszerelési is lehel holmi biztonság és szerződések lisztelelbentarlása ürügyeivel fel­tartóztatni, de a világ közvélemé­nye megérett arra, hogy a béke akadályait Htjából elsöpörje. Euró­pának ma már nem hadseregekre, hanem kenyérre van elsősorban szüksége és borzasztó tévedése len­ne a nemzetek élcsapatának az a biztonság, amelyet a szuronyok er­deje és az arany tud megótalmazni. lla a háborúért a németeket kí­vánták felelőssé tenni, úgy a bé­kéért ma elsősorban a franciák felelősek, akik annak útjában ál­lanak. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — április 22. Az adóvégrehajtások törvényellenes gyakorlása ellen. Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő és társai interpellációt intéztek a pénzügyminiszterhez az adó­­végrehajtások törvényellenes gyakorlása tárgyában. Az interpelláció rámutat az adóvégrehajtók kíméletlen munkájára, amely ellen a különböző lapokban egyre több panasz olvasható. Különö­sen az árverések megtartásának módja okoz napról-napra sérelmeket, amelye­ket az adóvégrehajtók idéznek elő az amúgy is súlyos helyzetben levő adó­fizetők ellen. Egy nyitrai régi textilke­reskedő cég esetében konkrét adatot tár föl az interpelláció, amelyben Tör­köly József dr. és társai azt követelik a pénzügyminisztertől, hogy rendelje el ez ügyben a legszigorúbb vizsgálatot, annak eredményéről tegyen jelentést a parlamentnek és tegyen intézkedéseket, hogy a jövőben a jogrendet semmibe­vevő hasonló adóvégrehajtások elő ne fordulhassanak A szenátus elfogadta a banktörvényt. A szenátus szerdán és csütörtökön tartott ülésében foglalkozott a bank­törvény javaslatával. Az alkotmányjogi bizottság előadója hangsúlyozta, hogy a törvény nagy haladást jelent a pénz­ügyek szanálása terén. Foith, a költ­­gvetési bizottság előadója megálla­pította, hogy a törvény által az állam teljesen uralja az egész bankszerveze­tet és biztosítja a betevők betéteinek teljes biztonságát. Rövid vita után a szenátus az összes módosító javasla­tokat elvetette és a törvényjavaslatot elfogadta. Füssy Kálmán szenátor interpellációja a feles dohánykertészek biztosítása ügyében. A szlovenszkói járási betegsegélyző és munkásbaleset biztositó pénztárak az utóbbi hónapokban rengeteg fizetési meghagyást bocsátottak ki a dohány­termő gazdáknak az úgynevezett feles dohánykertészek után. Minthogy a feles dohánykertész nem alkalmazottja a dohánytermelő gazdának, hanem társa s az illető nem munka vagy szolgálati szerződés alapján végzi a dohányföl­deken a munkát, hanem vállalkozói társas szerződés alapján, a járási be­­tegsegélyzö pénztárak kivetése törvény­telen és jogtalan. Ebben a kérdésben Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor és társai interpellációt intéztek a népjóléti miniszterhez, akitől azt kér­dezik, hogy van-e tudomása erről a dologról, hajlandó-e a kérdést nyom­ban megvizsgálni és szükség esetén kormányrendelettel megmagyarázni a betegbiztositó pénztárak vezetőinek, hogy a feles dohánykertész nem alkal­mazott, hanem társas vállalkozó és igy biztosítási kötelezettség alá nem esik? Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A hosszadalmas felebbezési közigaz­gatási bírósági panaszolási eljárás el­kerülése érdekében azt követelik az interpellálók, hogy az illetékes kor­mányrendelet kiadásáig utasítsa a nép­jóléti miniszter a betegbiztositó pénz­tárakat a feles dohánykertészettel dol­gozó gazdák zaklatásának haladéktalan abbahagyására. Elfogadták a forgalmi adó emlőséről szóló novellát. A képviselőház költségvetési bizott­sága szerdai ülésében foglalkozott a forgalmi és fényüzési adó pótlékáról szóló törvényjavaslattal. Az ülésen Trapl dr. pénzügyminiszter kimerítő jelentést terjesztett elő az állam pénzügyeiről és az előkészületben levő intézkedésekről. A bizottság több változtatást végzett a javaslaton, amelyek közül a fontosab­bak következők: A behozatal után 3 százalékos forgalmi adót szednek olyan áruk behozatatánál, melyek rendesen csak 2 százalékos forgalmi adó alá esnek, mig a többi árukat, melyek a belföldön 1 százalékos forgalmi adó alá esnek, a bevitelnél is igy fogják megadóztatni. Kivétetnek a forgalmi adó pótléka alól azok a vállalkozók, akiknek összes forgalma nem haladja meg a 150.000 koronát. A szövetkeze­tek fiókjai csak akkor nem fizetik a pótlékot, ha évi forgalmuk nem ha­ladja meg az évi 150,000 koronát. For­galmiadó alá esnek olyan áruk is, me­lyeket a forgalmi vagy fényüzési adót pótló 2 százalékos átalányadóval már megadóztattak. Az ilyen árukészleteket május 15-én az illetékes helyen be kell jelenteni és május 30-ig meg kell fi­zetni az utánuk járó 2 százalékos for­galmi adót. Az ideiglenes pótlékokról szóló törvény május elsején, a beho­zatalról szóló rendelkezések július el­sején lépnek életbe. A képviselőház csütörtöki ülésén kezdte meg a forgalmi adó javaslat tárgyalását és pénteken fejezte be a vitát. A valuta biztosítása, a munkanélküliség és az idei aratás biztosítása. A szenátus koalíciós pártjainak meg­bízottjai közös klubülést tartottak, ame­lyen jelen volt Udrzal miniszterelnök is. A miniszterelnök az ülésen bizalmas jellegű jelentést tett a politikai hely­zetről Az expozéban hangsúlyozta, hogy a kormány legfontosabb három prob­lémáját képezi még a nyári szünet előtt a valuta biztosítása, a munkanélküli­ség kérdése és az idei aratás biztosí­tása. Majd rátért a miniszterelnök Hula vasutügyi miniszternek kinevezé­sére, amelyre nézve kijelentette, hogy azért vált szükségessé Hula kinevezése, mert az államvasutak reorganizálása égetően fontos és ezt pártminiszter nem hajthatja végre, tehát hivatalnok szakembert kellett a vasutügyi minisz­térium élére állítani, aki minden párt­politikától mentesen végrehajtja az ál­lamvasutak reorganizálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom