Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-13 / 29. szám
1932. április 12 »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. a választmányból kilépett tagok helyeit: Megválasztattak választmányi tagoknak: Szunyoghy János, Keller Ferenc, Hoffmann Simon, Kolthay Rezső, Schwabenik János, Trebitsch Jakab, Laky Gyula, Braun Andor, Renner Imre, László Dezső, Czike Dénes és Klein Rudolf kereskedők. Póttagokul: Auxner Károly, Ruzicska Emil, Fleischmann Herman és Neufeld Jenő grémiumi tagok. A felügyelő bizottság a következő kereskedőket választotta meg: Laky Nándor ellenőr, Blaskó Jakab, Riszdorfer Károly, Fried Frigyes, Waldhauser József, Weisz Pál, Laky Ignác. Póttagok: Mórocz Zsigmond, Gold Benő. Végül Nádor Ernő szesznagy kereskedő indítványára a közgyűlés köszönetét fejezte ki az elnök fáradhatatlan és eredményes működéséért, az elnök lelkes ünneplése közben bizalmát és ragaszkodását nyilvánította meg Fried Jenő elnök iránt. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. * A társasvacsora. Az eredményes és szellemi kincsekben gazdag kamarai nap méltó befejezése volt az a társasvacsora, amelyet a vendégei tiszteletére rendezett a komáromi kereskedelmi grémium és a vegyes ipartársulat vendégszerető, figyelmes, előzékeny vezetősége. A kultúrpalota gyönyörű képtártermében, a terített asztaloknál ülő nagyszámú vendégkoszorú közé már az első' pillanatokban beröppent a kedves, meghitt hangulat és az egész társasvacsorának olyan meleg képet kölcsönzött, mintha egy népes, megértő és egymást szerető család étkezett volna együtt. Vidám, keresetlen, póz nélküli hangulat napsugaras derűjében folyt le az egész társasvacsora, amely Tromler Károlynak, a Központi Szálloda tulajdonosának jónevü konyháját dicsérte. Ez a jól eső, meleget kisugárzó hangulat vonult végig azon a számos fölköszöntőn is, amelyek a vacsora alatt elhangzottak. Az első pohárköszöniőt Fried Jenő, a komáromi grémium agilis elnöke mondotta. Meleg szavakkal üdvözölte a kamarai kiküldötteket, a hatóságok képviselőit' és a testvéregyesületeket. Dr. Preslensky kamarai főtitkár hálás szavakkal köszöni meg az üdvözlést és a vendéglátók mindenre kiterjedő magyaros vendégszeretetét és figyelmét. Bircsák Károly, a komáromi vegyes ipartársulat elnökhelyettese köszönti a kamarai elnököt, Stodola Kornélt, és társulata nevében üdvözli a kamarai kiküldötteket és a komáromi grémiumot. Soltész Pál közig, biztos a vendégeket, majd a sajtót és a sajtó jelenlevő képviselőit üdvözli és rámutat a sajtó jelentőségére és fontosságára, sajtó nélkül nem lehetne semmilyen nemes akciót elvégezni. Ratimorsky dr. p.ü. főtitkár a pénzügyi hatóságok nevében szólal föl és kéri a jelenlevőket, hogy viseltessenek bizalommal a p. ü. hatóságok iránt, amelyeknek az a céljuk, hogy igazságos eljárásukkal a közönség bizalmát kiérdemeljék. Dr. Baxanyay József szerkesztő megköszöni Soltész Pál közig, biztos elismerő szavait a sajtó munkásságáról. Ez annál inkább jól esik, mert a sajtó legtöbbször csak gáncsot, igazságtalan kritikát szokott kapni. Üriti poharát a vendéglátó elnökségre, a vendégekre és mindenkire, még azokra is, akik reá a sajtótevékenysége miatt haragusznak is. Mondanunk sem kell, hogy az összes felköszöntők viharos tetszést váltottak ki a mindinkább vidámabb hangulatba jutó jelenlevők között és a vidám gyöngyöző hangulat a késő órákig együtt tartotta a vendégeket, akik egy értékes nap és kellemes est sokáig visszatérő emlékeivel távoztak el. * Délután 3 órakor vette kezdetét a »kamaranap . A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara szerencsés elhatározással sorba látogatja a kerületébe tartozó grémiumokat és ipartársulatokat és ezek tagjai részére oktató, ismeretterjesztő előadásokat tart. A vasárnap délutáni kamaranapra dr. Brestensky, főtitkár, dr. Virsik, Guggenberger és Zatykó mérnök kamarai titkárok érkeztek városunkba. A kamarai előadókat a Kultúrpalota nagytermét teljesen megtöltő érdeklődő hallgatóság fogadta, melynek soraiban ott láttuk Csizmaziq György városbírót, Soltész Pál főszolgabíró iparhatósági biztost, a pénzügyi kirendeltség képviseletében Ratimorszky p. ü. főtitkár, főnökhelyetlest, Gödör Kap. János főgimnáziumi igazgatót, Telkes Mihály tanonciskolái igazgatót, Dosztál Jakab kamarai igazgatósági tagot, Ipovitz József gépgyárost, Tuba Lajos Lajos építőmestert, Kincs Izidor, Berger F. Vilmos, Blau Lipót nagykereskedőket és másokat. A somorjai ipartársulatot Baráth Béni elnök, Pleyer Árpád alelnök és Reininger József titkár, a dunaszerdahelyi ipartársulatot Schenkinger elnök és az ipartársulat titkára, a komáromi vegyesipar társulatot Bircsák Károly elnök és Czirja Kálmán jegyző képviselték. Megjelent a grémium elnöksége és tisztikara teljes számban Fried Jenő elnökkel az élén, Abelesz Ernő és Ipovitz Jenő alelnökökkel. A kamaranapot Fried Jenő, a grémium elnöke nyitotta meg, üdvözölve a kamara kiküldötteit és a hatóságok képviselőit. Kifejtette megnyitójában, hogy mily nagy jelentőségűnek kell tartani a pozsonyi kamara eljárását, hogy mily alkalmas módot talált a kereskedőkkel és iparosokkal való közvetlen érintkezésre. A kamara kiküldött főtisztviselőinek az a célja, hogy gazdag tapasztalataikból, állandó gyakorlatukból merített tudásukkal a kereskedőt és iparost érdeklő fontos kérdésekben előadják nézetüket, véleményüket, felvilágosításaikat. A másik céljuk pedig az, hogy akár kereskedő, akár iparos részéről előterjesztendő minden kérdésre, panaszra, kérelemre tanácsot, felvilágosításokat adjanak. A kereskedő és iparostársadalom meg van győződve, hogy minél gyakoribb lesz az érintkezés a kamarával, annál nagyobb lendülettel fog az iparos és kereskedő általános és szakmabeli műveltségének színvonala emelkedni, ami pedig legrövidebb út az általános gazdasági jólét felé. Fried Jenő elnök bevezető szavai után felkérte dr. Brestensky kamarai főtitkárt előadásának megkezdésére. Dr. Brestensky főtitkár a háború utáni szociálpolitikai helyzetet vázolta. A háború után új, eddig ismeretlen szociálpolitikai feladatok és terhek hárultak a vállalkozókra, mert általános meggyőződés, hog}' célszerűbb a gazdasági fejlődést bizonyos, a gazdasági téren lett engedményekkel biztosítani, mint az egész gazdasági életet oly megrázkódtatásoknak és felfordulásnak kitenni, mint amilyent Oroszországban észlelünk. Azonban a szociális célokra kifizetett óriási összegek mégis arra kényszerítik a mértékadó köröket, hogy más megoldást keressenek. A szociális improduktív kiadásokról ál kell térni a produktívabb kiadásokra és így a munkásokról való gondoskodás súlypontja a vállalkozói tevékenység előmozdítására és munkaalkalom szerzésére helyezendő. Ebből a szempontból követelni kell az állami beruházások, útépítés, talajjavítás és állami építkezések kiírását. De a mai gazdasági helyzet már oly nehéz, hogy nemcsak a munkásság sorsáról, hanem az iparos és kereskedő jövőjéről is gondoskodni kell. Eddig az az általános nézet volt elterjedve, hogy az iparos és kereskedő mindig keresett annyit, hogy magát fenntarthassa, sőt betegsége és aggkora esetére bizonyos tartalékot gyűjtsön. Ezek az idők azonban már elmúltak és a nehéz viszonyok kényszerítik az iparost és kereskedőt, hogy legalább is annyit követeljen a szociális vívmányokból, amennyit a munkások már elértek. Az önálló keresettel bírók részére hét évvel ezelőtt meghozott törvényt annak idején épen az érdekellek tiltakozása miatt nem hajtották végre, mert kcveselték annak szolgáltatásait, így érthető, hogy a grémiumok és ipartársulatok már a törvény életbeléptetését szorgalmazzák, csak a járulékok leszállítását és a nyugdíj felemelését követelik. Brestensky doktor ezután a kiskereskedelmi és kisipari üzemek racionalizálásával foglalkozott, amely az egyedüli hatásos fegyver a nagyipar és nagyüzemek elleni gazdasági küzdelemben. A belföldi gazdasági pangás csökkentésére pedig ideiglenes védekezésül a belföldi termények és iparcikkek támogatását ajánlja. Dr. Brestensky előadásának ez utolsó pontjára Fried Jenő grémiumi elnök reflektált, helytenítve a gazdasági elzárkózást követő politikát. Az ipar és kereskedelem boldogulásának legfőbb feltétele, hogy minden akadály nélkül szállíthasson a vámhatárokon túl fekvő területekre is, mert mi magunk is többet termelünk bizonyos cikkekből, mint amennyit fogyasztunk. A mi elzárkózásunknak következménye az lesz, hogy más államok viszont a mi exportcikkeinket nem fogják beengedni. Fried Jenő felszólalására dr. Brestensky kijelenti, hogy Csehszlovákia az utolsó állam, mely a gazdasági elzárkózás útjára lépett és épen mivel mások már elzárták előlünk az exportálási lehetőséget, vagyunk kénytelenek mi is belföldi piacunkat a külföldi versennyel szemben megvédeni. Zatyko mérnök igen magas színvonalú és élvezetes előadásában a mai gazdasági válság okait ismertette és boncolgatta. A válság oka a világháborúban rejlik. A háborút viselő európai államok kizárólag a hadseregek szükségleteinek a fedezésére rendezkedtek be. Ez a semleges államok, de különösen az amerikai Egyesült Államok részére óriási konjunktúrát jelentett. Gyáriparuk és mezőgazdaságuk még a háborút követő első években is a hadat viselt államok részére dolgozott, tehát jóval löbbet termeltek, mint a saját szükségletük. Ámde a világháború után a háborús üzemek is átfértek a békés termelésre és fokozott energiával igyekeztek pótolni az elmulasztottakat. A termelés csakhamar túlhaladta a fogyasztó képességet, a vállalkozók csökkenteni voltak kénytelenek üzemeiket, megkezdődtek a munkáselbocsájtások, melyek következménye, hogy ma már 25 millió munkanélküli van a földön. Zatyko mérnök a továbbiakban a kereskedelmi szerződéseket, Szlovenszkó közgazdasági helyzetét s a szlovenszkói vasúti tarifa ügyét fejtegette. Guggenberger kamarai titkár a pénzügyi helyzetet és a kormány adópolitikáját ismertette nagy szakértelemmel, utána pedig dr. Virsik kamarai titkár tartott ugyancsak magas színvonalú iparjogi előadást és vitatott meg a jelenlevőkkel számos, igen érdekes iparjogi kérdést. Az érdeklődést mindvégig lekötő előadások negyed nyolc óráig tartották együtt a hallgatóságot, amikor a kamaranap a grémium elnökének zárószavaival véget ért. — Kemény víz árt a ruhának. Minden háziasszony jól tudja, hogy a lágy víz különösen alkalmas mosásra. Kevésbbé lesz azonban álatalánosan ismert, hogy miért alkalmasabb a lágy víz fehérnemű mosásra, mint a kemény. Mosásnál a legfontosabb segédeszköz a szappan, illetőleg szappan tartalmú mosópor. A szappan különleges minősége folytán képes arra, hogy — vízben oldva — a szövetfestők legelrejtettebb zugaiba is behatoljon s az ott meghúzódó szennyet beburkolva azután eltávolítsa. A szappan ezen felette hatékony tulajdonságát erősen korlátozza az a körülmény, ha a szappan kemény vízzel kerül összeköttetésbe. A kemény víz ugyanis, ellentétben a lággyal, egész csomó feloldott ásványi alkatrészt tartalmaz, és pedig főként mész- és magnéziasókal. Ezek a mész-és magnéziasók a szappan egy részével oldhatatlan vegyületeket alkotnak, amelyet mészszappannak hívnak. Ez a név azonban ne vezessen félre, mert a mész-szappan a maga nemében teljesen különbözik a mi mosó szappanunktól. Vízben nem oldható többé s így nem bír liszlító hatással. Kemény víz alkalmazása esetén ez a mész-szappan olyan gyorsan képződik, hogy a szappan nagy része nem is jut hozzá, hogy Liszlító hatást fejtsen ki. Kemény víz használata tehát annyit jeleni, hogy a mosó szappan jó része teljesen hatását veszti, ami végeredményben szappan pazarlás, ez pedig érzékeny pénzveszteséget jelent. Minden háziasszonyismeri a víz felszínén oldhatalan darabokban úszkáló mészszappant, amely azután az edény falára szennyes-sárga gyűrűkben rakódik le. A mészszappan nemcsak a *7Hindert gyomod természetes, gyorsan emészthető és így tápláló zsiradékot igényel. 8zM íiai.tna.g iiilcaőfr 100%-os tiszta növényzsírt AMELY CSAKIS A SCHICHT NÉVVEL VALÓM szappan kedvező hatását korlátozza tetemesen, hanem ezenkívül még azzal a hátrányos következménnyel is jár, hogy makacsúl hozzátapad a szövethez is. Csupán erős dörzsöléssel távolíthat óel, ami viszont nagyon árt a ruha szövetének és csökkenti tartósságát. Gyakran azonban dörzsölés és gondos öblítés ellenére sem távolítható el teljesen a mész-szappan a ruha szövetéből, hatása a kimosott fehérneműn mutatkozik: a szekrényben lévő ruha sárgás-szürke, ahelyett, hogy fehér lenne és azáltal is szenved, hogy a lerakodott mész-szappanrészecskék meglazítják és dörzsölés következtében megrongálják a rostokat. A kemény víz tehát megnehezíti és megdrágítja a mosást a mosást és minden fáradság ellenére is a fehérnemű fakó lesz és rongálódik. Nem csoda tehát, ha minden háziasszony igyekezik lágy vizet szerezni mosáshoz, hogy a szappan teljesen érvényesülhessen, a fehérnemű hófehér legyen és kíméletes kezelés mellett soká tartson. Oly vidéken, ahol a vízvezetéki-, kút- és forrásvíz kemény, eddig hátrányban vall a háziasszony, mert számolnia kellett — a nem eléggé hatásos vízlágyítószerek folytán mosás alkalmával a kemény víz hátrányaival. Immár azonban a Schicht György r. t.-cég egy teljesen ártalmatlan vízlágyító szert hozott > Clarax név alatt forgalomba, amely lehetővé teszi, hogy a háziaszszony gyorsan, egyszerűen és olcsón készíthessen mosáshoz szükséges lágy vizet és ezáltal szappant, tehát pénzt és bosszúságot takarítson meg. Kis irka-firka Gyűlések napja. A vasárnap a gyűlések napja volt Komáromban. Van úgy néha, hogy sokáig nem történik semmi, aztán hirtelen, egyetlen dátumot támadnak meg az elnökök és a gyűlésezők s jól kigyűlésezik- magukat. Aztán megint pihenő jön a következő lázas dátumig. Ilyen lázas dátum volt a vasárnapi nap Komáromban. Egyik sarkon kereskedők tanácskoztak és gyülekeztek, a másodikon díszruhás tűzoltóparancsnokok vonultak föl összes érmeikkel, Pozsony felől egy bank érdekeltsége érkezett, a tisztipavillon mellett a szokásos kocsik áldogáltak, melyek a doháhyültetvényeseket hozták. A vasárnap délelőtt terhes volt elnöki kijelentésektől, beszámolóktól, zárszámadásoktól, indítványoktól, módosításoktól, fejbólogató, integetésektől, támadásoktól, kérelmektől és rendelkezésektől. Szinte ünnepélyes hangulat uralkodott a vasárnap egykedvűsége fölött. Gyűlést tartott a bank, a kereskedelmi testület, a dohánytermelők szövetkezete, a járási tüzoltóparancsnokság s hogy teljes legyen a létszám s a politika is beleszóljon a koncertbe: a kommunisták is kivonultak a Kossuth-térre s három rendőri figyelmeztetés leszámításával, aránylag nyugodtan ők is megtartották rendes öszszejöveteleket, valamint a rokkantak szervezete is ülést tartott. Mindenki gyűlt és tanácskozóit. Csak
