Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-09 / 28. szám

*<>32. április 9. 3. 0 ŰHt. »KOMÁROMI LAPOK« jedésű területen száműzte a járvá­nyokat és bomlasztó férgeket, ame­lyek a Déli Sarkon teljesen ismeretle­nek és így az emberi egészség számára a legkedvezőbb létfeltétel itt találha­tó. Ez a lehetőség már magában véve óriási perspektívát tár fel. Talán ez a földkerekség legnagyobb rezervoár­­ja, amely majdan . összegyűjtheti a betegeket, akik itt gyógyulást nyer­hetnek. A következő évek fognak er­re tüzetesebb feleletet adni, de nincs messze az az idő, amikor a rekonva­­leszcensek úgy keresik majd a Déli Sarkot, mint most Svájcot, vagy más téli üdülő- vagy gyógyítóhelyet. Repülőgépek és Zeppelinek fogják természetesen odavinni az utasokat. A repülés hatalmas fejlődése biztosítja ezt, mert mint látjuk, most nemrég a Byrd-, Mawson- és Wiikins-expedi­­ciók repülőgépen bejárták a Déli Sark eddig ismeretlen vidékeit és szállí­tottak mindenfelé a szükséghez képest expedíciójuk számára anyagot. Repü­lőgépek nélkül ez elképzelhetetlen és megoldhatatlan. Tehát szorosan a repülőgép fejlő­désével függ össze ennek a csodálatos országnak a fejlődése is. Bár más módokról is gondolkoznak, hogy meg­közelíthetővé tegyék a déli sarkvilá­got. így például felmerült az a gon­dolat, hogy olyan tengeralattjárókat építenek, amelyek a jégréteg aiatl át­haladva, a part közelében felszínre kerüljenek és ott kössenek ki. Anél­kül, hogy ennek a tervnek a részletei­be belemennénk, ez a művelet teljesen nélkülözi a gyakorlati lehetőségeket. A Déli Sark emberi kihasználása azonban nemcsak egészségügyi szem­pontokkal kecsegtető. Nem kevésbé érdekesek a kereskedelmi és tudomá­nyos kilátások sem. Kereskedelmi szempontból jusson eszünkbe csak az, hogy a cethalászat hány millió dollárt szerez évenként az Antarktik óceánjából. Ha csak sze­rényen is számítjuk, a cethalászat az utolsó tiz év alatt a földnek ezen a pontján százötvenmillió dollárt jöve­delmezett. A cethal a sarki jégmezők szélein keresi élelmét és az csak üres szóbeszéd, amiről néha hallani, hogy a cetiek népe kiveszőben van. Tudományos szempontból rendkí­vül érdekes problémák merülnek fel a Déli Sarkon a magnetizmus, meteoro­lógia, geológia és tengeri biológia kér­déseit illetően. Az egyre sűrűbben oda­járó expedíciók mind több és több választ adnak ezekre a kérdésekre, de még mindig óriási területe marad itt a kutató tudósnak. Ami a déli sarkvidéknek éghajla­— Igen, mert mindenütt szoknyába botlik az ember... A háború után nők lepték el a hivatalokat, annyi lett a titkárnő, mint a poshadt víz fölött rajzás idején a tiszavirág. Meny­nyi titok is lehet manapság a köz­hivatalokban, hogy annyi titkári po­­zició kell. De kérem, Fazekas úr, én nem vettem el senkinek az állását, — vá­laszolt Judith, — én a kenyeremet akarom megkeresni... Igen, a magáét is, meg az uráét is ... Vedresházai Torontály Judith, előkelő nemesi ősök sarja, mért ül Író­gép mellé?... Hagyják meg ezt az állást, kérem, a kispolgári leányok­nak ... — Kérem, Fazekas úr, én már nem vagyok vedresházai Torontály Judith, én kérem Szabó József né vagyok. — Eh ... dehogynem ... maga Sza­­bóné, gentry sarjadék ... most már leányágon öröklik a közhivatalokat... Hát mikor kerülnek már sorra, nem is az iparos, kereskedő, gazda és egyéb kispolgári leányok, hanem azok ta­nult fiai?.... Judith elsápadt ezekre az erős sza­vakra, de hagyta lehengerelni élet­­felfogását s az élethez való jogát. Már rég rájött arra, hogy a hivatali élet­ben tisztelni kell a főnök felfogását. Mi történne, ha egyszer kisülne, hogy az alantas okosabb a főnöknél, aki mindent kormányoz s tőle függ a min­dennapi kenyér?... Pedig Judith is tudott volna vála­szolni s meg is akarta mondani, hogy. őt nem Oszkár bácsi protezsálta ál­lásába. 0, ha a vármegyeházán kap­hatott volna akkor állást, Virágos Ju­liska joggal félthette volna tőle a ke-R anscherné kozmetikus Komárno, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése. Quarz besugárzás. Összes modern kozmetikai eljárások. Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. t*SS tát illeti, a hideg itten sokkal kemé­nyebb és állandóbb, mint az Északi Sarkon. A kontinenst körülövező téli jég számtalan kilométer távolságra bo­rítja a tengert és vastagsága két-llá­­rom méter. De tavasszal rianások tá­madnak rajta és ekkor hajózható is. Ezt a tavaszi tüneményt használta fel az idén Byrd kapitány is, hogy ott­hagyja Little Americát, kétéves tá­borhelyét. A Déli Sark kontinensének ismert államai, — ha ugyan lehet en­nek nevezni — VII. Edward földje, melyet 1902-ben Scott kapitány fede­zett fel és Little America, amelyet Byrd csatolt az Egyesült Államokhoz. Fölötte érdekes ennek a kontinens­nek a geológiája. A kutató expedíciók 15-20 kilós sziklákat hoztak maguk­kal és egy sziklában, amely három­száz mérföldnyire a Déli Sarktól ke­rült ki, valódi, legjobbminőségű fekete szenet találtak, továbbá növényi élet maradványait fedezték föl, amelyek mind azt mutatják, hogy sokmillió év előtt a Déli Sark kiimája egészen más volt, mint ma. Nincs hát messze az az idő, amikor a fehér embef teljesen hatalmába fog­ja venni a Déli Sarkot és annak min­den lehetőségét kihasználja. SZOMBATHY VIKTOR: ÉN KEDVES NÉPEM című nagy sikert elért humoros novelláskötete (Kazinczy kiadás) kapható lapunk kiadóhivatalában. — Lágy vízben könnyű mosni. Ismeretes, hogy a mi vidékünkön a forrás- és kút-víz kemény. A kemény víz rendkívül kellemetlen hatása főként mosás alkalmával jelentkezik. Ha a háziasszony gyakran bosszankodik afe­lett, hogy a ruha nem akar fehér lenni és többnyire sárgás árnyalatú, ennek ép a mi kemény vizünk az oka. Ezen­kívül a fazekak, üstök és más egyéb, a mosásnál használt edények szélein szennyes, szürkés-sárga hab jelenik meg, amely kéreg alakban rakódik le. Mindezen látható hátrányhoz még egy sokka! nagyobb járul, amelyről ez al­kalommal akarunk szólani. Hogyan jön létre a kemény víz? A csapadékvíz, amint eső-, hó-, stb__ alakjában a a felhőből lehull, lágy víz. A földben megtett út folyamán különböző ásványi anyagokat old fel, amelyek a földben találhatók, mint mész, gipsz, valamint több más hasonló és ezáltal kemény vízzé.válik. A két fajta víz tehát amaz ásványi alkatrészek tartalma szerint különbözik, amelyek azon tulajdonság­gal bírnak, hogy a szappannal nem oldható mász-szappanná vegyülnek, amely a már említett hátrányokon kí­vül még főként azzal bír, hogy a fel­használt szappan, azaz szappanpor tekintélyes részét felemészti. Világos, hogy ezen, a kemény víz által fele­mésztett szappan eredeti feladata, a mosás szempontjából teljesen veszen­dőbe megy. Kemény víz használata esetén tehát, hogy ugyanazon tisztító hatást érhessünk el, sokkal több szap­pant kell alkalmaznunk, azaz sokkal több pénzt kiadnunk. ' Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker és Neufeldnél. nyerét, de itt a bankban maga ka­parta ki magának az élet és a munka jogát... De boldoggá is maga lőtte magát, amikor szivében a szerelem édes terhével katlogtatja írógépét nap, mint nap, hogy a férjének is legyen kenyere. Különben szerelmes egyhangúsággal peregtek Judith mézeshetei. Messze a külvárosban béreltek szoba-konyhás lakást, ahonnan gyalog járt hivata­lába. Neki nem futotta villamosra, vagy autóbuszra. Megspórolta ■ ezt az összeget az urának, akinek egész nap járnia kellett állás után. Legalább is abban a hüben élt. hogy szegény kis ura« naponta térdig koptatja a lábát állás után. A bankban azonban már kezdtek sugdosódni. Judithnak csak az tűnt fel, hogy őt mindig kizárták ezekből a trécselésekből. Nem is sokai törődött azokkal. Reg­gel gyorsan rendbeszedte a lakást, gondosan becsomagolta a félliteres te­jesüveget, amit mindig magával szo­kott vinni, mert a bank útján olcsób­ban tudta beszerezni a kávécskához való tejet, megcsókolta az urát, aki még ágyban maradt s neki vágott az egyórás gyalogúinak. Nem ártott neki se szél, se fagy, se eső. De talán hasz­nált is, mert. arca majd kicsattant a pirosságtól, mikor ismét irógépje mellé ült. Délfelé már izgatottan nézte az órát, mert mindennap ilyentájt szo­kott fellátogatni hozzá az ura. Most is, hogy megjelent a hivatal mindig nyi­tott ajtajában, Judith magáról megfe­ledkezve kiáltotta: — Józsikám... s ekkor már az ura nyakán csüngött, mint nyitó virág az ágán. Azután különös suttogás, né­majátékszerű beszéd következett, ami után Judith a retiküljében keresgélt s pénzt adott az urának. Azt hitte mindig, oly ügyesen, hogy senki se vette észre«. Azután átadta a meg­töltött tejesüveget s Józsikám indult is hazafelé, vagy kitudja hová. A gépirókisasszonyok pedig össze­kuncogtak s egymástól kérdezték: Láttad? Mennyi borravalót ka­pott ma Józsika? így sétált a tejesüveg, mint Juditli­­ék szerelmi barométere naponta Ju­dith karján a bankba s az ura kezé­ben haza, mindig friss töltéssel snémi aprópénz kiszolgáltatásával. De min­dig háborítlan megelégedéssel. Pedig ha szegény Judith hallotta volna, amit Búzásiné szokott ilyenkor mondani! Jobb is, hogy nem hallotta, mert köz­tudomás szerint Búzásiné volt a hiva­tal pletykafészke. Különben is Búzási­né mindig irigy volt Judith szépsé­gére s ha tudta, áztatta. Most is igy tett: — Hm ... mit mondjak magának... de ne szóljon senkinek... könnyű a Józsinak, hagyja magát kitartani... Biz én megköszönném az ilyen házas­életet ... no, de mit szól hozzá... az asszony tartja el az urát. Szép kis eset... Tudnék én még többet is... Tavasz volt ismét. A föld szaga át­vert az ucca kövezetén. Bódítóan csá­bító május lehelte szét szerelmét a földre. Divatőrület tombolt az uccá­­kon. Átvedlett az ember téli, elnyűtt göncéből. Judithnak nem futotta uj ruhára. Kolléganői már szóltak is neki, hogy az idén nem divat a zöld szín és a szoknyáját is leereszthetné kissé, mi-Valami a házasságról. Valami baj van a házasság körül. Olyan, mint a hanyatló primadonna. Nem nagyon emlegetik. Nem is na­gyon érdekes: ki kicsodát vett el? Az embereket manapság inkább az a kér­dés izgatja: ki vált el? * Beszéltem a múltkor egy bakfissal. Jól öltözött, kiruzsozott, francia par­­fömtői átitatott kis leány volt. Talán ez volt a baja. Azt mondta: Akihez én feleségül megyek, csak abból a szempontból érdekel, hogy tőle fogok először elválni. Dühbe jöttem. De nem őrá voltam dühös, szegénykére. Hanem: a ma­májára. Mert mégis csak az anya neveli a gyereket. * A házasságban első és legfontosabb tétel: — Ne menjen le a nap a Te ha­ragoddal. Ez a biblia igéje. És ez az, amit pontosan be kell tartani. Aki dühét, haragját, indulatát átviszi másnapra, ott már a vihar nem bárányfelhővé derül. Ott már sülét felleg. És akkor könnyen kimondják a küzdő felek: — Váljunk el! * — Váljunk el! Ez az, amit kimondani könnyel­műen nem szabad. Ha ezt az egyik házasfél kimondta: akkor már baj van. Akkor már kezdenek hozzászokni a válás gondolatához. Minden apróbb­­nagyobb afférnél fölmerül a szabad­ság, a szabadulás csábító képe. Pedig — ki tudja? — meghozza-e a nyugal­mat, a boldogságot? *• Egy strófa egy elvált ember napló­jából: Egy pillanat. Bús józanságát Helyre nem hozza semmi már — Azt mondják: végre észretértem; Azt hiszik: szép, nyugodt az életem, S csak én tudom: mily sivár. * Állatmese: Volt egyszer egy szép fehér ko­mondor. Elzárva tartották az udva­ron. Folyton kifelé ugatott a kerítésen. Addig ugatott, amíg megunták. Ki­eresztették a? uccára. Akkor meg be­felé ugatott a keritésen. * A Felvidéki írók és Hírlapírók .Sző­re Judith ezt válaszolta: — Szegény kis uram állás után fut­kos, neki kell a pénz. Ekkoriban azután nagy dolog tör­tént; Mint derült égből a villám, úgy csapott le a fájdalom Judith lelkére. Első eset volt, hogy későn érkezett hivatalába. Szeme dagadtra sírva s úgy megvolt szegényke törve, mint a kalitkába zárt vadmadár, mely mind­untalan rácshoz vágódik. Hivataltársnői'elhalmozták gyöngéd­ségükkel. Még Búzásiné szive is meg­esett rajta: — Mi baja van, édesem? Szóljon... Segítünk magán. Judithból azonban egyetlen szói sem tudtak kihúzni. Összeszorította fogait s- hang nem jött ki ajkai közül, csak omlott a könnye patakokban s hul­lott az írógépjére, mini vetésre a má­jusi eső, áztatón, ólomsúty-nehezen. Délfelé járt az idő. A hivatalban összesúgtak: Judith nem hozta be a tejesüvegek — Baj van a Józsikával. Józsikát rajtacsípték ... Józsika csirkefogó... gazember szélhámos. Szegény Judith. Valóban így történt. . Judith aznap félórával korábban kelt fef, hogy kitisztítsa urának a cipőjét, kikefélje ruháját s ekkor, ó, dehogy is gyanakodott, nem akart ő kutatni az ura zsebében, pénzt szere­tett volna belecsusztatni s más sze­relmes írását találta benne. Judith felsikoltott. Kirohant a la­kásból, mint valamikor Oszkár bácsi hivatalából s nem tért vissza többé. Beállt a többiek közé ... Ott maradt örökké az írógép mellett. Szegény árva Judith is csalódott asszony volt már.

Next

/
Oldalképek
Tartalom