Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-13 / 3. szám

2. oldal. »KOMAROMI LAPOK* 1932. január 13. Az előkészítő tanácskozások elhúzódása miatt bizonytalan a parlament összehívásának napja Komárom, — január 12, Állandó tanácskozások folynak a banktörvény javaslata körül és a ki­küldött négyes bizottság munkája már közeledik a befejezéshez. Ha a bizott­ság befejezte előkészítő tanácskozását, az általa kidolgozott elaborátumot fe­lülbírálás céljából kiadják a politikai minisztereknek és a koalíciós pártok elnökeinek. A koalíciós pártok tárgya­lásai minden valószínűség szerint a jövő hétig fognak elhúzódni, tehát a parlament egybehivása leghamarabb január 19-re, de leg­valószínűbb január 26-ra várható. A koalíciós pártok most tanácskoz­nak a cukorgyárak felállításáról és a benzinkeverés szabályozásáról szóló törvényjavaslatról, amelyek meglehe­tősen nagy nehézségeket okoznak a kormánypártok között. A két vitás ja­vaslaton egy külön nyolctagú koalíciós bizottság dolgozik, de a tárgyalások nagyon nehezen haladnak előre, mert a szociáldemokraták a benzinkeverés­sel kapcsolatban a szeszgazdálkodás végleges rendezését követelik. Ezek szerint tehát ismét bizonyta­lan, hogy mely napra hívják Össze a képviselöházat. Az 1931. év története. Irta: MEMOR. KOMÁROM VÁROS. Komárom város társadalmi össze­tétele az utolsó esztendőkben igen nagy változásokon ment keresztül. Rengeteg munkás szivárgott be a fel­váltból. akik abban a hiszemben éltek, hogy' itt munkaalkalmakhoz juthat­nak. Sajnos, a köz- és magánépitkezés ezt a reményt nem váltotta valóra és így Komáromban nagy tömegek ma­radtak munkanélkül. Ezeket a város élelmezte négy hónapon keresztül, amely mintegy negyedmillió korona költséggel járt. Inségmunkákra a nép­jóléti miniszter 120.000 korona össze­get engedélyezett. Középítkezések az állami kikötőben folytak és az uj ren­dező pályaudvar létesítésén, valamint a pályaudvar kibővítése körül. Ezzel függtek össze az Apály sziget ketlé­­vágásának munkálatai is, amelyeket kotrógéppel végeztek és a kiemelt föl­det iparvasuton a pályaudvarra szál­lították. A város építkezései közül elmaradt a közvágóhidnak felépítése, amely7 ügy a járási hivatalt is foglalkoztatta, el­maradt a mozgószinház építés is, pe­dig a város mozgószinházra engedélyt kapott. Ez pedig egyike lett volna a város jövedelmező beruházásainak. A város több utcájában: az Eötvös, Cit­rom. Szent János. Rozmaring utcák­ban és a Temetősoron folytak a csa­tornázási munkálatok. Ezeken kívül felépültek a piaci árucsarnokok úgy a Duna mellett, mint a Kossuth téren. Már csak az év vége felé került a sor a Kórház- és a Deák Ferenc utcák aszfaltozására. Ez utóbbi helyen utca­rendezés is vált szükségessé és a tör­vényszéki fogház udvarából, valamint a katonai kórház kertjéből kapott a város területrészeket, de a katonai kincstár csak a vételár lefizetése után hajlandó azt átengedui. Nagy ellen­­mondásokra adott okot a kórház bőví­tési építkezés, amelyre nem írtak ki pótlólag árlejtést, bár az építkezési terv megváltozott és a képviselőtestü­­lel a felebbezésre való tekintet nélkül hajtotta végre az építést, amihez nem lett volna joga. Fiz az ügy nagy kom­plikációk forrásává lehet a közel jö­vőben. A magánépitkezés terén felemlíten­dő a II. számú várerőd mögött kipar­céi hízott 20(1 építőtelck, amelyeken sok ház épült. Ez a hely sokkal egészsége­sebb. mint a Kisér mentén- beépített telkek, ahol az állandó nedvesség a lakásokat egészségtelenekké teszi. Fel­merült a Vág túlsó balparti részén építendő Kertváros gondolata is. mely-. nek kivitelére szövetkezet alakult. Az év vége felé a várerődök falaihoz épí­tett 60 kis háznak az ügye foglalkoz­tatta a közvéleményt, mert itt ható­sági engedély nélkül építkeztek. Nagy port vert fel á gázmű jövedel­mezőségének kérdése, amelyről egy budapesti szakértő adott lesújtó, utóbb azonban enyhített szakvéleményt. A városi képviselőtestület ez ügyben a vizsgálatot elrendelte a városbíró és gázmű bizottság ellen is. A városi képviselőtestület február, május, junius és december hónapok­ban tartott gyűléseket. Füzeken mcgal kotta a piaci uj rendtartást, az uj uyugdijszabályrcndeletet, módosította az uj szervezési szabályrendeletet. A képviselőtestület az uj mérnöki állás­ra (gépészmérnök/ kiirta a pályáza­tott. A város elbocsátott nyugdíjasai ügyében a közigazgatási bíróság ho­lott döntést, amelynek értelmében a város határozatát újból felülvizsgál­ják a felettes hatóságok. Mig az előbbi evekben a kommunis­ta párt nyújtotta be követeléseit, ame­lyek azonban a város háztartásának kereteiben nem voltak teljesen megva­lósíthatók. addig 1931. év végén a szoci­áldemokraták megelőzve a kommunis­tákat, tizenkét javaslatot adtak be a polgárság további megadóztatása cél­jából. Ezek közül a nagyobb lakások megadóztatását és az üres építőtel­kek megadóztatását a képviselőtestü­let elfogadta, de elvetette a kötelező tüzoltóadónak behozatalát, holott en­nek, mint uj bevétel iforrásnak a megnyitása kötelező. Nagyobb magánépítkezések voltak a megyeháza külső tatarozása és a Bata-cég nádor-utcai házának építé­se. Nagy ellenszenvvel találkozót! azon­ban az, hogy a Bata-cég a Baross id­eában egy telekrészt üresen hagyott, amely a városszépítés nézőpontjából súlyos kifogás alá esik. Ezen kívül a régi Magyar Király vendégfogadó helyére a Litovel cseh cég épített szállodát. Megemlítendő a vizdij harc a két város között, ugyanis a balparti Ko­márom a jobbparti városnak a vizet a termelési költség többszörösén kí­vánta eladni, ami huzavonákra és nemzetközi lépésekre adott alkalmat, de időközben- a két város közt egyez­mény jött létre. Az uszoda kérdése, ebben az évben sem oldódott nieg. Pedig a diákfürdő megnyitása napján újabb áldozatot követelt a Vág vize. A sorozatos sze­rencsétlenségek sem tudják meggyőzni a képviselőtestület baloldali tagjait arról, hogy ez a lelkiismereti kérdés egyszer véglegesen megoldandó. A személyi kérdések közül felem­lítendő. hogy Darola Jakab állami he osztóit jegyzőt áthelyezte az orszá­gos hivatal és helyét Tomaschek Já­nos jegyzővel töltötte be. A közkórház­nál rendszeresített irodatiszti állásra Kaubek Emilt választotta meg a kép­viselőtestület. A mérnöki állás betöl­tése az 1932. évre maradt. A képviselőtestületi választásokban Komárom nem vott részt, mert annak idején folebbezéssel az uj képviselő­testület megalakulása februárra toló­dott ki és így a községi választások ez év februárjában lesznek. Ili említjük fel, hogy a képviselő­­tcstülei megalakította az iskolaszéket és annak ügybuzgó elnöke Kathona Sándor imigFjárásbiró megválasztása után váratlanul elhunyt. Helyére el­nökül dr. Szij j Ferenc nyug. polgár­mesteri. mig alel nőkké I litlrich József nyug. városi főpénztárost választotta meg az iskolaszék. A városi közélet legsúlyosabb kér­dése a munkanélküliség, mely azon­ban megoldás tekintetében nem esik a képviselőtestület, vagy a társadalom hatáskörébe. A népkonyha december elsején nvilt meg és a hő végén már 1300 fogyasztója akadt, ami jellemzi a gazdasági általános leromlottságból fa­kadó elszegényedést is. Mindenesetre nagy tehertétele ez a városnak, de mindenkinek ál kell éreznie azt, hogy ezekben a rendkívüli időkben a vá­ros is és a társadalom is meg kell hogy oldja a jelenkor szociális feladatait. Komáromban számos egye­sület foglalkozik jótékonysággal. Ezek. közül mintaszerűen működik a gyer­­mekkonyha, amelyet a Népjóléti Köz­pont tart fenn. Ugyancsak mintaszerű intézménye a zsidó hitközségnek a népkonyha, amely nagy áldozatkész­séggel biztosítja szegényeinek bőséges ellátását. 1931. évben társadalmi ada­kozás folyt a népkonyha javára, mely ebben a szezonban elmaradt, való­színűleg azért, mert a társadalom minden rétege megérzi a rendkívüli gazdasági helyzetnek a reánehezedö súlyát. Körte Ferenc hangversenye a Kultúrpalotában. — Fényes erkölcsi és anyagi siker. — Saját tudósitónktól. Komárom, január 12. Amint már előző számunkban több­ször jeleztük, Körte Ferenc komáromi kerületi bíró, az ismert nevű zeneszer­ző, akinek művészi szerzeményei már sok babért elismerést szerzettek, janu­ár 10-én, vasárnap tartotta nagysza­bású hangversenyét a komáromi Kul­túrpalota emeleti hangversenytermé­ben. A Kultúrpalota hatalmas terme ez alkalommal egészen meglelt közönség­gel. amelyek tömött soraiban olt lát­tuk a komáromi bírói, ügyvédi kart teljes számban és a komáromi zene- és művészelkedvelöket A hangverseny művészi sikerét nagyban emelte, hogy azon Körte Fe­rencen, a jeles szerzőn kívül föllé­pett még Bartos Ilonka operaénekes primadonna, dr. Blalió János opera­énekes tenorista, a pozsonyi szlovák nemzeti színház tagjai. Folprecht Zde­­nek, a pozsonyi nemzeti színház kar­nagya. Egyik előző számunkban Molecz Margit, operanövendék földink írt el­ismerő sorokai a lenti művészekről. Ez elismerő sorok hatása alatt sokan siettek a hangversenyt végighallgatni és a legnagyobb megelégedéssel álla­pították meg, hogy Molecz Margit el­ismerő sorai nem túloztak, mert a vendégművészek igazi művészetet nyújtottak. A jeles zeneszerző művészi alkotá­sai mind fényes bizonyítékai annak, hogy igazi művész, aki még sok-sok dicsőséget, elismerést, babért fog sze­rezni az eddigi sikereihez. A gyermekvilágból című dalciklusá­nak egyes részletei: Bölcsődal, Al­­mácskák, Libapásztor leányka. Sze­géire gyermekek csipkeszerü finom­ságukkal Bartos Ilonka csodaszép hangján tomboló sikert értek el. Hasonlóan meleg a siker, amikor Körte Ferenc ül a zongorához és nagy művészettel előadja Variációit, Bar­­caroláját és Bondinóját. A tomboló elismerés csak növeke­dett. amikor a kiváló és sokoldalú szerző Cseh Monza című operájából egy hatalmas áriát adott elő dr. Elá­lló János operaénekes, az ő pompás tenor ján. A tapsvihar nem akart szűn­ni és sokszor kihívták a szerzőt, akit babérkoszorúval leplek meg tisztelői, barátai. Körte Ferenc egy meleg, je­lentős sikert könyvelhetett el. A kiváló szerző művészi számai mellett megszólaltak a zenésziroda­lom világhírű alkotásai is. Leonca­vallo: Ária a Bajazzők c. operából, dr. Blahó János. Puccini: Ária a But­terfly c. operából, Bartos Ilonka, Sme­tana: Dueti az eladott menyasszony c. operából, Barlos Ilonka és Blahó János, Dvorak: Ária a Busalka c. operából, Bartos Ilonka. M arsik: Lelkemben ezer pacsirta. Schneider—Trnavssky; Guszlár, dr. Blahó János, Dvorák: Duett a Jakobinus c. operából, Bar­tos Ilona és dr. Blahó János pompás előadásában tomboló tetszésnyilvání­tást csaltak ki a közönség tömött so­raiból. A tomboló tapsvihar a tetőpontra! hágott, amikor dr. Blahó János szlo­vák, Bartos Iloka pedig magyar nép­dalokat énekelt. Bartos Ilonka egy; szerelmes románcot, majd a Liliom­­szált s a Viktória operett két magyar dalát: Nem forog már Dorozsmáa a régi szélmalom és Lesz még egyszer cécó e világon adta elő. A felzúgó tapsviharnak nem akart vége szakad­ni és két utolsó dalát meg kellett is­mételni a kiváló művésznőnek. A zongorakiséretet Folprecht Zdo­­nek, a pozsonyi nemzeti színház ki­váló karmestere látta cl diszkrét fi­nomsággal és simulékonysággal, ami nagyban emelte az est sikerét. I Kiadó raktár ^ nagyobb Éj| földszini és emeleli helyiség7 w ben a belvárosban. Cím a kiadóban, mi — Zártkörű tánckurzus jan. 11-étt, hétfőn kezdődött az állami tisztviselők Ii-ik tánckurzusa, a tandij 60 Ke, volt növendékeknek- 30 Ké. Komirrek tánc-' iskola, Vigadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom