Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-03-19 / 22. szám
Lapuiik mai száma a jövó heti teljes fftádió-mtisort tartalmazza. Otvenharmadik évfolyam._____________________88. szám, ______Szombat, 1938. márclw« 1^» KOMAROMI UFÓK POLITIKAI LAP________■" Előfizetési ár csehszlovák értékben: Alapította: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kt, félévre 4» Ke, negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton Egvesszam ara 1 korona. _____________________________________ Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ia A beteg Középeurópa. Komárom, — március 18. Kuruzsolják, megállapítják a baját, de nem gyógyítják Középeurópát. A háború előtt ez a Középeurópa tartotta vállain egész Európát, mert teljesen kiegyensúlyozott gazdasági egységet alkotott. A háború után ezt az egységet tudatosan szétrombolták és a gyűlölet szelleme Tardieu kezével íratta a békeszerződéseket. Most meg kcU látnia, hogy mit mívelt, életképtelen államokat csinált és kis balkáni államokat duzzasztott fel nagygyá, hogy azoknak kultúráját is emelte volna, amely egyesegyedül képes a hiányokat pótolni és a gazdasági felépítés alapjait lerakni. Ez a veszedelmes Tardieu most szanálni akarja Középeurópát azzal az albizottsággal, mely csak egy francia tulajdona lehet, ami a felületességnek, a tények fel nem ismerésének és a gaR önérzetnek valami sajátságos keveréke. Egészséges Középeurópát akar csínéin1 és ezt a gondolatot megakarja valósítani a realitások megismerése nélkül. Kiadja a jelszót, hogy preferenciális vámok, a többi azután az érdekelt áUamok dolga, no meg a kedves franciáké, akik busás haszon fejében hajlandók egy kis kölcsönt is folyósítani a megszorult országoknak. Természetesen a legkorlátlanabb politikai befolyás ellenében. Mivel pedig már jól ismerik ezeket a Tardieu-ket Európában, nem is voltak elragadtatva ettől a tervtől sem Németország, amelyet egyszerűen bekeríteni szeretett volna a jó szomszéd, sem Olaszország, amely a francia önzéssel torkig jóllakott. Sőt még a hűvös angolok sincsenek valami nagyon elragadtatva a francia koncepciótól, különösen azért, mert már az angol fonttal nem fog a jövendőben rossz indulatú kis játékokat űzni Paris. Ilyen körülmények között egy rakás kosár érkezett Genfbe, Tardieu szállására, aki azonban kedves tervével nem hagy fenn, hanem kénytelen-kelletlen beveszi abba a németeket is, bár úgy fél a tömjénfüsttől, mint az ördög. Beveszi az olaszokat is, akik Magyarországgal és Ausztriával most külön operálnak és lehetséges, hogy valamit ki is főznek. Nem mondhatnók azt sem, hogy a kisantant valami nagyon el lenne ragadtatva a francia Középeurópától, mely a két életképtelen középeurópai államot, Ausztriát és Magyarországot szeretné megmenteni. A kisantant eddig nem sok jelét adta annak, hogy ez iránt a két állam iránt valami nagy barátsággal viseltetnék. Sőt inkább a barátságtalan cselekedeteknek egész sorozata fűződik magatartásukhoz. A kisantantnak adni kellene és épen ez az, ami a gyengéje, mert adn* nem akar, csak kapni. Ez pedig egyoldalú üzlet. Tehát még a saját szövetségesei sincsenek elragadtatva a Tardieu-féle Középeurópától. És ez természetes is, mert tudják, hogy az a két állam, amelyen most segíteni kell, semmiféle preferenciális vámmal sem lesz életképes és azokon nem kontingensek segítenek, hanem a pénz, amely talpraállíthat mindent. Ezt pedig a kisantant, amely mindent a hadseregeire pazarol, nem adhat. A középeurópai terv megbukottnak tekinthető, mert a megoldás módja nem egészséges. A bajt nem a gyökerénél akarja meggyógyítani, holott az ott van. Mi tette ezekeí az áUamokat életképtelenné: a békeszerződések, melyek körftlnyir-Komárom, — március 18. Szent-Ivány József a Szlovén szkón és Unsz Inszk óban uralkodó katasztrófáiig nyomorról. A képviselőház banktörvényjavaslatának vitájában felszólalt Szent-Ivdny József magyar nemzeti párti képviselő, a párt illusztris elnöke, aki hatalmas beszédben foglalkozott a köztársaság immár elviselhetetlenné váló gazdasági helyzetével. A magyarság vezére beszédében a maga valóságában tárta fői azokat az állapotokat, amelyek Szlovenszkón és Ruszinszkón uralkodnak és többek között a kővetkezőket mondotta: — Tornaiján a falusi gazdaemberek sort állanak a lisztkereskedők előtt, mert a kenyérnek való búzát el kellett adni, hogy házukat, marhájukat, földjüket adóba el ne árverezzék. Ruszinszkóban, a Csallóközben, Ipolyság vidékén a szó teljes értelmében vett ínség uralkodik és olyan nyomorúság van, amilyet ezeknek a vidékeknek lakosai még soha meg nem értek. S mit csinálnak a munkásbiztositó pénztárak? A dunaszerdahelyi járásban ügyvédet bíznak meg a behajtással, hogy az úgyis magas biztosítási dijakon kívül vaskos költségek terheljék a munkaadókat. Szlovenszkón és Ruszinszkón az egész vonalon végig végrehajtási hadjáratot vezetnek a munkásbiztositó pénztárak s az igazságtalanul visszamenőleg kivetett és túlnyomó részben fölebbezés alatt álló szociális biztosítási óriási összegeket egyik napról a másikra, a nap minden Iák azokat, levágták végtagjaikat és az egyiknek a fejét hagyták meg, a másiknak a törzsét, de nem képes íelállani, mert keze-lába nincsen. Tardieu Középeurópája agyaglábakra épülne, melyeket az első vihar ledöntene a helyéből. Az államokat alapjaikban kell megerősíteni és nem injekciókkal, amelyek a lázat csillapítják, de a láz okozóját meg nem semmisítik. Ezért kilátástalan ez a terv még akkor is, ha Hantos Elemér Genfben előadást tart is róla. Az ilyen apró gazdasági defétisták mindig ott hemzsegnek a nagyok körül, hogy apró mivoltukat azok árnyékával hosszabbítsák meg. Középeurópáuak nem vámszerződésekre van szüksége. Látjuk, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés másfélévé készül és máris husvét utánra marad, holott hetek óta írják, hogy készen van. Elsősorban pénzre van szükség Középcurópában és politikai megegyezésekre, melyek alapján őszintén tárgyalni leh«t. órájában árveréseken próbálják beszedni. Árverési hiénákat hordanak magukkal, elhajtják a gazdák marháit, szekérre pakolják bútorait azért, hogy a dijak tiz, húsz, ötven százalékát behajtsák, külön üzletet csináljanak és a gazdaságot elpusztítsák. A kormány kényelmesen ül a helyén és szívja a prágai levegőt, fizeti a munkanélküli segélyeket ad libitum azoknak, akiknek politikai meggyőződése vagy nemzetisége megfelel, ellenben a a magyar munkásság éhezik, mert neki százféleképen kell igazolni, hogy munkanélküli segélyre igényt tart. Egyetlen európai államban sem mutatott a kormány olyan tehetetlenséget és győngeséget a gazdasági élet megmentése kérdésében, mint épen itt. A kormány mulasztásaival szemben Szent-lvány erélyes szavakkal követeli az intézkedést. — Itt a nemzetgyűlés színe előtt — úgymond — vonom felelősségre a kormányt és ellene a legerélyesebb harcot jelentem be: a legszélsőségesebb fegyverekkel is ki fogjuk kényszeríteni, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó rettenetes nyomorának megszüntetése érdekében komoly és elhatározó intézkedések történjenek. Bejelentem, hogy a segítség elmaradása olyan következményekkel járhat, melyekért a felelősséget nem vállalom. Olyan sürgős intézkedéseket sürget, amelyek nem vesznek el a bürokrácia útvesztőjében és amelyeket szokatlan időkben szokás alkalmazni. Udrzal miniszterelnök a lemondás gondolatával foglalkozik. A csehszlovák koalíciós kormány hónapok óta hiába kísérel meg mindent, hogy a parlamentet munkaképessé tegye, azonban a koalíciós pártok között nincs meg a hajlandóság a szükséges megegyezésre és egyes kérdések megoldásánál olyan ellentállást fejtenek ki, hogy a kormány teljesen képtelen előre haladni. Még az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet sem befolyásolja az egyes pártok makacsságát, holott ennek a mostani kritikus helyzetnek kellő felismerése jobb meggondolásra késztethetné a pártokat. A pártok és miniszterek között folyó sok tanácskozás az amúgy is gyenge fizikumú Udrzal miniszterelnök egészségi állapotát annyira megrongálta, hogy kénytelen még a húsvéti szünet megkezdése előtt Karlsbadba utazni gyógykezeltetés céljából. Egyes prágai lapok jelentése szerint Udrzal belefáradt a meddő munkába és a lemondás gondolatával foglalkozik. Már utódját is emlegetik éspedig Viskovszky nemzetvédelmi és Bradács földmivelésügyi miniszterek személyében. Ezek a hirek egyelőre még koraiak, mert a koalícióban a döntő események majd husvét után következnek, amikor az uj adóemelésekről lesz szó. A takarékossági bizottság kinevezésénél ismét mellőzik a* ellenzéket. A koalíció politikai nyolcas bizottsága elvben megállapodott a takarékossági és ellenőrzési bizottság összeállítására nézve. A koalíciós pártok eszerint közös javaslatot nyújtanak be. A javaslat értelmében a bizottság tisztán törvényhozókból fog állani éspedig hat nemzetgyűlési képviselőből és három szenátorból. A kormánynak jogában lesz két tisztviselőt delegálni, a legfelsőbb számvevőszék pedig egy képviselőjét küldheti be a bizottságba. A tisztviselők azonban nem lesznek egyenrangú tagjai a bizottságnak, ami azáltal fog kifejezésre jutni, hogy csak tanácskozási joggal bírnak. A bizottság hatáskörét kibővítik, vagyis a benyújtott törvényjavaslat tulajdonképen az 1921. évi törvénynek lesz a módosítása. A javaslatot az ellenzék éles elutasításban fogja részesíteni, mert a bizottságból nyilván ki akarja a koalíció zárni az ellenzéket, nehogy a kormányzat gazdálkodásába betekintést szerezzen és azt közvetlenül ellenőrizhesse. Uj Wallace sorozat A bosszúálló Kató és a tizek A bíró vétke A pénzhamisitó á Ke 5 40 Kapható a Spitz er-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29. POLITIKAI SZEMLE
