Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-03-05 / 18. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes R&diA-mtisort tartalmazza. •1 ............ ......................... Otvenharmadik évfolyam. IS. szám Szombat, 1938. március 3, KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 20 K«. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Most gazdasági“ kisántánt Komárom, — március 4. A leszerelési egyhelyben való tapogás megélénkítésérc a kulisszák mögött tárgyalások folynak Európa helyzetének összekuszált bonyodalmai tisztázása céljából. Ez természetesen nem abban az irányban indul meg, ahonnan ki kellene indulnia, a német-francia megegyezésből, hanem a kertek alatt való bekerítő mozdulatokkal. Veszedelmesek ezek a törekvések, mert azoknak középpontjában a hírhedt Tardieu áll, a versailles-i szerződés lotumfaktuina, akinek sikerült olyan jól összebogozni Európa gazdasági helyzetét, hogy most ember legyen a talpán, aki azt kibogozza. Tardieu ilyen embernek képzeli magát és azt hiszi, hogy Németország megkerülésével illetve bekerítésével sikerülni fog Európában egy nyugalmi szigetet létesíteni, ez lenne a gazdasági kisantant. Van ugyan egy másik kisantant is, a politikai, vagy még szabatosabvan kifejezve a Magyarország ellen alakult katonai kisantant, de ennek csupán béke-céljai vannak, amint azokból a kommünikékből kiderül, amelyek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás a másik tojáshoz. Ezekben minden esztendőben sztereotip módon ismétlik meg, hogy a kisantant Középeurópa békéjét szolgálja és a három kis állam teljesen szolidáris. Újabban már az is belekerült néha a kommünikébe, hogy nem irányul Magyarország ellen. Hát így is jó annak, aki a kommünikék után és nem a tények után igazodik. Ez a meglévő katonai kisantant Franciaországnak szövetségese. Ezt szeretné Tardieu valahogyan kiegészíteni és belőle gazdasági kisantantot szerkeszteni. Persze a két életképtelenné tett országról: Ausztriáról és Magyarországról lenne szó, hogy azok alázkodjanak bele ebbe a gazdasági micsodába, ami teljesen természetellenes szövetkezés lenne, hiszen a katonai kisantantnak homlokegyenest ellenkező gazdasági céljai vannak, mint a két legyőzött államnak. Ausztria igazi végső célja nem lehet más, mint a német fajtestvérekkcl való egység megteremtése. A történelem útjait el lehet torlaszolni ideig-óráig, de ezeknek az utaknak az a törvényszerűsége, hogy megnyíljanak a népek számára. Magyarország pedig semmit sem kereshet abban a gazdasági alakulatban, ahol Románia és Jugoszlávia búzája akar vele versenyezni. És ha Franciaország ezen az antanton keresztül akarná megvásárolni a magyar buzafeleslcg egy részét, akkor azt hisszük, hogy nem jó helyen kereskedik. Magyarországnak nem csak búzájáról van szó, mint azt egyes gyanús nemzetközi házalók tervezgetik, hanem életképésségéről is, ezt pedig csak a búza eladása nem oldja meg. Tartunk attól, hogy ez a gazdasági kisantant is oda kerül, ahová a megboldogult Páneurópa került, amelynek a helyét ma az atomizált Európa foglalta el. Nem tudjuk, hogy Tardieu megkapta-e a felvilágosítást, hogy ezt az atomizálódást az ő müvei csinálták: apáris-külvárosi úgynevezett békeszerződések. Ezeken nem a gazdasági kisantant lenne hivatott segíteni, hanem valami nagyobb összefogó erő, amelyben a népek még bízni tudnának; ez az igazságos Tardieu, mint békeszatócs, sok arany felett rendelkezik, ez azonban nem elegendő arra, hogy Európában megcsinálja vele a gazdasági békét. Neki biza-Komárom, — március 4. Eredménytelen tárgyalások Trapl pénzügyminiszter tervei felett. Napról-napra folynak a tárgyalások Trapl dr. pénzügyminiszternek pénzügyi tervei felett, a javaslatok egyik bizottságtól a másikhoz kerülnek, azonban minden tanácskozás eredménytelen marad. Múlnak a hetek, nemsokára bekövetkezik a húsvéti szünet és a parlament számára egyetlen törvényjavaslatot, a banktörvényt tudta eddig a kormány előkészíteni. A cseh iparospárt kilépési fenyegetődzése a koalícióból, miután a kormányban nem találkozott valami nagy megdöbbenéssel, már teljesen lelohadt, az iparospárt továbbra is bent marad a koalícióban és a legnagyobb készséggel hajlandó a forgalmi adó kérdésében kompromisszumot kötni a többi pártokkal, bár ez a kompromisszum nem volna alkalmas arra, hogy Trapl pénzügyminiszter tervei teljes mértékben megvalósuljanak. A gazdasági miniszterek tanácskozásán hosszú vita folyt a pénzügyminiszter tervei feleit, azonban nem lehetett befejezni a vitát, mert a pénzügyminiszter által előterjesztett tervhez a koalíciós pártok különböző indítványokat és javaslatokat tettek, úgyhogy ezekből olyan kérdéskomplexum halmozódott föl, amelynek megvitatása még napokat vesz igénybe. A miniszteri bizottság egy albizottságot választott, amely a söradó kérdését fogja felülvizsgálni, egy másik albizottság pedig a forgalmi adó felemelésének kérdésével foglalkozik. Hogy a pártlomra volna szüksége, azonban ki bízik a francia háborúspárt fejében ma Európában? Európának ma nincs szüksége gazdasági kisantantra, amelyet ideig-óráig össze lehetne csirizein!, hogy azután ismét atomokra bomoljék. A legyőzött népeknek nem alamizsna morzsákra van szükségük és nem is injekciókra, mert attól csak a láz csillapodik, de a betegség nem gyógyul. Meg kell keresni a betegség kórokozóját és azt kell elpusztítani, akkor azután a láz is elmúlik, mint tüneti jelenség. Tardieu rossz helyen kereskedik Németország hátamögött, mert enélkül a gazdasági hatalom nélkül sohasem lehet gazdasági és politikai béke Európában. Ezt Párisban az aranyborjú hazájában is meg kell tanulniok a Tardieuknek és mindenkinek, aki a megrontott Európa széthullott alapjaira akarja felépíteni a maga kisded és értéktelen terveit és ráolvasással meggyógyítani Európa betegségét. miniszterek nem tudnak eredményt elérni, azt ezek az albizottságok tanúsítják legjobban. 221 millió a munkanélküliek segélyezésére. Az elmúlt 1931. évben 221,083.667 koronát fordított az állam a munkanélküliek segélyezésére, összehasonlítva ezt az összeget az 1930. évben kiosztott 47,711.721 korona segéllyel, megállapítható, hogy az 1931. évben ötször annyit fordított az állam segélyekre, mint az azt megelőző évben. A munkanélküliek segélye 1929-ben 1847 milliót, 1928-ban 131 milliót, 1927-ben 17'81 milliót és 1926-ban 20'03 milliót tett ki az állami segély. Az 1931-iki munkanélküli segélyhez hozzászámítandó még a népjóléti minisztériumnak 61 milliója, amelyet a produktiv munkanélküliségi gondozás céljaira fordítottak. Átlagban fejenként napi 8 koronát számítva, az egész 1931. év folyamán 25.400 személyt foglalkoztattak ily módon. A minisztertanács hozzájárult a gazdasági miniszterek azon javaslatához, hogy március hóban további 22 millió koronát fordítsanak a munkanélküliek és azok foglalkozás nélkül lévő családtagjainak élelmezési segélyére. A bankbizottság ülésén foglalkoztak a beterjesztett módosító indítványokkal. A koalíció nyolcas bankbizottsága ülést tartott, amelyen résztvett Trapl dr. pénzügyminiszter is, aki többek között bejelentette, hogy az új banktörvény 111. cikkének 3. bekezdése alapján az állampénztár évenként 20 millió korona erejéig járul hozzá a szanálási alaphoz E rendelkezés azonban az állampénztárt ez évben egyáltalában nem fogja megterhelni, mert a kormány az alaphoz 1932-ben egyetlen fillérrel sem fog hozzájárulni. A nyolcas bizottság letárgyalta a 160 koalíciós módosító indítványt, amelyek között egyeseket elfogadott, de a legtöbbet elutasította. Egyes módosításokra nézve még nem történt megegyezés. A tanácskozásokat a hét végéig folytatták. A koalíció, mint eddig minden esetben, ezúttal is teljesen negligálja az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatokat. Az alkotmányjogi bizottságot a tanácskozások elhúzódása következtében csak a jövő héten, valószínűleg hétfőn hivják össze. A dunai államok gazdasági együttműködése. Az új francia miniszterelnök javaslatát a dunai államok gazdasági együttműködésére nézve még mindig a bizonytalanság fátyola borítja. A Temps szerint hétfőn Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, fugoszlávia és Románia képviselőihez áemarsot intéztek preferenciális szerződések alapján való vám-antant megkötése érdekében. Ez a demars — állitóleg — egyidejűleg Franciaország, Anglia és Olaszország nevében történt volna, ami azonban még bővebb felvilágosításra szorul. Ami a demars tartalmát illeti, semmi esetre sem jelent szenzációt. A preferenciális vámok és a kontinens rendszerek ma már megszokott eszközei a kereskedelempolitikai életnek, de eddig tudvalévőén még sohasem sikerült igazi preferenciális rendszert létesíteni, mert ez ellen különösen Oroszország, a tengerentúli államok, de Anglia is komoly kifogásokat emelnek. De kérdéses, hogy Németország nélkül lehetséges-e Középeurópa rendezése, már azért is, mert Ausztria és Csehszlovákia kereskedelmi mérlegében Németország felette jelentős szerepet játszik. Hamarosan ki fog tűnni, hogy az akció mennyiben vezet sikerre és hogy Franciaország és Olaszország tényleg a preferenciális vámok közös politikáját fogják-e űzni Középeurópában. Tardieu francia miniszterelnök terve egyébként világossá tesszi azt a tényt, hogy a dunai államok politikai átcsoportosításának gondolatát (dunai konföderáció) elejtették. §panyol nyelvtanok és szótárak a kiejtés megjelölésével Lingua kézlszőtfirak: Spanyol. Teljes. Magyar—Spanyol és S anyol Magyar. Mindkét rész égi bekötve, 400 old. 28.000 sziHárSor Kő 52.— Schenk zsebnyelvkönyvek: ’6°. Spanyol zsebnyelvtan és társalgó Ké 18'20 Schldlol: Az >ÍOOO sző« módszere. Spanyol nyelvtan, magántanulók részére. 10 füzetben teljes nyel,tan egész vászondobozban Kő 52‘— Kaphatók: Spitzer S. könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29. POLITIKAI SZEMLE
