Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-27 / 16. szám

1932 február 27.

»KOMÁROMI LAPOK«

9. oldal.

Régi

asztali szokások.

Már Aemilius Paulus, a hires macedóniai győző mondotta: »egy jó lakoma ügyes megrendezése van olyan feladat, mint egv csatanyerés s valóban méltó egy nagy hadvezérhez«. S ezt az elvet a rómaiak akkoriban a gyakorlatban is érvényesítették, amennyiben a tartományokba, a provinciákba inkább olyanokat küldtek vezető állásba, akik az embereket, a társas-, sőt az egész közéletet a terített asztal, a fehér asztal segítségével is tudták okosan, Róma érdekében hangolni, sőt — vezetni.

A fehér asztalnak már az egyiptomiaknál is nagy jelentősége volt. Vezető államférfiak rengeteg lakomafényűzést fejtettek ki. Herodotos írja. hogy egymást nemcsak bőbeszédűen kinálgatták. hanem pl. egy előkelő háznál, hova őt is meghívták, étkezés közben a rabszolgák egy koporsóba fektetett, mumia-szerű bábul hordták az asztal körül, mondogatván: »ime, nézd ezt a figurát; ilyen leszel te is a halálod után. Azért tehát jó lesz. ha amig élsz, jól eszel, jól iszol és eleget mulatsz.«

A görögök ugyancsak nagyon kedvelték a lakmározást. Amikor Pythagoras az ő limes matematikai tantételét föltalálja, örömében így kiált fel: no, most levágatok egy ökröt s megvendégelem vele barátaimat!

S így érthető, hogy abban a korban a szakácsművészet aranynapokat élt. A jobbhírű szakácsokat esetről-esetre a piacon szerződtetik, ahol már kora reggel csalogatják őket a vendéglátók. Egymásra licitálnak egy jó szakácsért: ki akar ma nálam főzni, ennyi vagy annyi vendég lesz. fizetek szívesen ennyit vágj' annyit.

Érdekes asztali szokás volt még náluk az, hogy külön lakomarendező volt. Ez nem afféle volt, mint a mai derék polgári asztaltársaságoknál a bor gazda . akinek elvégre az a dolga, hogy a jó maga borát (már akár vette, akár termelte), kinálgassa, még pedig akár olyan mennyiségben is, hogy a végén némelyek az asztal alá kerüljenek, hanem éppen ellenkezően, a »Symposion« rendező feladata az volt, hogy a mértéktelen ivást féken tartsa. Plutarchos írja: az ilyen lakomarendezőtől megkívánták, hogy jó emberismerete legyen s egyben jó borszakértő is legyen. Ismernie kellett a különféle boroknak az egyes vendégekre való hatását s ehhez mérten aképpen kellett lcinálgatnia, hogy senki »túlságos mértékben le ne részeged jék.«

A római császárság nagy uralkodói a legőrületesebb asztali szokásokat léptetik életbe. Domitiánus császár egyik ebédje alkalmával minden vendég asztali széke mögé egy a testére szabott üres koporsó kerül s csupa olyan ételeket szolgálnak fel, melyek halotti toroknál szokásosak és folyton halotti ének zúg fel s a császár az egész ebéd alatt folyton gyilkos rémtettekről beszél.

Ugyancsak divatos asztali szokás volt még a rómaiaknál, a vendégek hirtelen megijesztése, megrémítésc. Így pl. ebéd közben egyszeriben csak kopogni, dübörögni kezd a mennyezet. nagy porfelhő s mindenféle apró vakolathulladékok zuhognak, de utána a porfelhőből gyönyörű rózsák százai és illatos vizek egész záporesője hull ala.

Maradjunk azonban csak a régi asztali szokásoknál. Bielefeld báró. a régi kulturhistorikus gavallér írja 1739- ben, hogy ha egy nagy ünnepi lakoma alkalmával a rangban legidősebb hercegnő véletlenül eltört egy poharai, arra a vendégek mindegyikének illett a földhöz, vagy akár bárhová vágni a poharát. Rheinbergben, egy ilyen esetkor, összetörték az üvegcsillárokat, a terem pompás velencei tükreit, sőt a teremben levő értékes porcellánvázákat is.

De mindenkor nehéz ügyek voltak az udvari asztali szokások. II. Katalin orosz cárnő panaszkodva írja az emlékirataiban, hogy trónörökösnő korában még egy kedvére való tojásrántottát sem ehetett, ha az nem volt előírva az aznapi udvari menü során. Sőt,: amikor már hatalmas császárnő volt, ha kedve kerekedett minden etikett ellenére már reggel hat órakor felkelni, maga volt kénytelen befűteni a szobáját s megfőzni a teáját, mert az udvari etikette előírása az volt, hogy a cár (jelen esetben a császárnő) szobájába csak délelőtt tiz órakor szabad befűteni és a reggelit csak egy negyedórával ezután szabad felszolgálni. Katalin cárnő hiába tiltakozott ezek ellen, nem tudott rajta változtatni.

Az elhunyt Erzsébet magyar királyné is csak lopva ehette azt, amit akart, azt, ami ízlett neki. A reggelire előírt és felszolgált teát, hideg husi. kétszersültet megvetette, hozzá sem nyúlt, hanem »titokban« egy pohár tejeikért s vándorlásai közben rengeteg cukrászsüteményt fogyasztott. Legjobban szerette a málnát vagy epret, avagy ezekből készült fagylaltokat — tejszínhabbal. Megtette, hogy nagy ünnepi udvari ebédeken, ahol pompás menüt tálalva fel, az első tálat mindig neki kínálták fel, semmihez nem nyúlt, csak a végén az eperfagyiadhoz.

Lehel, hogy azt mondják, hogy ez csak szeszély volt. De ha valakinek, úgy akkor egy királyné-császárnénak lehetnek szeszélyei. Elvégre a XVI—• XVII. században a legelőkelőbb angol udvari dámák ugyancsak minden etikettet félrevetve, már a kora reggeli órákban, sós-heringet majszolnak, csakhogy utána kannaszámra ihassák a sört. majd később a mindenféle erős pálinkát.

A sörivásnak különben is nagy kultusza volt — Európaszerte. Ki mennél több sört birt el, annál nagyobb volt a kis német városokban a tekintélye. 1624-ben fegyelmi vizsgálati jegyzőkönyv állapítja meg, hogy tönb egyetemi tanárnak mellékfoglalkozásképpen nyilvános bor- és sörkimérője volt s a küíöinben is mindig szomjas diákokat egyenesen odacsábították. — Megállapították, hogy a diákok előadás alatt még a tantermekben is sörözlek s a tanárok a katedráról mérték ki nekik az italokat.

Régi híres asztali szokás a iélköszöniő, a »tószt«, régiesebben írva: »toast«. Elmondjuk ennek az eredetét. Franciaországban már a XVI.-ik században szokás volt, hogy amikor ebéd vágj» vacsora alkalmával valaki a szomszédját kívánta felköszönteni (akkoriban szabály volt, hogy senki mást, csakis a közvetlen szomszédot szabad felköszönteni), a köszöntő a pohár borba egv darabka piritós kenyeret tett s ezt a paintostéet a felköszöntöttnek meg kellett ennie. Innen eredt a felköszöntőnek ma is használatos »tószt« neve. Közel ötszáz éve van már ennek a szokásnak.

S azóta is változatlanul is megvan s mi is most a régi asztali szokások nagjr serlegét a kezünkbe kapva s magasra emelve — köszöntjük az olvasót!... G. B.

A vőlegény

a népszokást nem volt hajlandó ápolni s bepörölte a barátait.

— február 26.

A magyar népszokások egyre jobban fogynak s a modern idők szele ezekre is ráteszi a végzet-pecsétet. Egy lakodalmi szokással ismét kevesebb lett a napokban. Ismeretes a falvak legényeinek az a szokása, hogy

a lakodalom után a menyasszonyt csak úgy engedik haza, ha pénzzel kiváltja őket a vőlegény.

Ez a szokás régóta megvan, újabban azonban elfajult s csak olyan esetekben kerül elő, ha a vőlegény módos és sok pénzt sejtenek nála. így volt ez egy perbetei iakzin is, amikor Deli Lajos vitte haza Perbetérői Csúzra a mátkáját.

Vidáman kocsiztak az utón, amikor eléjük ugrott öt perbetei legény és kétszáz korona váltságdíjat követelt.

A vőlegény soknak tartotta az összeget s nem tekintette népszokásnak, hanem egyszerű zsarolásnak, tekintve, hogy nem képletesen, hanem valóságos koronákban kérték a legények a váltságdíjat. A „kiváltási“ komédiából veszekedés lett,

a vőlegény nem akarta letenni a kétszáz koronát, a legények erőszakoskodtak s a vőlegény feljelentette a népszokás híveit zsarolásért.

A dolog a komáromi bíróság elé került s hiába védekeztek a legények,

hogy „ártatlan régi szokást“ ápoltak s a pénzt közösen elakarták inni, a romantika vége az lett, hogy fejenként száz korona pénzbüntetést kaptak, tekintetbe véve az enyhítő körülményeket.

I

márkás cipőkészítményei március közepétől saját elárusitóhelyén: Komárom, Nádor-ucca 19. szám kaphatók.

1

• SPORT•

Elmarad a vasárnapi ÉSE—KFC meccs.

Mint már legutóbbi számunkban közöltük, a KFC ráckerti pályája olyan rossz állapotban van, hogy azon meccs megtartása teljesen lehetetlen. Most is vastag hóréteg és ez alatt jég boritja. Érdeklődtünk a KFC vezetőségénél, ahol azt a határozott választ kaptuk, hogy a KFC első tavaszi bajnoki mérkőzése most vasárnap nem lesz megtartva.

Vasárnapi program.

Pozsony: Kábelgyár—Cérnagyár, I. oszt. bajnoki a Makabea pályán, birő Sternfeld. — Vas komb.—Union, barátságos, biró Miklőska.

Galánta: Galánta—Makabea, I. oszt. bajnoki, biró Reif.

Léva: LTE— Ligeti, I. oszt. bajnoki, biró Feuer G. A vasárnap legérdekesebb meccse.

Sporthírek.

A magyar ökölvívó-csapat a drezdai válogatott őkölvivó-csapatot 9:7 arányban megverte. — A csehszlovák TriStensky legyőzte a profi magyar Czáját a görög-római birkózásban. — A montecarlói nemzetközi tenniszverseny első napján a csehszlovák Kozseluh—Hecht kettős kikapott a francia Merlin—Martin Legay pártól.

Csehszlovákia ökölvívó-válogatottja kemény küzdelem után 9:7 arányban győzött Bajorország válogatottja ellen. A közönség hevesen tüntetett Franki osztrák és Vadas magyar pontozóbirák ellen.

Sonja Henniet a inükorcsolyázás többszörös világbajnoknőjét a norvég korcsolyázó szövetség felfüggesztette, mert a világbajnoknő szülei Kanadában amatőrhöz nem illő anyagi követelésekkel léptek fel.

Májusban rendezik Bécsben a görögrómai birkózás profi világbajnokságát.

Tisztujitás. A gutái sportegylet most tartotta tisztújító közgyűlését. A választás eredménye a következő: Németh Gyula elnök, Névery Simon, Szépe Lajos alelnőkök, Maross Gábor titkár, Ipovitz János pénztáros, Nagy József jegyző-intéző és footballtréner, ifj. Névery Ferenc háznagy, Gőgh Mihály szertáros, Horváth Ferenc, Telekes Ferenc ellenőrök. A gutái sportegylet két uj alosztályt is létesített: sakk és asztaltenniszosztályt és legközelebb egy nagyszabású ünnepéllyel nyitja meg a szezont.

Tarka krónika

Coué-elmélet.

Két művész diskurál. Az egyik peszszimizmusról panaszkodik, mire a másik figyelmébe ajánlja a Coué-elméletet.

— Mi az kérlek?

— Az önszuggesztiónak egyik fajtája. Addig ismételed magadban, hogy „jól érzem magam“, „jól érzem magam“, amig végül valóban nagyszerűen fogod magad érezni.

— Nálam ez nem megy kérlek alássan.

— Miért?

— Nézd, én nem hiszek magamnak. Tudom, hogy milyen notórius hazug vagyok.

Iskolában.

— Gyerekek, most a nomádokról fogok beszélni. Kik a nomádok ? Azok, akik nem tudnak letelepedni, hanem folyton vándorolnak egyik helyről a másikra. Nos, Pali, tudsz nekem egy példát mondani?

— Igenis kérem. A mindenes cselédek.

Finom menyecske.

Az újdonsült házaspár első vitájának kirobbanása. A férfi panaszkodik:

— Te vagy az asszony, neked kell engedelmeskedni. Az esküvőn megígérted, hogy hűséges és engedelmes feleségem leszel. Igaz vagy nem igaz?

Az új asszony durcásan válaszolja:

— Igaz kérlek, de csak azért mondtam, mert resteltem a pap előtt vitatkozni.

Törvénykezés,

(§) Felmentettek két gutái, legényt a kémkedés vádja alól. Érdekes kémkedési ügyet tárgyait a komáromi kerületi bíróság dr. Krizs-tanácsa. Az ügyészi tisztet dr. Sellák államügyész, a védő tisztét dr. Kállay Endre ügyvéd látta el. Jaskó László és Nagy Géza gutái fiatalemberek ellen az volt a vád, hogy átmentek Párkánynál Magyarországba és ott katonai titkokat árultak el a nagymarosi és a szobi határcsendőrségen. Sőt, még közlést tettek a vád szerint a munkanélküli kommunisták számáról is. Csak annyiban érezték azonban magukat bűnösöknek, hogy engedély nélkül lépték át a határt. Nem volt munkájuk s Magyarországon akartak elhelyezkedést keresni. Munkát azonban ott sem kaptak s a zsoldoshadseregbe sem vették fel őket. Ellenben katonai titkokat nem árultak el. A biróság a katonai szakértőket zárt tárgyaláson hallgatta ki, majd a nyilvánosság előtt kihirdették az ítéletet, amely felmentő volt, azzal az indokolással, hogy katonai árulást csak szándékkal lehet elkövetni. Az államügyész felebbezett.

(§) Elgázolta a kislányt a motorral. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vádjával állott a kerületi biróság előtt Marasek Lajos helembai pénzügyőr. Még a múlt évben követte ezt el azzal, hogy Kőhidgyarmaton túlsebesen rohant a motorkerékpárjával és nem jelzett a kürttel. A sárhányó elkapta Varga Mária négyesztendős kisgyermeket s több méteren keresztül hurcolta magával. A kislány erős sérüléseket szenvedett. A biróság feltételesen 600 korona fő és 200 korona mellékbüntetésre ítélte. Jogerős.

(§) Megtámadta a fináncot. Valusz János ipolykeszi földmives a múlt augusztusban kinn járt a községe határában s ott jártában Kovács Antal pénzügyőr igazolásra szólította fel. Nem akarta magát igazolni, ellenben megragadta a pénzügyőr fegyverét és ezt kiabálta: „hallgasson, mert baj lesz!“ s megfenyegette a pénzügyőrt. A vádlott nem jelent meg a kihallgatáson. A nyomozás során tagadta a bűncselekményt, de a tanú terhelő vallomása után a biróság 300 korona fő és 100 korona mellékbüntetésre Ítélte.

— Hegedűk, vonók, húrok, alkatrészek, cimbalom és clterahúrob nagy választékban Elbertnél Nádor-u. 19.