Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-02-27 / 16. szám
1932 február 27. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal Még Kacsóh Pongrácnak, a nagytehetségü magyar zeneszerzőnek müvét (Késő ősz van ...) adja elő a Dalegyesület férfikara, amely uj megszervezésében klasszist képvisel és felkészültségével méltán tarthat számot a legteljesebb elismerésre. ügy a zenekart, mint a férfikart Schmidt Viktor karnagy, a talentumos zeneszerző vezényli, aki a hangversenyt fáradhatatlan buzgalommal és igazi ügyszeretettel készíti elő. Akinek alkalma volt a próbákat végighallgatnia, a legnagyobb elragadtatással beszél arról az odaadó lelkes munkáról, amelyet a Dalegyesület müködőkara és a zenekar a filharmónikus hangverseny sikere érdekében kifejt. A hangverseny helyárait a Dalegyesület vezetősége úgy állapította meg, hogy minden zene- és dalkedvelő részese lehet annak a műélvezetnek, amelyet a március 5-iki estély gazdag műsora nyújt. Helyárak 12, 10, 8 korona ülőhelyre, 5 korona állóhelyre. Jegyek Spitzer Sándor nádor-uccai könyves boltjában válthatók előre. A hangverseny este 8 órakor kezdődik pontosan, az egyes számok alatt a terem ajtaja zárva marad. A trópusok. Impressziók Kacz Richárd könyvéből irta Pellerné Feszty Edit. Este van — fekszem és olvasok. Könyvem mellett lámpás világit. Egy ici-pici muslica repül körülöttem, kis hártya szárnyaival körüirepüli könyvemet, helyet foglal azon. Én élvezem a jó olvasmányomat. A könyv végigvezet Balin, Sumatrán, Jáván a kis Sunda szigeteken. Zsenge rizsföldek, meredek ösvény mellett kókuszpálmák, langyos szellő. Báli szigetén nagy kultúra van. Gyönyörű templomaik vannak, tehetséges művészek a bennszülöttek. Középmagas, bronzszinű, karcsú, arányos emberfajta lakja a szigetet. Az asszonyok biztos tudatában vannak szépségüknek. Csípőig mezítelenül járnak. A trópusokon nincsenek évs?akok, csak a nedvesség és a szárazság váltakozik. A hőség állandó marad. Reggel hattól, este hatig. „A nap lehanyatlik a tengerbe, óriás arany és bronzkévét ivezve az égre, korongja felső része most úgy áll a viz fölött, mintegy lángszóró vulkán krátere. Alásüllyed, széthullva bezárja a menyzongorák pianinók mindenkor meglátják értéküket .^JSHfiHaKesffl A fölötte kedvező ár a tényleges értékhez arány it v a Önt is kényelmes részletfizetés ellenében egy birtokába juttatja, ygjß Fabriken: GeorgswaIde C.S.R.______ ország arany kapuját.“ „Kiélvezni ezt a drága rövid órát, nemcsinálni semmit, csak szemlélni szótlanul, hogy éled fel köröskörül a világ.“ A keleti közvetítő nyelvekben kétszáz szóval lehet mozogni. A maláji nyelvet érti a szigeteken mindenki a szultántól. Ember az orang — több ember az orang, orang. A világ malájban egy szónak több értelme van. Minden kezdő cselekvést kifejez a passang. Ajer az viz. Tea az ajer-te. A pezsgő lehetne ajor-puff. A globetrotter könnyen és hamar megtanulhatja ezt a nyelvet. A trópusok semmit sem adnak, mindenért alaposan meg kell fizetni „Akik a gépek elől menekülnek, nem győznek csodálkozni, hogy lehet egy kis helyen annyi telegrafpózna és lokomotív összezsúfolva.“ „Inkább igyekszem elriasztani mindenkit, — mondja a könyv Írója — aki aztán mégis idejön, legalább idevaló. Nem hoz illúziót magával — és boldogul.“ „Szerencsétlen viszonyban vagyok a trópusokkal, vágy és félelem fűz hozzá.“ „Harmincöt éve élek Jáván, — mondta a gyarmat legtapasztaltabb hollandus újságírója, — ismerem a bennszülötteket, a szigeteket Sumatrától Floresig) de áthághatatlan fal választja el a gondolkodásomat az övékétől." Az utak jobbak Jáván, mint Németországban. A maláji soffőrök úgy viszik az autót, letaposott gázpedállal kanyarodnak. Középjáva szultánjai még ma is űzik a jus primae noctis-t. A jávai férjek külön megtiszteltetésnek veszik, ha a szultán feleségükkel szemben gyakorolja. A maláji lassúbb a szerelemben, egyáltalán nem siet a cél felé, tudja, hogy a cél mögött a csalódás kezdődik. A szerelem legforróbb pillanataiban elszí egy cigarettát. Egymaláji közmondás: „Engedd, hogy a veréb verébbel párosodjék és a holló is a maga fajtájával.“ A szagló érzéke a szines embernek sokkal fontosabb, mint nekünk. A haliak úgyis csókolódznak, hogy az orrukat egymáshoz dörgölik. A kakasviadal Balin nagy ünnep. Nagy versenynap1 Pénzük, házuk, földjük is ráment sokszor a bennszülöt-PADION MAGÁTÓL MOS gigfgj ■■llUfcli „ „ Virágnál is fehérebbé, ha jr*‘ mindenki megjegyezné: . ít Oldd fel a Radiont hideg vízbeni 1' Ezen oldatban főzd a ruhát Ü£15—20 percig. __öblögesd előbb meleg-, majd' ~C~ hidegben mindaddig, míg a yíx teljesen tiszto marod. -. «mmmmsmmmmmmmmsmiiwm teknek. A kunyhók előtt bambuszketrecek sora áll, abban a kakasok. Fogadások történnek. Ápolják, masszírozzák a kakasok lábát, nyakát, szárnyát Csipkedik a taraját, hogy ingereljék, megfürdetik és jó ellátásban részesítik. Verseny előtt tiz centiméter töreket kötöznek a kakasok bal lábára, a sarkantyúja fölött. A hónapokig tartó fogság után a kakasok első pillanatban mozdulatlanok. Az egyik kakas támad, Igyekszik a lábát kiszabadítani. A kis tőrrel agyonszurkálják egymást. A végén egyiknek meg kell halnia. A bennszülöttek a gyermekekkel jól bánnak, ha véletlenül megvernek egy gyereket, a lakosság rohan a templomba, hogy a megsértett szellemet áldozattal kiengesztelje. Mennyi vidám remény változott e szigeteken korzalommá! Sokan meghaltak anélkül, hogy megtalálták volna holttestüket, a dzsungelben dajákok ketreceiben, vagy a krokodilusok által Egy jávai közmondás: „És ha aranyeső esik is idegen földön és jégapáink országában, a szülőföld akkor is szülőföld marad. Komáromi ucca Hiszen igaz, hogy akinek éjjeli időben van hazamenni kedve, az elégedjék meg a holdvilággal s az is igaz, hogy ezt az elvet eleink igen szépen meg is fogadták, manapság azonban, a gáz és a villany korában vajmi furcsa, ha erre az álláspontra helyezkedünk. Gyermekkorunk életének falusi emlékeiben még ott maradt a lengő-lebegő kézilámpással való járás képe, szép idők voltak: elől ment Mari, vagy a Pista-legény az istállólámpással s hoszszu fénysávokat veteti az útra, hogy valamiképen félre ne tapossunk a fényességes sárba, utána tiportunk szorosan a kis gyaloguton mi, vándorok s a világítás kérdése így pompásan megoldódott. Vannak Komáromnak uccái, amelyekben még ma is ezek a patriarkális szokások divatosak. Alig lehet megtalálni ezeket az uccákat, úgy összefolynak a vette a pénzt és rajta cukorkaüzletet Vásárolt. Nem kellett többé hóban, -esőben az utcán árusítania, hanem a saját boltjában szolgálta ki vevőit. Cukkerli roppant hálás volt nekem. Minden héten fölkeresett és hozott cukorkákat a gyermekem számára, aki épp akkor született. Nagyon szép dobozban tinóm cukorkák voltak, amelyeket szívesen elfogyasztottam. Aztán megint fordult egy nagyot és bolondot az idő motollája. A részvények esni kezdtek, a »kontremin« kimélyítette és kihasználta a . bessz«-t és Nemes Krisztián banküzlete összeomlott. Férjem anélkül, hogy tőlem és gyermekünktől elbúcsúzott volna, a hatóságok üldözése elől külföldre menekült. Amszterdamban bujt meg és az egykori bankárból -• napszámos lett. Én gyermekemmel magamra maradtam. Hogy éhen ne pusztuljak, • gépírást tanultain. Egy ügyvéd, aki még otthonról ismerte családomat, felfogadott irodájába. És keserves munkával kellett megkeresnem a harapnivalót magam és gyermekem számára. Az élet már másodszor vette el tőlem azt, amit bőkezűen adott... Egy nap fáradtan, lehajtott fejjel kopogtam irodai gépemen. Előttemegy. akta, amelyet le kellett másolnom. Szemem megakadt ezen a néven: »Zuckerl <. Hát kiderült az ügyiratból, hogy az én Cukkerlim a fölperes és hogy az Isten ugyancsak fölvitte a dolgát Most már saját cukorkagyára van. Sejtettem, hogy7 egyszer csak el fog jönni az irodába. Ez be is következett. Alig ismertem rá az egykori cukorkaárusra. Termete tekintélyes lett. A polgári jólét kellemességeit hirdette ruházata és aranyórája. Csak az egyik fájós lábát vonszolta úgy, mint régen. Cukkerli egyideig a szeme sarkából nézett engem, mialatt az ügyvédre várakozott. Én meg mélyebben hajtottam fejem a gép fölé. Egyszerre csak megszólalt Cukkerli: — Nagyságos asszonyom, ön itt! — mondta meglepetten és valami jólelkű, kissé bárgyú megdöbbenés szállt az arcára. Közvetlen módon érdeklődni kezdett sorsom felöl. Én őszintén felelgettem. De azért nem árultam el azt, ami akkor a legjobban lesújtott: gyermekem apja meghalt. Szegény Nemes Krisztián belefult egy »gracht«-ba, amszterdami csatornába. Máig se tudom, véletlen szerencsétlenség, vagy más okozta-e halálát. A konzulátus hivatalosan, röviden értesített férjem elhunytáról. Néhány hét múlva a főnököm így szólt hozzám: Nagyságos asszonyom, a mai naptól fogva duplájára emelem a fizetését. Ezzel akarok kifejezést adni annak az örömömnek, hogy a Zuckerl gyrár jogtanácsosa lettem ... Hogy örültem én ennek a dupla fizetésnek! Amely pedig ebben a javított alakjában se volt nagyobb, mint amennyit Nemes Krisztián egykor az osztendei hotelben a főpincérnek borravalóként átadott. Zuckerl ur ritkán fordult meg az irodában. Csak a principálisomtól tudtam meg, hogy állandóan érdeklődik sorsom felől. Egy i?ben a házbérem miatt fájt a fejem. Ki voltam téve annak, hogy' gyermekemmel télen az utcára kerülök. Elpanaszoltam bajomat a főnökömnek. Az ügyvéd megkérdezte : — Mennyire van szüksége? Megmondtam. A főnököm saját zsebéből előlegezte ezl az összeget. De hamiskásan hunyorgatva megjegyezte: — Úgyis beleírom a Zukerl féle expenznótába. Nem értettem, mit akar ezzel mondani. Az ügyvéd észrevette arcomon a megrökönyödést. — Ej, hiszen csak tréfáltam, mentegetődzött. — De higyje meg nekem, hogy van önnek egy jó barátja, akire mindig számíthat, ha bármi baj éri az életben. Zuckerl ur, igaz. nem valami férfiúi szépség, de nagyon derék ember. Sok nő boldog volna, ha megkérné a kezét. Én nem mondtam se igent, se pedig nemet. — Gondolnia kellene a gyermeke jövőjére, nagyságos asszonyom. fejezte be az ügyvéd. Tudtam, hogy- egy nap Zuckerl ur el fog jönni és ünnepiesebh. zavartató) lesz az arca, mint rendesen. Tudtam, hogy- meg fogja kérni a kezemet. Ez meg is történi. 'Csakugyan gyermekemre gondoltam és nem mondtam ncm«-et. Csak egyr feltételem volt: magyarosítsa meg nevét a férjem ... így lettem én Czuczorfalvy Vencel né. Méltóságos asszony vagyok, mert a férjem után ez a cím illet meg. Van néhány házam Budapesten... ■ .V ' , — És még sem boldog? kérdeztem Baradlay ."Teklát.-r De boldogtalan se vagyok — felette. — Csak ittegökosodiam. Nem tudok örülni, nem tudok bánkódni. Mintha dróton rángatnának. Bábok vagyunk különös, ismeretien erők kezében. Bábjáték az egész...
