Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-20 / 14. szám

lapunk mai száma a jövő heti teljes Bádtn-műsort tartalmazza.

Ötvenharniadik évfolyam. 14. szám. Szombat, 1933. február 30.

maantxfsfíataxss:.

^JZZZ&Sl&tt&XZZXZX&SiCwJ,

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona.

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA tlr. Szerkesztő: BARANYAI’ JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND.

i ^J3K;jnnaai.c»!«tai.-.-jattt£Sn^;fmftWanrSC«aanHHaaMMi

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

KSESSa$KS3?29t íí

Komárom választ

Komárom, február 19.

Holnap Komárom közönsége az urnákhoz járul, hogy harmadizbsn válassza meg képviselőtestületét. Kétségtelen, hogy az alall a nyolc esztendő alatt, amely a képviselőtestületnek az általános választói jog alapján való megalakulásától számítható, a város kommunális élete nagy változásokon ment keresztül. A város élén laikus tanács működik és a képviselőtestület a kis- és nagyközségek normái szerint alakul. Magából a város fejlődésének nézőpontjából ez a múlttal szemben látszólag nem jelent lényeges változásokat, hiszen az anyagi fejlődés érdekében nemcsak a város őslakos pártjai, hanoin a baloldali pártok is dolgoztak. Ez kétségtelenül megállapítandó tény.

Ámde egy városnak az aszfalt csak a külső képét adja meg, amint a szép, ezüsttükrös kávéházak és éttermek is azt jelentik, hogy a város polgárainak van bizonyos igényük arra, hogy szabad idejüket szórakozásaikat olyan helyeken töltsék, ahol igényeiket a civilizáció haladása szerint elégíthetik ki. A városnak igazi képe azonban kulturális fejlődése alapján Ítélhető meg. Most egyetlen kérdést teszünk fel: fejlődötl-e ez a város egy lépést is abban az irányban, hogy kultúrája is vele emelkedhetett volna, létesült-e nyolc esztendő alatt valami, ami a kulturváros érdekében történik. Sajnos, erre a kérdésre nemmel kell válaszolnunk.

Az iskoláijáró gyermekseregnek ma is szájába és orra alá söprik a port, csak úgy, mint ezelőtt tíz esztendővel. A régi városi rezsim alatt ezt a munkát a kora hajnali órákban végezték, ma azonban a szervezett munkásság fegyelmezettsége korszakában ezt nem lehet végrehajtani úgy, mint azt a közegészségügy nagy érdekei kívánnák. Ez kicsi epizód a város adminisztrációjából, de mégis jellemző arra a nemtörődömségre, ahogyan ezt a kérdést kezelik.

Nyolc esztendő alatt azonban történtek olyan dolgok is, amelyeket szégyenlenünk kell és ezek sorában nem az utolsó helyen áll a kíséri uccanyitások ügye, ahol az egészség ellen intéztek merényletet ennek a területnek a kiparcellázásával, amely tavasszal és ősszel és minden hosszabb esőzés után víz alá kerül. Mennyivel rendesebb és megfelelőbb a város nyugati szélén kiosztott építőtelkek fekvése, mely a közegészségügy nézőpontjából

minden kritikát elbír. Ez az összehasonlítás csak azt akarja bizonyítani, hogy a város vezetőségét mindig kizárólag az anyagi szempontok vezették alkotásaiban is, nem pedig emelkedelíebb nézetek.

Ámde a nyolc évnek a vívmánya megvan — és ezzel kevés város dicsekedhetik — az ezerszázalébos házbirlok-közieher alakjában és megvan a város sokmilliós adósságában, amelynek törlesztését a jövő nemzedékek fogják csak igazában érezni. De mindent betetőz a város lakosságának urbanizálódás alakjában történt fejlődése, mely munkára kész tömegeket vonzott a városba és itt állandó munkahiányl idézett elő. Sem az állam, sem a város nem képes ezer és ezer munkáskezet foglalkoztatni, tehát Komáromban krónikussá változik a munkanélküliség, mely a szociális kérdések egész sorozatát hagyja megoldatlan a lakáskérdés, a munkanélküliek téli segélyezése, az iskolázás, a szociális betegségek leküzdésének nehézségei és később a városnak anyagi felelőssége szempontjából, az iltcni illetőséget szerzett családok leszármazóinak bekövetkező kórházi ápolásának költségmegtérítése körül.

Húszezer lakosa van a városnak, de ez a szám a szociális terhek tekintetében is emelkedési mutat, olyan emelkedést, amellyel nem bírnak lépést tartani a halódó ipar és kereskedelem és a nevetségesen kis jövedelmet biztosító házbirtok. Ez Komárom mai külső képe, a jövő látóhatárán újabb és újabb közterhek, újabb és újabb áldozatok. De vájjon ki hozza meg azokat? A felelőtlen álláspont szempontjából a burzsoázia. Nevelnivató rossz tréfa a mai időkben a kényszeregyezség korszakban burzsoáziáról beszélni. Majd meghozzák az öreg házak, amelyek eddig is visellék a közterhek kétharmadrészét. Az új házak adómentesek.

Az őslakosoknak tehát választani keit, hogy odaálljanak-c a szociáldemokrácia mindenen keresztülgázoló szekere elé, vagy annak fékei tegyenek-e, amely a takarékosságot hirdeti és meg is valósítja minden vonalon, amely nem a gazdaságinak nevezett politikai szervezetek érdekében dolgozik, mint a szociáldemokrácia dolgozott és tagjait elhelyezte a városi gazdálkodás minden posztján, nem törődve azzal, hogy ez a nagy üzem, amelyet városi gazdálkodásnak neveznek, megbírja-e azt vagy sem. Ma azt kell mondanunk, hogy ellensége a

városnak az. aki új milliókat hozna ide, hogy azokat beépítse az ueeákba, amelyek holt befektetést jelentenek a város gazdasági szempontjából, de örömmel üdvözöljük azt, legyen az akárki, aki ki tudja egyensúlyozni az adósságokkal túlterhelt és azok törlesztésére maholnap képtelen városi adminisztrációt. El keit utasítani a felügyelő hatóság meg nem fontolt rendelkezései közül is azokat, amelyek új állásokat kreálnak az adminisztrációban. Választók, holnap nyilat-lí iiimillin'niUiif i»h iiii'iwwwiiiiif iiiiiiiininiiiiiiíiniiiir

Komárom, — február 19.

Prágában folytatják a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat,.

A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások még mindig folynak és befejezésükre nézve alig lehet biztosat mondani Több mint egy esztendeje kezdték meg a tárgyalásokat, azonban mindig merültek föl újabb nehézségek, amelyek újra meg újra megakasztották a végleges megegyezést és számtalanszor kellett félbeszakítani a tárgyalásokat A legutóbbi időben már arról szóltak a jelentések, hogy a tárgyalások közel állanak a befejezéshez, sőt már azt is jelentették, hogy hamarosan aláírják a szerződést is, azonban ismét csak félbeszakították a tárgyalást. Hivatalosan közük ugyanis, hogy a Budapesten folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalásokat e héten rövid időre szüneteltették. Miután a legtöbb pontban megegyezés jött létre, a tárgyalásokat a néhány még nyílt kérdés tisztázására legközelebb Prágában folytatják. Tehát megint csak folytatják, de hogy mikor fejezik be végre, azt senki sem tudja.

Megkezdték a banktörvény tárgyalását.

A képviselőház alkotmányjogi bizottsága szerdán délután megkezdte a a banktörvényre vonatkozó javaslat tárgyalását. A bizottság nagy vitát indított a törvényjavaslat felett és az üléseken jelen van Trapl dr. pénzügyminiszter is, aki szintén résztvett felszólalásával a vitában. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadta a bizottság s áttért a részletes tárgyalásra.

Törköly József dr, képviselő tagsági helyet követel a nemzeti kisebbségeknek a bankszanálási alapok gondnokságában*

A bankjavaslatnak az alkotmányjogi bizottságban folyó vitájában résztvett Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő is, aki hosszabb beszédben alapos birálat alá vette a banktörvényjavaslatot. Beszéde során kijelentette, hogy a bankjavaslat voltaképen csak 11 nagybank és azok kökoziok, rohanjon-e tovább biztos vesztébe ez a város, vagy állítsuk meg a lejtőn mi, őslakosok, akiknek itt gyökerünk van. Mert az idegenre az közömbös, aki mindezzel nem törődik, annak ma ití, holnap másutt, minden mindegy. Fontoljátok meg és gondolkozzatok felette, ne menjetek a csalóka lidércfény után, melyet a baloldal és új pártocskák akarnok hada rajzol, annak nincs, mit vesztenie, veszteni csak ti veszíthettek a játékban.

nfflirnmumnnTH rm ínnrTr~Tiirwiiiin"iiTTrnmiriíTiTLiTT¥iniiii^^

zül is főleg csak két nagybank érdekében készült. Ezekbe akarnák koncentrálni az összes betéteket. A javaslat elfogadhatatlan, mert számos paragrafusában az abszolutisztikus intézkedések lehetőségét tartalmazza, amely tény a jogbiztonság hiányának érzetét csökkenti a betevőkben. így bevezetik a demokratikus önkényuralmat a gazdasági életbe is. Nagy hibája a törvényjavaslatnak, — állapítja meg Törköly dr., — hogy a nemzeti egyenjogúságnak nem akar érvényt szerezni és több olyan rendelkezést tartalmaz, amely arra a feltevésre ad jogos okot, hogy a nemzeti kisebbségek a gazdasági életben továbbra is és a törvényjavaslat alkalmazásában is hátrányosan fognak kezeltetni. Itt van a kuratórium kérdése. Itt a nemzeti kisebbségeknek képviseletük nincs. A magyarság a közelmúlt után már azt követeli, hogy nyílt, a törvénybe foglalt szavakkal és azokat szankcionáló cselekedetekkel garantálják, hogy az ő betétjüket a betét elfogadására jogosult néhány kisebbségi pénzintézetbe nyugodtan elhelyezhesse és ne kelljen nekik attól tartani, hogy az asszimilációs politika érdekében nemzetisége miatt betétjével kárt szenvedjen. Végül kijelentette, hogy a törvényjavaslatot általánosságban sem hajlandó elfogadni.

Radikális javaslat az összeférhetetlenség rendezésére.

A törvényhozók összeférhetetlensége kérdésében egymásután készülnek a különböző pártok javaslatai. Nemcsak a cseh nemzeti demokrata párt terjesztett be javaslatot, hanem a cseh nemzeti szocialisták is készítettek egy javaslatot s most a cseh szociáldemokrata parlamenti klub is elkészült javaslatával, amely az eddigi javaslatok között a legradikálisabb. E javaslat szerint a parlament tagjai nem lehetnének semmiféle vállalatok, üzemek és részvénytársaságok igazgatóságának tagjai. A szociáldemokrata javaslat az alkotmánylevéinek a kormány tagjaira vonatkozó intézkedéseit a képviselőkre és a szenátorokra is aplikálja. E javaslat szerint tehát minden nemzetgyűlési tagnak választania kellene a nemzet-F0L1TIE1I SZEMLE