Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-01-06 / 1. szám
1. Hzám, SÉlSiSKEíS Szerda, 1032. január 6 Ötvenharmadik évfolyam. » Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára í korona. ;KBSHMtnBa!eBBB3iB5saaBii«aBsaBHKBSHaB^^ siesse Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős íőszerkesztő: GAAL GYULA út. Szerkesztő: B Ä1ANYAY JÓZSEF dr. Förr.unkatársak: ALÄPY GYULA dr. «■ FŰLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, — január 5. Már megkezdtük az újesztendőt, amely terhes örökséget vett át az elmúlt évtől: krízist, nyomorúságot, munkanélküliséget és a közgazdasági élet ezernyi veszedelmét. Jó lenne likvidálni és megszabadulni tőle, de nem lehet, mivel hiányzik hozzá a bizalom. A magántőke elbújt rejtekhelyeire és a pénzt nem lehet eiőcsalogatni. Kereseti lehetőség nincsen és a meglevők is egyre szükebb körre szorítkoznak. A kormány minden eszközzel védi a pénzt, hogy annak értéke megmaradjon és minél kevesebb a pénzforgalom, annál kevesebb a termelt gazdasági javak értéke is. A piacot elöntötte az olcsósági hullám, de ennek ne örüljön senki, mert ez azt jelenti, hogy a gazdaosztály vásárló ereje csökkent le teljesen és az kíván minden áron pénzhez jutni. A falu teljesen pénznélkül áll, mert hitelhez jutni nem képes. A bankok pénzkölcsönzéssel nem foglalkoznak, ellenben az adókat mégis csak behajtják és a két malomkő közé került mezőgazdaság őrlődik ebben az egyenlőtlen küzdelemben. Természetes, hogy ez a baj nem áll egyedül és átharapódzik az ipar területére is, de a kereskedelem utait is eltorlaszolja. Kiutat pedig senki sem tud és csak azt halijuk, hogy e veszedelmes időszakot át kell élnünk vergődések, katasztrófák között is. Mondani is felesleges, hogy ez a tél a legveszedelmesebbek egyike, mert a nép teljesen kereset nélkül áll és nem is a kereset elmaradása a baj oka, hanem az, hogy a tél nyomorúságai ellen vajmi kevés ulravalól vihettek magukkal, hiszen ma nemcsak a munkásnak, de a kisgazdának sincsen kenyere és azt úgy kell megvásárolnia súlyos pénzeken. Igen természetes, hogy a társadalom mai legyöngült ereje nem képes megbirkózni a jótékonyság szociális feladataival és maga is támogatásra szorul. A súlyos té! után örömtelen és vigasztalan tavasz elé nézünk, amely nem tudja majd begyógyítani a téli sebeket. A kormány milliókat fordít élelmiszer segítségekre és azt teszi olyan formában, hogy azzal a nyomorgókon keveset segít. Az élelmiszerjegyek sorsát nem szükséges ecsetelnünk. Az eladósodott nép annak ellenértékéül alig kap valamit. A könnyelműek — akik épen elegendő számmái vannak — haszontalanságokra, alkoholra vagy cigarettára költik és így a gyermekek éhesen, ruhátlan maradnak. A közbiztonság tekintetében gyengén áll a vidék, mert az éhség rossz tanácsadó és az embereket a másé felé űzik. A fogház ma nem ez az elrettentő valami, ami korábban volt. Aki oda kerül, megvan a rendes élelme, ha szabadsága nincs is. Ez az élelmiszer akció, amelyben semmi rendszer nincsen, ha nem is fölösleges pénzkidobás, de olyan ötletszerű segítség, hogy annak értéke igen is kérdéses és vitatható. Annak sok része nem jut el az igazi nyomorúság sebeinek gyógyítására, hanem mellékvágányokra fut, az élelmesek és a lármások zsebeibe. A helyi jótékonysági szervek munkája sokkal értékesebb és többet ér a közigazgatás munkájánál, amelybe a politikai pártok is belckontárkodnak. Magyarországon nincsen munkanélküli segély, de van liszt és zsírkiosztás a munkanélküliek számára, akik ezen kívül inségmunkát is végeznek a legtöbb helyen. Ez biztosítja azt, i....r rnnn Komárom, — január 5. Január közepére várható a parlament összehívása. A kormány bankügyi vegyes bizottsága folytatja a karácsonyi szünet következtében félbeszakított tanácskozásait. Ami a banktörvényt illeti, a koalíciós pártok vezéreit csak a hét végén lehet egybehívni, hogy elintézzék a még meg nem oldott vitás kérdéseket. A banktörvényjavaslattal még a gazdasági minisztereknek is foglalkozni kell, épen azért koalíciós körökben nem veszik egész biztosra, hogy a parlamentet már január 12-ére egybehívhassák. Sokkal valószínűbb, hogy január közepén ülhet össze csak a törvényhozás. A nemzetgyűlés, mihelyt a banktörvényt elintézte, azonnal hozzáfog a munkanélküli alapról szóló törvényjavaslatnak tárgyalásához. Ez a javaslat összeköttetésbe kerül a munkakötelezettségről szóló törvényjavaslattal. De ezenfelül elintézendő még a szesztörvényjavaslat is, amelyet eddig még nem sikerüli tető alá hozni. A kis antant legközelebbi konferenciája. A kisantanthoz tartozó államok külügyminiszterei, a lefegyverzési konferenciát megelőzően, Svájc Montreux nevű városában találkozni fognak, hogy megbeszéljék a kisantant közös akcióit és kidolgozzák a konferencián való egységes állásfoglalást. Párizsi hir szerint a kisantant montreuxi konferenciáján szóba fog kerülni az orosz kérdés is. De ezenkívül a kisantaut államok külügyminiszterei kidolgozzák a támadást kizáró szerződés lehetőségeit. Ghika herceg román külügyminiszter január 19-én Prágába utazik, ahol Benes dr. csehszlovák külügyminiszter látja vendégül. Hivatalos jehogy az emberek nem éheznek, ami a legfontosabb teendője a társadalomnak és a kormánynak is. Karácsonyig félmilliárdot fizettek ki az elmúlt évben népjóléti célokra és megállapíthatjuk, hogy ebből csak morzsák jutotlak a leginségesebb magyar vidékekre. Morván innenre már csak a roncsok érkeztek a milliókból, mert mi ineszsze esünk Prágától, ahonnan nem látják meg a nyomort és ahova nem hallatszik el a panaszok és jajjok hangja. Itt az újév, itt van az új költségvetés és abból a legsürgősebben munkasegélyeket utaljanak a munkanélküliek részére. Kapjanak bele a közmunkákba mindenütt, ami a legfontosabb. Ne kaszárnyákat, hanem utakat építsenek, meg csatornákat a belvizek levezetésére, hogy a termést ezzel is biztosítsuk, mert ha még egy terinéskalaszlrófa éri ezt a vidéket, akkor annak el kell pusztulnia. üMUMii'imr -r-nr-r-arrwv« i immihi IHiI ilniiH i iiiii l Bili lentés szerint a látogatásnak baráti és magánjellege van, de természetesen összefüggésben áll a kisantant államok közös ügyeivel is. Miniszteri abszolutizmusnak mondja Kramár a mai kormányzati rendszert. Az uj évi sajtónyilatkozatok között Kramár dr.-nak a cseh nemzeti demokrata párt vezérének a Národni Listyban megjelent vezetőcikke érdemel különösebb figyelmet, amelyben a régi cseh politikus érdekes megjegyzéseket tesz a mostani kormányzati, a demokrácia elveivel homlokegyenest ellenkező rendszerre. Foglalkozva a súlyos gazdasági helyzettel, azt Írja, hogy „beszélni sem akarok már arról, hogy ilyen komoly időben egyenesen bűn személyi oktalanságok és kicsinyességek miatt föntartani a miniszteri abszolutizmus mostani személyi rezsimét.11 Nem lehet elviselni sem személyi, sem tárgyi okokból a mai lehetetlen helyzetet, amikor a parlamentet egyenesen kizárták a munkából és csak arra való, hogy formálisan megszavazza azt, amiben a miniszterek megegyeztek. Minden pártban vannak olyan képviselők, akiknek közös működése az ügyeknek és azok gyors elintézésének nagyon is használna. Végre is ezért választ a nép háromszáz képviselőt, nem pedig azért, hogy tizenhét miniszter csináljon mindent és kormánnyozzon is. Semmi sem lehet inprodutivabb ennél a rendszernél. Ezzel a parlamenti rendszerrel nem hagyják meg a kezdeményezést se, semminemű törvényhozási előkészítő munkát s talán azt akarják bizonyítani, hogy a háromszáz képviselő és a százötven szenátor fölösleges. A miniszterek parlament nélkül is tanácskozhatnának pártjaikkal azoknak bizottságaiban ez legalább olcsó lenne és nem volna megalázó a parlamentarizmusra. Majd hivatkozott cikkében az ellenőrző és takarékossági bizottság létesítésének megbukott tervére, amely a mostani rendszer alatt hamarosan lekerült a napirendről, holott ennek működése csak előnyére válhatott volna az állam érdekeinek. A csehszlovák - magyar kereskedelmi tárgyalások. Mint Prágából Írják, a legközelebbi időben ismét megindulnak a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások a több mint egy év óta fölmondott szerződés megkötésére. Egyes pontokban a tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak, igy különösen a vámtarifák tekintetében sikerült a legnagyobbrészt megegyezésre juini és csak egynéhány tétel maradt még vitás. A vámoknál egyedül két nehéz pont van: a liszt és a tűzifa vámja. Tárgyalások folynak a devizaforgalom szabályozása és megkönnyítése ügyében is, ezek azonban már nem tartoznak szorosan véve a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások keretébe, annak létrejöttét nagyon megnehezítik. A kibontakozás egyedüli útja a vámunió. Hotowetz volt kereskedelmi és pénzügyminiszter nyilatkozatot adott a Pesti Naplónak, amelyben éles szavakkal ítélte el az elzárkózási védvámpolitikát. Szerinte le kell bontani a vámfalakat és pedig minél előbb és minél határozottabban ! A kibontakozás útja nem lehet más, mint egyesegyedül a vámunió. A vámunió megvalósításához egyáltalán nincs szükség nagy előkészületekre, nincs szükség közös törvényhozásra, pénzrendszerre, tarifákra vagy közös adórendszerre. Milyen egyszerű lenne a régi monarchia jól bevált gazdasági szervezetének mutatis mutandis követése, például egy ötven évre kötött vám- és kereskedelmi szövetség, amely mellett mindenképen érvényben maradhat az állami szuverénitás valamennyi kelléke, kezdve a parlamenttől egészen az önálló adórendszerig. A nyilvános szereplésről Holnap, Vizkereszt napján 6 órakor kezdődik a városi zeneiskola növendékeinek ezévi első nyilvános hangversenye a kultúrpalotában a munkanélküliek javára. A zeneiskola, mint kultúrintézmény, fontos tényezője a mai nevelési iránynak. A zeneisk^Jí fejlődését mi sem igazolja jobban, mint e hangversenyen szereplő növendékek produkciója. A zene előadó művészet lévén, egyáltalán nem közömbös az a körülmény, hogy a növendék az általa megtanult zenedarabot, amelyet rendszerint csak a megszokott környezetben szólaltat meg, hogyan képes előadni és a nyilvánosság előtt bemutatni. A zeneiskola tantestülete mindvégig kitart amellett az álláspont mellett, hogy a rendes vizsgákon kívül módot nyújtson arraj POLITIKAI SZEMLE A terhes örökség»
