Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-08 / 95. szám
1931. augusztus 8. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. 3. A pénzügyi vezérigazgatóságtól és a pénzügyminisztériumtól kéri az adóbehajtások 1932 végéig való elhalasztását és az 1931. évi adónak a folyamodók viszonyaihoz képest való mérséklését. 4. A földmivelésügyi minisztérium rendelkezésére álló alapokból kéri ingyenes vetőmag, mérsékelt áru műtrágya és takarmány kiosztását. 5. A népjóléti minisztériumhoz az élelmezési akció kiterjesztése érdekében fordul kérelmével és kéri, hogy a havi 15000 K helyett 60000 K összeget engedélyezzen a járás minden községében felállítandó népkonyhákra. Felhívja a minisztérium figyelmét, hogy Komárom városban 1200 és a járás területén 15000 munkanélküli van ezidő szerint akinek megélhetése nincsen. 6. A közmunkaügyi minisztériumhoz felír, hogy lehetőleg rendelje el a közmunkák kivitelét, az utak épitését és teremtsen munkaalkalmakat. 7. Végül a földmivelésügyi minisztériumot felkéri, hogy a 32 millióra tervezett ármentesitési munkálatot hagyja jóvá és annak költségeit teljes egészében az állam viselje, mert erre az érdekeltség mai nehéz helyzetében nem képes. A javaslathoz Prazsák igazgató, Hacker (szoc. dem.) és Mező kommunista szenátor szóltak hozzá és az utóbbi hangsúlyozta, hogy a munkanélküli segély helyett munkaalkalmakat nyújtsanak a munkásoknak. Kunovjánek Ferenc (agrárpárt) indítványára a járási hivatal átír az ármentesitő társulathoz bizonyos munkák megsürgetése végett. Majd Király József (kér. szoc.) tett javaslatot, hogy az 1930. évi megtakarított vicinális utsegélyek 95.000 Ke összegét azonnal utalják ki a községeknek, hogy kaviccsal javítsák meg az utakat és ne a drága zúzott kőanyaggal. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A hivatalos javaslat is módosítás nélkül ment keresztül. Végül a járási választmány jóváhagyta Gúta községnek 830 000 Kő kommunális kölcsönét, melyet a Zemska Bankánál vett fel. A járási választmány ülése a pártok együttműködésének szép példáját szolgáltatta. Szép Ernő jön ősszel közénk. A nagy magyar költő. Aki egyéniségének légies, finom szeparáltságában társtalanul magaslik ki a magyar irók közül. Komlós Aladár a szépség költőjének nevezi. Valóban Szép Ernő messze, az élet salaktól, sártól mentes túlsó partján él és csodálatos hangfoszlányait, színes tűzijáték jeleit mindig örömmel, lélegzetvisszafojtva lessük. Micsoda fájdalmak remegnek Szép Ernő szaggatott soraiban, micsoda litániák sírnak a suttogó vágyakban, ki beszél itt? Nagy költő, tudjuk. Jaj fájdalom, ciprusok fájdalma,... Jaj fájdalom, fátalan uccák fájdalma,“ Micsoda döbbenetes mélységű idegélmények egy nagy gyermek költői soraiban. Szép Ernő, a költészet nagy fejedelme, az uj magyar lira virága, álma, dísze, „Azrája“: örömmel várunk Komáromban. 25—30% leszállította ELBERT divatáruháza áruraktárának legnagyobb részét. Figyelje meg a kirakati árakat. Napi hir Tóth Rozália tizenkilenc éves hajadon ma lúgkövet ivott. Rögtön gyomormosást alkalmaztak nála s az életveszélyen már túl van. ❖ Kedves Rozália, emlékszem, márciusban jött a városba. Maguknál odahaza már a földekben zúgott az élet és a faluban boldogan jártak az emberek. Eljött a városba, ismeretlen vágyak űzték magát, megállt a Klapkatéren és elmosolyodott. Aztán ment minden a maga rendjén. Megismerkedett vele. Ő azt mondta, hogy el fogja magát venni. Csak mondta. Mert a forró, önfeledt vasárnapok után jöttek az egyedüllét vasárnapjai. Magának ez kegyetlenül fájt. Maga ilyesmiről odahaza álmodni sem mert. Maga csodákat álmodott erről a szerelemről. Hitt. Csalódott. Lúgkövet ivott. Majd, ha felépül, kedves Tóth Róza, nevessen egy jó nagyot, kacagjon egy hatalmasat, mert magából, a maga egészséges, erős tüdejéből az kitelik, jó na-Komárom, — augusztus 7. László Ernő, aki Ruszinszkónak egy kedves kis városából, Munkácsról indult el meghódítani a világot, Komáromba is eltévedt. Mert tudni kell, hogy László a Reggel cimü kormánylap főszerkesztője. Eljött megvizsgálni ide is a délszlovenszkói katasztrófát és ebből egy cikket irt ezen a kedves kis főcímen: ALAPY GYULA ÉS A KERSZOCOK A KISGAZDÁK ELLEN SZAVAZTAK A többi cim már nem olyan érdekes, de a főcím szerrnt mi vagyunk azok, akik a szegény kisgazdák szájából kivesszük a segítség ritka falatját. Hogy a magyarul nyomtatott kormánylapok, azután kisebb nagyobb sajttakarók, melyek szintén Ruszinszkóból — ex Oriente lux! — szaporodtak el az ebkapor módjára, minden számukban a magyar pártok vezetőit rágcsálják, ez a patkányok szokása. Azt is megszoktam, hogy engem, aki a keresztényszociálista pártnak vagyok egyik funkcionáriusa a tartománygyülésen, minden lehető alkalommal kiírnak, hogy ezt, vagy amazt tettem. Ez ingyen reklám, amelyhez hozzászokik az ember. Komáromban van egy destruktiv viharsarok, onnan fujdogálnak a szelek. Bolond lyukból bolond szél fuj, a világ pedig forog tovább. Megállapodásunk van, hogy ezekre a sületlenségekre nem reflektálunk és ha most ez ellen vétek, bocsássa meg nekem a komáromi olvasóközönség, hogy ez egyszer személyes ügyemmel untatom, de egyszer már lássák azok, akik ezeket a kormánylapokat olvassák, hogy mekkora bűneink vannak. Ezúttal a szegény csallóközi kisgazdákkal szemben. László riportja a járási képviselőtestület julius 30-án megtartott ülésén történtekről szól. Az információkat Nagy Jenő bankigazgató úrtól és Lóránd István úrtól, a rokkantpári elnökétől szerezte be. (Ezek közül Nagy Jenő járási képviselőtestületi tag kijelentette, hogy nevemet egyszer említette a főszerkesztő ur előtt). Lehetetlennek tartom, hogy a járási bizottság e két tagja úgy informálta volna Lászlót, hogy én a kisgazdák ellen szavaztam. Lehetetlen, mert azon a gyűlésen ott sem lehettem és ezek az urak bizonyára tudják, hogy a tartományi képviselő a járási képviselőtestület tagja nem lehet. Ezt azonban László nem tudja, ebből látszik a törvényben való teljes járatlansága. László Ernő azonban tovább megy. Valami gyűlésről beszél, de gyot, hogy a közelében levő férfiakon fusson át a forróság és menjen haza a falujába. Feledje el a várost. Az nem a magáé. Menjen haza. Szaladjon ki a mezőre. Most nyár van. Dűljön egy széles akácfa alá és aludjon. Jó mélyet és Ízeset. Felejteni kell. A várost Az éhes népséget. Akik, mint beste rablók, lesnek a maga tisztaságára, a maga ősi erejére, izmaira, — akik magától várják a csók tüzét, ami belőlük már kiégett, kialudt. Ne szégyelje magát. Még saját maga előtt sem. Hisz fiatal és a földek tiszta zöldjéből jött az aszfaltos uccákra, ahol szokatlan volt járni, — elcsúszott. Nem baj. Már talpon van. Most szebb is. Ezelőtt az arca piros volt, mint a vérző pipacs. Most néhol halavány is, mint egy Napba tévedt felhő. Jót is tett magának ez a felhő, ez a kis vihar. Mert megérett, mint a nyári búza. Kinyílott. Mint az óriás, kenyeret adó föld. És most odahaza, érti, csak odahaza várja meg, hogy learassák. Nem lesz a földön boldogabb, mint az, aki learatja. Erdőházi Hugó. „Alapy Gyula megszegte Ígéretét“ és nem jött el. Mivel a járási bizottságnak nem lehetek tagja, hát hogyan jöhettem volna el? És senki se hivott oda. Azután tovább hasal a riport: a lehetetlen és gáncsoló dolgokkal a kér. szocok és a kommunisták álltak elő. Így áll ez László kalendáriumában, persze egy betű sem igaz belőle, de a fő, hogy a kér. szoc. nevet kiírhassa és tintáját ráfröccsentse. Azon az ülésen — és ezt informátorai jobban tudják, mint én — hat párt részéről öt határozati javaslat került tárgyalás alá. A rendkívüli ülést a keresztényszocialista párt kezdeményezte, közös határozati javaslata volt a magyar nemzeti párttal. „Alapy Gyuláék és a kér. szocok megobstruálták — állítólag az agrárpárt javaslatát. — Hallani sem akartak róla, hogy a kisegzisztenciákat felsegítsék.“ Így áll a László-féle planétáriumban. Egy igaz szó nincsen benne, mert azon az ülésen minden párt beszélt és javaslatát támogatta. Az agrár és rokkant oldalról kapott információ szerint Komáromban és egész Délszlovenszkóban „ökölbe szorul mindenkinek a keze, mikor Alapy Gyuláról és áruló terveiről tudomást szerez.“ A kis szerénytelen, tudatlan főszerkesztő ur igy is tud, Jó szeme van és megnézi az öklöket. És felfedezi „áruló“ terveimet. Hogy az országos választmányban annak tizenkét tagja közül én nyújtottam be az idén öt indítványt a gazdasági munkások és a kisgazdák felsegitése érdekében, ezt László ur nem veszi tudomásul. De majd hallani fog róla még többet is és akkor nem irja ki fekete és vastag betűkkel a nevemet. Ez különben neki nem okoz sok fejtörést, ha egyszer a nyomdaszámlájukat a kormány fizeti, mint ez köztudomású. Csakhogy ebben a mi filléreink is benne vannak. Most még vegye a következőket tudomásul a kövér kacsa szerzője: a járási bizottság egyhangúlag fogadta el a kormányhoz intézett feliratokat és ebben benne van a kerszocok javaslatának nagy része is. Hogy azonban elvegyem a jókedvét: Király József kér. szoc. járási bizottsági tag indítványára a járási választmány a mai napon egyhangúlag 95000 korona gyorssegélyt szavazott meg a községeknek utak javítására. Lássa László Ernő, mi ilyen árulói vagyunk a népnek és a kis egzisztenciáknak. Ezt a 95.000 koronát pedig a munkások kapják és a kisgazda fuvarosoknak is jut belőle. Jöjjön el ezt a munkát megnézni és az ökölbe szorult kezeket, majd én is elmegyek és meglátjuk mit csinál a kemény ököl. De azt ajánlom, hogy biztosítsa magát baleset ellen. Azután, mint öregebb újságírótól, elfogadhat egy jó tanácsot tőlem: küldjön ki értelmesebb riportert, ha jó riportot akar Írni. Aki pedig a közigazgatásról akar Írni, az nézze át a törvényeket, mert különben tudatlanságát árulja el mint ön, László főszerkesztő ur. Mi, reakcionárius kér. szocok, minden törvényt elolvasunk, ha kell, meg is tanulunk megjelenése után. Mert ez a fegyverünk, László ur, a törvény és nem a mocskolódás. Dr. Alapy Gyula, az országos keresztényszocialista párt tartományi képviselője és az országos választmány tagja. Szanálják a magyar pénzügyi helyzetet Másfél millió pengőt ajánlottak fel nemzeti alapra — augusztus 8 A magyar parlament tagjaiból választott országos 33-as bizottság ma tartotta első ülését, amelyben a kormány tájékoztatta a bizottságot a pénzügyi helyzetről. Két mód látszik a helyzet megoldására célravezetőnek: a külföldi kölcsön egyrészt, másrészt a belső erők segítsége. A külföldi kölcsönt illetőleg mindenütt kedvező híreket jelentenek s a hét millió fontos kölcsön megadása a holland bankok hozzájárulásától függ csupán. A belföldi kölcsön eszméjének egyre több hive akadt. A társadalom legkülönbözőbb rétegeiből jelentkeznek emberek, akik pénzt, ékszert, földet ajánlanak föl a belső megsegítés céljaira. A nemzeti alapra másfél millió pengőt ajánlottak eddig föl. A magyar kormány különben újabb szükségrendeletet adott ki a devizaforgalomról. — Tűzoltó ünnepély. Magyar-Komáromban aug. 15-én és 16-án nagyszabású tűzoltó ünnepélyt rendeznek zászlóavatással egybekötve a komáromi önkéntes tűzoltó testület és a vármegyei tűzoltó szövetség. Ugyanekkor tartja Komáromban a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség tüzfelügyelői értekezletét és az ünnepély fényének emelésére e két napon járási tűzoltó versenyek is lesznek A részletes programot most állítja össze az agilis rendezőség, amelynek élén Királyi Miklós gyógyszerész, járási tűzrendészed felügyelő és Fiedler János gyáros, komáromi tűzoltóparancsnok állanak. A zászlóanyai tisztet Alapy Gáspárné, Alapy Gáspár polgármester neje vállalta el. Felrepült Komáromból a Reggel kövérre hizlalt kacsája Mikor a főszerkesztő úr nem érti meg a riport anyagát és tudatlanságokat ir, dolgokat, amelyek nem történtek meg
